Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 49-96. szám)
1944-03-21 / 65. szám
(Trianon 24.) 1944 március 21. „ Nyirvidék _ SZABOLCSI HlPlAF 5. ölte? K?ireg?liáif csaláséi sz^laiságlBBep« SííbU József „Góbé" Cipőgyár munkásai bensőséges ünnep keretében hódoltak március 15-e emlékének. Az ünnepség bevezető szavait Sallai Lajcs munkástárs mordot .a aki keresetlen szavaival felhív A a munkástársak figyelmét a jelenlegi •március 15 fokozolt jelentőségére. Majd fölhív la az egybe gyűl leket, hogy cselekedeteikkel jövőben • is tántorithatatlar.u. j adassák kifejezésre magyar élhial-tárásukat. Ekkor felhangzó i a rádil köz veti lést bevezető Szózat, melyet áhítatot csendben hallgattak az egybegyűltek. Ezt követte a haaiüzemi munkásokhc: intézet1 szózat, melynek megszívlelendő felhívását nagy érdeklődéssel hallgatták az ünnep-' lő munkások. Utána dalok, szavain te k, korosok hangzottak el, végül a Himnusz szavai fedezték he a hazafias munkások március 15-i rádió ünnepségét. Utána a Góbé" Cipőgyár munkásai ünnepeitek rövid megemlékezéssel. A nap jelentőségét Kazár Lajos c pcfclsőrészké- szítö munkás társ méltatta a következőkben: Magyar Testvéreim! Munkás- társak! Összejöttünk, hogy megemlékezzünk az 1848 márciu 15- szabadságjharcról. Ez az évforduló a szabadságharc kitörésének megünneplését szolgálja. Ekkor tör' Ki a bécsi ferr e dalo m, am ely a m - gyár fiatalság lelkesedését vitte diadalra az osztr k elnyo á letörésére. Pe.őfi Sándor, Jókéi Mér, Vasvári Pál állottak a megmo'du- 1 ós élére. Pontokba foglalták a magyarság követeléseit, így a magyar nyelv elismerésé I a társadalmi érintkezésbe a kpzbivafalókban, s minden egyéb cél"a. Az ország lobogó dísz öltött, a mellekre felkerültek a nemzmiszínű kokárdák. Tüntetők köve te Lék a jobbágyság eltörlését, a szabad sajtó: s a magyar munkásság jogainak törvénybe íkia'ásá:. Munkástársak! Nem egyé • mozgalom volt ez, hanem nemzeti érzelmű ifjak lángoló március 15-iki megmozdulása. A pesti ifjúság lángeszű költője ekkor írta meg és szavalt: el lelkesítő nemzeti d lát, Talpra magyar !-t a tömeg lelkesítő helyeslése mellett. S e dal futótűzként terjedt tovább az országban s a nemzet egyemberkéni: visszhangzó tta tovább hog- „Esküszünk esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk." Ezt kövezte a munkásság magáraébredése, hegy az osztrák ipartól függetlenítse a: országot, saját erejéből magyar ipart teremtsen, melyhez a nyersanyagot s a feldolgozó munkaerőt magyar föd és magyar munkás ad:a. Egyek lettek a célokban a vezetők, Széchenyi, Kossuth és társaik. A magyar függetlenség és szabadság kivívására megalakult az első függ étié - ,Magyar Minisztériu A nép egyséáeísen sorakozott mögéje, hogy munkáját diadalra vigye. A bécsi udvar nem barátkozol: meg a magyar üggyel és megtámadta fegyveresen országinkat. De a. magyar nép szabadságharcosai helyi álltak és csak az orosz túlerő kény. zerí- tette k' az 1849-i világosi fegyver- letétek. E bukott a szabadságharc. továbbra is megmaradt a lelkekben. A leverctós után isméi ránkszakadt a szégyenletes osztrák elnyomatás, s magyar zászlónk az élniakarás jelképei lekerültek a házakról, a ruhákról. De a nép egysége töretlen maradt, s acélos küzdelemmel, Istenben vetett hittel, dolgozva és hízva felküzdötte magát a többi szabad népek soraiba. Beteljese- I dett az írás: a magyar név megint i szép lesz, méltó régi nagy híréhez. * Néma perc a hősi halottak cmlé- j kének. ! Kedves Munkástestvérek! Von- : junk párhuzamot az 1848 és a je~ ! len idő között. Míg akkor a