Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 1-48. szám)
1944-02-05 / 28. szám
(Trianon 24.) 1944 február 5. OfcCSt H 7. oldti, Izáz éve születeti a legnagyobb magyar festő, az asztalosinasből nagy művésszé lett ISanbücsy Mihály A kis Leik Miksa csodálatos alfa a magyar vidéktől a párisi lax as palotáig reggel ijedten legyalulja a képeket és figurákat, amelyeket éjjel lázas fejjel megálmodott... Közben a mesterséggel együttjáró durva festőmunkákat teljesít: utcai kerítéseket, hídkorlátokat mázol, néha vad hidegben, néha ájultató kánikulában. De a gyötrelmes robotmunka mellett nem felejti színes álmait: folytalja az éjszakai rajz-költemények elővarázsolá- sáf. Amikor a felszabadulás és az akkor iidők szokásainak megfelelően vándorútra kell indulnia, első állomása Arad, ahová jó végzete vezérli. — Ott botlik össze életének első fő irányítójával, akinek talán egész későbbi sorsát köszönheti — és köszönhetjük valamennyien mi magyarok. Mert nélküle, az ő éles szemének felismerése nélkül talán ellobbant volna ez az üstökösfény, amely jedig most már mindörökre világítani fog a világművészet hatalmas mennyboltozatán. menyi Ede, Rippl-Rónai József, Szemen Dezs£, Pékár Gyula, Türr István, Sarah Bernhardt, Justh Z si gmond stb., stb., hogy csak néhány nevet era- ltsunk a sokezer név közül, A SIKER CSÚCSÁN. Munkácsy Mihály eközben azért lankadatlan erővel dolgozott. Egyik halhatatlan remekművét a másik után alkotta meg. 1871-ben elkészült a Tépés- csinálók című nagy vásznával (a fóti Károlyi kastélyban), 1881-ben pedig elkészíti életének főművét: a Krisztus Pilátus előtt című monumentális képét, amely olyan hatalmas, megrázó erejű műremek, hogy a műtörténeti tanulmányok egész sorozatát írták azóta róla. Legnagyobb művei — sajnos — túlnyomórészben külföldi, leginkább amerikai múzeumokban vagy magángjóijtöményekbe kerültek, de szerencsére a budapesti Szépművészeti Múzeum képtára és néhány magyar műgyűjtő család is őrzi néhány vásznát. A legnagyobb magyar festőművész párisi sikerei közepette sem feledkezett meg azonban fiatalkori nehéz esztendei- ; ről és szívesen támogatta főleg a ma- | gyár festőművészeket anyagilag és er- : kölcsileg is. Vendéglátó asztalánál min- ' dig volt néhány szívesen látott szegény magyar művész, akinek nehéz párisi tartózkodása Munkácsy jóvoltából mindig elviselhetőbbé vált, mert a festői titánja diszkrét támogatásban részesítette nélkülöző honfitársait, Munkácsy művészetét röviden a következőképpen Lehet körvonalazni: * kompozícióban utolérhetetlen művész, aki tudásban a régi nagy klasszikusokra emlékeztet ugyan, de témái feldolgozásában már teljesen modem volt. — Bár sikereit Párisban aratta, szíwal- lélekkel mindig magyar maradt és valahányszor egy-egy művét befejezte, azt először mindig idehaza mutatta be, A siker csúcsán, amikor minden emberileg elérhető kellemes életajándék rásugározta derűs fényét, — 1900-bkn hunyta le örök álomra szemeit Munkácsy Mihály a Benn melletti Endenich- ben. Temetésén, amely egy szuverén uralkodónak is díszére vált volna, ott köny- nyezett az egész világ minden kultúr- nemzete, de elsősorban a magyarsági kiküldöttjei, akik a nemzet egyik legnagyobb értékét kísérték örök pihenőhelyére: örök büszkeségünket, a magyar géniusz titáni oszlopát, fénylő ráíró szát ... H. R Tojásdrágitók a vádlottak padján Ezer darab tojást elkoboztak Még