Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 49-96. szám)
1944-03-22 / 66. szám
(Trianon 24.) 1944 március 22. ___________K „ b ölcs i hirLAP á plgári fiilskola a hadiárvilért A nyíregyházi községi Jókai Mér Polgári Fiúiskola tanulói anyagi szempontból talán a legszegényebbjei a nyíregyházi tanulóifjúságnak. Lelkesedésben, munkában, áldozatos cselekvésben azonban nem maradnak el egyik iskola mögött sem. Ennek a munkának szép bizonyságát szolgáltatták azzal, hogy szerény anyagi eszközökkel, de annál nagyobb lelkesedéssel, Bethlen Gábor önképzőkörük közreműködésével házi műsoros délutánokat rendeztek és az előadások tiszta jövedelmét a hadiözvegyek és hadi- árvák részére szolgáltatták be. A hadigondozó hivatal részére juttatott összeg 350 pengő, olyan szép összeg tehát, amely önmagában is méltó arra, hogy köszönettel adózzanak érte azok, akiknek élet terhét meg akarják könnyíteni általa. De még inkább köszönet illeti magát az ifjúsági munkát és köszönet jár azoknak a lelkes nevelőknek, akik a fiúkban az áldozatos munkavállalás lelkét erősítgetík, munkájukat irányítják. i patron felrobbant a leiében Súlyos szerencsétlenség történt Nyíi-egyházán az Alsópázsit 23. szám alatti házban, ahol egy gyermek kezében a talált patron felrobbant. Juhász András 8 éves, alsópázsíi lakos játék közben a mezőn egy robbanó patront talált. Addig ütö- getíe, amíg az felrobbant és a szerencsétlen gyermek mellén és kezén súlyosan megsérült. Beszállították az Erzsébet kórházba. Juhász András állapéin súlyos, de nem életveszélyes. A szerencsétlenség ügyében a vizsgálat megindult. Halálra forrázta magát egy lé! éyes gyermel Tragikus bal eset történt Szabolcs községben, egy kétéves gyermek magára borította a ferróvízzel telt edényt és halálra forrázta magát. Kiss József szabolcsi lakos kétéves kisfia játék közben a tűzhelyről lerántotta a forróvízze! telt fazekat. A szerencsétlen gyermek feje, melle összeégett. Kórházba szállították, ahol másnap másodfokú égési sebeibe belehalt. A halálos baleset ügyében megindult a vizsgálat, annak megállapítására, hogy a kisfiú haláláért kit terhel a felelősség. Elérkezett az ideje, hogy a társadalom is megmozduljon a vérbajnak, az emberiség’ átkának leküzdésében Oláh Dániel dr. egy elesni magántanár, közkórházi főorvos nagyhatású előadása a Bayer Pharma Gyógyáru R, T* nyíregyházi fümelő&dáián Nyíregyházán szombaton délután fél 2 órakor rendkívül érdekes és tanulságos ismeretterjesztő lünket mutattak be. A filmbemutatót a „Bayer“ Magyar Pharma Gyógy/ áni Rt.-gal az ískolánkívüli népművelési bizottság rendezte. A film címe: „Az emberiség átka1'. Ez az átok a vérbaj, amely romboló, pusztító népbetegség. A film lepergeté- se előtt Oláh Dániel dr. egyetemi tanár, közkórházi főorvos előadását olvasták' fel. Az előadás a legszélesebb körben érdeklődésre tarthat számot, mert sokan még ma sem ismerik a várbaj terjedési módjáé, lehetőségeit, egész életre kiható puszvitását és azt a nagy fordulatot, amely a gyógyítás terei állott be s amely lehetővé tét le a vérbaj gyökeres gyógyítását is. Oláh Dániel dr. egyetemi m. +a- ná.r, az európaszerte ismert tudós kutató a vérbajról és a bemutatásra kerülő film jelentőségéről a következőket mondotta: A mai napon a „Bayer“ Magyar Pharma Gyógyáru R.-T. ismeretterjesztő filmjének, „Az emberiség átka ‘ című filmnek megtekintése céljából gyűltünk itt össze. Mielőtt a film lepergetéséhez hozzákezdenénk, becses engedelmükkel néhány szót szeretnék szóiani a nemibajok, elsősorban a vérbaj terjedési módjairól és az ellene szükséges tennivalókról. igen tisztelt Hölgyeim és Uraim! A közéletben a nemíbajókat, de különösképpen a vérbajt, még napjainkban is megszégyenítő, tehát titkolni való betegségnek tartják. Ez a helytelen felfogás onnan ered, hegy e bajokat a nagyközönség körében összefcglaló néven bujakórnak nevezik, azaz olyan betegségnek tartják, amelyet csupán szeretkezés nemiéríntkezés útján terjednek. Miként terjed a vé/baj? Tagadhatatlan, hagy a baj túlnyomórészt nemiérintkezés által terjed. A szakember1 ezenkívül azt is látja, hogy a betegek jelentékeny hányada nem nemi érintkezés útján. hanem a legkülönbözőbb olyan módokon fertőződik, melyeknek a bujasághoz semmi közük nincsen. Igen gyakran észlelheünk pl. csókolózás útján létrejött fertőződéseket, mikor barátnő a barátnőiül, a gyermek a szülőtől, cseléáleir-yíól stb. kapja el a betegséget. Egyik eseíember pl. egy vérbajban szenvedő cselédleánytól, kinek szájA legkellemesebb a szén őely Bácsik. cu Luther palota. jjfltemény kfilőnlegességek nagy választékbao. nyálkahártyáján voltak syphilises elváltozásai, előbb gazdájának ötéves kisleányt, attól viszont öccse, majd anyja és atyja is elkapták a bajt. A