Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 1-48. szám)
1944-01-18 / 13. szám
óidat. ffrnmDkk SI About* I HÍRLAP (Trianon Z4.) 1944 január 18. Belső cenzorára is szükség van Olyan nekikeseredett szemmel és olyan buzgón alig olvasnak valamit az újságban manapság, mint a cáfolatokat. Hát hiszen van is belőlük elegendő majd minden napra. Meg hiszen nem is csoda, ha a közvélemény nem lát egészen tisztán sok minden dologban és a felzaklatott kíváncsiság a cáfolatok mögött is keresi az igazat esetleg csak a szenzációt. Nem szabad azonban újságolvasás közben sem elfelejteni, hogy bármily jogos vagy jószándékú kíváncsiság kielégítésénél is, a legizgalmasabb szenzációnál is fontosabb ma a honvédelem. Még ennél is előbbrevaló hogy X úr a törzsasztalnál, vagy Y őnagysága a piaci terefere közben pontos értesüléseket továbbíthasson a vezérkarok terveiről, a hadviselés katona és polgári intézkedéseiről, a diplomácia titkos' műszereinek kilengéseiről a háborús gazdálkodás rendkívül érzékeny gépezetének minden csavar-mozgásáról. Százszor ezerszer fontosabb dolgok vannak ma annál, hogy pár fillérért mindenki mindennap belelásson a reggelije mellől a nagy világmérkőzés kártyáiba. — Ugyanaz az úr, aki a világért sem volna hajlandó senkit beleavatni az üzleti számvetése titkaiba, vagy aki a legjobb barátjának sem szívesen vallaná be, hogy mit kap elsején és hova teszi azt és ugyanaz a hölgy, aki a legondosabb titokkal veszi körül az évei és udvariéi számát, — az ország legnagyobb dolgaiban azt kívánná, hogy vele mindent nyomtatásban közöljenek s ha ez nem történik meg, kijelenti, hogy nem érdemes újságot olvasni, mert amit az ember tudni szeretne, az úgysincs benne. Legjobb esetben hozzáteszi: — Egyetlen, amit érdemes elolvasni: a cáfolatok. Mert amit cáfolnak, az biztosan igaz. Itt van az óriási tévedés. Az igazság ellenben ott van, hogy mindenki azt hiszi el szívesen, amit szeretne, ha igaz lenne, vagy azt, amivel igazolhatná a saját rémlálásait. — Hogy van egy olyan lehetőség is, hogy •a cáfolat igaz, ez jut a legkevésbbé eszébe a cáfolatokból okoskodók szektájának. Abban a nagy összevisszaságban, ami ma sarkaiból fordítja ki a világot, a hírek is beálltak a hadviselés fegyverei közé. A propaganda ma lényegesebb eleme a korszerű háború fegyvertárának, mint a gáz, vagy <a bacillus. Sikeresebb és rombolóbb is. Amellett alig van kockázata és olcsóbb is. így természetes, hogy sok hamis hír kerül forgalomba szándékosan és sohasem céltf-- lanul. Ezek azonban az ellenség felől jönnek. Néha a legártatalanabb képet öltik. Mint az édes szirupba csöppen- tett méreg. S ha az ilyen hírre jön a cáfolat, rögtön lecsapnak rá a hitetlenek, akik szerint hivatalosan, vagy félhivatalosan csak hazudni lehet és addig csámcsoglak rajta, míg a cáfolt hírek fekete és torz tükörcserepeiböl állítanak össze maguknak egy fekete és torz képet a világ helyzetéről. Ezt aztán a haruspexek megszállott,, beavatott- ságával“ súgják-búgják addig, míg a cáfolatokkal való árnykép-játékuk eredményeként végül éppen a cáfolt ellenséges hír furakodik bele körülöttük a (közvéleménybe és ott elvégzi a korhasz. tó szú rábiízott feladatát. Hogy nyilvánvaló igazat is cáfolnak egyes országok hivatalos jellegű hír- szolgálatában presztízs-okokból, vagy hadifitok leplezése végett, ez döntő bizonyíték a cáfolatok szemétbányáiban kapirgáló okosoknak. Pedig a Icgátla- gosabb újságolvasó-intelligencia is eléggé észrevenné azt, hogy melyik cáfolat takar egy-egy védekező és melyik támadó értékű hírt. A hírek, tömkelegé közt az eligazodáshoz mindenekelőtt az szükséges, hogy a hír felvevője sorsközösséget érezzen a saját nemzete ügyével, higyjen annak igazában és akarja annak az igazságnak a