Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 1-48. szám)
1944-01-08 / 5. szám
TTrianon 24.) 1944 január 8. SZAB otcsi MIS m&yjkF Százötven év® született Déryné Széppatalív Eéza A legelső magyar primadonna romantikus életútja Mostoha sorsú intézmény volt abb3n az időben a magyar színjátszás. Művészéi, akik a megszállottság konokságá- val jagszkodtak a csak nyomorgást, lenézést és meg nem értést eredményező pályához, keserves körülmények között tengették napjaikat és ővták- ápclták a ragyogó tüzet, amelyről talán megáimodták, hogy az örökélet, a halhatatlanság, a nemzeti géniusz lángja. . Vigasztalan, reménytelen, sötét volt a magyar színész sorsa. Aki színész -lett, eljegyezte magát a nyomorúsággal, a lenézéssel, a tömegek közönyéből "fakadó öszes következményekkel. Ezekben a szánalmasan szomorú lapokban egy ragyogó, tüneményes élei - pályájú égitesttel lett gazdagabb a magyar színjátszás komor égboltja. Az Alföld északi szegélyén, nemes Jászberény városában 1793. Karácsonyinak éjszakáján megszületett a kis Schen- bacb Rozália, aki néhány évtized ie- pergése után a magyar színészet elsőinek is legelsője lett. Amikor a helyes kis leányka cseperedni kezdett, szülei német szóra Pest varosába hozták fel és itt a belvárosi plébánia kántoránál helyezték el. A ió- fülű kántor észrevette a leányka kitűn- hanganyagát, ezért alaposan foglal- ikozni kezdett vele és buzgón tanítgalta énekelni. Kántor .uramnak jócskán voltak barátai a pesti teátristák közölt és ezek gyakran megfordultak nála, a lakásán. Itt ismerkedett össze velük a kis Róza és megérezte a mostoha magyar színészet sorsát is. Akkor a Hacker-szálában nyomorogtak a magyar nyejy apostolai. De a lánykát, aki- ban már lángragyuladt a sziporkázó, olthatatlan isteni szikra, nem ijesztette meg a magyar színészet árvasága. El. Jenálhatatlan erő húzta a festett világ, ! a koturnus csodás világa felé. Vágya j ösztönözte és csakhamar fellépett hang ; Adám színtársulatánál. Eleinte jelen- 1 féktelen szerepekben lép a színpadra az Új színésznő: Széppataky Róza, de aztán igazi, nagy szerepeket osztanak ki feája és 1810-ben megtöri a jeget, ami- ' kor a klasszikus Kamiét legfőbb szerepét, Qféliát játssza, hatalmas sikerrel. kerrel, hogy azontúl az operák főbb női szerepeit is játszatták vele s ezekben mindig óriási sikerei voltaic Istenáldotta, sokszínű, százarcú, széles skálájú tehetség volt, emellett ragyogóan bájos és édes egyéniség, akinek személye körül varázsos vonzóerő sugárzott. Őt nevezhetjük a legelső magyar operai primadonnának. 1835-ben újabb, nagy fordulat állott be művészi pályáján. Szentpéte.ry, a nagy színész, meghívja a budai színtársulathoz, amit a nagy primadonna boldogan teljesített. Két évig működött Budán és ismét a régi fényben ragyogott. Ekkor az újonnan alapított Nemzeti Színházhoz hívták és Fáy András, az elsők között szerződtette az >rszág legelső színpadára. De Déryné csak egy évig játszott a Nemzeti Színházban. Ekkor hirtelen felbontotta szerződését és elhagyta páratlan sikerei színhelyét. Megint vidékre ment és különböző városokban lépett fel. Schodelné közbelép Most már egymásután kapja a jelentősebb szerepeket és Széppataky Róza egyszerre beérkezett, népszerű színésznő lett. Húszéves korában férjhez ment egyik kollégájához, Déry Istvánhoz, akivel kétévi pesti szereplés alán 1815-ben Miskolcra ment, az ottani társulathoz, Magyaroszág legelső kőszínházába. Ettől kezdve éveken át állandó, sőt fokozódó siker és osztatlan Ismertetés mellett ívelt felfelé művé- : szí életútja. Híre, dicsősége, népszerűsége rohamosan nőtt. Diadalait Magyaroszág minden városában aratta. Az 1823. év jelentős fordulópont Déryné ifiasszony életében. Ekkor került a híres kolozsvári színházhoz, ahol feljutott istenáldotta, mélységes művészetének tetőpontjára. A drámai szerepek mellett operai szerepekben is kipróbálták és pedig olyan tökéletes siIsmerősei és barátai állítása szerint Déryné művészete ebben az időben már kissé hanyatlott és a szeizmográférzékenységű lélek ezt megtudta a Nemzeti Színház közönségének hangulatából... Inkább vidékre ment tehát önként, mjtsem valaki tudtára .adja, hogy már lealkonyuló művésznek tekintik. Távozásában közrejátszott az is, a színház Bécsből hozott színésznőt, a híres Schodelnét, a bécsi Kartnertor-színháztól, hanyatló Déryné pótlására. 