Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 1-48. szám)
1944-01-11 / 7. szám
á, oidai. ■MM „ /frommt SZÄSotcsi his his»IAF (Trianon 24.) 1944 január II. ^ . „Életemet Jézusnak ajánlom1 ea5*k voltak utolsó szavai a kivégzett Demeter Józsefnek Ma délelőtt a negyedik halálos Ítéletet hajtőtták végre Nyíregyházán Az elitéit betörésért került a bitóiára Ma délelőtt újabb kivégzés történt Nyíregyházán. Egy betörő került bitó- fára, olyan ember, aki sok évet töltött már fegyházakban, mégsem bírt megjavulni. Kiszabadulása után vitte, hajtotta rossz vére a bűn útjára. Tudta, hogy nagy „tétre“ megy a játék, az éiete forog kockán, még is elkövette az újabb bűncselekményt. Betört egy kis- várdai ruhaüzletbe, ahol tettenérték a csendőrök. Demeter József alig töltötte be 30-ik évét, ebből azonban a legtöbb időt a különböző fegyintézetekben töltötte. Legutóbb a dologházból szabadult ki, feltételesen. Rettenetesen félt a dolog- háztól, még is folytatta régi mesersé- gét. Btört Kisvárdán Kepetz Vilmosné készruhaüzletébe. Egy kővel beverte az üzlethelyiseghez tartozó műhely udvarra nyíló ablakát és azon át hatolt be először a raktárhelyiségbe. Ott nem talált semmit, átment a ruhaüzlelbe, melynek vasrollóját baltával kifeszítei- te. Kiválasztott egy szép öltöny ruhát és azt magára öltötte, majd összecsomagolt még három öltöny íérfriuhát, hogy azt magával vigye. 22 óra 45 perckor akart eltávozni az üzlethelyiségből. közben azonban felfedezték a be- j törést. A háztulajdonos jött haza, ész- ! revette, hogy az udvaron üvegcserepek hevernek, betekintett a Kepetz-féie ru- haüzletbe, ahol gyanús mozgást nallobt. Felkeltette a házban lakó Klein Vincét s elmondotta neki, hogy az üzletben betörők járnak, előhívták az üzlettulajdonost, majd csendőrök jöttek és hosszas keresés után sikerült a betörőt az üres dobozok között megbújva megtalálni. Demeter József bűnügyében december hó 4-én tartott tárgyalást a rögtönítélő bíróság dr. Holényi-Lanácsa. A tárgyaláson a vádlott semmit nem tagadott, a tanuk egybehangzó vallomása után a statáriális bíróság Demeter Józsefet köt51 általi halálra ítélte. által felterjesztett iratokra érkezett végleges döntést: „Nincs kegyelem!“ Demeter József falfehér arca az izgalomtól lassan kipirul, tudta, várta a halált, amelynek közelsége azonban mégis megrendítette. Egy percre meginog, majd kissé reszkető ajakkal hallgatja végig az irat felolvasását. Élete, 31-ik évében befejeződött. Alig két órája van még, celláját siralomházzá alakítják, a gör. kaf. egyház lelkésze keresi fel és egész idő ' alatt mellette áll, vigaszt nyújt és bátorítást. Demeter József csendes zokogással búcsúzik fiatal életétől, kereste a halált, — megtalálta. Nem tisztelte a örvényt, a fennálló társadalmi rend ellensége volt. A magántulajdon ellen tört, háborús időben. amikor a lopást halállá/ büntetik. A KIVÉGZÉS Háromnegyed 11 órakor a fogház négyszögletes udvarán, a hivatalos asztal mögött összegyülekeztek azok, akik jelen akartak lenni Demeter József kivégzésén. Ügyészek, törvényszáki bírók, rendőrtisztek, csendőrök, fogházőrök és sok polgári személy jelent meg a fogház kis udvarán. A bitófa mellett elfoglalta helyét Bogár József állami ítéletvégrehajtó és két segédje is. Az udvar levegőjét nehéz légkör szállja meg, szinte érezni lehet a halál sugalatát. .. Pillantok kérdése és egy emberi élet véget ér. Egy bűnös ember földi élete szűnik meg. Bevonulnak a bíróság tagjai. Elővezetik a halálraítéltet, aki előtt mégegy. szer felolvassák a statáriális bíróság halálos ítéletét és kegyelmet • elutasító döntést. Jeney Árpád kir. törvényszéki bíró olvassa fel az ítéletet. A vádlott kiegyenesedett tartással, levegőb mieredt szemekkel hallgatja a végső ítéletet. Az az érzésünk, hogy már ez a* ember nem is él, tekintete magasan jár, valami biztatót keres, amely átsegíti ezeken a borzalmas pillanatokon..., Dr. Márföldy József kir. ügyész szavai hangzanak: ,.