Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 1-48. szám)

1944-02-29 / 48. szám

A c, NYIRVÍDEK „ OZÄBOLCSl HÍRLAP (Trianon 24) 1944 február 29. 99 & magyar társadalom­biztosítás ötfen éve“ Ezen a címen az Országos Tár­sadalombiztosító Intézet igazgató­sága — tulaj donképen három részből álló — iéen gazdag tartal­mú könyvet bocsátott ki. Az első rész szövegben ismerteti a társada­lombiztosítás első kísérletező lépé­seit, majd megindulásától a teljes mai kifejlödöttségig megtett utat. A második rész 245 képben az OTI székházait, rendelőintézeteit, gyógy­intézeteit és az öregségi stb. bizto­sítási ág (a munkások nyugdíjalap­ja) vagyonából létesített vagy vá­sárolt bérházakat és lakótelepeket mutatja be. A harmadik rész húsz táblázatot és tizenhét grafikont tartalmaz. A könyv első része — amint említettük — a társadalom­biztosítás eltelt ötven évének tör­ténetét ismerteti röviden és átte­kinthetően. Az Intézet az évkönyv bevezető részében hódolattal köszönti Ma­gyarország kormányzóját, akinek országgyarapító kormányzása alatt a társadalombiztosítás különös len­dületet kapott és hatalmas fejlő­dést ért el. Kegvelettel emlékezik meg az évkönyv Baross Gábor, Kossuth Ferenc és Vass József né­hai minszterekről, akiknek nevéhez a magyar szociális biztosítás törté­netének egv-egy korszaka fűződik, köszönettel méltatja vitéz Keresz- tes-Fischer Ferenc belügyminisz­ternek a társadalombiztosítás to­vábbfejlesztése terén elért kiváló érdemeit s a kegyelet háláját rója le ama munkások és munkaadók emléke előtt, akik annak idején a szociális biztosítás kezdeményező lépéseit megtették s ennek érdeké­ben nem csekély anyagi áldozatot vállaltak. Az 1892. évi szerény keretek kö­zött megindult kötelező betegségi biztosítás az azóta már hatalmassá fejlődőt,1! mjagyar tárgyid alombizto­sítás egyik ágaként tölti be a nem­zet életében nagyfontosságú hiva­tását. Az ötvenéves fejlődést nem csak a biztosítottak 450.009-ről 1,400.000-re emelkedett száma, hanem külsőleg az OTI intézmé­nyeinek méretei is szemléltetik. Ez a fejlődés az utolsó negyedszázad folyamán vett különös lendühtet, ami egyben a hazai ipar és kereske­delem örvendetes fellendülésének eredménye is. De megnyug ató és a jövőre biztató is ez az eredmény, mert a magyar társadalombiztosí­tás fejlődése ötvenéves útjának megtétele a gazdasági és pénzügyi válságok, a háborús évek és a for­radalmak okozta nehézségek kö­zött korántsem volt síma és köny- nyű. A második rész képei meglepe­téssel szolgálnak még azoknak is, akik az OTI működését figyelem­mel kísérik. Alig lehetett számítani arra, hogy az OTI-nak ilyen sok és ilyen hatalmas, az orvosi tudo­mány követelményeinek — pár ki­vétellel — mindenben megfelelő in­tézményei vannak. A hadmadík részből (táblázatok és grafikonok) igen nagy érdeklő­dést keltő számadatokkal ismer­kedünk meg, amely száma dalok egyben ugyancsak, sőt még inkább felvetítik azt a fejlődést, amelyet az OTI és jogelődei az eltelt ötven év alatt megtettek. Az OTI igen nagy szolgálatot tett enne ka könyvnek kibocsátásá­val, amellyel — nevek említése nélkül — egyben kegyeletét