Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 1-48. szám)

1944-02-11 / 33. szám

2. oldal. (Trianon, 24.) 1944 február 11. kalizálni a tűzvészig csak az égbe meredő üszkös falak falak maradtak meg a Felvidék egyik legmolernebb, legtökéletesebb malomüzeméből. A malom értéke hozzávetőleges becs­les szerint 1,200.000 pengő, biztosítás­ból azonban csak 450.000 pengő térül meg. De még ha a biztosító a teljes 'kárt is megfizetné, akkor sem tudnák a mai anyaghiány mellett most újraépí­teni és fölszerelni. Emberéletben nem esett kár. ORiB ———— Nyír egy házy Pál polgármester nyitja meg a Széchenyi István Munkásnéplőiskolát Pál polgármester nyitja meg. A meg­nyitó előadáson felszólalt Korompay Károly dr. ig.-főorvos, dr. Vida köz­ponti főtitkár és dr. Füsthy Molnár kir. járásbíró „A munkásság és a bolseviz- mus“ címen tart előadást. Nagyságos Polgármeser Úr! Tekintetes Képviselőtestületi Köz­gyűlés ! Mint^ a képviselőtestületen kívül álló, de a város ügyeit szívén viselő polgár, arra való tekintettel, hogy más módom nincs szerény különvéleményem nyilvá­nítására, e lap hasábjait használom fel gondolataim tolmácsolására. j A szakosztályok együttes ülése azt a i javaslatot terjeszetette a közgyűlés elé, j hogy a város nagy szülöttéről, Benczúr J Gyuláról utcát nevezzenek el s aj Szarvas-tutca nevét változtassák át j Benczúr Gyula utcára. A javaslattal szemben a következő tiszteletteljes ellenjavaslatot teszem: Változtassa meg a közgyűlés a szak­osztályok javaslatát s ne a Szarvas-utcát hanem a Sóstói-utaf nevezze el Benczúr Gyuláról. Ellenjavaslaicmat a következőkkel indokolom meg: A szakosztályi ülésen is szóvá tette kél bizottsági tag azt az érzésből fa­kadó gondolatot, amely a varos múlt- j jara, a település egyik nagy kiinduló pontjára s általában Nyíregyháza város alapítására utal. Bármennyire is tiszte­letreméltó az újítás, elmaradást semmi- j képpen sem jelent az, ha a múlt emlé­keit megőrizzük, sőt ápoljuk is. Hamar \ ninsc más emlékünk külsőleg abból, ami a városalapításra utal, csak ez az egy 1 utcanév, hagyjuk meg ezt a nevet. Tu­dom, akkor sem történne semmi eget­A jégvermek ma Is üresek, félő, hogy az idei nyáron nem lesz elég jegünk Az enyhe tél miatt mindezideig üre­sek a jégvermek és a vendéglősök, gazdák, élelmiszer árusok és magáno­sok a legnagyobb eggodalommal néznek az idei nyár elé. A városi jéggyár na­ponta 340—380 tömb jeget készít, holott Nyíregyházán 1500 tömbre volna szük­ség. Nyíregyházy Pál polgármesternek sikerült négy cellát szereznie, ami a termelésben napi 40 újabb tömb gyár­tását jelenti. Az idei költségvetésben nagyobb ösz- sz-get vett fel a város a jéggyár üze­mének újabb géppel való bővítésére, de a mai helyzetben a szkséges gép be­szerzése elé elháríthatatlan akadályok íornyos.unak. Most a jégverem-tulajdo­nosok lesve.lesik azt a 2—3 fokos ke­mény hideget, amelyben pótolhatnák az eddig elmaradt jeget. V—• ------ . . K ÖSYffSUERTSTÉ Népi válság —­Népi Magyarország / ^uulc virrao éjszaka hatalmas tűz­vész pusztította el Felsőkerepec köz­ségben Kocsárdy (Moravecz) Károly orszerű berendezésű, napi öt vágón teljesítőképességű