Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 1-48. szám)

1944-01-20 / 15. szám

t oiásl á nyíregyházi leventék 1943. évi sportélete A Nyíregyházi Levente Egyesület 1943-ban teljesen újjászervezte sport­életét, 11 szakosztályt felállított, me­lyek a valóságban is működnek, ezek­nek élére vizsgázott, lelkes szakoktató­kat állított, sorozatos toborzással szólí­totta a leventéket a sportoló szakosz­tályokba, hogy a sportot megismertesse és megszerettesse. Nagy feladat volt, sok adódó nehéz­séget kelleit legyűrni, az eredmény las­san kezdett kibontakozni. Áldozatokat hozott az egyesület, mégped:g nagyokat, a sportöltözékek és eszközök nagy tö­megének utánpótlását vitte keresztül lekes támogatással, csak hogy elérje a kitűzött célt, az egészséges testnevelést leventéinkkel megismertetni és főleg megszerettetni. A 22. kiev. kér. lev. parancsnokság s a városi—jáiiájsi lev.- parancsnokság s a városi—járási levente messzemenő támogatást nyújtott s en­nek következtében válhatott valóvá azon reményünk, hegy Nyíregyházán is megtörhető a sportolással szemben is tapasztalható határtalan közöny s az elért és elérendő eredmények — ha sze­rények is eleinte _ lelkes követőket talál mind a felnőttek, mind az ifjúság körében. Az áldozatos munkát minden vezető szívesen végezte és végzi, mert a sport mindig honvédelem és ma ennél na­gyobb és szentebb kötelesség nem kép­zelhető el magyar ember számára. ^ Bízvást tekintünk hát 1944. évi sport­élet, feléd, s kérjük az Istent, hogy ezen a téren is adja meg számunkra az ^fporaI? ASj -,3A9 Sopioq S3/iU?mp9J3 mi ezt: birkózó, ökölvívó, szertornász, labdarúgó, kézi és kosárlabdázó, úszó, síző, céllövő, atléta és kerékpározó le­«feÄBOiCÄS wrflS Az áfíani minden i£örräim#njek közüli visszafizeti a buza- kötvény ürül Botosa HgglilP Manapság gyakran törik a fejüket azok, akik pénzfeleslegekkel rendelkez­nek, hogy mire költsék fölös tőkéjü­ket. Sajnos, vannak olyanok, akik — nagyon helytelenül — minden áron sza­badulni kívánnak pénzfeleslegeiktől s minden lim-liomcjt felvásárolnak, hogy „áruhoz jussanak. Persze, az ilyen ei őszakolt vásárlások gyenge eredmény nyel járnak, mert a pengő elfogy ugyan de cserébe olyan méregdrága és gyak­ran teljesen használhatatlan himrni- hurtimi kerül, amiből aztán csak lom lesz a lakásban, vagy a gazdaságban. A pénz „megmentesésnek“ ez a legügyet­lenebb és legkártékonyabb módja. Azok. akiknek van manapság annyi pénzük, hogy a tőkéjük több annál — mint amennyi rendes életmódjukhoz, vagy műhelyük, üzetük, gazdaságuk si­ma továbbviteléhez szükséges, kétség­kívül a legjobban járnak, ha búzakól- venyl vásárolnak. Ez az új értékpapír a búzára támaszkodik s éppen ezért tö­kéletes biztonságot nyújt. Az állam ugyanis minden körülmények között visszafizeti azt az összeget, amit a bú­zakötvény ellenében beszed. Még ha esnék is a búza ára, a kincstár a kötvé­nyeket és a szelvényeket 40 pengős mé­termázsánkén ti áron váltja be. Az évi 3 százalékos kamatozás és a 25 éves törlesztő-terve szerünk való visszafizet t-s idtetelei is altalaban előnyösek, de nem vitás, hogy a búzaköfcvénv igazi előnye eppen abban a tényben van, ami­ről elnevezését kapta: búzára szól. (Trianon 24.) 1944 január 20. Mi Elítélték, meri földhözcsapta, édesapját vemék. í i niia Hirdetmény Értesítjük a t Utazóközönsége* hogy a f. évi január hó 10-vei f.f tbelépt etett vonaTorgalmi kor latozasokat f. évi január hó 21.-vtl ®z alábbiak szerint feloldjuk, illetve m* do itjuk .* , Az 1943. évh oveenber hó 1-től ervenves menetrend szerint f, hó 21.-től kezdodoleg a 102 sz, gyors sinautobuszvonat ismét közleke­dik, tehat indul Nyíregyháza Bes WelltérrhŐii!242óra or érkezik ^őTl,T!hlybe 12‘37 árakor Közlekedni fog továbbá a 103 sz gyo.'-ssinautóbusz, ez indul Sátor' a lau,helyből 14 órakor s érkezik Nyíregyháza Bessenyei térre 16 04 órakor. Közlekedni fog még a 113 as sz. vonat, mely indul Sa torai,aujhelybol 9 36 órakor s Zik72a48órak"StEyeÍtérreérke ÜZEMVEZETÖSAG Piacsek Lajos pásztói gazda múlt év őszén sógorával együtt elment édes- apja, u’iacsek Elek lakására, hogy megbeszéljék a földek megmunkálását, it megbeszélés tárgya egy olyan föld­rész is volt, amit Piacsek Lajos elhalt anyjától örökölt, de még nem volt a nevére íratva. Az apa, Piacsek Elek, makacsul raigaszuriciott ahhoz, hogy a födi átírásáról végzés nem ér­kéz s, li.ájiak a föld megmunká’ásába beleszólása nincs. Ebből a (kérdésből paiazs vita támadt apa és fia között, az apa megmarkolta fia torkát. A fiú élt aszí íotta magától támadó édesapját, aki nem nyugodott meg, hanem ágya j pálcája alól előkapta a baltát és fiára i emelte, A fiú azonban idejében kicsa­i v3rja a baltáti édesapja kezéből. __ A I küzdelem azonban még ezzel sem ért I véget. A feldühödött Piacsek Elek I újból neki ugrott fiának, aki most I már felhagyott védekező magatar- J tssaval és úgy földhözvágta édes­j apját, hogy annak eltört egyik ol­dalbordája. Piacsek Lajost a törvényszbék egy­hónapi fogházra ítélte. A büntetés vég- i ehejtását azonban háromévi próbaidő­re felfügesztették. Szabó József frontkabaréjának magas- színvonalú artista és zsonglőr számait viharos tapsokkal ünnepelik* Nyíregy­háza kórházainak honvédsége A nyíregyházi hadikórházakban ápolt honvédség csapatai tegnap délután az ág. h. ev. központi iskola dísztermében felejthetetlen kedvre derülten fogadták Szabó Józsefnek, a magyar artista vi­lágban Larkin néven ismert artista és bűvész kabaréjának minden vonat­kozásban magasszínvonalú előadásait. — Szabó József kabarétársulata emlék­könyvünk szerint nemcsak Budapest legelőkelőbb cirkuszaiban és orfeumai­Míndenfsjtg ayomtsify^-f ízléses kivitelben j Károly öjroadaíiíesai N /ÍREGYHÁZA, Bercsényi-s. l — Tannlók öröme a fó töltőtoll. OlcH ár*k d*íj választék JóBA-papírlzletbcü ban, valamint hadikórházaiban, hanem a hadműveleti területek központjaiban is magasszínvnalú művészi értékű szá­momra: szerepelt. Az emlékkönyvben előkelő egyházi és katonai vezetők fe­jezik ki elsmerésüket és lelkes méltatá­sukat. Szabó József— Lankán mesternek és társulatának azért, hogy derűt, mosolyt kacagást varázsolt a honvédközpontokon és a kedély nemesítését a hazafias ér- amwBawi aeammmmoB n a m zés fokozásával, nemzejínevefiiői tuda­tosságai művelték. A nyíregyházi előa­dáson megjelent a kórházak orvosi és ápolónői képviselete is. Szabó József — Larkin megnyitójá­ban köszöntötte a baj társakat. ízes ma­gyar tréfái nyomán már a bemutatko­záson felcsendült a jóízű kacagás, az ...........n „ ö römérzés hangja és ünneplő tapsa­A műsol első száma egy szép szőke artistanőnek, Anitának szereplése volt. A leghíresebb „kígyótestű“ artistanők hajlékonyságával és acálos. üde, egy- szersmmí kellemet bájt, szépséget su­gárzó mutatványai tomboló sikert arat­tak. Szabó József — Larkin bűvészmu­tatványai káprázatos ügyességről, a vi­lághírűnek ismert mesterek bravúrjait is megszégyenítő virtuozitásról tettek tanúságot. Szabó József a magyar faj gazdag tehetségének dokumentuma és elbűvölően csodás mutatványainak ha­tásai kedves bonhomiája, kifogyhatatla­nul kedvesen groteszk komikuma teszi tartalmasabbá mélyrehatóbbá. Valóság­gal játszani tud a lelkek húrjain é3 mulattatása kifogyhatatlan derűt sugá­roz a honvédszívekbe. Szereplése áldá­sos gyógyíiósztr a lelkekre. Pitki Gyula és Pitki Gyuláné artista- szamai is páratlan ügyesség, mélyreható érzés megnyilatkozásai voltak. A Lar- km-társulat minden számát ünneplő, vi­haros tapssal jutalmazta a hallgatóság. A műsort Szabó József bajtársi szere- ietet sugárzó beszéde fejezte be. Farsangi naptár: Héíícm Kedden Szerdán Cssíört. Pénfefeenl Szombat Vasára^ Araoyossy Iren es Szilagy Kató -------a Koroaa Kávéházban énekelnek Szil assy K. magyar nóta estje a Kávéházban AHfínyossy Irén modern dalokat énekel. Aranyossy és Szilassy műsoros estélye. Szilassy a legszebb magyar dalokat énekli Aranyossy Irén dizőz számokat ad elő. 1 Aranyossy Irén a KávéházbarT szerepel. I_bzilassy_Kaió az Étteremben énekei Táncos est a Korona Kávéházban, ozilassy és Aranvossy énekel. Táncos est a Korona Kávéházban, Aranyossy és Szilassy énekel. á Tiszántúlon esöllen- til a marbabeszolgalta- tási iöteíezeltseget A gazdákat rendkívül érzékenyen sújtotta a marhabeszolgáltatási kötele­zet i-ség. Nagyon sokan komoly össze­gekre menő ráfizetéssel kénytelenek voltak a beszolgáltatás céljára a marhá­dat vásárolni, hogy kötelezettségüknek elegei tehessenek és tenyészállataikat a jövő számára megmentsék. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara akciót indított a helyzet javítása érde- zeben és ennen: következményeképpen a földművelésügyi miniszter és a me­zőgazdasági kamarák bevonásával érte­kezletet tartott ebben a fontos kérdés­ben. Az eredmény az lett, hogy teljesítet­ték a tiszántúli gazdáknak azt a kérel­mét, hogy kevesebb vágómarhát kelljen beszolgáltat-niok. Az egész Tiszántúl te- rülteére értetődően az 1944. évi január hó 1-től június 30-ig beszolgáltatásra kötelezett marhamennyiséggel szemben 37 százalék a csökkentés. Hogy ebből m^nnyi esik Nyíregyházára, ennek ki­számítása a Mezőgazdasági Kamarában történik meg és kellő időben közlik a gazdákkal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom