Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 1-48. szám)

1944-02-23 / 43. szám

Rendfokozat: Tábori posta:

Nyíregyháza. 1944. február 23

(Trianon 24.) xil. évfolyam 43 (3250.) szám.

szerda

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bethlen-u. 1. POLITIKAI NAPILAP Előfizetés: 1 hónapra 410. negyedévre 12.40 F

Postatakaréki csekkszám: 47.139. Telefon: 20-77.

Szovjet légitámadás érte Stockholmot

Kedden délben angolszász repülők Zágrábot bombázták Ellenséges gépek berepültek a magyar Ségltérbe

Krivojrogot és Cholmot kiürítették a német csapatok

Churchill nagy beszédet mondott a háborúról, a légitámadások

fokozásáról és a lengyel kérdésről

Zágrábból jelentik. Kedden délelőtt 10 óra 30 perckor erős repülégépzúgás volt hallható a horvát főváros felett. Néhány percre rá a légelhárító tüzérség megnyitotta a tüzet. 10 óra 55 perckor a repülőgépek búgása megerő:ödött és hirtelen a városra lecsapódó bombák robbanása volt hallható.

Eddigi megállapítások szerint a bombák a főpályaudvar környékén hullottak le. Az egyik bomba a négyemeletes munkásbizosító épületre esett. A bomba ékalakban kettészakította a két felső emelet utca felőli falát. Erre az épületre még egy másik bomba is eset.. Egy másik bomba a Kuncsics utca közepére esett s feiszakította az úttestetA pályaudvar mellett húzódó botanikus kertbe is esett néhány bomba. Ennek a környéknek összes ablakai betörtek azon a részen, ahol a bomba az épület sarkától távol esett le. A szálló belnő része kissé megsérült.

Sem a magyar követség épületének, sem a magyar kolónia tagjainak bajuk nem történt. A magyar követség épületéhez közelebb, körülbelül 6—800 méterre esett bomba, amennyire az eddigi adatokból meg lehetett állapítani.

Berepülés a magyar légitérbe

A MTI jelenti: Február 22 én a déli órákban ellenséges repülő gépek több hullámban berepültek az ország nyugati légiitrébe, ahonnan északnyugati irányban tovább repüllek, másik rés?ük a vissza térő gépekkel együtt déli irányban távozott Bombázásról nem érke zett jelentés.

Támadás a Duna és az Alpok körzete ellen

berepült kötelékeké, amikor a támadók igen súlyos veszteségeket szenvedtek.

Távolból irányított bombák

Londonból jelentik: A Daily

Scatch az oslói rádiónak azt a je lentssét közli, amely szerint a német légierő vasárnap éjszaka London ellen végrehajtott támad as a alkalmával távolból irányitoti bombákat alkalmazott.

Berlinből jelentése : Német harci repülőgépek Délkeletanglia és Nagy-London területe ellen kedden éjszaka végrehajtott támadása so rán igen erős ellenséges elhárítás ellenére is jó eredményt értek el a kitűzött célpontokban. A harc bavetett német repülőgépek vesztesége rendkívül csekély volt. A keddi támadásból csak egy gép nem tért vissza kiinduló pontjára.

ill bombázó pnszlnlása

Berlinből jelentik. A német légvédelem a Németország középső és déli részei ellen intézett amerikai és brit légitámadás során 111 nagyrészt négymotoros repülőgépet lőtt le. A támadást Anglia felől Némtország középső részei ellen, dél felől pedig Bajorország ellen irányították. A német vadász- és romboló kötelékek a berepüléskor harcra kényszerítették a támadó gépeket és Közép-Németország felett 64 négymotoros bombázót, valamint 16 kísérő vadászgépet, a dél felől berepülő gépek közül pedig 31 négymotoros gépet lőttek le. Az elpusztult gépekkel együtt több mint ezer kiképzett repülő vesztette életét.

Berlinből jelentik Angol- ame- j rikai bombázó gépek kedden u déli órákban berepültek Délné- metorsvág felé és támadást intéz tek a Duna és az Alpok körzeté nek egves célpontjai ellen. A kedvezőtlen időjárási vis7onyok és csaknem zárt felhőtakaró ellenére i a német légvédelem mieden elhárító eszközt harcba vetett. A vadász és romboló gépek már a cél területen kívül felvették a harcot az ellenséges bombázókkal és megakadályozták támadási tervük végrehajtásában. További részle tek ezidőszerint még nem állnak rendelkezésre A berepült bőm bázókötelékek száma azonban minden valószínűség szerint sokkal kisebb, mint az előző napokon

CHURCHILL BESZÉDE.

Londonból jelentik. Churchill tegnap az alsóházban nagy beszédet mondott s beszámolj az általános hadi- és külpolitikai helyzetről.

Nem tett olyan kijelentést — mondotta Churchill, — hogy a háború 1944- ben véget ér, de annak ellenkezőjét sem állította. A német hadsereg több mint 300 hadosztályra rúg, harci ereje kiváló.

A továbbiakban a Németország elleni légitámadások mértékéről tett kijelentést s általánosságban azt állította, hogy az ellenséges tengeralattjárók felét meg semmisítették.