1852-ig játszott még Déryné, azután visszavonult és Diósgyőrben lakott férjével ennek haláláig. Déryné lakása a fenséges királyi várkastély, délnyugati tornyának tövében volt, a Iegbékessé- gesebb és legszebb helyen, amit csak el lehet képzelni. Keletről a vár nagy tava nyúlt el, északon és délen sziklás egyoldalak ágaskodtak, nyugatról pedig a Bükkhegység őserdői, sziklatejői és havasi tisztásai váltakoztak egymással, a legtarkább pasztellszínekben. La- ‘ kasuk mellett a Szinva üvegtiszta vize rohant lefelé és lármásan mesélt ősi regéket a regényes várromoknak. Déryné férje halála után beköltözött Miskolcra, ahol nővérénél, Kilényinénél kapott otthont. Szegényesen, a színé- S*ek és a Radnótfáy-alap támogatásából élt itt haláláig, amely 1872. szeptem- ben havában következett be. Miskolci lakasa Miskolc egyik főútvonalán, a Húnyadi-utcán volt, az 52. számú házban, szemben az Avas üdezöld, erdős ! gerincével, amelyen pirostetejű, fehére festett borházak virítanak. A házon vörös márványemléktábla őrzi a híres művésznő halhatatlan emlékét, úgyszintén a vén diósgyőri házon is. A miskolci Nagyleány-temetőben A nagy színésznő holttestét a miskolci nyugati városrész dombtetőn lévő hangulatos temetőjébe, az úgynevezett Nagyleány-temetőben helyezték őrök nyugalomra. Sírja felett díszes mároz elhasznált KRYPTON lámpákat? Add elő, új TUNGSRAM lámpát veszek, a régit pedig a kereskedőnél beváltom, pénzt kapok érte. © vány-obeliszk jelöli a sírban porladó kiválóság rangját és értékét. A kiváló művésznő mint jeles írónő is komoly irodalmi sikereket ért el. — Életének főműve és önálló munkája a Déryné Naplója című hatalmas ké'kö- tetes életrajzi ,történelmi és kultúrtörténeti mű volt, amely a leghíresebb és legértékesebb korfestő és leélekelemző munka, emellett felbecsülhetetlen értékű adathalmazt őriz az első magyar színészek és korunk kis és nagy alakjairól, a kor különféle szokásairól, erkölcseiről, művészeti helyzetéről és műveltségi állapotairól. Kedves, finom, kecses alakját szobor-műremek mutatja diadalainak egykori színterén, a volt budai színkör helyén, a Horváth-kert zöld fái alatt. Lehetetlen megindulás és lelki megrendülés nélkül nézni ezt a kedves szobrot :egy törékeny, bűbájos szép nő- látunk, aki mosolygó arccal, pukedlia meghajlással, édes kis fürtös fejjel, kezében gitárral, éppen a tapsorkánért hálásan hajlong . .. Péchy Horváth Rezső. A német Tároséi újjáépítési terve A ördaoesti vásáron oatgy sikert aratott „Kár pátal 11 gyöngye“ Kertész Antal (ikOreváraaafe „A F O N Y A“ likérkülönlw- gesaege uj cftnmjitfoíasban bapháto mindenütt! A Jvár' Dí>br»o»n» u 2 Tplafon ; 2-4 90 Németországban a háború utáni első esztendőben több mint 2 milió új lakás építését tervezik. A lerombolt német városrészek újjáépítési tervének ez az első és legfonjosabb része. Ezekben, a városokban a lakásépítkezések minden más kérdést háttérbe szorítanak. Nyilvános épületek, kulturális, állami, valamint sporttelepek építése csak másodsorban jöhet tekintetbe. A tervek szerint a bombatámadások következtében legsúlyosabban érintett városokban óriási arányú ideiglenes lakásokat építenek, amelyek ésőbb mint nyári lakások nyernek majd alkalmazást. Természetesen a lakás és lakóházépítkezésekkel kapcsolatban a terek és utcák is korszerűbb elrendezést nyernek és szélesebb, tágasabb méretűek lesznek. A csupán részben megrongálódott Lkó- házak helyreállítása is soronkívül történik. A városokat a legkorszerűbben építik újjá. így tehát előreláthatólag a hadigazdálkodásnak a békegazdálkodásra való átállításnál elsősorban az építőipar nagyarányú fellendülése várható. (MKN.) ÚLM O 1 VESZ nyomdaüzemünk rajaázerek JÓBA-papirftz!etben. Kálypótlí, háztartási ci’dvek, mezőgazdasági áruk. Ródlik és gyermekszánkók nagy választékban ZomlRorl iiürás q—Hawh—mmmmmmmmm—— NYÍR EGY HÁZA, Bessenyei tér 6. sz — Telefonszánj : 31 42.