ítéletvégrehajtó úr, teljesítse kötelességét!“ A kivégzési aktus pillanatok alatt zajlik le. Demeter Józsefet a bitófa alá vezetik, amikor nyakába teszik a hurkot, felkiált: u ,,Életemet Jézusnak ajánlom !“ A gör. kát. lelkész magasra tartott feszülettel bátorítja Demetert, aki bűnös életéért elnyerte méltó büntetését, —< meghalt a bitófán. A Pravda-cíkk amerikai visszhangja A feltűnően joarcú, intelligens vádlott biztos tudatában volt annak, hogy tettéért kötél jár. Elkészült a halálos ítéletre, többször is hangoztatta, hogy inkább akasszák 'fel, minthogy visszakerüljön a dologházba... Ez az óhaja most teljesedésbe ment. Elérte őt is azoknak a végzete, akik törvényenkívül állóknak tekintik magukat s azt gondolják, hogy büntetlenül követhetnek el olyan cselekményeket, amelyért halál jár. A háború ötödik évében járunk, vérzivataros idők ezek, csak becsületes munkás kezekre van szüksége a magyar hazának, a gengszterek kora lejárt. A törvény szigorúan őrködik az ország belső rendjén, azt nem zavarhatják meg, sem éjszakai tolvajok, sem más bűnözők. Halál jár azért, ha valaki olyan cselekményt követ ei, amely a statáriális bíróság jogkörébe tartozik, így érte utol végzete Demeter Józsefet is, akinek kegyelmi irataira ma érkezett meg a végleges döntés. NINCS KEGYELEM! Ma déle-tt 9 órakor a halálraítélt előtt kihirdették a statáráilis bíróság Berlin. (TP) A Transkontinent Press diplomáciai levelezője az alábbiaakt írja: Az a félreérthetetlen és brutális válasz, amit a moszkvai Pravda adott Willkienek a háború utáni Európáról írt frázisokkal tarkított cikkére az Egyesült Államokban igen nagy megütközést keltett. Nem szabad megfeled- , kezni arról, hogy a szovjet sajtó gya- I korlatilag a szovjet kormány szóvivője, s hogy ilyen módon a Pravda cikke csak a Kreml hivatalos állásfoglalását tükrözteti. Amikor a szövetséges külügyminiszterek moszkvai értekezlete után az arról kiadott kommüniké nyilvánosságra került, azonnal feltűnt, hogy az At í lanti Chartát, amely az angol __amerik aiak győzelme esetén a béke alapjául és a háború utáni világ felépítésének zsinórmértékéül szolgált volna, olyan szólamokkal helyettesítették, amiből kitűnt, hogy az Európát legközelebbről érintő kérdésekre nem akarnak világos választ adni. A teheráni értekezlet ulán azonban többek között Roosevelt maga személyesen is tett olyan nyilatkozatot, amely szerint a meggyőződés meilhmg- ján hangsúlyozták, hogy a nyugati szövetségesek és Sztálin felfogása között teljes összhangot sikerült elérni, s hogy csak részletkérdések maradtak nyitva, amelyeknek azonban komolyabb jelentősége nincs és szintén áthidalhatóak. London és Washington tehát azt szerette volna a világnak bebeszélni, hogy Moszkva elállt szélsőséges politikai követeléseitől, s magáévá tette az Atlanti Chartában lerögzített alapeHe- ket. A Pravdában megjelent cikk ennek az illúziónak, amennyiben az bizonyos körökben fennálctt, maradéktalanul véget vetett. Teheránban kétségtelenül egyetértés jött létre, amint az ma iíi tagadhatatlanul fennáll. Ez. az egyetértés azonban azt jelenti, hogy Roosevelt és Churchill hjoltak meg a szovjet álláspont előtt és elfogadták a szovjet követeléseit. Az a nyugtalanság, amely Washignton politikai köreiben a Pravda cikk következtében keletkezett, nem arra vezethető vissza, mintha a Fehér Fiái elvileg szembehelyezkednék