Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 1-48. szám)

1944-01-01 / 25. szám

(Trianon 24.) 1944 január 1. Sf ÄaoKrsi mktfiP 5. oldal. Ahogy a humorista a látja Tadoaányoi felderítés a kadarftafroiton Felületes antialkoholisták szerint két­féle borivó van. A zegyik szódával fo­gyasztja, a másik tisztán. Aki azonban mélyebben szokott a po­hár fenekére nézni, tudja, hogy a bor­ivók fajtáinak száma pontosan annyi, mit amennyi csillag van az égen. „Bor­ivók fajtái“ — ez a kifejezés nem fed éő fogalmat. A borivó ember nem so­rolható fajtákba, .típusokba, mert a borivó az megannyi egyéniség. Komoly és nagy dolog a borivászat, könyvtárt lehetne teleírni vele s a kér­désnek csak egy parányát tárgyaljuk itt, amikor arra próbálunk feleletet adni: Miért isszák tisztán, akik tisztán isz- szák? Millió oka van. Az egyenes ember szűkszavú és elvi álláspontot szögez le, amikor csak any- nyit mond, ha borát szódázni akarják: — Soha! Körülmnyes ember ugyanezt már így fejezi ki: — Szoldavasszer nem igényeltetik. Nemzetgazdasági alapon áll, aki ek­ként indokol: — Spóroljunk a szódával. Álláspont a bor védelmének jegyé­ben: — Nem rontjuk el. A házigazda védelmében: — A szóda pénzbe kerül. Oldalvágás a kartel felé: — szódásokaí nem gazdagítjuk! A házigazda bosszantására: — Vizet? Azt otthon is ihatok. Vannak aztán igen komoly egészségi okok. Mint például: — A szóda feleslegesen terheli a ve­sét. I f Vagy például: — Jajaj, nem kérek, én a szódától nagyon csuklóm. De ilyet is hallottam már: ' — Köszönöm Józsi báiyám, nekem a szódától könnyezik a szemem. Aki borszakértői mezbe öltözteti: Na ;gen, igen, de ehez a borhoz spéciéi — nem való szóda. Angolszász klubgőg: Szódával csak viskit iszom. Egy kecskeméfkörnyéki lakodalmon jegyeztem fel: Nem kívánja a testöm. Peszéradacson ütötte meg a fülemet: A szódát azé nem kedvelőm, mert birizgájja a zérómat. Az undor mengyilvánulásának jele­sebb formái: — A víztől én kuruttyolok. Vízben csak mosakodni szoktam. Szódát mifelénk nagymosáshoz használnak. Kerékpárok Szakszerű javítása, alkat­részek raktáron. Legújabb GratsaSoul ctW e ^ a k villany és RÁDIÖ cikkek kaphatók. Használt és tSrStt grama- iMlenezeket veszek. GARAY ZOLTÁN műszaki üzletében Luther-«, 8 A legkellemesebb — Amióta a szomszédunk cselédje szódát ivott és habzott tőle a szája, nem tudok ránézni. A vagylagos vendég: — Nézze atyus, vagy vizet iszunk, vagy bort. Van, aki azt mondja: —• Csak por-alakban. Akik felsőbb tilalomra hivatkoznak: — Tiltja az orvosom. — Tiltja a vallásom. — Tiltják a szüleim. Zenei körökben: —- Trisztán, vagy I-szolda? — kérdi az operabarát- < A felelet: — Nem kérek bele. Rontja a hallá­somat. Reggelig folytathatnám. Millió oka van. Az egész abból az alkalomból ju­tott eszembe, mert tegnap egy társaság­ban valaki így indokolta: — A nagyapám abba halt bele, hogy sok szódát ivott. — Hány éves volt a megboldogult? — kérdezte valaki. —• Kilencvenhét. Kiss József. Két öregember öngyilkossága Az* elmúlt 24 órában két öngyilkos­ság történt. Két öregember dobta el ma­gától az életet. Mindketten jóval túl vannak a 70 éven. Muri Mihá1y 76 éves tiszaeszlári la­kos gyógyíthatatlan betegsége miatt határozta