hegermalmát. Ob.cki Mihály, a szolgálatos éjjeli -r arra lett figyelmes, hogy a házőrző kutya szűköl és vonít. , °j"ulnézett, de semmi különöset nem eszlelt. De a kutya nem hagyta abba a vomtast es az őr újra körüljárta a mal­mot. Visszatérve az épületbe, halk ve íeTrb !T fÍgyeImes’ 6«re­ette a hatalmas épülettömb középső mim Filnszlníáz Teislts 25-24 Milotay Istvxn új kötete három sikk­sorozat egybefoglalása. Az első a t Bethlen-kormány bukása előtt az or- I szágban elsúlyosodott agrárszociális | bajok és mozgalmak őszinte képét tárta | a magyar közvélemény elé. Nyomon kí- j sérte a nemzetközi szociáldemokrácia | forradalmi jellegű szevezkedését a ma- j gyár falvak meghódítására s a magyar közigazgatas nagy megpróbáltatásait a válságos helyzet közepette. A második részben, a Törvényható­sági Tudósításokban ugyanezt a fona­lat szövi tovább, de a magyar birtokos középosztály új helyzetéről és új fel­adatairól, Szabolcs és Csanád megyék­ben szerzett tapasztalataival. Ezek a cikkek csak töredékét adják egy négy ; varmegyére tervezett ulazásélményei- I nek és megfigyeléseinek, amely Sza- j b'lcSnak’ mint a középbirtokos osztály e0yik tipikus vármegyéjének és Csa­Előadások Vrt, y«6 és Va8 órakor j nádnak, mint az agrár-szociális mozgat- I mák egyik főfészkének meglátogatása . mellett Fejér megyét, a papi és főúri ; laíifund.um hazáját és Pest vármegyét, ■ mint a Duna-Tiszaközi új paraszt gaz- j dálkodás, a gyümölcs- és zöldségterme- i lés színterét ölelte volna fel. De ezekre közbejött akadályok miatt — már nem kerülhetett sor. A harmadik rész a népi gondolat forradalmi pályafutásán és publiciszti­kai kibontakozásán keresztül a magyar lélek és magyar sors legmélyebb kérdés seit érinti. A baloldali politika vágá­nyara futott népi törekvéseken keresz­tül pedig mélyreható kritikáját adja a népi, forradalmi irányzat terveinek, cél­jainak, a háborús összeomlásra számító munkájának és a magyar történelmi ha­gyományoké megtagadó szellemének. A trianoni második évtized nagy belső, magyar válságának tüneteis mindmáig megoldatlan nagy kérdései a publicisz­ílka P°mPás fegyverzetében lépnek itt a nyilvánosság elé. A kötet első cikkei tíz évvel ezelőtt íródtak, de a bajok felismerésében megnyilvánuló előrelátás, a változáso­kat -ürgető szellem s a bajokat és mu­lasztásokat feltáró kritika, tízesztendő múltán még igazoltabb időszerűséget ad nekik. A világháború megrázkódta­tásai ezt az igazoltságot szinte megrázó élménnyé fokozzák. Egy el nem mondott beszéd a város képviselőtestületi közgyűlésén rengető dolog, ha meghagynánk, vagy eltörölnénk a Szarvas-utca nevét, de van bizonyos kegyeleti érzés is az ősök iránt, s ez indokolttá teszi azt, hogy más megoldást keressünk. Indítványozom, hogy a Szarvas-utca helyett a Sóstói-utnak a Kossuth-u(ca végétől az Erdei-kitérőig terjedő részét nevezze el a város Benczúr Gyuláról, rfa arról van szó, hogy Benczúr Gyula nevéhez méltó utcát találjunk, nem le­hetne alkalmasabbat találni ennél. Ma már a Sóstói-út nemcsak villákkl beé­pített, hanem állandó otthont is nyújtó utvnoal. És ha van hely ebben a város- aan, amelyet a legszívesebben