is akarta leróni mindazok irányában, akik fejlődése előmozdításában részben úttörők, részben szorgal­mas munkások voltak. Hiradtfnői tanfolyam lesz Nyíregyházán A múlt esztendőben megtartott híradónői tanfolyam kevésnek bi­zonyult és éppen ezért a Női Ön­kéntes Munkaszolgálat szükséged­nek tartja, hogy ismét kiképző tan­folyamot tartson. Felhívunk min­den IV középiskolát végzett, haza­fias érzésű magyar nőt, hozza meg áldozatát a hazáért és ajánlja fel szolgálatait a szebb és biztosabb magyar jövőért. Ma mindenkinek meg kell hoz­2 és fél milliárd pengőnyi értéket termelt a múlt évben a magyar kézmüvesipar 260 ezer önálló k'ézmü vési páros dolgozik hazánkban A Magyar Vidéki Sajtótudósító bu- dtpesti jelentése szerint most jelent meg az Ipartestületek Országos Köz ponjának jelentése az 1943. évben foly­tatott tevékenységről. A részletes je­lentés teljes szélességében feltárja a magyar kézművesipar helyzetét s az érdekes számadatokból újból kiderül, hogy hazánk gazdasági életének a kéz­művesipar egyik legerősebb és legfon­tosabb tartópillérre. A jelentés el­mondja többek közt, hogy a központ kötelékébe 417 ipartestület tartozott s ezeknek össztaglé'száma — tehát az önálló kézművesiparosoké — 260 675 volt, amelyből 32.800 Budapestre eeett, így hát vidéken nyolcszor annyi a kis­iparos, mint a fővárosban. Más a meg­oszlás a segédek tekintetében, ugyanis a 289 ezer segédből több, mint 165 ezer kapott állást a fővárosban, míg a 93 ezer tanincbci majdnem 17 ezer dolgozott Budapesten. A kézműipari termelés értékét az 1943. évben az IPOK kt és fél milliárd pengőre becsüli s ez az összeg több, mint 16 százaléka a nemzeti jövedelem­nek. A falusi kisiparosság különleges vi­szonyaival kapcsolatban az IPOK rá­mutat arra, hogy ezeknek szoros kap­csolata van a mezőgazdasággal s ez tette lehetővé, hogy a megnehezült anyagbeszerzési viszonyok ellenére helyben tudtak maradni, megőrizték a falu iparát, kultúráját és nem merül­tek el a nagyvárosok proletariátusá­ban. Az IPOK jelentéséből végül meg­tudjuk. hogy az ipartestületek tiszta vagyona 12 millió pengő, évi kiadásai 9.5 millió pengőt tettek ki. Az iparos bajtársi szolgálat keretében az ipartes. tületek és ipartársulatok az elmúlt év­ben közel 700 ezer pengőt fordítottak a hadbavonulf iparosok hozzátartozói­nak segélyezésére. Tavaszi rajt a levente iabdarngóbajnokságban A közeljövőben kezdetét veszi a le­vente labdarúgó bajnokság tavaszi for­dulója. Mielőtt megkezdődnének a küzdel­mek, röviden visszatekintünk az elmúlt őszi évadra. A kassai hadtest területén 14 cso­portban 90 csapat küzd a bajnoki cí­mért. A bajnokság megrendezését a kerü­let Nagy Zoltán szds kapitány, Szarka Ferenc intéző, Király Béla egyesbíró és Haidecker Alapos jt. előadó össze­tételű vezetősége végzi, nagy ambí­cióval és hozzáértéssel. A bajnokságban résztvevő Szabolcs és Szatmár megyei csapatok a IV., VII. VIII., IX. csoportokba nyertek beosztást. Ezeknek a csoportoknak je­lenlegi állása a következő: IV. csoport; 1. Polgár 3 2 1 — 17: 2 5 2. Tiszalök 3 2 1 — 16: 2 5 nia erején felül is áldozatát, mert senki sem tudhatja