szabadságharc, úgy ma a magyarság léte ellen irányuló harc dúl. A magyarságot isméi lenni, ve ' - nem lenni életet jelentő válaszúira sodorta a történelem vihara. Há a a Mindenható gondviselésének, a harc hatá- v inben kívül tombol, s nagy vér- áldczatct követek Minket, az itthoni evőket kötelez a belsőfront megtartása, , suttogó propaganda j el nyomás a. — Zavaros idők ez :k, ' Mv kásJársairr. újabb és újabb I eszmékkel igyekeznek a •munkássá- j got hitegetni sa munkafront egysé- j ét megbontani. A kötelesség azt | kívánja tőlünk, hogy tömörüljünk ( a küzdők táborába, az irigység, gyn- j lelet kishitűség szűnjön meg közöttünk s h" a sói s úgy kívánja, harcoljunk egy emberként a kereszté oysét legnagyobb ellensége, a fcolsevizroun ellen. A bolsevizmus 1918-ban megmutatta igazi arcát, fosztoga tás, ember kínzás, gyilkolás, Hamarosan 40 éves jubileumát ülhetjük annak a fontos eseménynek. mi1:or az uralkodó din as imáknak feje, I. Ferenc József osztrák császár és magyar apostoli király, kibékült Kossuth Lajos csaladjával. Ennek látható jele az volt, hogy Kossuth Ferenc országgyű’ési képviselőt, a függetlenség: és 48-as p G t eksokét megához kérette a bécsi Bu gba s rö'kd'sen u ána kinevezte valóságos belső titkos tanácsosává és kereskedelmi miniszterré. Abban az időben ez a lépés az uralkodó részéről nsgy bö1csesség- ről s politikai tapintatról telt tanúságét. és népszerűségét fő eg rz ellenzéki oldalon rohamosan emelte. Amint a meghívásnak híre ment — a legutolsó ceglédi kocsmában sem fo’yt másról a vita, mi't Kossuth Ferenc audien c'ájáról. A ma- lomalatti polí'íkusok bizony ezer problémán törfék a fejüket, hogy hád milyen ruh'ban megy Kossuth apánk fia a c-ászári rezidenciába otL a Bécs várában; botját magával v'heti-e, keszkenői visz-e zsebében, vagy francia zsebkendőt: németül, olaszul va>'y franciául beszékek-c ! a Ferenc J'zsef császár a leleszi és a Szent kkor — a keresztény kultúra lerombolása volt legfőbb cselekedetük. Munkás- testvérek! Én hiszem azt, hog" a magyar munkásság nem, fogta még- egyszer az 1918-as összeomlást bevárni. Legyünk hűek édes hazánkhoz, annak hagyományos szentísvá- ni alkotmányához, vitéz nagybányai Hcrfhy Miklós kormányzó 'urunk- hozsTcövessük mindenben bö cs irányítását. A magyar munkásság a szabadságért harcolni mindig kész s ettől semilyen csábos, mézes-mám: ígéretekkel, a kommunista, marxista, s liberálisba, munkást kizsákmányoló eszméket nem fogadja be. Üzenjük nekiek, hogy elég volt a félrevezetésből, mi dolgozni akarunk becsületes munkával, becsüVes munkabérért, Istennel a hazáért, családunkért és a szebb magyar jövőért. Kérjük a Mindenhatót, hegy segítse harcunkat, s e sokat szenvedett népet, s vezérelje honvédein- ket, kik Istennel Istenért s hazánk szabad létéért vérüket ontják a gvez elem kivívásáért. Vezérelje őket a Mindenható a diadalmas csatákban a győzelemhez, s a győzelmen át a szebb és boldogabb Negy-Magyarországba. Szebb jövet Együttérzésünk kifejezésére felkérek mindenkit, hogy az áldozatos „Vöröskereszt" intézményt adományaikkal segíteni szíveskedjenek. A Vöröskereszt javára fölajánlod adakozással ünnepségünk végétért. Akiken mi segíteni akarunk, azok már meghozták értünk az áldozatot. mist király — magyarul folytatja -e a társalgást? A gárdisták tisztelegnek-e Kossuth ap ónknak, dísz magyarban álinak-e egymással szemben? Ilyen és sok hasonló probléma vetődött fel, ami a jó ceglédi aívafiakat ízga ta. Hiszen akadlak még olyanok is, akik a ceglédi kő 'ét- választáskor azt kifogásolták, h:gy Kossuth