Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 49-96. szám)
1944-03-18 / 63. szám
(Trianon 24.) 1944 március 18. _ NY1RVIDÉK „ SZabojlcsi HÍRLAP ■■■HHHBMDHBKa s. ntd*L Hanhiss János államtitkárt Az irodalom alakítja ki a nemzeti közösség: szellemét Rend kívüli érdeklődés fogadta Nyíregyházán a városi népművelési bizottság nemzetvédelmi előadását A városi népművelési bizottság a mai magyar fel adatok mély átér- zésével elhatározta, hogy nemzet- vódelníi előadássorozatot rendez..' Az első előadás csütörtökön délután 6 órakor volt a városháza nagytermében. Az előadáson megjelent dr. Hankiss János államtitkár, akit. a nagytermet betöltő közönség meleg szeretettel és lelkes szívvel üdvözöli Az előadáson az elnöki asz tálnál Hankiss János-dr. államtitkár Borbély Sándor dr. alispán, Turóczy Zoltán püspök, Vastagh Zoltán rendőrtanácsos, Nyíregyházy Pál polgármester, dr. Gallay Rezső kir. tanügyi tanácsos, Jákváry Kálmán népművelési titkár foglaltak helyet. A hallgatóság soraiban ott láttuk vitéz dr. Jékey Ferencné fő- ispánnét, Szabolcsvárm. főápolónőjét, vitéz Makay István vezérőrnagyot, egyházi, katonai, polgári társadalmunk számos reprezentánsát. A nemzetvédelmi előadást Nyíregyházy Pál polgármester nyitotta meg. Ismertette a nemzetvédelmi előadások célját. Ma, az idegháború idején fontos feladat, hogy a nemzetvédelmi kérdéseket megvilágítsuk a magyar emberek lelkében. A magyar múlt gazdag erkölcsi erőforrása a nemzetvédelmi elhatározásoknak. Nyíregyháza múltjából m;st emelkedett ki Benczúr Gyula emléke és az ő zsenije, művészete egyik értéke a múltban rejlő erkölcsi, nemzeti aranytartaléknak. De erőtadó események vannak a város jelenében is. Kállay Miklós m. kir. miniszterelnököt a napokban tüntette ki a Kormáyzó úr ŐfÖméltósága, Ambrózy Gyula, a kabinetiroda főnöke m. kir. titkos tanácsosi címet érdieméit ki, Jakab Mihály dr. a Kúria elnöke lett. Mindhárom közéleti férfiú nyírtgyházi születésű. Életük és alkotó munkásságuk nemzetvédelmi erőt sugároz. Majd a város 1848—49. évi eseményeivel foglalkozott Nyíregyházy Pál polgármester. Kétízben is itt táboroztak az orosz hadsereg csapatai és ezek a múltból elénktáruló képek is felhívják figyelmünket a nemzetvédelmi problémákkal való foglalkozásra, a nemzetvédelemre szükséges erők kifejlesztésének szükségére, hogy ha megpróbál, atások napjai nehezednek rélánk, akkor is meg tudjuk majd állani hegyünket és miden erőnket a nemzeti gondolat védelmére koncentrálhassuk. A polgármester ismertette n nemzetvédelmi előadások további előadóit Boldog örömmel köszöntötte az első előadót, Hankiss János dr. államtitkárt s felkérte előadásának megtartására. Hankiss János dr. államtitkár a hallgatóság lelkes tapsával foga- dottan kezdte meg előadását. A szíveket az elhangzó, émelke- dettszellemü megállapítások nyomán a szellem világának fénye ragyogta be. Gazdag, csiszolt formába öntött gondolatai drága gyöngyökként hulltak és hatásuk dús kincseket adott az irodalom titkaira vágyó közönségnek. Tisztázta azt a látszólagos ellentmondást, ami a nemzetvédelmi előadások cől- kitűzése és fejtegetésének tárgya, „az irodalom tudománya“ közötla látszana. Ahol az irodalom igazi jelentőségét átélik, ott a nemzet kulturális értékeit becsülik és védik. Majd tisztázta az irodalomtudományának fogalmát Elsősorban azt fejtette ki, hogy a kritika nem tartozik az irodalom-tudomány világába. Az ember leggyakrabban a kritikában találkozik pl. egy színdarabbal, de ennek a kritikának nincs köze az irodalom-tudományhoz. A kritikánk két véglete van Az egyik, amikor a kritikus számára az a mű, amiről ír, lendítő trambulin csupán ahhoz, hogy önmagát írja, szép tanulmányt írjon. A másik véglete a kritikának az átlag közönség gyermeteg, naív vé- véleményadása a műről. Ez a kritika annyira felszínes, mint amikor a textilt valaki kellő szakismeret hijján csupán a fogásából í éli m g. A kritikái tehát ki kell kapcsolni az irodalom-tudomány köréből, — irmert nincs kellő egzaktsága. Ha a kritikát kikapcsoljuk, kérdés, mi marad az irodalom tudománya számára. Az iskolában a közelmúltban három éven át tanulta a diák a stilisztikát, retorikát, poétikát. A poétika, különösen a műfaj tani rész volt irodalomelméleti szempontból a legértékesebb, mert a „műfaj-örvényt“ ma sem kerülheti el az író. A műfajok mögött azonban titok van s ebbe kell behatolnunk. Az író a műfajt nem mint kötelező törvényt követi, hanem meri gyakorlatilag kényelmes formát talál benne. A műfapok között rengeteg az átmeneti műfaj s a poétikában az az értékes, amikor az alkotás módjával igyekszik foglalkozni. Az irodalom tudománya szempontjából most már az előadó arra a kérdésre adott választ, mi történt az iskolából kikerült olvasó, iroda om iránt érdeklődő felnőttekkel. Foglalkozott itt az irodalomtörténet, az életrajz kérdésével. Az életrajznak kevés köze van az irodalmi mű megértetéséhez. Mert nem az eet, hanem a mű érdekes. Voltak klasszikusan tökéletes életrajzok, mint Gyulai Vörösmartyja, Horváth János Petőfije. Ezek a művek konzse- niálísan foglalkoztak egy-egy nagy magyarral. Egyébként az irodalomtörténet csak előszobája az íroda- lom-tudománynak. Ismertette a különböző irodalomlátési módszereket, Taine relativizmusát, aki a faj, a környezet, az időpont tényezőiből következtette az írót és művét. Szellemesen mutatott ennek az iránynak túlzásaira, de elismerte a kömyezetlátás bizonyosfekú jelentőségét. Majd arra a felfogásra mutatott rá, amely szerint a zseni müve maga van, élete, körülményei nem fontosak. Behatóan és szemléletesen ismertette az ú’abb szellemtörténeti irányt, amely finom szellemi eszközökkel rendkívül érzékeny, de könnyen felborítható struktúrákat teremtett, óva kitett itt is a túlzásoktól, attól pl., hogv a művészettörténeti áramlatot, mint d1. a bárok irányt erőszakosan alkalmazzak. A bárok illik Gyöngyösire, de Pázmány, Zrínyi nagy magyarok voltak elsősorban. A rokoíó is talál pl. Csokonaira, de erőszakolni nem lehet sok más esetben. Megérttette és átéreztette, hogy az írojdalmi alkotás rendkívül bonyolult szellemi folyamat, akár a szerves kémia. Az új irodalomelmété i megf’gyelések szinte az orvos tudomány aprólékos munkájával fejtik meg a mű lényegét. Nem ál"alánosságokat mond. mint pl. „gördülékeny stílus“, hanem a mondatok lelkiségét, diamikáját, az iga er'fokát figyelik meg. Lehet, hogy vannak és lesznek tévedések, de ezek is fontosak az újrakezdés lendü’ete szempontj-óból, mint Ádám csalódásai a nagy tragédia s7ineí végén. Hankiss dr. felemelő távlatokat, felejthetetlen látásokat adott előadása befej-zéseként az írói mű sugárzó áldásáról. Jó hogy olvashatok, hogy a való fö1ött új és új világot teremthetek, hogy messze tájak varázsait kapom a képzeleti utazáson. És ezekben a valóságok súlya alatt dermedt időkben, anúkor az anyagnak, a környezetnek olyan végzetes ereje van, az irodalom távlatokat, a szellem erősítő világát nyitja meg. Az olvasó, mint az édesanya, aki nem a jelenben él, hanem unokáinak jövőjében, és a jelent eladja a jövőnek, távlatokban gondolkodik. És az irodalom az egyének fölött kialakítja a nemzeti közösség össze fogó szellemiségét, megmintázzi a magyar ember alkatát- Egyszer Jókai adja a típusokat, egyszer, mint ma a népi írók, de az irodalomban élnek a faj képletei. Az irodaiam átérezteti velünk, hogy nem szabad azt mondani: ha ez és ez bek övei kezik, jó lesz, de ha nem, elpusztulunk, elvész a nemzet. Az irodalom azt tanítja, hogy a nemzet sorsa alakulásában nincseek darabvégződések, hanem felvonások cs újra felvonások vannak. így az irodalmi erők szelleme a nemzeivédő roppant erők fókusza, ezért az irodalomtudomány terén kutató tudósok boldog bizakodással ülnek munkaasztaluknál, mert egy nagy nemzeti közösség figyeli lélekzetvíssza- fojtva és szeretettel munkásságukat. Hankiss János dr. előadása, — amelynek itt természetesen csak ha- lovány vázát adhattuk, meggyőző és felemelő erejével, fénylő szépségé- í vei valóban nemzetvédelem volt és viharos tapsot aratott. A lelkek elragadtatásának Nyíregyházy Pál polgármester ihleteit szavakban adott kifejezést azzal a vallomással, hogv Hankiss Jánes dr. előa 1á- sá.ból erőt merítettünk a győzelmi hitre, bizakodásra, a nemzeti leiket sugárzó irodalom még mélyebb sze- rotetére. n iwmi'Hinuif■ —ni nwí—in i wTTirfnnfrTYr~rTnr mr-m— I Kííüqő zamatu aszalj BOR literenként 4*80 P íilé Toraay Isin fűszer- és ceemeKeüzletében. Zrinvi Ilona u, 9 sz. Telefon : 26—00 Asztali gyorsíúrógép, __ m ühdvsatu 5 tonnás kocsi, emelő hévér, cdszoló- korong, acalkalapács. gyalupad, gyaluvas, gyalufa és egyéb szerszámot Dienes István V aroMfia/.« epuiei I eletou 28 04. A két legszélsőségesebb én béri szenvedély, az önf-láldozó sze retet és az önző szenvedély összecsapása a film témaja, két c^alad tör'éne’ében. Főszereplői: Bulla Erna, Aj'av Andor, Nag\Uo- áo»v Ilor a EKhHáaok kezdete V*4. 7*6. 7*8 Vasárnap */*2, 7*4. '/*6, 7*8 ón» Koltci filmtörténet, Tihany tér meszeti szépségekben bővelkedő vidéke a hattér. Kü'ün érdi kessége a filmnek, hogv Nagykovácsi I'ona az egvik íőszerep- ben debütál, mint s-iné^znő. Kesdesi idők V«sar* es ünnep aap 3, 5, 7. Vasárn*p d e. U órakor » nr i kt i4-