el magát végzetes tettére. A kora reggeli órákban felment lakásának padlsára és ott egy gerendára felakasz­totta magát. A család tagjai már holtan találtak rá. A másik öngyilkosság Gáván történt. Halász István 77 éves gazdálkodó az udvaron a kamra sarokvasára erősített hurokra akasztotta fel magát. A nyo­mozás mindkét esetben megállapította, hogy bűncselekmény nem történt, így az ügyészség a temetésre az engedélyt megadta. Magyarnak lenni annyit jeled, mid a biztonságról, a kényelemről lemondani Nem vagy magad magyar Örök és egyetlen királyod Krisztus sfondoUn D. Dr< Révésx lutre ref. püspök a reí gyülekezeti ház nagytermében óriási érdeklődés kellett A ma viharos idejében példaképekre van szükség. Nem elég beszélni, a tet­tek mezejére is kell lépni. A költő mindig a nemzet kifejezője, mert Köl­csey szavaival élve, mert „jaj a költő­nek, ha célja csak időtöltés“, Meri harc a költészet, s ritkán béke“, ahogy mon­dotta Reményik. Valahogy a költő tud­ja kifejezni egy nemzet igazi érzését: S ezért nem hiábavaló költőkről be­szélni. E ezért hangzott el bizonyság­tétel a református gyülekezeti ház nagytermében Arany Jánosról és a mai élettel kapcsolatban Révész Imre refor­mátus püspök ajkán a ma iélet maga­tartásáról. , Zsufolásik megtelt a gyülekezeti ház. Ott találjuk Túróczy Zoltán evangéli­kus püspököt Bartók Béla ref. lelkészt s lelkési testvéreit, Hommer László gimn. igazgatót, s az egyházak és az iskolák képviselőit. Mindenki feszült vágyakozással várta a püspök időszerű előadását. A Jövel Szent Lélek Ur Isten c. ének zengett, s elszállt az Isten trónu­sáig, merf mindenki érezte, hogy közös ügyről van szó, a nemzet megerősítésé­ről. Makkay László tanár imája után fölzengett újra a zsoltár a tanítónő­képzősök ajkáról, melyet Vikár Sándor főiskolai gazgató tanított és vezényelt. Mielőtt a püspök megkezdte volna előadását, Porzsolt István, a Kálvi- neum igazgatóaj olvasta fel Arany Já­nos két költeményét,— mint a „Válság idején“ és a „Magányban“ címűt, -he­lyes interpretálással. E két költemény a szén na őely t culcrdtsxúa csili Luther palota. Sütemény különlegességek nagy vágtákban. alapján tartotta meg hatalmas ,lázba hozó és véri fölforraló beszédét D. Dr. Révész Imre református püspök. * Fiatal, jheologus koromban hallottam idős Szabó Aladárt beszélni —• kezdte előadását. Késtem az istentiszteletről, s a textusra a prédikáció végén jöttem rá. Még a gesztusaira is emlékszem, ahogy mondta: ...a költők ritkán szoktak eljutni az örökkévalóság szentélyébe. Mennél nagyobb a költő, annál jobban eljut. Ekkor mutatott rá az elfelejtett. Reviczky, egyik mondatára: A világ csak hangulat. Ekkor jöttem rá alap­igére: A világ elmúlik, annak kíván­sága ... de Isten megmarad. Arany Jánosnak az előbb elcvasott költeményei annyira a szívemhez nőt­tek. Mintha e költemények alá írt 1949. és 1861-i dátum helyett 1944-ef lehetne irni. »Ekkor Szabó Aladárnak igaza van. E két költemény nem evan­gélium. Egyik sem jut el a szentek szentébe, minthogy Aranynak egyik verse sem beszél a Krisztus keresztjé­ről. Mellőzi, mert művészi kifejezés- mód gátolja. Azonban mégis elkalmas, hogy mutassa az utat a szentek szent­jébe. f A