Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 1-48. szám)

1944-02-19 / 40. szám

1Ű. »Ida:. «jÖSKSSW (Trianon 24.) 1944 február 19. VíindBfi igényt kielégítő «áloiatí és telepesrádiők ismét kapható KUBARBKHAI kerékpár, villany, fegy ver, lőpor rádió szak üzletében Zrínyi I. u. 8 Telefon 24—84. Rádió javítás Rádió SZOMBAT, február 19. Budapest I. 15.00: Szórakoztató mu­zsika. 15.30: Népszerű akadémia, 16.20; Solymossy Lajos táncegyüttese játszik. 16.45: Időjelzés, hírek. 17.00: A ván­dor énekel. 17.35: Oláh Kálmán cigány- zenekara muzsikál. 18.00: Elbeszélés. 18.20: Halk melódiák. 18.40: Külügyi tájékoztató. 18.50: Hírek. 19,00: Hang­képek innen-onnan. 18.30: A magyar tnűdal mesterei. 19.50: Részletek a Po­zsonyi lakodalom c. operettből. 20.50: Akiket mindig szívesen hallgatunk. — 21.00: Szabad egy táncra? 21.40: Hí­rek. 22.10: Hírek nímet, angol és fran­cia nyelven. 22.40: Ki mit szerel? — 23.25: Hírek. Budapest II. 15.35: Kis filharmónia. 17.00: Hírek német, román, szlovák, ru­szin és horvát nyelven. 19.00: A Bu­dapesti Könyvnyomdászok Dalkörének vegyeskara. 19.25: A földmívelésügyi minisztérium mezőgazdasági félórája. 19.50: Mai magyar szerzők. 20.35: El­beszélés. 21.05: Berlini Filharmoniku­sok. 21.15: A filozófia mesterművei. — 21.45: Beszkárt-zenekar. 22.40: Hírek. ? ?—llal ? 1—pi6néüí,-lstí ? VASÁRNAP, február 20. Budapest I. 7.30: Szózat. Reggeli ze­ne. 8.15: Hírek. 8.30: őszinte beszéd. 8.55: Anyák öt perce. 9.00: Református istentisztelet. 10.00: Egyházi ének és szentbeszéd a Batthyány-téri Szent An­na templomból. 11.10: Munkácsy em­lékünnep Munkácsról. 12.15: Levente, műsor. 12.55: A rádiózenekar műsorá­ból. 13.45: Időjelzés, hírek, vízállá je­lentés. 14.00: Művészlemezek. 14.55: Anyák öt perce. 15.00: A földmívelés­ügyi rr.in sztérium rádióelőadársorozata. 15.35: Nótafáink virágai. 16.10: Szá 1 a nóta szájról-szájra. (Előadás.) 16.55; Hírek. 17.00: Tavasz a félben. 18.00: Munkácsy Mihály. 18.25: Stefániái Im­re és Lászlóffy Margit kétzongorás hangversenye. 18.50: Hírek. 19.00: P :zS gő ritmusok, foró melódiák. A szünet­ben: Hangképek a vasárnap sportjáról 211.15: Szalonzenekar. 21.40: Hírek spoíteredmények. 22.10: Hírek német., angol és francia nyelven. 22.40: Zene­kari művek. 23.45: Hírek. Budapest II. 8.30: Hírek német, ro­mán, szlovák, ruszin és szerb nyelven. 10.00: Jó reggelt. 12.15: A Budapesti Hangversenyzenekar műsorából. 15.30: Hírek német román, szlovák, ruszin és horvát nyelven. 16.00: A Székesfővá­rosi Zenekar hangversenyének közvetí­tése. 18.10: A Beszkárt Budai Főmű­helyének Dalárdája. 18.35: Régi ma­gyar közigazgatás. 18.55: Vonósnégyes. 19.50: Felolvasás. 20.15: Mesterművek — mesterekkel. 21.15: A pireneusi re­mete. 21.40: Pertis Pali cigányzenekara muzsikál. 22.10: Tánczene. 22.40: H. HÉTFŐ, február 21. Budapest I. 15.00: Melles Béla-zene- kara muzsikál. 15.30: Nagy kortársaink 16.15: Mit kell tudni a rádió diákpá­lyázatáról. 16.20: Szalonötös. 16.45: Időjelzés, hírek. 17.00: Segít ai bajon az Ssüksége Yaa siappanra? gfiftsd» lutöséw zsíraéítet, meri SZAPPANRA emi) á! SAROK «YIJL.I kijelölt körzeti saafiq»a»é©eő. Kotaji ut (nem utca) 38 szí i. Alföld szíve. 17.15: Tánczene. 17.50: Négyszemközt Keresztury Dezsővel a könyvtárszobában. 18.00: Magyar nó­ták. 18.40: Előadás. 18.50: Hírek. 19.00 Bécsi-est I. rész. 20.00: Mulatság — fáradság. 20.20: Az Operaház zenekara. 21.40: Hírek. 2.10: Hírek német, angol és francia nyelven. 22.40: Zenekari mű­vek. 23.45: Hírek. Budapest II. 17.00: Hírek német, ro­mán, szlovák, ruszin és horvát nyelven. 19.00: Felolvasás. — 19.15: Autótaxi Soffőrotthon Dalárdája. 19.35: Votisky Alice csárdásokat énekel. 20.00: Mozart B-dur szimfónia. 20.20: Bécsi-est II. r. 21.15: Német nyelvkoktatás. 21.40: A BSzKRT-zenekar. 22.40: Hírek. 70 ezer méhész 700 ezer méhcsaláddal dolgozik Magyarországon A bazfti vándorméhészek évente háromszor pergetnek mézet Rövidesen, a tavasszal megindul a mezőgazdasági élet és a mezőgazdaság egyik legszebb ága, a méhészkedés. Az aranyos testű szárnyas bogárkák ismét elindulnak apró államaikból, a kasok­ból és a kaptáraidból: megkezdik mun­kájukat, felépítik viaszkamráikat és be­gyűjtik a virágok illatos mézét. A méhészet ősrégi akrikul/urális fog­lalkozás. A régészek több ezredéves nyomait fedezték fel Keleten, különö­sen Egyiptomban. Ma már az egész vi­lágon rendszeresen űzik az egyre fej­lődő és tökéletesedő méhgazdálkodást. Közgazdaságilag egyik legjelentősebb termelési eszköz a méhészei, mert úgy­szólván a semmiből vereint a velewfog- lalkozó ember gazdasági értéket anél­kül, hogy ehhez valahonnan más érté­ket elvonna. A modern közgazdászok értékelik is ennek a jelentőségét, mert a méhészetnek az u. n. közvetett hasz­nát a termelt méz és viasz értékének tízszeresére teszik. Ez a közvetett ha­szon azzal áll elő, hogy a kis döngicsé- lő munkások felbecsülhefeien. szolgá­latot tesznek a gyümölcsfák és növé­nyek megtermékenyítésével. A gyü­mölcstermelő gazdák ezt a tényt már régen felismerték. Az ember mindig a szorgalom és ál­dozatos munka mintaképét 1 á;>ta a mé- hekben. A világhírű belga író, Maeter­linck népszerűsiíette is csodálatos „ál­lamrendszerűket“ és életüket. A méhek éle'.e című gyönyörű munkájában. A méhészek nagyrésze a közvetett ha­szonért való munka mellett passzioná- tus szórakozásnak tekintik a velük való foglalkozást. A méhészet igazi jelentő­sége a múlt században kezdődött, ami­kor egy lengyelsziiéziai méhész felja- la’fa a kaptárt és ez a régi, kásás mé­hészkedéssel szemben lehetővé (ette a modern, racionalizált méhészkedést. Magyarországon is igen elterjedt foglaia'ossás a méhészkedés. A nyil­vántartások szerinr mintegy hetvenezer magyar méhész dolgozik, a méhcsalá­dok száma pedig hétszázezerre tehető. A vándorméhészek rakodó kaptárral dolgoznak, követik az ország virágzást időszakait. Amelyik vándorméhész má- j jus elején délvidéken, május közepén j Pestmegyében, május végén pedig Nógrádban állítja fel kaptárát, három­szor pergethet mézej egymásután. Sajnos, a méhészet legfontosabb ter­méke, az illatos édes méz, amely nem­csak csemege, hanem igen hasznos táp­szer is, — túlságosan függ az időjárás­tól, az időjárásról viszont tudjuk, hogy Magyaroszágo ;n igen szélsőséges. Az is nagy problémája a hazai méhészet­nek, hogy a méztermelés leginkább az akácra van alapozva, s ha a zelfagy, a méz.érmés minimális. Bizonyítja ezt az is, hogy a trianoni időkben az ország átlagos évi mézhozama 350 vagon volt, 1940-ben pedig, amikor szigorú tél volt, a megnagyobbodott Magyarország mindössze csak 35 vagont termelt. A magyar méz különlegesen finom zsina­tával az egész világon híres. A béke­években exportáltunk is 100—120 va­gont. Németország, Olaszország, Svájc, Svédország és Dánia vásárolta meg. Fontos terméke még a méhészetnek a viasz is. Ebből azonban még nem ter­melünk eleget. Természetesen a méhészetnek is ezernyi titka van. A jó méhésznek tisz­tában kell lennie az apró szorgalmas rovarok életmódjával, betegségeivel. — Különösen sok bajt okoznak a mé- heknek az élősködő és rabló rovarok, Mindezeknek kutatására Magyarország gon kutató intézetet létesítettek Gö- döllőn. It, a biológiai kutatásokon ki- vül az állami méhészeti gazdaságban méhészkedő tanfolyamokat is rendez­fTffifflälttirnifrnilMlBnWWTMnMiWiiiTMiiariMMii —n ■ I h ninw->i— — Kerékpárok Szakszerű javítása, alkat­részek raktáron Legújabb Gramalonlemezefe villany es RAD1Ö cikkek kaphatok. Hasznait és törött grams* íoniemezakeS veszek GARAY ZOLTÁN űripiébm ■%, » nek. Itt képezték ki azt a 260 körzeti elenőrt is, akiknek feladata az, hogy a különböző ártalmas méhbetegségekea felkutassák és a vizsgálati anyagot be- küldjék a vizsgálati állomásra. Jövedelmező foglalkozás is a méhé­szet. Békében egy százcsaládos méhész átlagos jövedelme elérte az évi 4—5 ezer pengőt, ami pedig akkor Igen ko­moly összeg volt. Méhészeink szorgal­mas gárdája igen jelentős munkát tu­dott felmutatni már európai viszony­latban is. Remélhető, hogy a magyar méhészet tovább fog fejlődni a meg­kezdett úton. Hiszen a természet min­den évben pazarul ontott virágainak édességében többmillió pengő vész el, amelynek megmentése a méhészettel űzött gazdálkodás. , dr. V. fL #ylr*i£rháza eaegycí Táros polf4nn<s»U'! hlvaiaáÉtói. K: 619-1944. Hirdetmény Értesítem a város lakosságát, hogy az elmúlt évben kiado't vá­rosi tejjegyek 1944. évi február hó 22 napion kedden érvényüket vesztik Február hó 23 napjától a teje!o9ztó, csak a folyó évben ki­állított és most kiosztásra kerülő tejjegyekre szolgáltathatják ki a megáliapi ott tejmennyiséget. Mindazok, akik tejjegyet igé­nyeltek, jegveiket saját érdekük­ben 22 ig vegyék át a közellátási körzeteiknél. Nyíregyháza, 1944. február 18 NYIREGYHÁZY PÁL s. k­polgármester. mmommmmmmmmBrnammmmmmmmmmmmmm** i%fe*£fbésíi at Tftroa poégtez&Mtttré BhwtsK K : 3246/1944. Hirdetmény Értesítem a város lakosságát, hogy a mezőgazdasági munkás ru* haz&tí akcióval kapcsolatos bakan­csok megérkeztek és az beszerez; hető a Magyar Mezőgazdák Szö­vetkezete S &bo!csvarmegyef Ki­rendeltségénél Zrínyi Ilona utca 7. szám alatt L emeleten. Mindazok, akiknek a mezőga da?ági akció bakancsának beszer­zéséhez szükséges utalvány van birtokában, a Kirendel ségrél sür­gőién jelentkezzenek Egy bakancs ára 57 — pengő. Nyíregyháza, 1944 február 18. NíiREG>HÁZY PÁL s. k po gármester A budapesti vásáron sikert aratott f* Kárpátalja gyöngye“ Kertész Antal iiicóirgváranak „A F O N Y A“ lifcörlrßlbnl«. ge*aege uj csomagmagbaD kapható mindenütt J A gvár: Debrecent u 2 Tplpfon: 24-QO Bérelnék Nyíregyházától 30 km. körzeten belül 100-200 hold P ima minőségű, kövesut mentén fekvő szántóföldet. — Ajánlatokat MAÉK konzervgyár, Nyíregyháza címre kérek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom