Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 1-48. szám)
1944-01-29 / 23. szám
(Trianon 24.) 1944 január 29. tcsi ntsttfiP kilogrammonkint 9 pengő 60 fillérbe jön, akkor 1000 kalória 3 pengő 20 fillérbe, a poroszszén 14 pengős ára mellett 2 P 08 fillérbe, jó szén 6 P 60 filléres ára melett 1 P 50 fillérbe, közönséges szén 5 P 80 filléres ára mellett 1 P 30 fillérbe kerül. Kár, hogy az olcsó szeneket nem lehet mindenütt használni, mert a kémény rosszasága, a csövek lyukassága, a kályhaajtók elferdült- sége lerontja a számítást. A szén égetéséhez 10 cm. átmérőjű rostély a legmegfelelőbb. A kéményeket ajánlatos évente kiégettetni, hogy meglegyen annak a kelő huzatja. Vendéglőkben is Szénnel főznek ma már, de hogy lángot kapjanak 4 kg. szénre 1 kg. fát, ▼agy tőzeget szoktak használni. Szellőztetés. Azokat a helyiségeket, amelyekben a napnak egy bizonyos szakában szoktunk használni, például a hálószobákat, tanácsos délen át szellőztetni, mert felényi tüzelővel lehet a beáramlott 8 fokos levegőt az engedélyezett 18 fokra felmelegíteni, mint a íeg- geli 0 fokosat. Általában elég a 10 perces szellőztetés, mert úgy a cserép, mint a vaskályha az ajtókon és az ablakokon annyi levegőt szív át égés közben, amennyit a szoba régi levegőjéből elhasznál. Ez pedig tekintélyes mennyiség, hiszen a kéménynek olyan az átmérője, mint egy kisebbfajta ablaktáblának. A központi fűtéses szobákat és falun a kemencével fűtött helyiségeket azonban huzamosabb ideig kell szellőztetni. Tudom, hogy egyes háziasszonyok azt fogjak mondani cikkem elolvasása uián, tudnak ők fűteni, csak adjak hozzávalót. Megnyugtathatom őket, hogy én is csak a máról-holnapra szükséges meny. nyiséget tudom beszerezni, mert az a vállalat, amely a múlt év közepén vállalta leszállítani a miniszteri rendeletben előírt minimális mennyiséget sem kapta meg, és így én sem jutottam hozzá a szükségletemhez. A szükség azonban találékonnyá teszi az embert, rájön, hogy ócska ládákkal, sőt nyáron gizzel- í gazzal is lehet melegíteni. Az emberi- j seg azonban máskor is esett át meg,pró- i báltatáson és ennek köszönheti, hogy a ^ kandaloktól a cserépkályháig jutottunk el. Hogy a múltban is voltak rossz idők legjobban bizonyítja a költő, aki vágyakozva sóhajt fel: Hol a boldogság mostanában? A barátságos meleg szobában. Ez a vers úgy hat, mintha ma írták volna. Siposs Árpád. kg. zsírtartalommal. Az ország legjobban tejelő tehene a legutolsó 5 év átlag teljesítménye alapján a mezőhegyesi állami ménes birtokon ugyancsak a Flóra nevű tehén volt, amely öt év alatt 39.015 1. tejet adott 1317.07 kg. zsírtartalommal. A második legjobb tehén az ötéves átlag teljesítmény alapján a Tengelics József rába- csanaki birtokán élő Virág nevű tehén, amely 36.850 kg. tejet adott 1352 kg. zsírtartalommal. Élénk és mélyreható népművelési munka Búdszentmiháljon Büdszentmihály a népi felemelkedés útján minden időben céltudatosan, jól megszervezetten haladt előre. Annakidején megemlékeztünk a büdszentml- hályi könyvnap szép sikeréről. Most a karácsonyi ünnepek előtt si élénk könyvvásár volt a községben. A könyvesboltban 3000 P ára könyvet vásároltak. 