Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 1-48. szám)
1944-01-19 / 14. szám
latfcL jrnmmEM 5&ABOJLCSI Hffl (Trianon 24.) 1544 január 19. tcbbé nem úri huncutság. Ez a jelző akkor kapott lábra, amikor a szabadelvű világ képviselőjelöltjei üres jelszavakkal, színes kortestoliakkal, itatással és dohánnyal, meg jófalatokkal szédítették a szavazókat. Megszédítet- t-ékf azután ha mandátumot kaptak, — többé nem akadták ismerni választóikat, mintahogy elfeledtek minden mé- zes-mázos ígéretet és azok betartása helyett uszályhordozói lettek a hrta- lomnak a sznültig telt húsosíazekak körül. Ez a világ — hála Isten mindörökre elmúlt. A magyar politika gyökereivel ma már lenyúlik a legalsóbb néprétegekig és ott tisztogatja, formálja szebbé az életet. A politika ma valóban az egész nemzet politikája és nemcsak a kiváltságosaké. A magyar politika ma roppant nagy, büszke derekú tölgy, amely úgy borúi rá a magyar földre, hogy senki nem maradhat ki alóla. A magyar poliíika ma számon tartja az eddig talán észre sem vett Eöldnélküii Jánosokat éppen úgy, mint az egyszerű kubikusokat és más két- kézi dolgozókat. Nemcsak nyilvántartja, de éppen ezek érdekében tesz legtöbbet, hogy felemelje őket a szociális jóléc méltó színvonalára. A magyar politika a szavak útvesztőjéből már régen kikerült a tettek napfényes, üde levegőjű tájaira. A tetteknek ez a politikája ott köszönt mindenkit az O i- csa-házak tízezreiben, a földhöz jutia- tottak boldog portáján, a szociális berendezkedések légióján, a közegészségügyi intézményekben, a népi kuitúra százszínű, erős, viharral dacoló erősségein és ott köszönt mindenütt, amerre a szem tekint a magyar glóbuszon. Nem úri huncutság a magyar polijika. Nem, mert nem ismer többé külön társadalmi osztályokat, hanem mindenkit, aki a határokon belül él, testvérként fog és tart össze. Mmden az történik és úgy, ahogy az egész nemzet akarja, mert amit a nép akar, azt akarják a politika irányítói is. A magyar politika azt akarja, hegy mindönkinek meglegyen az öntudatos magyarsága, rendíthetetlen hite fajtája örökében, erejében és elhivatottságában. Azt akarja, hogy a magyar élet szociális tartalommal úgy teljék meg, hogy minden dolgozónak meglegyen az európai értelemben vett emberi élet- színvonala. Több legyen az öröme és kevesebb a gondja, mint eddig. Azt akarja, hogy a kultúra gyökérszálai a legmélyebbre is lehatoljanak és amikor fölényes magyar kultúráról beszélünk, az szóljon az egész, egyetemes nemzet kultúrájára. Hogy az érvényesülés útja mindenki előtt nyitva álljon, ha arra saját erői el akarják és tudják vezetni. A parlament ma valóban az országháza, ahol a nép akarata <z úr és az irányadó. A politika ma a nép elhatározásából a jelent szépíti, erősíti úgy, hogy az a jövő minden viharával dacolhasson. A magyar politika így vált a tettek politikájává. Ez a népi politika szilárdítja a hitet, az egységet, hogy a nemzet készen álljon amikor jövőjéért való tettrekészségét kell bebizonyítania. Köpke kis utasás as új sarára "körül Ismeretes az a miniszteri rendelet, amely nemrégiben úgyszólván az egész kereskedelemben új zárórain tézked'ést léptetett életbe. Az üzletek reggeli 9 órakor nyitnak és délután 4 ódakor zárnak. Hétfőn — az élelmiszerüzleteket kivéve — valamennyi üzlet zárva tart. Ez röviden a rendelet, amelyet ma már mindenki ismer, vagy legalább 's ismernie kellene. Ez azonban nem így