Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 1-48. szám)
1944-02-05 / 28. szám
(Trianon 24.) 1944 február 5. 5. oldalVajda Rózsi és Kárpáthy Adrienne esténként a a GyuresKú étteremben Sarkady Elemér és zenekara falszik! Két Uisíiu borzalmas fii síbalala A« anyái péssbantetésie ítélték Kétrendbeli gondatlanság által okozott emberölés vétségének vádjával ter- fielten állott a törvényszék előtt Lebo- ri[s Gizella 34 éves, csapi asszony, aki a vádirat szerint lakásán őrizetlenül Hagyta Sándor nevű hároméves és Zoltán nevű kétéves fiait és a kályhában a tüzet nem oltotta ki. így történt, hogy a gyermekkocsiban lévő párna a kipattanó szikrától meggyulladt és a kocsiban lévő két gyermek a füstben megfulladt. \ A vádlott asszony a bíróság előtt hangos zokogás közepette ismertette a megrendítő gyermektragédia részleteit- Lebavits Gizella vadházasságban élt Czik Hermann nevű napszámossal, aki több mint egy esztendeje a harctéren tartózkodik. A két gyermekével magá- rahagyott asszony, mint bejárónő kereste meg napi kenyerét. Minden reggel 7 órakor, miután gyermekeinek enni adott, a szobában elhelyezte őket a gyermekkocsiban, rájuk zárta az ajtót és munkába indult. A szerencsétlenség napján délelőtt 10 órakor érkezett haza az asszony és megdöbbenve látta, hogy a szoba tele van füsttel és gyermekei eszméletlenül fekszenek a kocsiban. Segítségért rohant a szomszédba, majd orvost hoztak hogy eszméletre térítsék a gyermekeket, akkorra azonban már mindkét gyermeke halott volt. A törvényszék beigazolnak látta a vádlott asszony bűnösségét, azonban nyehítő körülménynek vette, hogy büntetlen előéletű, szűkös anyagi viszonyok között élt és nem volt lehetősége, hogy különös gondossággal ügyeljen gyermekeire. Ezért a bíróság 200 pengő pénz- büntetésre ítélte Lebivits Gizellát, de a büntetés végrehajtásé háromévi próbaidőre felfüggesztették. Az Országos Természetvédelmi Tanács nemzeti parkot állít fel a Kárpátalján Megmentik a kárpátaljai őserdőket A Magyar Vidéki Sajtótudósítú budapesti jelentése szerint az Országos Természetvédelmi Tanács Magyarország természeti kincseinek és egyes vidékek speciális ritkaságainak feltárására és megóvására hatalmas munkát fejt ki. A Tanács évek óta munkálkodik ezen a téren és serény tevékenysége nyomán évről-évre gyarapszunk természeti kincsekben és ritkaságokban. Ezeket a nemzeti vagyonnak számító tárgyakat azután védelem alá helyezik, — hogy így, eredeti alakjukban és állapotukban maradhassanak fenn az idők végezetéig. így történt ez például a nyírbátori Bátorliget nevű, jégkorszakból származó ősláp, a tihanyi félsziget gejziritjei. az abaujszini medvés és bölényes őserdő és más, egyedülálló természeti kincsek esetében is. Ezeket az egyedülálló ritkaságokat a természetvédelmi törvény védelme alá helyezték és külföldi példára később nemzeti parkká Nyilvánítják, ami már csak igen rövid idő kérdése. Ugyanilyen nemzeti parkok létesítéséről folynak most tárgyalások a Kárpátalján is. Magyarországon czidősze- rint nincsen igazi őserdő-rezerváció, a Kárpátalja ősrengetegekkel borított területe elsősorban abból a szempontból jön tekintebe. Földváry Miksa miniszteri tanácsos, az Országos Természetvédelmi Tanács ügyvezető alelnöke, körutat tett a Kárpátalján, hogy felkutassa és megszemlélje azokat a nagykiterjedésű, ősi állapotban lévő erdőségeket, amelyek erdészeti, tudományos és botanikai szempontból védelemre, illetőleg nemzeti park létesítésére alkalmasak. A szemle meghozta a megfelelő eredményeket, Földváry miniszteri tanácsos egész sereg gyönyörű őserdőt fedezett fel a Kárpátalján és ezek közül a legtöbb kitűnően megfelel a felsorolt hármas célnak. Földváry Miksa miniszteri tanácsos a kárpátaljai nemzeti parkokkal kapcso latosan a következőket mondotta: — A legérdekesebb és legjellegzeteÁ budapesti vásáron aagy sikert aratott „Kárpátalja gyöngye“ Kertész Antal lihirgyárának „A F O N Y A“ likárkülönle- gemége aj csomagolásban kapható mindeaüM 2 A ívár: Debreceni-u, 2. TelefoD: 24-90, sebb kárpátaljai őserdő-rezerváció Ra~ hó követlen közelében, a Hoverla alatt terül el. Ezt a hatlmas, hat—hétszáz ka.asztrális hold területű, gyönyörű ős- fenyvert, amely teljesen érintetlen, már az 1914-es világháború előtt kiszemelték nemzeti park céljára és minden előkészület megtörtént az ilyen irányú berendezkedés felé. A bekövetkezett világégés azután természetesen alapjában borította fel a szép tervet, melynek valóra válása a Kárpátok visszatéréséig