földrajzi értelemben is hatalmas út a keletmagyarországi határszéltől, — Munkács várának tövéből a fény váró- tóig: Párisig. Ha pedig a geológiai távolsághoz hozzávesszük azt a messzeséget, ami egy kis asztalosinas elindulása és világhírű beérkezése között nyújtózik, egyszerre elszédülünk a karrier csodával határos perspektívái előtt. Ezt a szinte felmérhetetlen, káprázatos utat futotta végig egy kis aszalos- inas, aki midőn 56 éves korában elpihent a mindennel való megbékélés örök nyugalmában, roppant hírneve és hatalmas vagyona mellett fejedelmek, arisztokraták, milliomosok, nagy művészek és világhírű szépasszonyok barátságától vált meg örökre. Olyanokétól, akik között ő volt az egyik legelső, a legkülönb. Leib Misi, a kis asztalosinas 1844. év február 20-án született Munkács városában. Mint a világ zsenijének, túlnyo- tnórészben neki is nehéz, küzdelmes ifjúsága volt- Szegény szülei nem sok jót adhattak neki és egy könnyebb, érdemesebb férfisors felé sem egyenget-, hették a fiú útját. Apja, Leib Leó Mihály, Miskolcon szolgált, mint szerény sóhivatalnok. Misi egyideig vele volt és ebben az dobén kezdődtek a család hányattatásai a 48-as szaóadságharc csatazaja az állandó muzsoka a kis Misi fülében. Korán mesterségre adták Misit, hogy tisztességes ipart tanuljon, amiből majd eltarthatja magát, no meg hogy a szülői ház reménytelen szegénységét a maga keresetével segíthesse. Édesapja nemsokára meghal és az öt gyermek egyedül marad, A kis árvák elszélednek az országban szerteszét élő rokonság között. Misit Békéscsabára viszik anyai nagynénjéhez. Asztalos- inas lesz, vizet hord, gyalul, festéket főz, fűrészel, talicskát tol, „liferál“ és esténként holtfáradtan félig álombaszé- dülten zuhan szegényes vánkosára. De néha felrázza a dermedt álomból valami Lebirhatatlan ösztökélés valami brutális hatalom: rajzolni, alakokat, vonalakat teremteni a fehér papirosra. Ha nincs papír a késznél, a simára gyaiult deszkákra rója ákombákomos rajzait. De Farsangi nap tár BBB ; BH BÜBÜ3 Szilassv és Szendrőy HfttlÖn ’ szerepelnek a Korona Kávéházban, Kedden: Szerdán: Csiitört : ' Pálttftlr * Szilassy a Korona GUI A • Étteremben énekel Szombat: Tánc Vasárnap: Tánc AZ ELSŐ JÓ EMBER... Leib Mihály asztalossegéd úr Aradon megismerkedik Szamossy Elek festőművésszel. Szamossy a fiatal iparos rajzaiból rögtön felismeri istenáldotta robusztus tehetségű, nagy művészi ígéretét és segíteni igyekszik rajta. Magához veszi, rajzolni tanítja és tizennyolc hónapig oktatja nagy buzgalommal és szeretettel. Elkészül az első kép: egy fiatal leány kezdetleges arcképe. Magaszőtte vásznon, magakészítette kerettel, ahogy Szamossy tanította. A kép még bizony nem sok jóval biztat, de Misi a belülről fűtő láz ösztökélésére tovább dolgozik. Mindig jobbat, hibátlanabbat akar alkotni. 1863-ban végre elég erősnek érzi ma- j gát, hogy műveit bemutassa a főváros- j ban. Felveszi a Munkácsy Mihály nevet. Budapest lázba esik az első kép, a Regélő honvéd láttára... És Munkácsy Mihály neve egyszerre, hirtelen országos név lesz. A kis asztalosból ?.z ország egyik reményteljes alkotóművésze lesz. BÉCSTÖL PARISIG... Mosl változatos, külföldi állomások következnek. 