fiatal Aranynak, _amint maga írja, a Biblia és a Zsoltár lelt első táplálé­ka. Válasszuk, ő kalauzol. Karácsony Sándor szavai szerint induljunk kara­ván utazásra, tehát együtt a Biblia mélységei felé. Az 1949. esztendőről nem szükséges történelmi emlékeztető. Hogy mit ho­zott d'csőségben és bukásban, ezt írja Arany. Ez a verse „Válság idején“ a kis szalontai zugban talán kevés nappal Világos előtt született. Debrecenből Pestre megy Arany. Majd Debrecen­ben belügyi miniszteri fogalmazó, majd Psten néplap szerkesző. Azuán haza­megy Szalontára. Ott akarja bevárni a dolgok végét, belefogózva a nemzet utolsó erejébe. „Oh, ha most valaki egy sugáíkát adna? Bár al átás utn szí­vem megszakadna ..írja Arany. Ki nem ismerne magára? 1861. áprilisában írja a „Magányban“ c. versét. A megújult magyar remények és az őrlő magyar kétségek zűrzavaros esztendejében születik meg e vers. —• Nemrégen hangoztt el a döblingi pusz­tító lövés. Egy másik pisztolylövés 1861-ben gr. Teleki Lászlóé is eldörren. A Bach-rendszer megbukott. Ausztria recseg és ropog. Az ország egész terü­letén forradalmak, polgárháborúk rőtt fénye világít. Hiába ül össze oz ország- gylés. Ausztriát nyomja ki magával a Porsz birodalom. Ekkor már hangza­nak a pángermánok hangjai. Kelet fe­lől pedig ekkor rajzolódik ki a pán­szlávizmus. A kettő között itt van az árva magyarság. Mintha magunkra is- mernőnk, amikor is kemény hangon nemzeti igényeit túlharsogják a nemze­tiségei. Hogy mennyire ez volt mindenki Arany idejében, azt két példával világí­totta meg a püspök. Az egyik Deák Ferenc, aki 1849-i összeomlás óta 12 esztendeje csügg, jóformán egyedüli reménységgel. 1861. január 9-én sógo­rának ezt írja: Csak az Isteni hatalom mindenhatósága segíthetne ezen az or­szágon. Magadra ismerhetsz 1944. év ma­gyarja. Egy református lelkipásztor ezeket írja: ...Veszni akarnák, mint itt élni, amely nem egyéb, mint szomorúság. Nem tudom miként, de én azt mondom, Magyaroszág nem lesz, hanem /olt. Erről az időről így íiv Arany: „Vár tétován a nép, remegve bölcse. Vakon előtte kétség és homály Idő! szakadna bár méhed gyümölcse.... Ne még, ne még — az Istenért! — meg­állj.“ Milyen jó volna bizonyosságot tudni. Milyen borzalmas, a mi keblünk húr­jai feszülnek ezekben a zűrzavaros hangulatba". Aran, a helyzetet mégsem látja két- ségbeesettneh. A magyar sors 1000 évje nagyon szeszélyes élet volt. Magyarnak lenni annyit jelent, minta biztonságról, a kényelemről lemondani. Goethe így ír rólunk. Milyen jó do­log dalközben élvezni a kényelmet, biz­tonságot és hírt hallani arról, hogy pü fölik egymást a török és a magyar. Istennek hála, sohasem jelent ez ne­künk kísértést. Magyarnak kiválóképpen hősi élet­forma felel meg. Jobb ha kiköltözik, IIVATCI1KE1 satfemtsfdenságQk, gyapjas«#« vetek, fötfttt áruk, StónsássSt aasgy fál&ssté&Kais layer Ágoston ;?í4ti3ie$ébenf Zrínyi Ilona ntca — WICTMMg. y » értesítés. . Bornagykeres kedésemet Kálvín-tér 2. s«ám alatt megayitotam Uradalmi fajborokat mérsékelt áron ho««k forgalomba. Sríves pártfogást kér Járó Gábor bornagykereskedő. TeUfoaszám . — ..... --- Pince 35 39. Klskwai Étterem 25 39]

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom