Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 1-48. szám)
1944-01-07 / 4. szám
4. oldal kib-onjakozott a véghatározai, amely szerint a kántorszövetség nem olvad ugyan be a Görögkaiolikus Tanítók Országos Egyesületébe, de tisztikara vegyesen az országos egyesületből is alakul és a közg5'űlés által 5 pengőre felemelt évi tagsági díjból a kántortanító ezután 2 pengőt a kántorszövetségbe küld be, 3 pengőt pedig az Országos Egyesület pénztárába fizet. A debreceni vér táruk ügvében az ügyvezető-elnök határozati javaslatot terjesztett elő, amely szerint indítványozza, hogy a Görögkatolikus Tanítók Országos Egyesülete kérie fel a MAGOSZ-t a vértanuk ügyének magáévá tételére. Ezt az erkölcsi tőkét a vörögkatolikus magyar- c;f<? ne Migedie elveszni és a görögkafo. Jikus társadalom vegye kezébe, vigye diadalra, állítson maradandó emlékművet a mar-var görögkatolikusok vértanúinak Beható vita után, amelyben Antalóczy Kernéi kanonok, egyházi elnök és dr. Papp GvÖrgy kanonok >s nagyhatású felszólalással vettek részt, az elnök szavazásra bocsátotta a fontos kérdést. A közgyűlés amellett döntött. hogy a Görögkatolikus Tanítók Országos Egyesülete a vértanuk kultuszának ügyét nem adja ki kezéből, de mozgalmat indít és a MAGOSZ-t is felkérve, mindent elkövet,hogy a vértanuk kultuszának ügyét diadalra juttassa. Élénk és komoly tárgyalás középpontjában állt a görögkatolikus tankönyvek kérdése is. A közgyűlés Ama- ioczy Kornél kanonok egyházi elnök, dr. Papp György kanonok, az érdeklődő hittanárok és tanítók értékes hozzászólása után Ogy határozott, hogy amennyiben méltó elhelyezést kapnak a görög- katolikus olvasmányok a róm. katolikus o.vasó- és tankönyvekben, akkor ezeknek a könyveknek bevezetését választja megoldásul, ha azonban ezt nem sikerül biztosítani, akkor önállóan adja ki a görögkatolikus- ság tankönyveit. Az egyesület már most hozzákezd a szükséges anyag összegyűjtéséhez s e célból megbízza az elnökséget a szakbizottság összeállításával, illetve életre- hivasával. /fhwnDÉR SZABOLCSI hír hirLRP Ki búsalcöivényí veti, biztonságot arat... A szerelmes legény Is étszer hátbasznrta szerelmesét, majd felakasztotta magát A gyors beavatkozás mindkettőt megmentette az életnek Könnyen végzetessé válható szerelmi tragédia színhelye volt Szőlő^ardó. A község lakossága már évek óta figyelte egy szerelmes legény, Pores Endre és egy gazdag leány, Molnár Jolán szerelmét. Nem is lett volna hiba az ifjú pár egybekelése körül, ha a szülők is beleegyeztek volna a házasságba. Molnár Jolán szülei idegenkedve nézték Pores Endre udvarlását,, ezt több alkalommal tudtára is adták a legénynek. Pores Endre nagyon a szívére vette a szülők ellenkezését. Január 3-án íste fél 7 óra tájban felkereste a leányt szüleinek lakásán. Amikor Molnár Jolán hátaL fordított neki, előrántotta kését és kétszer hátulról hátbadöffe, mire a leány földre zuhant Ugylátszik Pores Endre halál ásnák vélte a két szúrást és együtt akart szerelmesével meghalni, hazarohant és fel akasztotta magát. Pores Endre öngyilkossági kísérletét észrevették, még idejében levágték a költélről és megmen tették az életnek. A leányt szülei vették gondos ápolás alá. Sérülése súlyos volt, de nem élet- veszélyes, már a gyógyulás útján van. A szerelemtől