1865-ben Bécsben, 18681- ban Münchenben tanul, majd Düsseldorf, Páris és Barbizon következik. — Megfesti legelső nagy művét: a Sira- lomház-at, 1870-et írnak ekkor. Neki ítélik az Akadémia aranyérmét. Világsiker, a kritika őrjöng, a műkereskedők közelharcot vívnak érette ... Majd a Milton óriási sikere következik. Sikerei ettől fogva vlágraszólók: a föld minden kultúrországából érdeklődnek művei iránt és főleg Amérika dollár- milliomosai igyekeznek megszerezni egy-egy Munkácsy.képet. Közben megismerkedik egy remekszép francia arisztokrata-hölggyel, de Marches báró dúsgazdag özvegyével, akinek ftejedeflimien berendezett, fény- űzéses márványpalotája van a párisi Avanue de Villiers-en. Az ismeretségből rövidesen boldog házasság lesz. Az egykori asztalosinas bevonul a bárói palotába és ettől kezdve főúri, gondtalan életet él a hatalmas vagyon langyos fürdőjében. Most már csak a művészetnek él, nincsenek többé pénzkérdései. Felesége hatalmas társadalmi összeköttetései révén a Munkácsy-palota csakhamar a párisi előkelő társadalmi élet középpontja lesz. Egyik estély, irodalmi összejövetel a másikat éri. Munkácsy szalonjában fejedelmek, királyi hercegek, arisztokraták, nagy művészek, írók, színésznők, politikusok, katonák és • egyéb előkelőségek vendégeskednek. — | Liszt Ferenc, Wanemaker, Daudet, ReA nyíregyházi törvényszéken dr. | Aradványi Endre kir. büntető egyesbíró előtt tegnap délelőtt a vádlottlak egész tömege állt. Gazdaasszonyok a j drága tyúktojás miatt kerültek a vádlottak padjára. Nánocsik Jánosné, Nagy Mihályné, Brezina Andrásné, Szoták Ádámné, Szabados I&tvánné, Kodácsi Józsefné, Kántor Miklvsné, Hegedűs Ferencné, Pór Mihályné, Szabados Mihályné, Tóth Istvánné, Péter Józsefné, Képes Andrásné, Biró Pálné, Hegedűs Imré- né és ifj. Pór Ferencné nyíribronyi laA Levente Hírközpont jelenti: A Magyar Vöröskiereszt központi igazgatóságának felkérésére a leventeintézmény tayaly is lelkes tevékenységgel kapcsolódott be a Vöröskereszt országos gyűjtésébe. A beérkezett jelentések részletes feldolgozása alapján kitűnt, hogy a gyűjtés eredményeként befolyt 5.450.000 P- ből a leventék gyűjtése 1.764.732.97 pengőt ért el. Az összeredmány 32 százalékát tehát leventék gyűjtötték. A gyüjtővekkel és perselyekkel való gyűjtésen kívül a leventék számos he- ’lyen a gyüjtőurnák mellé állított díszőrkosok ellen vádat emelt a kir. ügyészség, mert a tyúktojást a haóság által megállapított 44 filléres legmagasabb ár helyett páronkint! 90 fillérért krtt sítoíták. A tárgyaláson a vádlottak beismerték az árdrágítást s azzal védekeztek; hogy mindennek magas ára van, azért nem adták olcsóbban a tojást. A nyíregyházi törvényszék a tojásdrágító asszonyokat fejenkint 100—100 P pénzbüntetésre ítélte. A vádlottaknál talált ezer darab tojás elkobzását iii elrendelték. ' ségekkel, hírverő zenés felvonulásokkal és a gyűjtés technikai lebonyolításához adott segítséggel nagy mértékbe» hozzájárullak az országos gyűjtés sikeréhez. Mindez azt bizonyítja, hogy a leventeintézmény mai szervezettségével a magyar életközösség jelentékeny és igen értékes tényezője, amelynek hazafia» munkásságára építeni lehet. — ILLETMÉNY JEGYZÉK az af- kalmazottak kereseti adójához, legújabb rendelet szerinti nyomtatvány elkészült és kapható JÓBA-papírüzlei. Okos háziasszony tudja, hogy olcsóbb a Diana sósborszeiz, ha az üres üveget összegyűjti és abban az üzletben, ahol vásárol pénzért vissza^ adja. Több mimt másfélmillió pengőt gyűjtöttek a Vöröskeresztnek a leventék As országos gyűjtés 32 százalékát leventék gyűjtötték