Alégiháborúval kapcsolatosan többek között ezeket mondotta:

— A tavasz és nyár folyamán nagy mértékben fog emelkedni ezeknek a

támadásoknak az ereje. Ez a légi offen- zíva alapul szolgál, arneiyre inváziós tér veinket felépíthetjük. A támadás sokkal nagyobb méreteket fog ölteni, mint amilyen eddig elképzelhető volt. — A szövetséges hatalmak kormánya nem fogadja el azt a gondolatot, hogy a háború megrövidítésének ezt a legfontosabb eszközét korlátolt, vagy csökkentett módon kellene igénybe venni.

Az olaszországi' hadműveletekkel kapcsolatos csalódást Churchill az időjárással hozta összefüggésbe. Ismertette azokat az okokat, amelyek miatt nem valósítható meg nagyobb kétoldalú átfogó mozdulat Olaszország keleti, vagy nyugati partvidékén.

Az olaszországi küzdelemről kijelentette, hogy hosszú és kemény lesz. Annak a reményének adott kifejezést, — hogy ha bevonulnak Rómába, akkor újból áttekinthetik az egész olaszországi politikai helyzetet.

Titoról, mint kiemelkedő szabadság- harcosról beszélt. Utalt arra az ellentétre is, amely Péter király és Tito között fennáll.

A kairói, teheráni és moszkvai értekezlettel kapcsolatosan ezeket mondotta :

— Kevés nézeteltérés lenne a három nagyhatalom között, ha e hatalmak képviselői havonta egyszer összejöhetnének. Meg vagyok győződve, hogy később újabb összejövetelre kerül sor.

Lengyelország sorsával kapcsolatosan kijelentette, hogy a kérdést személyesen felvetette Sztálin előtt, hangsúlyozva, hogy Nagybritannia a Lengyelországnak nyújtott biztosíték végrehajtásaképpen üzent hadat Németországnak. A brit kormány politikájában tehát Lengyelország első helyen áll. Nagy megelégedéssel értesült Sztálintól arról, hogy eltökélt szándéka fenntartani a független és integer, erős Lengyelországot Európa egyik főhatalmaként.

— Nagyfokú rokonszenvvel viseltetem Lengyelország iránt — tette hozzá Churchill, — de ugyanlyen módon rokonszenvezem az orosz állásponttal is. Oroszországnak joga van arra, hogy biztosítsa magát a nyugatról jövő támadással szemben és mi teljes mértékben helyeseljük azt, hogy Oroszország nemcsak a hadserege erejével szerezzen magának biztonságot, hanemi hogy megnyerje az egyesült nemzetek hozzájárulását is. Nem tudom elképzelni,, hogy Oroszországnak a nyugati határokra vonatkozó kívánságai átlépjék az észszerűség és az igazságosság halárait Sztálin és én megegyeztünk abban, hogy

Lengyfeíor«zág északon és nyugaton

Németország rovására kárpótlást kapjon.

— A feltétel nélküli megadás nem akarja azt jelenteni, hogy a német népet fogságba vetjük, vagy kifosztjuk, — folytatta Churchill —•. Ez csak azt akarja mondani, hogy a szövetségeseket a megadás pillanatában nem köti majd a német néphez semmiféle megállapodás, vagy kötelezettség. így pl- nem vetődik fel az a kérdés, hogy vájjon Németországra is alkalmazzuk az Atlanti Chartát, vagy megtiltsunk területi kiigazításokat.

Ezután rosszallását fejezte ki egyesek tevékenysége felett, akik régi ellentéteket igyekeznek felszítani Nagybritan- niában.

Beszédét ezekkel a szavakkal fejezte be:

— Remélem, hogy a rettenetes erőfeszítéseknek és súlyos áldozatoknak ezekben a napjaiban nem fogjuk cserbenhagyni a nemes érzelmekből fakadó egység godolatát. Minden tőlünk telhetőt megteszünk kötelességünk teljesítés sére. Ha így cselkszünk, a győzelem már nincs messze s bizonyára végeredményben a miénk s lesz. (MTI.)

*

NÉMET VISSZHANG CHURCHILL BESZÉDÉRE.

Berlinből jelentik. A MTI. diplomáciai levelezője írja: Churchill alsóházi beszéde meghozta bizonyítékát annak, hogy a Daily Mail és a Times feltűnést keltő fejtegetései az angolszászok részéről a Szovjet-Unió irányában fennálló engedékenységről megrendelt cikkek voltak. Churchill elismeri, hogy Sztálin személyesen foglalkozott a lengyel kérdéssel és megelégedéssel értesült arról, hogy Moszkva állást foglalt erős, természetesen a szovjet számára kedves kormánnyal rendelkező Lengyelország mellett. Ebből következik, hogy Anglia a lengyel kérdésben meghajolt a szovjet követelései előtt és ezzel egykori biztonsági garanciája Lengyelország számára átalakul a. — Szovjejt-Unio javára szolgáló garanciává.

A Daly Mail felszólítása a szovjethez, hogy Finnországgal, Magyarországgal, Romániával és más államokkal rövidesen bánjon el, Churchill beszédének mgvilágításánál különösebb nyomatúkra tesz szert. Churchill beszéde a Moszkva előtti meghódolás és az európai politikai befolyásról való lemondás jegyében áll.

*

Berlinből jelentik. Illetékes német helyen a következő tájékoztatást adták