Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 1-48. szám)
1944-02-26 / 46. szám
Vajda Rózsi és KárpátHy Adrienne esténként » a Gyureskó étteremben szerepelnek Sarkady Elemér és zenekara játszik ! A moziban történt.» Jóképű tanyai bácsi ült le a napokban a mozi egyik földszinti ülőhelyére -és kíváncsian nézett szét, mint olyan ember, aki ritkán jár ilyen szórakoztató helyen. A városban élő lányai halkan magyarázgatták neki a csodás találmányt, ő is csendesen felelgetett, mint ki tudja, hogy nem illik masok mulatságát még az előadás megkezdése előtt sem hangos szóval zavarni. A vetítés híradóval kezdődött és a háboiús képek felvillanyozták az öreget. Lelkesedéssel nézte a fiatalok lendületes támadását, de a mezőnyben megjelent a előtte ülő hölgynek a hatalmas kalapja éppen akkor, amikor a legizgalmasabb részhez értek. Az öreg odaszólt a hölgynek, hogy vegye le a kalapját, de az visszafelelt, hogy nem teszi, mert a haja összebcrzolódik. A tanyai bácsi csak annyit felelt rá kedélyesen, hogy majd meglátjuk. Elővette tehát ő is hatalmas báránybőr sapkáját és annak is kihúzta a tetejét, hogy jó magas legyen, aztán a fejére nyomta. Ezek után csendesen mozgatta a fejét jobbra, balra, amit természetesen nem szívesen vett a háta mögött ülő nő. Elkezdtek tehát csendes szóval veszekedni, ami bántotta az öreg úr előtt ülőnek a fülét, mert akkor már a rendes darab ment és így nem értette jói a szöveget. A bácsi kötötte magát ahoz. hogy csak akkor tesz eleget a kíván- ságna k, hogy ha a hölgyek megelőzik őt abban. Úgy az előtte ülő, mint a mögötte lévő nő levette tehát nagy mérgesen a kalapját, amit ő illemiu- dóán köszönt meg. A társalgás ugyanolyan. halkan ment, hogy a jegyszedőknek sem kellett közbelépni, de azért a körülöttük ülők felfigyeltek a beszédre és a férfiak itt is, ott is fejükre tették a kalapjukat, csendes kuncogás közben, hogy a- hölgyeket a kalap letételére bírják. Nem telt bele 5 perc sem, amikor a földszint hölgyei mind kalap és sapka nélkül ülve élvezték az előadást, a férfiakkal együtt. Az előadás után úgy hozta a véletlen, hogy egy irányban mentünk az öreggel, aki alapos rendet teremtett a maziban. Akaratomon kívül végig kellett hallgatnom a tanyasi bácsi előadását huszárviríusról, amiből megtudtam, hogy ahol a katona nem bír erővel, ott célt érhet egy kis furfanggal. Nem hiába volt ő az első viláháborúban őrmester, mert kitanulta, hogy hogyan lehet a finnyás asszonynpet móresre tanítani, hogy a magyar katona gavallériáján csorba még se esnék. Útkereszteződéshez értünk, ahol elváltam az előttem haladók csoportjától, de még messziről is hallottam az öreg szavát, hogy ő csak olyanhoz adja a lányát, aki háboj rúban volt, mert az olyan lakodalom, | ahol a jólétnek meg van a böjtje és i ez a változatosság élesíti az észt és ki- ' fejleszti az emberekben a találékony- | ságot- A háborút megjárt ember, még j ha meg is sérült, jobban boldogul az 1-tnwrmiiiWMfWH ■—waga». életben, mint más, és ami fő, rendben | tudja tartani a feleségét. Hölgyeim vegyék tehát le a kalapot j idejében, mert sok katonaviselt jár a ; moziba. Siposs Árpád. ■ Vallásos ünnepély a református Gyülekezeti Házban A Magyar Evangéliumi Munkásszövetség Nyíregyházi Csoportja folyó hó 27-én, vasárnap délután 4 órai kezdettel műsoros vailásos ünnepélyt rendez a református Gyülekezeti Ház nagytermében. Ennek az ünnepélynek a részletes műsorát az alábbiakban közöljük : Közének. Imái mond és írást magyaráz Dr. Gyímessy Károly budapesti evangélikus lelkész. Vikár: „Magaszialtassál fel.“ Szólóének: Ági Gézáné. Zongorán kíséri Vikár Sándor a Bessenyei zeneiskola igazgatója. i Szavalat. Bállá Árpád budapesti református valiásoktató lelkész ünnepi beszédet mond a Munkásszövetségről. Lavotta: „Honnan jő a fény.“ Énekli j Ági Gézáné. Zongorán kíséri Vikár . Sándor a Bessenyei zeneiskola igazga- j tója. Imádság. Közének. Erre a vallásos ünnepélyre minden j magyar protestáns embert hí- j vünk és várunk. Böjt idején ne a vtlá- ; giakra, hanem a mennyeiekre, a lel- ! kiekre tekintsünk! Ne bízzuk el magunkat, nézzünk szembe a fenyegető veszéllyel Bencs Zoltán dr. országgyűlési képviselő nagy figyelmet keltő beszédet mondott választói előtt. Meg kell szívlelnie minden igaz magyarnak Bencs Zotán dr. beszédéből a következőket: — Véres kard vagyunk — végigjárjuk az egész országot, rádöbbenteni a népet arra, hogy ma nem a békés munka ideje van, hanem veszélyben a haza. erre akarunk figyelmeztetni mindenkit. — Veszélyben van minden, amink van sé ami a jövőben lesz, nemcsak ezeréves múltúnk, de az egész nemzeti jövőnk is, bár eddig kormányunk bölcs előrelátása i oly tán elhárult fejünk felől a veszély. A világháború ötödik évében még sokan vannak olyanok, akik nem étzik át a rettentő valóságot és a szörnyű fenyegetést, amely az ország és a nemzet fölé tornyosul. — Bár hézagosán, de még mindenünk megvan, időnk derűs és nyugodt, de ki hinné, hogy ez esetleg már 24 óra a’ait megváltozhat. Mi még nem vagyunk j egy második Muhi-pusztai csatánál, de ne bízzuk el magunkat, hanem nézzünk szembe a fenyegető veszély- lyel. Mert minden baj gyógyítása azzal kezdődik, hogy fel kell ismerni a bajt. — Ha látjuk, hogy mi történik ma Európában, amikor milliós városok, mint Hamburg omlanak romokká és | halottak ezrei fekszenek a romok alatt, akkor hálát adhatunk a Gondviselésnek, hogy ezek mindeddig bennünket elkerültek. Magunkba keli éppen ezért szállnunk, hogy megíellünk-e mindent, amivel a köznek, hazánknak és embertársainknak tartozunk, nem mulasztottunk-e el valamit, amivel a köz javát 1 megkárosítottuk. — Nagy kiengesztelődésre van szűk- \ ség, hogy megszabaduljunk hibáinktól j és levezekelhessük, amit hibáztunk. Bencs Zoltán dr. nem szépíti a j helyzetet, ami a magyar jövőt nehéz í gonddá teszi. Együtt érez a szenvedők- | kel, akik jól tudják, hogy mind z a I nemze.ért történik. Ebben az áldozat- I vállalásban mindenkinek részt kell kérnie, — Fel kell vetni a kérdést, hegy miért vannak ma is kákán csomót keresők, akiknek ma is fontosabb a marha- rekvirálás, a maguk kicsinyes, önző érdekei, a korlátozások, amelyeket esetleg el kell viselniök és ezért jajgatnak. Mert ezek a kicsinyes panaszok mind elenyésző csekélységek ahhoz a nagy és rettentő valósághoz képest, hogy a háberú egyszer csak eldől és esetleg — éppen ezeknek a kicsinyességeknek a következtében — nélkülünk és ellenünk dől el. Akkor más lenne itt a parancsoló, akinek nem lesz fontos a mi panaszunk. Nem szabad ezért telekiabálnunk az országot panaszainkkal. A nagy tömegek törelemmel viselik a nehéz időket és csakis ezt tudjuk áldozatul hozni abban a nagy történelmi vállalkozásban, amit Magyarországnak nevezünk. — Vezetni olyan időkben, amikor minden rendjén megy, jó dolog, de most amikor a termelés rendje megromlott, amikor a magunk termeléséből kell megélnünk és a nemzetközi forgalom szünetel a blokád folytán, most a vezetés munkája keserves dolog. Keserves ez miniszterelnökünknek, Kállay Miklósnak, de keserves dolog ez a főispánoknak is. Mert törvénnyel eltüntetni az adódó nehézségeket aligha lehet * 9 A megnagyobbodott ország harmadfélmilliós többletét is el kell látnunk akkor, amikor a termelvények előállítható mennyisége nem lett nagyobb s amikor elsősorban hadseregünkről kell gondoskodni, mert első és legelemibb kötelességünk ma biztonságunkról gondoskodnunk. Csakis a hadsereg képes bennünket megvédeni, éppen ezért, amit a hadseregnek adunk, azt magunknak adjuk. Ennek árán mentjük meg saját vagyonúnkat és mindenünket ,amink van. Csakis a kormányzat s a nemzet tökéletes egyetértése tudja az ország fennmaradását biztosítani, amit vezetőink mindenkor be is tartottak és meg is valósítottak. Kerékpárok Szakszerű javítása, alkatrészek raktáron. Legújabb Gramafoiil emezek villany és RAD1Ö cikkek kaphatók. Használt és törött graraa- fonl emezeket veszek. GARAY ZOLTÁN oíimzakí üzletében Luther-« é mér mindenki índja, hogy a iegiztesgotieii legjobban j Vesszős Étteremben étkezhet. I Kitűnő s olcsó menürendszer Borsó termelési szerződés köthető a Szabolcsi Borsóhántolónál Nyíregyháza, Arany János u. 48. TeSefon 22-31