nem-e ép­pen az Ö munkája és kötelesség becsületes teljesítése az a tégla, amely az új Haza alapjában nél­külözhetetlen. Jelentkezni lehee minden dél­előtt 11—1-ig a Női Önkéntes Honvédelmi Mun- kaszolgálaa hivatalában Luther- palota I. em. 2. Vasár- és ünnep­nap kivételével 3. Tikostanya 3 I — 2 2:19 2 4. Tiszadob 3 ­— 3 1:13 0 VII. csoport: 1. Nyíregyháza 5 5 — — 21: 3 10 2. Nagykálló 6 4 1 1 23: 8 9 3. Demecser 7 3 2 2 10:10 8 4. Tiszabercel 6 3 — 3 9:14 6 5. Kemecse 7 3 — 4 11:19 6 6. Rakamaz 7 1 1 5 7:17 3 7. Ujfehértó 7 1 1 5 14:22 3 8. Dombrád 7 1 — 6 8:10 2 VIII. csoport 1. Csenger 2 2 — 0: 0 4 2. Mándok 2 1 1 — 3: 3 3 3­F ehér gyarmati 3 1 1| 1 3: 3 3 4. Porcsalma I 1 — _ 0 : 0 2 5. Tyúkod 4 — _ 4 0: 0 0 í IX. csoport; 1. Nyírbátor 4 4 — — 33: 1 8 2. Mátészalka ^ 4 3 — 1 11: 9 6 3. Nyírjudony 4 2 — 2 0: 3 4 4. Kállósemj én 4 1 — 3 0:281 2 5. Nyírábrány 0-------, — 0 : 0 0 6. Kántorjánosi 4 —' —' 4 1: 4 0 X. csoport: 1. Nyírmada 4 4 — _ 24: 2 8 2. Vaja 4 3 — 1 14: 2 6 3. Opályi 4 2 — 2 15: 9 4 4. V.-namény 4 1 — 3 16:12 2 5. Panyola 4 — 4 0:44 0 Mint a fenti tabellából is kitűnik, az ősszel több mérkőzés elmaradt. Azon­ban az eddigi eredmények arra enged­nek következtetni, hogy valamennyi csoportban nagy küzdelem lesz az első helyért. Egyedül talán Nyíregyháza el­sősége látszik biztosítottnak a VII, csoportban, azonban meglepetés még itt is lehetséges. A negyedik csoportban Polgár és Tiszalök, a VIII. csoportban Mándok, Fehérgyarmat és Csenger, a IX. cso- ! portban Nyírbátor, és Mátészalka, a X. csoportban Nyírmada és Vaja vív­nak egymással elkeseredett küzdelmet s itt a győzteseket megjósolni még le­hetetlen. Az őszi évadban a csoportok váloga­tott csaaptai is megmérkőztek. Ered­mények: VII—IV. 2:1, IX—V 5:50, VIII—X. i;i. Ezek az eredmények mutatják, hogy az öt csoport csapatai kb. egyenlő játékerőt képviselnek. Tehát a csoport elsők is nagy küzdelmet fognak vívni fognak vívni egymással a továbbju­tásért. A tavasz fokozottabb munkatel­jesítményt fog követelni minden játé­kostól, mert a bajnoki mérkőzéseken kívül több válogatott mérkőzés is sze­repel a kerület tavaszi műsorán. Ezen­kívül városközti, hadtestközti mérkő­zések és tornák vannak tervbe vére. A tömegsport fejlesztése érdekében a kerület vezetősége a labdarúgáson kívül megrendezi a kosárlabda, kézi­labda ,asztali tenisz és sakkbajnokságot is. Itt is szép siker várható, mert ed­dig kb. 100 csapat, mintegy 2500 játé­kossal, jelentette be részvételi szándé­kát és ez a szám még állandóan növek­szik. Fentiekből megállapíthatjuk^ hogy a tavasz leventesportolóinklat minden vo­nalon munkában találja és reméljük, hogy ez a munka megtermi az óhajtott gyümölcsét: Testben és lélekben erős, edzett, munkabíró magyar ifjút, dicső­séges honvédségünk méltó utánpótlá­sát. Adja Isten, hogy úgy legyen! Szarka Ferenc, kér. intéző. Borsó termelési sszersződés köthető a Szabolcsi Borsóhántolonál Nyíregyháza , Arany János ti. 48- Telefon 22-31 Ma már mindenki tudja, hogy a legizletesebúeo es legjobban Vesszzös Étteremben étkezhet. Kitűnő s olcsó menürendszer

Next

/
Oldalképek
Tartalom