győzelmét, az érte vívott harc diadalmasko dását- Ahol a nemzet nagy ügyeivel szemben csak szemforgató nyim-nyám lelkesedés, rövidtávú bizalom és kilúgozott akaraterő nyilvánul meg, ott az elenségnek könnyű dolga van. Csak naponta világgá kell röpíteni pár hazug hírt, ami okvetlen kiváltja a cáfolatot és tökéletesebb lesz az erkölcsi erők rombolása, mint ha milliókat költenek és vérpatakokat áldoznak a fegyveres szembeszállásra. Ha az ellenséges propaganda ezen az úton érvényesül, ezért felelőséggel tartozik mindenki, aki hisztériás fegyelmezetlenséggel és felelőtlenséggel siet minden mögött az elhallgatottat, a megmondott mögött az ellenkezőt keresni. Hogy a hírek mai tömkelegében s a hír- szolgálat mai lázában a világot átrepülhetik véletlenül téves vagy irányítottan hamis hírek, az természetes. Még természetesebb, hogy az ilyen híreket meg kell cáfolnia annak, aki ellen irányul. A legtremészetesebb pedig az lem ne, ha mindenki nem vágyálmokból, vagy ijedezésből táplálkozó fantáziával, hanem a hideg ész és erős szív bírálatával igyekeznék átrágni magát a mindennapi betű-hegyeken. Belső cenzúrára van szükség hírek olvasása és hallgatása közben. A gondolkodó értelemnél, a higgadt bírálatnál, az öntudatos, gyakorlatilag is erős hazaszeretetnél biztosabb cenzor nincs. Ha ez a cenzor dolgozik, akkor hír és cáfolat egyaránt alkotó tényezője, biztonságot fokozó vér je, izmokat és lelkeket erősítő istápja lehet a honvédelem fegyvertárának. Barbarits .Lajos. Vigyú&xunU a gyufával! Ne ffejiegesd, meri könnyen fasset okozhat Néhány eset óvatosságra int I Az utóbbi időben a gyufát is halmoz. i zák, rejtegetik egyesek. Olyan helyekre j teszik el. ahol könnyen füzet okozhat a I vigyázatlan őrzés. Pénteken a központ- | ban z egyik raktárhelyiségben megrág- ; iák a gyufát az egerek, a dörzsölés ko- | vetkeztében a gufacsomag meggyulladt' i és veszedelmes tüzet okozott. Egy má- I sik esetben éjjliszekrényre doboz nélkül ! elhelyezett gyufára a falról kép esert. J Az ütődés következtében a gyufa meggyulladt és súlyos kárral végződő szobatüzet okozott'. Másutt a felhalmozott gyufát fehéraeműs szekrényben rejtették el. Szekrényrendezés közben a gyufa- szálak összesurlódfak, lángralobbantak és megpörzsölték az értékes fehárne- műeket. A gyufa halmozása tehát egyfelől bűn a közösség ellen, mert átmenetileg hiányt okoz, másfelől igen súlyos károk származhatnak belőle. Veszélytelenül szakszerűen raktározni, tárolni csak a gyufagyár tudja a gyufát. íítflnő magyar árnyak nyomában ... Kína magyar felftárója 1886-ban kiváló szakkönyv jelent meg a magyar könyvpiacon. Lóczy Lajos írta: „A kínai birodalom természeti viszonyainak és országainak leírása“ címmel. A szerzőt még akkor jóformán senki sem ismerte. A könyv megjelenésekor nagyot nézett a magyar tudományos világ. A kiváló fiatal földrajztudós művében a legjobb és a legkime- rítőbb leírást nyújtotta az akkor még meglehetősen feltáratlan Kínáról. Lóczy Lajos nevét ez a könyv egyszerre világhíressé tette. A szerény tudós ekkor még igen alacsony állásban volt. Bár neve neve majdnem olyan ismert volt, mint Sven Hediné, a híres svéd utazóé, idehaza még mindig csak a Nemzeti Múzeum egy kicsi, csendes munkaszobájával kellett megelégednie. Jó néhány év tel el, amig itthon is elismerték rendkívüli tehetségét és kinevezték egyetemi tanárnak. Loczy Lajos a maga erejéből és küzdelméből Járta be Kínát és ismertette meg a művelt Nyugattal. Mint csaknem Ma már mindenki Jndjia, hegy » legizletesebbea is legjobbao valamennyi kiváló magyar tudósunk, szegény ember volt Kínai útját a nagy magyarnak, Széchenyi István fiának kíséretében tette meg. Ez az érdekes életű magyar mágnás, Széchenyi Béla, édesapja döblingi öngyilkossága után nem találta seholsem nyugtát Európában. Elhatárfozta, hogy Kelet felé ?n- dul. felkeresi Kínát és ismereteket gyűjt' a kelei csodabirodalomról. Mikoi Lóczy Lajos mint fiatal ember értesült a magyar mágnás keleti utazásáról, kíséretébe szegődött. 