elvakult legényt a csendőrök letartóztatták. Eífsaá magyar árnyak nyomában Aa: első magyar világutazó Az anyaggyűjtés munkája így rövidesen jó kezekben lesz. Ha a megfeleő anyag rendelkezésére f1’ ^egyesület önálló görögkaíolikus tan-, illetve olvasókönyvet jelentet majd A határozati javaslatok között szerepe t Papp György hajdudorogi fanítóT *Z. \ „javaslata- amelyben kéri az gy azi fotanfelügyelő, egyházi elnö- kot hasson oda, a főhatóság rendelje gy a tagság ne csak a kánto-- ba- a. tanítóegyesületre nézve is’ kö- í, f ° Az °Syházi főtanfelügye; felszólalásában kijelentette, hogy kö- te-ez- igeretet nem tehet, de TerdTf elkÖVet' h°Zy ^ egyesü- etl elet intenzívebbé tételét biztosítsa. A javaslatok beható, gondos tárgya, asa után Autalóczy Kornél kanonok, egy azi fotanfelügyelő, egyházi eínck mely lekiseget sugárzó, mindenkit ma- gavalragado, komoly igazságokat kife- J ezo, lelkes hivatástudatra erősítő beszéddel zárta be a görögkatolikus tanítók nyíregyházi országos közgyűlését. — MATADOR EXPRESS TÖLTÖ- 1OLL VEZET, ismét kapható háromféle nagyágban JÓBA-papíriizletben. N-’m nagyon tartják számon Idehaza, hogy ki is voL aulajdonképen az első magyar ember, aki a világot beutazta? Ne^éz is erre a kérdésre válaszolni. Csat a legújabban felszínre került, érdekes múzeumi leletek alapján tudjuk meS, hogy Rátóti, másként Tar Lőrinc volt az’..aki először járta be honfitársaink közül az akkor ismert világot. Ha az ember ma Budapesten vonatra u! és mintegy órácskát utazik észak felé, elérkezik Vácrátót és Gyulaii- rátót határába. Vidékük nemcsak ma a bőség földje, de az voll már azelőtt sokszáz évvel is, amikor Magyaroszá- gon Nagy Lajos király halála u'án Zsigmond - király uralkodott. Ez a romantikus, egész nyáron át pazar zöld színekben virító dombos vidék voq a bölcsője annak a férfinek, aki először kelt útra Európa, Ázsia és Afrika felkutatására. Már akkor is, többszáz év óta lefele- j pedett magyar família volt a rátótiak j nemzetsége. Tulajdonképen Apuliából, í Olaszországból származtak ide. Vala. j melyik királyné kíséretében qötf Ma- j gyaroszágra két olasz lovas, Ráíót és j Olivér, akik itt földet kaptak adományba. Ebből a családból származott Lőrinc is, akit kopaszága miatt ’’Tar“ Lőrincnek neveztek. A sors őt szemelte ki, hogy az első magyarként u[nak induljon a nagyvilágba. Valami olthalatlan láz hajlotat Tar Lőrincet a világba. Életét Pozsonyi Erzsébet, a kiváló író feldolgozásából ismerjük. A magyar írónő szorgalmából kerültek nemrég napvilágra azok a kéziratok, melyeket a Britisch Museum egyik rejtett irattára őrzött. Tar Lőrinc ugyanis Angliában és Iroszágban is megfordult. Önkéntelenül is felvetődik a kérdés, mi hajtotta ezt a régi magyar embert ? világ látására? A vallásossága. Egyéni kerszteshadjáratot, zarándoklatot akait tartani a távoli északra. Itt nyugodtak ugynis csodatevő védszentjének, az ir szent Pallóknak csontjai. Ez a rabszol gaságából Írország püspökévé- és véd szentjévé lett történelmiszemályiség mintegy ezer évvel Tar Lőrinc előtt térítette meg a pogány íreket. Azóta is zentként tisztelték honfitársai, de a távol nemzetek fiai is. Ulsferben, Észak-Iroszág vidékén állott valahol Szent Patrik sírja, mely különleges nevezetessége volt a Zöld