fertőződés mindannyiájuknál az ajkon, tehát kifejezetten csókolózás útján következett be. Súlyosbította a szerencsétlenséget, hogy az apa egy éven belül eí is pusztult a rendkívül rosszindulatú, úgynevezett roncsoló vérbajban. Fertőzés kézfogással. Orvosok, ápolónők, szülésznők, stb., vizsgálat és kezelés közben rendszerint ujjaíkon fertőződnek. Éppen ezért nem tartom helyesnek az orvosi rendelőkben szokásos kézfogást. Alig három hete pl., frgy egy betegem kezén különös érdességet éreztem, kézfogás közben. — Megnéztem tehát tenyereit és mindkét tenyerén apró, pörkölt égési sérüléseknek megfelelő elváltozásokat találtam. Kérdésemre, hogy mióta vannak azok, azt felelte, hogy körülbelül három hét óta, de nem tulajdonított neki fontosságot, mert orvosa, aki tudja, hogy állandóan •elektromos árrammal kísérletezik, az elektromos kisülésekkel hozta Összefüggésbe baját. Én azonban, más véleményen voltam s amint a későbbiekben kiderült, az elektromos kisülések négykeresztes positiv Wassermann reakciót eredményezek. A bűnös szemgyógyitás következménye. De észlelhetők fertőződések a testfelület lgkülönbözőbb részin, a fülkagylóban, sőt a szemhéjak belső felszínein is. Ez utóbbi fertőződést mód különösen falvainkban fordul elő és úgy jön létre, hogy a köt őhár ty a hu r u tbán szenvedő betegek, rendszerint cigány asszo ivókkal kinyalatják a szemüket, mikor- is a kezelést végző cígányasszony a ssájnyáll aúáríyáján lévő v érhaj- kórokozókat, a spirocha étákat a szemhéjra ülteti át, anélkül azonban, hogy a gyógyítani szánt betegséget meggyógyítaná. Ilyen módon létrejöt fertőződést néhány évvel ezelőtt magam is ész- eltem. egy helybeli betegemen. Ne igyunk közös pohárból. Nem tartozik a ritkaságok közé a közös edényből étkezés vagy közös pohárból ivás útján fellépő fertőződés sem. A többek között egy Ilyen igen szomorú esetről a szak- irodalom is említést tesz, mely szc- rim: egy szájnyálkahártya vérbajban szenvedő napszámostól 35 veAsztali fyorsfúrógéú, ’ Haaras wvttua »íitocssrajwi müheiysaíu, 5 tonnás kocsi, emelő hévér, csiszoló- korong, acálkalapács, gyaiupad, gyaluvas, gyalufa és egyéb szerszámok Díenes István VlrOTháj* épfik!. Telefon. 28-64, íaaawsassa 5. o lAsí. le közös koidérból étkező munkás- társa kapta el a bajt. Hasonlóképpen terjeszhetík a baj t a pályaudvari, vásári és spontán stb. üdítcitalárusok poharai is, melyek úgyszólván mosatlanul, de minden esetben kitörletlenül kerülnek egyik embertől a másikbe:. Végül igen gyakori az öröklött, vagy veleszületett vérbaj is. A vérbajt nem kell szegyeim. A fentebb elmondottakból tehát az következik, hogy a vérbaj nem csupán nemi érintkezés útján terjed. és éppen azért nem is szégyenletes betegség. A vele való fertőződésnek mindannyian, minden pillanatban, saját hibánkon kívül is Étvágyunk téve. Az az ember tehát, aki a betegséget bujakórnak nevezi, különösen ha. az illető orvos, tudását illetőleg szegénységi bizonyítványt állít ki magáról. A betegség terjedésével összefüggésben említésre méltónak íjartom I azt a világszerte tapasztalt és elís- ! mert, de egyúttal elszomorító valóságot, hogy mozgósítás és háború idején a nemibajok rendkívüli módón elszaporodnak. Ezt a tapasztalatot a most lezajló világháború észlelései is száz százalékig megerősítik. A háború fokozza a vérbaj terjedését. Megbízható forrásból hallottam, pi. hogy az 1938—39-es mozgósítások idején, szombaton és vasárnap, a bevonult honvédek valósággal sorban állottak az egyik találkahely udvarán és előtte az utcán, várva, hogy rájuk kerüljön a sor. Az ilyen alkalmakkor fertőződött, vagy a csatatérről hazakerült katonák hurcolták vagy hurcolják be aztán a bajt községeikbe, szabadságuk vagy leszerelésük alkalmával. Tévedés ugyanis azt hinni —• mint azt különösen az egyszerűbb, de sokan még a jobb körökben is hiszik, — hogy a találkahelyeken nem lehet nerni- bajckaí kapni. Az ilyen helyeken éíő leányok, bér hetenként kétszer orvosi vizsgálaton esnek keresztül, tekintettel arra hogy hivatásszerűen űziíc a kéjelgésí, bar a két vizsgálat közötti időben fertőződhetnek s ilyen módon tehát fertőzhetnek is. A fertőződés veszélye mindenesetre aránytalanul kisebb, mint az utcán csavargó, tehát rendőrségi ellenőrzés amit nem álló ún. titkos prostituáltaknál. Ma már a falvak vezetnek a vérbaj terjesztésében. Saját megfigyeléseim alapján állítom, hogy míg a mozgósítások megkezdése előtti időkben a nemi- bajosok, tehát a/Vérbajosok túlnyomó része is a városból került megfigyelésünk alá, ma már olt tartunk, hogy a kis-, de méginkább a nagyközségekben viszonylagosan sokkal nagyobb számban fordulnak elő, __ m int a városokban. Hegy ez hová fog vezetni,,arról jobb nem is beszélni, hiszen a vérbaj nemcsak fér-