a Pravdában kinyilvánított nézetekkel. Az j okot inkább abban kell keresni, hogy a Pravda kíméletlen nyíltsággal hozza a széles világ tudomására mindazt, ami» re nézve Teheránban megállapodtak. A. helyzetet legjobban a Newyork Times tenapi megjegyzései jellemzik, amelyek szerint most arról van szó, hogy Olaszoszág „a keleteurópai kérdést“ most egyedül és fegyveres erővel oldhatja.e meg, vagy hogy ezt a kérdést most a szövetségesek között fennálló szerződések alapján az Atlanti Cnarta szellemében oldják-e meg. Mint a lap cikkében írja, az USA a háborút a szovjet oldalán még az első megoldás esetében is tovább folytatná, mert „betű szerint nincsen olyan kérdés. ami az amerkiaiakat szövetségeseiktől elválaszthatna“. Ebben az esetben azonban kérdéses, hogy az Egyesült Álamok résztvennének-e olyan szervezetben, amely a leendő határokat állapítaná meg. Ez világosan kifejezve azt jelenti, hogy Oroszország Európában teljes cselekvési szabadságot kapott. Még ahhoz is joga van, hogy egyoldalúig állapítson meg határokat, s tehet, amit akar, amennyiben a Németország által képviselt Európáról van szó. Az USA már előre mindenhez hozzájárulását adja s hajlandó, hogy általában mindenütt kitér a szovjet űtjából. »<——— -itm-fli-TiMin' min i in — BÉLYEGALBUM: Gofcat. Pannónia, Cserkesz, Globus, cserefüzetek kaphatók JÓBA-papírüzletben. JdPuár 11 12 13 Kedd-szerda-csütörtök. Budapesttel egyidőben. UFA világhíradó! Nyiregvházán először. FtoM Mit 25-24 B eiuszur. oldogidők Fősz.: Karády Katalin, Ajtay Andor, Mihályi Ernő stb. Előadások V»4, V«6 és 7«8 órakor. Egész emberekre van SEüfewéts Minden egyes nappal, sőt perccel kö- zeleb kerülünk a most folyó példátlanul áló kemény és idegfeszítő háború befejezéséhez. Ezt az időpontot azonban senkisem tudja. Itt nem is az idő számít, hanem a végső győzelem. Hogy mit jelent ebből a háborúból győztesen kikerülni, azt mindenki tudja. Tudja, elképzeli mindenki a vesztes fél jövő- i jét is, ha egyáltalán szólhatunk , jövő- 1 ről“! Minden magyar ember előtt egy cél lehet és egy akarás: a háború megnyerése, a végső győzelem kivívása! Hogy ez megtörténhessen, minden magyar munkájára, odaadására és lelkiismeretességére van szükség. Egész emberekre van szükségünk és nem fél, sőt harmad emberekre. Most — a jövő érdekében - lemondani tudó tudó és akaró mgyarokra vágyunk! Olyan egész emberekre, akik foglalkozásukban nemcsak megélhetést és könnyű meggazdagodást látnak, — hanem elsősorban hivatást. küldetést! Ma mindenkinek kell, hogy nemcsak hivatala, állása, foglalkozása legyen, hanem hivatása is, amit lelkiismeretbeli kötelességének tart. Sajnos, — még mindig vannak szépszámmal semmittevők, mindig zavarosban halászók. De kevés ember van napjanikban, aki esti imáját elmondja és még kevesebben azok, akik felvetik ez alkalommal a nagy kérdési: r j „Én, X. Yc mit tettem ma a háború győztes befejezése érdekében?“ Ne várjuk, hogy mindig csak „más“ tegyen valamit helyettünk, hanem elsősorban mi tegyünk. Nem mondhatjuk soha, hogy ehhez semmi közöm, mit érdekel ez engem stb. Igenis érdekeljen bennünket minden, ami a haza javát szolgálja és erősíti. Csak mi magyarok tehetjük összefogással ezt a nemzetet erőssé, naggyá és boldoggá! Míg széthúzással, meg nem, értéssel csak a sírját ássuk. A mi hazánk földi paradicsom. Földi pardicsomban pedig csak odavaló emberek lehetnek. Azért pusztuljon az is, aki úgy érzi, hogy nem odavaló. Egész embereket kívánunk már az iskolában is, mert ott kezdődik az igazi életre való előkészítés. Gyermeki hű tel és a férfi-eszményünk erős akaratával kell dolgoznunk, ha azt akarjuk, hogy egész emberek legyünk! Albert Antal.