halasztást szenvedett. Most azon ban már semmi sem áll útjában annak, hogy a hazai tudomány és a magyar kultúra érdekében nemzeti parkok létesüljenek olyan területen, ahol az ilyen nemzeti kincsek felette sokan vannak és így a közforgalom és közhasználat elől való elvonásuk nem okoz kárt, vagy zavart. Legelsősorban tehát a Hoverla alatti ősi íenyőerdőt nyilvánítják nemzeti parkká. Ezzel egy 6—7000 holdas ős- fenyvest tesznek érinthetetlenné, úgy, hogy ott többé egy szál virág, egy darab fatörzs, egy kődarab nem lesz a helyéről elmozdítható, legkevésbbé pedig elvihető. A kincstári erdőségben a gyönyörű harminc méter magas ősfenyők mellett százados, terjedemes bükkök, tölgyek, gyertyánok, kőrisek s más lombfák tenyésznek, a gyepes tisztásokon pedig sokféle alpesi növény és virág virúl, — amelyek egytől-egyig védelem alá kerülnek. De törvényes védelembe vesznek majd az ilyen rezervációkban élő mindenféle vadat is, tehát nem csupán a lassan kipusztuló erdei vadjainkat — mint amilyenek a vadmacska, a hiúz, a medve, a nyest a nyuszt a nyére és mások, — hanem másutt is bőven előforduló vadakat is: az őzet, a szarvast, a muflont, a nyulat, a vaddisznót, a rókát és a többi magyarországi vadat is. Az ilyen rezervációs területen általános, minden vadra kiterjedő, örökös vadászati tilalmat rendelnek el és így az állatok és növények zavartalan élete és szaporodása biztosítva lesz. A Hoverla alatti gyönyörű őserdőben erdészeti, botanikai és tudományos szempontból mindenféle vizsgálódást lehet majd folytatni, mert ilyenre az érintetlen, ősi állapotban fennmaradt erdőség maradéktalanul alkalmas. De a vadászok is haszonnal tanulmányozhatják az őserdőt, mivel a háborítatlan terület értékes studiomokkal szolgál az állatok életére, szokásaira, szaporodására, táplálkozására, vonulásra, harcaira és szerelmére vonatkozólag. A továbbiakban több kisebb erdőséget nyilvánítanak védett területté. Főleg száz hold körüli erdőségekre xvan szükség, mert ekkora zárt terület már magában elegendő az erdő életének és halálának tanulmányozására és mert nagyobb területeket nem akarnak elvonni a forgalom és hasznosítás elől Péchy-Horváth Rezső. tása. BegmáslHialék az Őröl- IfiDdó tnlaldoEságok ? A Vilrnos császár .társaság orvosi— biológiai szakának igazgatója és a Vilmos császár intézet berlini biológiai osztályának vezetője, dr. Fritz von Wettsetein professzor befejezte egyik hatalmas tudományos munkáját, mely a természettudományokban külcs- és fordulópontot j el érit majd. A biológiai kutatás ugyanis sehol sem jutott el oly messzire, mint éppen az állati és növényi szervek életmegnyilvánulásainak kkutatásában, főleg pedig, ami a tulajdonságok átöröklésének ismeretéi il leti. A Wettsteín-íéle LntézetDen tárad- ságos és évekig tartó munkával olyan kérdéseket oldanak meg, melyek nemcsak az elméleti biológia alapelveit szolgálják, hanem nagymértékben praktikus értelmük is van. Az utóbbi időben rendkívül érdekes kísérletek folytak a rüvidéletű virágok viráganyagával és virágzási folyamatával, mely kérdés tsztázása sokoldalú praktikus felhasználhatósággal jár. Professzor Weitstem érdekes előadást tartott a chromozómákról és az örökléstan kutatásainak útjairól; többek között a következőket mondta: minden tulajdonság egy átöröklési alapra vezethető vissza, melyeknek hordozói a chromosómák. A chromosómák egy hosszanti osztódáson esnek át, ennek következtében két teljesen legyforma részre feleződnek, úgyhogy a bennük elhelyezett tulajdonságok száma mindkét félben egyforma. A chromosómák mély struktúrájában felismerhetjük hogy mely gócokban vannak a tulajdonságokat viselő egységek elhelyezve. Lényeges az a kérdés, hogy nem történik-e az egységeken belül. Az eddig végzett kísérletek, melyeket egy virág és egy légyfaj tán végeztek, azt bizonyítják, hegy az ilyen változások lehetségesek. Sőt még az is bebizonyosodott, hogy ezek az elváltozott egységek a további nemzedékekre is átöröklődnek. Ezek szerint Fritz von Wettstein kísérletei azt bizonyítják, hogy a modern biológia egy újabb fordulóponthoz érkezett, aminek következtében a zoológia és a botanika széles területei ismét közelebb kerülnek egymáshoz. — Fritz von Wettstein növényekkel íkí-i sérleiezik, azonban ennek ellenére nem botanikus, hanem biológus és a leghíresebb német örökléskutató. Munkájának célja az élet törvényeinek kikutaKútfúrást, vízvezetéket és lakatosairalá! meíbi2ha?6an Jutányosén kSssíi Radoszta Béla m s 37 TBSBfM mi. S2.