1877 karácsonya előtt néhány nappal indultak el az Adria egyik kikötőjéből, hogy a Vörös-tengeren át Indiába hajózzanak. — Első útjuk Sanghaiba vezetett. Az út rendkívül kalndis volt. A magyar mágnás, ahol csak kiölöttek, kiszállt vadászni, vagy benszülött tc>zsfőnökök meglátogatására. A káprázatos exotikus Jáván is megfordultak, ahol a fiatal Lóczy hatalmas sportteljesítménnyel bámulatos rövid idő alatt megmászta a híres Merapid vulkánt. Lóczy Sangliaiból indult el önálló útjára. A Jangcekiang-on hajózott felfelé, egy úgynevezen dzsunkán, színes vitorláson. — Közel 2000 km-es távolságot tett meg Kína legnagyobb folyóján. — Amikor egyre szükebb lett a folyó medre, mind kisebb sé kisebb hajón utazott tovább. Gyönyörű, vadregényes, emberi szem nem látta tájakat járt be. Útközben állandóan dolgozott, rajzolta a vidéket, gyűjtötte az adatokat és készítette a térképeket. Sok küzdelem és fáradságos munka után végre elérte Su- csau-t, a végállomásként kitűzött utolsó kínai várostEz a hatalmas felfedező munka azonban nem volt elegendő Lóczy számára, i Elhatározt, hogy társaival behatol Ti- ■ bet belsejébe is. Ez az útjuk végig izgalmak között folyt le. Az egyik tartomány határán, az égigérő hegygerinceken, a dalai láma katonasága feltartóztatta őket. Hiába szerzett Lószy nagy utánjárással a pekingi külügyminisztériumban, az osztrák-magyar követ útján útlevelet, az ország titokzatos uralkodója, a dalai láma fegyveres erővel űzte el a betolakodó idegeneket. — Lóczyékat azonban mindez nem torpantotta meg. Ha már eddig megtették nagy küzdelmek közepette az utat, nem nyugodtak bele, hogy visszaforduljanak. Elhatározták, hogy nagy kerülőkkel, titokzatos aágókon át nyomulnak be a csodálatos ország belsejébe. Sajnos, ez a vállalkozásuk nem sikerült. A bennszülöttek mindenhol megneszelték érkezésüket és a tibeti katonák útját állták a magyarok kalandos kutatómunkáinak. Mint annakidején Körösi Csorna Sándort, Déchy Mórt, éppúgy Lóczy Lajost is utolérte a Tibetet kutatni akaró magyar tudósok végzete. Dolgavé- gezetlenül volt kénytelen visszatérni Indiába ... Bár Tibetet nem ismerhette meg, mégis elévülhetetlen szolgálatot tett az egész emberiség tudományos előrehaladásának kiváló szakkönyvével amellyel az akkori Kínát az egész művelt világgal megismertette. Emlékét nemcsak a magyí r haza, hanem az egész tudományos világ hálával őrzi. Kerekesházy József. Dj lő! foglalkozás! ág Németországban A Német Munkafront a német gyógyszerészek kívánságára új foglalkozási ágat teremetefct az úgynevezett „gyógyszerészsegítőnőt.“ Ez a foglalkozás kevesebb gyógyszerészi és inkább kereskedői felkészültséget igényel. Eezenkí- vül a pályázóknak laboratórumi ismeretekkel is rendelkezniük kell. Többek között a gyógyszertárakban a kereskedői és technikai munkák evégzését bízzák rá. így pl, kirakatrendezést, __ a g yógyszerek helyes gondozását, kész (gyógyszerek -összeállítását és kiadását stb. A Német Munkafront által létesített tanfolyam sikeres elvégzése után nyitva áll az út bármely gyógyszertárba, vagy a német véderő betegápoló — és egészségügyi intézményeinél. MNK. ILLimfflfcHTu alkata». wíWk keterii 'impiwz, lem^abb rn, d«let «érint ay®sitatvá»y «fkéazfií 0» 6tkezheL Kitűnő s olcsó menürendszer ÉRTESÍTÉS. Bornagykereskedésemet mírlék»ftrái *íím,al«,,t Uradalmi faiborokat r*ekelt áron ho?ok forgalomba. Szives pártfogást kér Járó Gábor bornagykereskedő. Telefonszám: - ,""1 ■' PÍBM 35 3S. Kiskaron Éttwiw 25-31.