Ferenc kitűnj szabású angol redíngeban, kamásmis laid cipóban és selyem zsebkendővel jelent meg a választói elolt, nem pedig c izmában s mogyaro gazdáruh - ban. A rí kor meg tüsszen lett, hét nem jé falusi szó' . ' szerint fajta ki az orrá', Iraner a selyme zsebkendőiébe. Men'Ta is az egyik konzervatív elvi : „Nem olyan ez, mint az apja, nímöl ez mindenben. Nem szereti a paraszt szagát, inkább az urakkal cimborái. Mindé nap kivasalta ja a pantallóját és irtózik a bagaria csizma szagától." Amikor ezt Kossuth Ferencnek Komjáthy Béla visszamondta, — olyan jóízíít kacagod, hogy csak úgy harsogott a képv.'selőház folyosója. Aztán, no olyogva jegyezte meg: „Tudod-e, Bé’u. hogy igazat mondott? Csak aztán odalenn meg nie tudják!" Ferencz Józsefnek is hírül vitték mindezt s az uralkodó szintén jó- ízűekef nevetett, mert szere de a találó tréfákat. Elő is hozta mindezt az, első találkozás alkalmával, amelyen a magyar üdvözlés u.án részben francia nyelven, részben pedig ojaszul társalogtak egymással s mindvégig két nagyművedsé- gű, előkelő úr szívélyes együitiéte vor ez a találkozó, majd háromnegyed óra hosszai. Teljesen megérte dél: egymást. Aztán a ceglédied is megbékül - tek. Nagyon büszkék lettek a követükre akinek azt a képét sz'nes nyomatban, amikor Ferenc József dolgozószobájában fogadja Kossuth Ferencet, minden házban kifa ka ez tolták annak ellenére, hogy frakkban ábrázolták, mélyen lehajolni az uralkodó előtt. Egy élelmes sokszcrosítóvállalai igen sokat keresett a képpel, mert ügyes reklámmal többszázezer nyomtatványt adtak el országszerte. Magán az audiencián történtek nem kerültek nyilvánosságra, inkább a találgatásra vöd utalva a kíváncsi közvélemény. Kossuth is mondott egyet-mást, Ferenc József is beszélgetett bizalmas környezetével erről a történelmi találkozásról. Sokat írtak erről, Krúdy Gyula. könyvében is megemlékezett az eseményről, de történelmileg, természeteién, nem lehet minden sorát hitelesnek elfogadni. Tanuk nem voltak jelien. Kulcslyukon pedig nem lehetett ha! Igát ózni, mert azt a testőrök úgysem engedtek volna. v Az újságírók képzelőtehetségének tág tere nyílott s a lapuk nip - kon át mással sem foglalkoztak, mint a bécsi audienciával. A We- kerle-kcrmánynak, ez a koalíciós kormány volt, amelyben a bukott munkapárton kívül míneejn más párt képviselve volt, még púdig a legtekintélyesebb politikusokkal, igen megerősítette helyzeté . We- kerle maga mellé vette: Kos uíh j Ferencit, Apponyi Albert grófot, ! Ándrássy Gyula grófot, Zichy ! Aladár grófot, Szterényi József bá- j rót, Nyíry Sándor tábornokot, Da- I rányi Ignácot s a réd politikai vi- í| g számos kiváltságát. Ki miniszter, államtitkár, ki meg főispán le t s a. koalíciós uralom jól indult meg. /\ képviselőház' elnöki szé eben Justh Gyula, és Rakovszkv Is van tűn de kőitek, akikre s ükség volt, mert ekkor kezdő öt a h orvát képviselők obstrukciója Sup ló vezetésével. Erre ugyan nem led voha szükség s mindkét nemre nők töb- b t ártott, min' használt. Egv la_ píntatlan vasúti rendelet robbartóttá k', ami ek h il árait hiáb próbálták elsimítani olyan tekintélyes honolt képviselők, mint Drohobecz- ky Gyula körösi görögkatolikus püspök, Csincsek Fló ián plébános, volt 48-as vörössapkás főhadnagy, és a jó őre"5 Szerb György. A kormány is engeszvelhete len maradt, ’ SupiLó és Skor'c c -. Ivó be .. a szabad^ághar! 13 hő vezá~é ki- gezték, h a nem el törekvése a abnd'Jm egvenlőség, lestv'ri-óg majd ; császári koronát T , horoná.j?'' tesri f'Hajdanábaa — danában ..• Ep érdekes? megemlékezés