1.000—1.200 P áru könyvet szegény munkásemberek vettek meg. Egy- egy népművelési előadáson annyi az érdeklődő, hogy a Földműveskor nagytermében nem férnek el s a folyosókon is állnak. Most három tanfolyam zárult Büdszentmihályon. Magyar dal, egészségügyi és honismereti tanfolyam, amelyen a magyar föld, nép, múlt értékei váltak kitűnő előadásokból közkinccsé. A nagysikerű népművelési munka lelkes támogatója Veréb János dr. községi vezető jegyző, akinek áldásos ösztönző és segítő hatása megkönnyíti a buzgó népművelők célhozjutását. Kagymavetögép, burgonyarosia, csigatriör, magiakaró borona, 500 és 1000 kg os tolósulyos mérleg Dienes István Városháza épület. Telefon.* 28-64 Rablógazdálkodást űztek a megszállás évei alatt a magyar erdőkben A magyar erdőgazdálkodás a jovS megaremtését is elöli tartja Magyarország legértékesebb tehene Ot év alatt több mint 30 000 liier tejet adóit A foldmívelésügyi minisztérium most hirdette ki a tavalyi országos telejlési verseny eredményeit. Az ország legjobban tejelő uradalmi tehene az elmúlt évben a mezőhegyesi állami ménesbirtok Flóra nevű telivér szimenfáli tehene, amely 11.009 kg. tejet adott, 348.8 kg. zsírtartalommal. A Keszthelyi Gazdasági Akadémia Orgona nevő magyar tehene 10.550 kg. tejhozammal a második helyre szorult. Az ország legjobban tejelő, kisgazda birtokában lévő tehene a Wenk Antal zombai birtokán lévő. Cifra, amely 7819 kg. tejet adott 300 Az elmúlt karácsonyt meglehetősen j megzavarta a karácsonyfa-probléma: I ugyanis az volt a helyzet hogy az utol- ; só napokban már csillagászati számok- ! ban kifejezhető árakat kértek egy-egy j hitványka kis fáért vagy ágért: de elő- j zőleg egyenesen meg kellett vívni más j venni szándékozók százaival, annyira ! kevés karácsonyfa érkezett a fő^áros- i ba. A karácsonyfahiány csak egy hétre , való problémát okozott, de a tiizelő- I anyaghiány annál súlyosabb közellátási J feladat elé állította a kormányzatot. A \ Magyar Vidéki Sajtótudósíió budapesti ■ munkatársa a tűzifaellátás egyik felelős i tényezőjéhez fordult azzal a kérdéssel, | hogy valójában mi az oka a famizériának akkor, amikor a közvélemény szerint több erdőnk van most, mint elrabolt területeink egy részének visszatérése előtt volt. — Először is azzal kell kezdenem, hogy igaza volt a közvéleménynek. A helyzet ugyanis az,h ogy a trianoni Magyarországon kb. 13 százalék erdő volt, míg most kb. 21 százalék erdő van. De tekintetbe kell vennünk, hogy az első világháború előtti Magyarország zavartalan faellátást elsősorban az a tény biztosította, hogy akkor bizony 30 százalék erdőállománnyal rendelkeztünk. Szlovákia ,Erdély és Horvátország kezére jutottak ezek a sűrűn erdős területek. Ma kb. 6 millió hold erdőterülettel rendelkezünk, ami elég kicsi Magyar- ország több, mint 15 millió holdjához viszonyítva. Ha pedig tekintetbe vesz- szük, hogy a megszállás évei alatt a magyar fát valósággal rablóazdálkodás- sal irtották, akkor ugyancsak meg kell Épület lakatos, vasszerként,vteveseték szerelési* ^ javítási munkálatokat és atrtog énhegesztést megbízhatóan és olcsón vállal Kiss Gynla ISÄitefflB üátaH. 41 TELEFON: 28-72 értenünk, hogy a magyar fagazdálkodás még mindig nincs olyan helyzetben, mint szeretnénk. A Trianon előtti magyar fatermelés 17 millió köbméter fával dicsekedhetett, optimista számítás szerint egyik kiváló magyar tudósunk megállapítása értelmében 7.2 millió köbméter fánk van ma, ami vagonra átszámítva 111.000 vagon lombszerfá- nak, 74.000 vagon fenyőszerfának és 333.000 vagon tűzifának felel meg, ha egy vagont 10.000 kgnak veszünk. Feltűnő a fenyőfatermelés alacsony mértéke, aminek magyarázatát a román megszállás tárolásaiban [aláljuk: a románok ugyanis 60—100 éves faóriásainkat csaknem teljesen kiirtották. Ha mindezeket meggondoljuk, akkor köny- nyen megértjük, hogy rablógazdálkodással semmiesetre sem pusztíthatjuk tovább erdőinket. A tűzifahiánynak (er- mésztesen elsősorban szállítási nehézségekben kell keresnünk az okát. De ez a probléma sem olyan egyszerű, mint a nagyközönség hiszi. Mert az igaz hogy kényszervágások elrendelésével Közelebbi területekről is szerezhet a kormány fát, de ezzel olyan útra lépne, amely folytatná a magyar erdőgazdaság lassú de biztos pusztítását. Éppen ezért óvakodik a kormány minden erőszakos lépéstől, hiszen a fatermelésben minden az utánpótláson fordul meg. — Igen figyelemreméltó ebben a kérdésben báró Waldbott Kelemennek az Erdészeti Egyesületben tartott előadása, ahol a kényszervágások céljaira a külföldön annyira bevált fasorok létesítőEGYEZZE FEL rádió készüléke hibajelenségeit, mert ezek közlése olcsóbb és gyorsabb javítást eredményes B00E eredményes KALIAü rádiciaooraiormma Bethlen u. 10. _ Tel 29—2? maw mmmmmmmammmmmmmmm sét javasolta. Ezzel 30—40.000 vagon olyan fáxal rendelkezhetünk olyan területeken is, ahol a szállítási nehézségek miatt mindig baj volna a faellátás körül. — A faellátás problémája tehát ftók. rétű és annyira szétágazó kérdés-tömkeleg, hogy a nagyközönség, amikor csak egyik oldalát nézi, azt hiszi egyszerű mint a Kolumbusz tojása. Sajnos, a megszálló államok nem gondolkoztak így és a magyar erdőgazdaság és fatermelés felelős tényezői nem követe hetik őket ezen az úton, mert a magyar erdőknek évezredes gazdasági politikája van és nem olyan kérészéletű, mint az utódállamoké volt. — Kétségtelen Jiogy a kormányzat megtallája a helyes középutat a magyar erdőgazdaság és a fűtőanyagot sürgető közvélemény kívánalmai között. Mindenesetre a magyar erdőgazdaság nagy nemzetgazdasági érdekei és értékei joggal várhatják a háborús gazdálkodás éveiben mindenkitől a nagy parancs megszívlelését: takarékosság és megint csak takarékosság! (Zs. /.> Nyíregyháza megyei város polgármesteri hivatalától. K: 1759/í 944 Hirdetmény A közellátási miniszt ur 742.200— 1943 szám alatt kiadott utalása é'ttlmében a beszolgáltatási kötelességnek a hadbavonultak részire engedélyezett csökkentését 1943, évi január hó- 1 tői kezdődő hatállyal, bezárólag az 1943. évi december hó 31ig kell alkalmazni. Az 1943—44. évi beszolgáítatásí kötelességet tehát csak az olyan katonai szolgálat alapján lehet csökkentetni, amelyet az 1943, évi január hó 1. és december hó 31. napja közötti időben teljesítettek. Felhívom a város lakosságát^ bogy azok a beszolgáltatásra kötelezettek, akik az 1943. évben teljesített katonai szolgálatuk cimén beszolgáítatásí kötelességük csökkentésére tartanak igényt, gazda* könyvükkel és katonai okmányukkal 1944. évi február hó 29. napjáig a város közellátási hivatalánál jelentkezzenek A beszolgáítatásí kötelességet a* 1943. év folyamán teljesített katonai szolgálat minden hónapja után 50 buzaegységgel csökkentjük és pedig a kenyérgabonára és a zsírra vonatkozó beszolgál- tatási kötelességet 10 10. a sza- badvá lasztásu beszolgál látási kötelességet 30 buzaegységgel. Nyíregyháza, 1944 január 25. Nyíregyházy Pál s. JL polgármester, Termeljünk borsét I Termelési szerződést köt, vetőmagot ad J CdlnaySándor BORSÓHANTOLÓ ÜZEME Belhlen-u. 93 Telefon : 30- 63