keres fel i város közönsége tavasztól késő őszig, ikkor a Sóstói-út az. Nem tévedek ab- )an sem- hogy ez az útvonal állandó j ejlodes alatt' áll. Ha valami történik ! ;zen a részen, csak előnyös lesz a vá- ! os fejlődésére. Uj utcákat is nyit a j áros ezen a részen, ami arra mutat, ! ogy ez a rész egyre jobban kiépül. j És nem utolsó indok az sem, hogy lenczúr Gyula, Krúdy Gyula és esetleg város más nagy szülöttének a neve is j iyen harmóniában találkozna a szép, j Jjlődés alatt álló városrésznek egyik i imbjében. Tiszteletteljes indítványom eifogadá- ; t és az esetleg elfogadott szakosztályi vaslatnak egy újabb közgyűlési halá- ! mattal való megváltoztatását kérem. Myl. j Az üvegtáblák megolvadva a szörnyű i tőségtől, méz gyanánt folytak szét, a | pléh tetővel borított malomból a fejlődő I gázok és gőzök a zárt tető miatt nem i tudtak távozni, miáltal a belső tér úgy i forrt, mint egy katlan. Később hatalmas robbajjtl beom­lott a tetőzet, magával sodorva a láncok, tengelyek és a falhoz erő­sített gépek egész sorát. A fellövő lángnyelvek egyetlen gom­bolyaggá olvasztották i gépház fémte­tejét. Mire kivilágosodott, sikerült lo­. Megírta a Nyírvidék-Szabolcsi Hír- lap, hogy Nyíregyházán nagy érdeklő­déssel jelentkeznek a munkások a Szé- shenyi István Munkásképző Főiskolá- -a. A Munkásnépfőiskolát Nyíregyházy A Leánykáiviaemn tanítóképző­&nÍ$52E-©ffinn delufánia. A Kálvineum tanítónőképzőintézeti Önképzőkör Szakosztálya folyó hó 14. napján déiután 5 órakor a református Gyülekezeti Ház nagytermében finn- délutánt rendez Rácz István újságíró közreműködésével. Rácz István — mint már közöltük __ ö t évig élt kint Finnországban. — Igen ertekesnek es érdekesnek Ígérkezik te­hát előadása. Az ünnepély műsora a következő: 1. Megnyitó. Mondja' Nagy Sára tnk. I V. é., a Lev. Szakoszt. elnöke. Ai maamme Suomi ... (Finn him- nusz.) Éneklik a Levelező Szakosz- j lály tagjai. j ’■ Nül° Mantere - Vikár B.: Suomei I nyár. Elmondja: Slinszky Ilona lie II. oszt. ! 4- A fin-h ktartás titka. Rácz István I Finnoi szágból nemrég hazatért uj­j sagíró előadása. I 5. Eino Le:no — Képes G.: Ének a hómezőn. Elmondja: Gyulai Katalin lie. II. oszt. 6. Finn dalok. Éneklik: a Levelező Szakosztály tagjai. 7. Sz nes vetítettképek a finn tájakról es otthonokról. Rácz István újságíró előadása. 3. Severi Nuorma — Bán A.: Az éjsza­kai fény. Elmondja: Laskay Erzsé­bet III. lie. oszt. Belépődíj nincs, önkéntes adományo­kat köszönettel fogadunk, — Mindenkit szeretettel hív és vár a Rendezőség. .... P árrá égett a feisűgerepeci mű malom A F«1 vid«k agyi* legmodernebb maiomnseméaei« aig&dobbeatő pas«!n?ása helyisegében keletkezett tüzet. Itt na gyobbmennyiségű búza volt rakáron Azonnal meg akarta szólaltatni a vész- ' Ezir®nát, de a sziréna nem működött i ezen kiabálással igyekezett fölébresz- í ieni az aIvó falut és a tulajdonost. Kocsárdy Károly kinyitotta a malom f ajtajat’ ahonnan hatalmas lángnyelvek j csaPlak ki, mer ekkor j Wár a\ esész bels# tér lángokban j aIIott és az tzzó olaj és az égő j pogacsatömeg lehetetlenné tették a í tűzfészek megközelítését

Next

/
Oldalképek
Tartalom