van, mert van egy-két olyan üzlet Nyíregyházán, amely nem zárhat be 4 órakor. Ilyen például a Nyírvidék-Szabolcsi Híriap kiadóhivatala, amely együtt van a Jóba-féle papírüzlettel. Már most hiába írják ki nagy táblákra, hogy a papírüzlet zárva varr hogy a papírüzletben kiszolgálás nincs, egyik ember a másiknak adja a kilincset s mindenki azcn könyörög, hogy csak ,,neki“ ezt, vagy amazt adjanak még ki. Hiába magyarázzák, hogy a miniszteri rendelet éppen úgy kötelező a Jóba-cégre, mint a többiekre, — a legtöbb esetben a vásárló sértődötten hagyja el az üzlethelyiségetÉppen ezért a papírüzlet kéréséi tolmácsoljuk e sorokban a közönséghez, hogy azért, mert a helyiség a kiadóhivatal miatt nyitva van, —■ a papirüzlet 4 órakor pontosan bezár és senkit ki nem szolgál, hétfőn pedig az üzlet egész napon át zárva van. A miniszter által elrendelt üzleti zárórát mindenkinek pontosan és szigorúan be kell tartani, ezt írja elő a törvény, ezelői senki kivételt nem képez! 3? A nyíregyházi népfőiskola hallgatói a karácsonyi szünet! idő után újra megkezdték az előadások látogatását, a komoly tanulást, olvasást a Bessenyei Társaság felsősóskúíi népfőiskolájában. A magyar föld, táj, magyar nép, múlt, magyar ember, a város és falu, a magyar szellemi élet különböző problémáit fejtegető előadások során minden héten módszeresen vezetett fogalmazási gyakorlatot is végeznek a falvak tanulni, művelődni vágyó fiai, a jövendő falu népvezetői. A fogalmazási gyaikorla- tokon az egyik erdélyi ifjú arról irt, milyen volt az élete a román megszállás alatt. Őszinte vallomás ez az írás azokról a szenvedésekről, amelyeket a szórvány magyar helyeken kellett fog- csikorgaió dühhel is szótlanul átélnie m nden derék, hű magyarnak. Nálunk — írja a nyíregyházi népfőiskolás, — a román megszállás alatt, nagyon nehéz volt a magyar élet. Mikor felmentem az állami iskolába, első meglepetés akkor ért, amikor a tanító románul szólott hozzám. Nem is tudtam el sem képzelni, mit mondhat. Aztán megszólalt magyarul is és megtanította lassanként az ábécét magyarul. — Ez azonban nem tartott sokáig. Meg kellett tanulnunk az ábécét románul is. — Mintha megnémííoífak volna, nem is ■akartam járni többet az iskolába. Ezelőtt, amikor magyarul tanultunk az iskolában. otthon mind,g örömmel mondottam el szüleimnek, mit hallottam az iskolában. Mikor aztán már románul kellett íanulmm, nem tudtam az iskolák Jlörtiegességek nary választókban mi Iliit üres VAY ADAM UTCA 4. A iefMato Miók »hódlffl, é. olcsó írta* ról otthon úgy beszámolni, hogy engem vagy a szüléimét a sírás el ne fogott volna. Évról-évre kevesebbet tanultunk, olvastunk magyarul. így a harmadik osztályban hetenként már csak szerdán és szombaton, akkor is csak nagyon keveset olvastunk magyarul. Negyedik osztályos koromban aztán már olyan tanítókisasszony jött hozzánk, aki még beszélni sem tudóit magyarul, nemhogy tanítani tudott volna. Ha valamelyikünk mégis elszólta magát magyarul és a kisebbek beárulták, nagyon megbüntettek meg is vertek a magyar szóért. Ha valaki lakodalomba vagy disznótorba el akart kérezkedni, csak akkor engedték el, ha románul kérezkedett el. A román kisasszony megtett szakasz- parancsnoknak és megparancsolta, hogy gondom legyen rá, hogy mindenki román ruhában járjon. A fiúk kényszerűségből be is szerezték és viselték a román ruhát, de szüleim kijelentették, hogy inkább ne is járjak iskolába, de ők míg élnek, én nem veszem fel az úgynevezett „sztrezser“ ruhát. Azlán a román tanítónő, nem ttö-i rődve azzal, hogy a mi falunk református község, azt követelte, vessünk úgy keresztet, ahogyan ők, románok. — Én szüleim tanácsára nem engedelmeskedtem a parancsnak. Erre a tsnítókisasz- szony le is csapott a szakaszparancsnokságról. Ehhez hasinló sok ilyen történetet lehetne elmondani falunk életéből — végzi levelét a szórvány magyar népfőiskolás. Néhány sora is betekintést nyújt a magyar vidékek gyötrelmeibe, de megérezteti azt is, hogy az erdélyi magyar öntudat ellenállott a kísértéseknek. Arra is figyelmeztet a nyíregyházi népfőiskolás levele, mi volna, ha Benesék propagandája sikerhez jutna és a magyarságot újra idegen járomba törnék. Élet-halálharcot kell vívnunk, a végsőkig helyt kell állanunk, nehogy újabb Trianon vesse ránk húsunkbamaró bilincseit. irtlrágílási Ítélet®! özv. Kertész Isfvánné révaranyosi lakos a lisztet kilogramonként 58 fillér helyett egy pengőért árusította, ezért 200 pengő pénzbüntetésre íélték. Béréi Ferenc balsai lakos a nyers sertéshúst a hatóság által megállapított 5.44 pengős legmagasabb ár helyett ki- logramonként 12 pengőért árusította. — Dr. Aradványi Endre kir. büntető egyes bíró 200 pengő pénzbüntetésre ítélte. Budaházi Józsefné nagyhalászi lakos a mákot drágította. 2.20 pengős legmagasabb ár helyett kilogramonként 6 pengőért adta el. 200 pengőre büntették* Valamennyi ítélet jogerős. Lefényképezett energiaoseppefe Az energiaelmélet alapja hosszú évtizedeken keresztül az az elgondolás volt, hogy az energia folyamatosan, és megszakítás nélkül áramlik bizonyos hő- vagy íényenergia központokból (mint amilyen például a nap) és így erőssége megfelelő műszerekkel és számi tásokkall aráciyxag egyszerűen mérhető. Az atomelmélet megalapítója Planck | Max döntötte meg ezt az elgondolást, i amennyibe sikerült bebizonyítania azt, hogy az energia nem egyenletesen, hanem szinte cseppenként, ugrásszerűen szaporodik. Ezek az ,,energiacseppecs- kéií mindaddig csak elméletben szerepeltek, míg végre sikerült lefényképezni egy energiacseppet, _ amint éppen eltűnik, hogy helyette, szinte a semmiből két új energia-atom, egy elektron és egy positron keletkezzék. Planck elméleteinek megvalósítására a Siemensművek külön óriáslaboratóriumot építtetett, ahol sorozatos kapcsolásokkal hárommiliő Volt feszültségű elektromos áramot sikerült előállítani s ez a fe- szültségvégzi az atomrombolás munkáját. A i-ud^mányos világ (természetesen feszült érdeklődéssel követi a kutatások menetét, de a nagyközönség körében is nagy izgalmat keltett Planck elméletének praktikus alkalmazása, mert sokan az alchimisták régi álmának megvalósulását látják benne: az atommagvak átalakításával sikerül értéktelen elemekből értékeseket előllífani, s talán nemsokára megoldódik az „aranycsinálás“ évezredes titka is. — BÉLYEGALBUM: Gobát, Pannónia, Cserkész, Globus, cserefüzetek kaphatók JÓBA-papíriizletben. A legkellemesebb ussouáxó fjely a széo Ha esik cu Luther palota. Sütemény különlegességek nagy válas7tékban. A politika ma az égés nép javaiért tfizáés művészete burgonyarosta, esígatríör, magtakaró borona, 9 500 és 1000 kg os tolósulyos mérleg D l ^ m 1 mf? w?sí ^skeresk^désébeii I i v && M, ss# sí w Jü* mm&Bmmmmm i Városháza épület Telelőn; 28-64 | Egy népfőiskoláéi írja * Hallal a főiéi megszállás alatt sagjca nehéz mii a magyar étet