Szigetnek. A Zöld Sziget, — vagyis Írország — északi felének e tájékán ugyanis nem ritkák a kénköves, forró gőzökkel, imákkal telt hőforások, tavak, barlangok. Szent Patrik barlangjának bejáratánál is ilyen kénköves forró gőzök törtek elő a földből. Ezeknek a gőzöknek a belélegzésekor az emberek sajátságos transzba estek. Ezt a legendás helyet akarta megjárni Tar Lőrinc és kalandos útja sikerrel is járt. 1408-ban indítja útnak Zsigmond király Tar Lőrincet Magyaroszágból, pár hónap múlva meg is érkezik sok kaland . Írországba. Miklós érsek, Írország mása fogadja és vezeti el a Lou Redg-hez a híres Vörös Tóhoz, ajánlólevél, amelyet Zsigmond kii adori Tar Lőrincnek, máig is meg i Rátóti Tar Lőrinc végig is járj híres Szent Patrik zarándoklatot. M is csodákat iát, víziói vannak — é legerdekesebb az, hogy még százöl' évvel Tar Lőrinc halála után, Tin Lantos Sebestyén is megírta: „■] Lőrinc vándorlását“. Ilyen mély i nyomást tett az akkori magyar sí leim világra Tar Lőrinc utazása. Iroszág azonban távolról sem jel tette Tar Lőrinc kalandvágyának vég Dublinből, Írország fővárosából vi szarért- Délre, Spanyolországon át j rikába. Sajnos, sem afrikai, sem ázs úti kalandjainak megörökítése nem n radt ránk, pedig pótolhatatlan kultí kincs lehetett volna egy XV. száz; beli feljegyzés ezekről az exotikus dékekről, éppen magyar ember foil ból. Tudjuk, hegy a Földközi teng afrikai partjain,, a mai Marokkó! egész Túmszig és Líbiáig akkoriban barbareszkek éltek. így nevezi. Európában az algíri bej és fejeddel társai kalóznépét. Egész Olaszország ^elmeiészkedtek villámsebeségű d reglyéikkal és bizonytalanná tették közlekedést a Földközi-tengeren. Micsoda kalandjai lehettek itt Tt Lőrnicnek. Valószínűnek tartjuk, hog T«r Lőrinc az ázsiai Trapézunkon í térhetett vissza szülőföldjére, ahol ess halála után négyszáz esztendővel bul kantak izgalmas Hetének kalandjaira. Húsfparosok figyelmébe! Marha és borjú ve!éli jegyek kiállítása a mai naptól kezdve %jgys Hon» life» 8. sz. alatt oz udvarban jobbra történik. TELEFONI: 23-44, KÖRZETI KERESKEDŐ. flegbfiotetlék 300 pengére, mer! enged« Déli fii adta li a lakét Burger Béláné nyíregyházi, Ér-i 25 szám alatti lakos, háztutajlonos, zetes polgármesteri engedély né lakását bérbeadta Leichtmann Adolfi aki azt már el is foglalta. A lakáshivatal megkerülésével béi adott lakás miatt Burger Béláné a i dőri büntetőbíró elé került, aki öt pengő pénzbüntetésre ítélte. Leichtm Adolfot pedig 100 pengőre büntet Egyben a polgármesteri hivatal elr dei{e fellebbezési jogra való tek tét nélkül — Leichtmann azonnal ki kolfatását. 78 feg.-ra emeltek a basa minőségi soly. A magyar búza minőségének ál nos javulásával kapcsolatban a tő illetékes szervei foglalkoztak a bi szokvány letételeinek esetleges TI változtatásával. A tőzsde javaslata rin| az eddig 76 kg. hektoliter sül megállapított szokványminőséget a vatalos ármegállapítás alapjául is s gáló 78 kg.-ban kellene megállapít Az Országos Mezőgazdasági Kam célszerűségi szempontból nem kifa solja a tőzsdei szokványnak 78 kg való emeleset azzal, hogy a gyengi minőséget termő esztendőben mód gyen a szokvány súlyhatár leszállí Sára. A tőzsdetanács legutóbbi üléi a búza minőségi súlyát hektoliterenk 76 kg.-ról 78 kg-ra emelte fel.
