Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 1-48. szám)

1944-01-20 / 15. szám

i. oldal. "Tima 5Zaboi*csi HiRlAP (Trianon 24.) 1944 január 20. wmmmmmmmmmmmmam Előnyös magtermelési szerződéseket köt: ss’áta. r^tek. utforka. bab. íródén fajta borsó, lóhere és lucerna, Mb, magvakra, I El I Magyar Meszög S&öveilcessete B SZ4B0LCSVÁRMEGYFT ^TREVDFLTSÉGE. NYÍREGYHÁZA ZRÍNYI ILON» U. 7. I. EM A maijs? nép hite Dl myilatokozott meg abban az üzenetben, amelyet Ravasz László református püs­pök intézett Amerikában élő testvé­reinkhez. A világháború nagy megpróbáltatá­sok elé állít és rendkívüli áldozata­ikat! követel mindnyájunktól — szólt a tengerentúli magyarokhoz szálló üze­net a Tisza tájáról —, de váratta zunk és hiszünk és Krisztussal járva, szívünk megtelik békességgel és el- oszlik minden félelmünk. ^--Zr’^rck millióinak szíve dobogja felerősítve Ravasz László református püspök ragyogó magyar hitvaiiáőá;: hiszünk és eloszlik minden félelmünk. Szerte a világban a népek százai kérdik most aggódva s félelemmel eltelve, hogy mit hoz a a holnap? Mibennünk nincs félelem, mert Krisztussal járunk, tudjuk, hogy ve­lünk az igazság s fajtánk erejébe és a jövőnkbe vetett hitünk áttöri a je- en káoszát, beragyogja a magyarság messzi jövőbe futó útját. Hiszünk és tudjuk, hogy hitünk a legnagyszerűbb fegyver létünk és a magyar jövendő biztosítására. Hiszünk, mint ahogy őseink is hit­tek mindig abban, hogy a megpróbál­tatások nehéz időszakai után újra sar­jad az élet, ha a magyar szíveket a hit, az akarat, az áldozatos helytállá: tüzesíti át. E nélkül a hit nélkül elpusztulunk volna, rég eltűnt volna a magyarság a népek roppant színpadáról. Ez a h't adott erőt eleinknek ahhoz, hogy a szörnyű tatárdúlás után a fel­dúlt országban újraépítsék a felégetett falvakat s új magot hintsenek a kifosz­tott, vérei áztatott magyar földbe, új magyar életet teremtsenek ott, ahol mindent elpusztított a keleti horda. Ez a tündöklő magyar hit törte át a más- elévszázados török uralom, a bécsi (kamarilla önkényuralmának ,s a tria­noni sors sötét korszakát is. Hiszünk s nincs szivünkben félelem, mert az ezeréves magyar történelem magyar vérrel és magyar könnyel írt lapjai tanúsítják, hogy az a nép, amelyben él a hit s mely kész áldoza­tot hozni jövőjéért. a legnagyobb vé­szek idején is megállja helyét és külső C ^nse^ aItal soha nem pusztulhat el. H szunk és erről naponta tesz tanú­bizonyságot millió és millió magyar hint a fronton és idehaza ®—--Ly,- HltvalIás_ erő., minden nép fülébe oeiezupó a megaicsóült ma­gyarok immár a Hadak Útján fénylő sokasaga, a honvéd hősi harca. a hadi­özvegy, hadiárva és hadirokkant sors- viseiese eppen úgy. mint a gazda mag­ese, a mezőgazdasági munkás ve- rejteke, ^ gyárakba özönlő munkástö­megek. iparosaink, kereskedőink, tiszt­viselőink lelkiismeretes kötelességtel- jesiteise. 51 Ezt a hitvallásunkat sugározta széf az eter hullámain Ravasz László püs­pök, hogy tengerentúl élő testvéreink is megtudják; édes anyaföldjük szü­lőhazájuk népe rendíthetetlen ’hittel ,ja az ldők viharát, dolgozik és küzd 1 közös édesanya védelmében Oönczl József sir. tanácsnok honTédberöleti parancsnoki dicséreteit kapott Elismerés és dicséret a népnevelési hívatni tisztikarának A kassai 8. m. kir. honvédkerület pa­rancsnoka, vitéz Tinító Béla vezérőr­nagy díszoklevéllel tüntette ki G'önczy József dr. városi tanácsnokot a népmozgalmi hivatal nagyjelentőségű munkásságának magasszínvonalú, kie­melkedően értékes és eredményes irá- ryíHsáéH. Dicsérő elismerést kapott a népmozgalmi hivatal hivai.á:;vdattal át­hatott tisztviselőkara is. A katonai főparancsnokság elismeré­se annak jele, hogy Nyíregyháza város köz|iztviselői kara a nagy honvédelmi feladatok megoldásábn és teljesítésé­ben példát mutató és dicséretet érdemlő tevékenységet fejt ki ezekben a sorsdöntő időkben. Megtakarta zsarolni édesapját, majd öngyilkossági kísérletet követett el Id. Aranyos János bűdszensmihályi gazdálkodó legidősebb fia, ifj. Aranyos János az utóbbi hónapokban a züllés út­jára került. Dolgozni nem akart, ivott és dorbézolf. Édesapja egy darabig tűr­te fia könnyelműségét, később azonban kiutasította a házából. Ettől a perctől kezdve ifj. Aranyos János napról-napra jobban a posványba »süllyedt- Legutóbb már arra vetemedett, hogy az ablakon át betört édesapja házába és ellopott 500 pengőt. Adjon 1500 pengőt, vagy a halál fia ... A züllött fiú az elmúlt hét egyik reggelén fenyegető levelet küldött ap­jának. A levélben az állt, hogy ifj. Ara­nyos János felszólítja édesapját, hogy azonnal adjon neki 1500 pengőt ellenkező esetben meg­öli és kiírtja egész: családját. A levélben a fenyegetéseken kívül az állt. hogy a zsaroló fiú az istállóban bezárkózott s ha követelését nem tel­jesítik, rettenetes bosszút áll. — Id. Aranyos János megijedt, tuda, hogy fia nem tréfál, mindenre elszánt alak, aki ha nem kapja meg az 1500 pengőt, be­váltja fenyegetését. Értesítették a csen­dőröket, akik abban a percben hatol­tak be az istállóba, amkor ifj. Aranyos János öngyilkosságot kísérelt meg, egy gerendára akarta felakasztani magát. A bűn útjára tévedt fiút letartóz­tatták. Hogfy viselkedik a. szív a trópus hőségben és a sarkvilág hidegében ? A frankfurti egyetem állati fiziológiá­jával foglalkozó intézete többek között behatóan foglalkozik a szívnek az úgy­nevezett éghajlati kamarában való vizs­gálatával. Ezekrea vizsgálatokra az in­dítékot a háborús gyakorlat hozta meg. A mostani háború katonáival szemben cr. renaKiviig klirüáliui viszonyok állítottak különlev»»* '.z’zvc- telmónycűci, amelyek megkívánták a fest erejének teljes bevetését. A kavo- nak a déli forró napsütésben éppen úgy, —a Saiivvmék és a Keren tér jeges hidegében harcoltak. A német tudósok ezért vizsgálatukba vonták azt a kérdést, hogy a test a szél­sőséges éghajlatban milyen teljesítmé­nyeket tud végezni és hol van teljesítő­képességének hajára. Különösen azt akarják kikutatni, hogy miként illeszke- j dik 3 fest 3 legmagasabb követelmé­nyekhez és miként változik meg a szer­vek tevékenysége. A vizsgálat cé.'iára úgynevezett ég­hajlati! kamarai létesvcLLeK, ,amelyben. } ------— '-Irraóiei’ íevegő van és a melyben tikkaszó őseraei, .L Lkcr hőséget és 90 százalékos légi nedvessé­get éppen úgy fejleszteni tudnak, mint ahogy előállítják a sarki levegő fa­gyasztó hideget. A kísérleti személyek a levegőt az éghajlati kamarából léleg­zik be. Amit kilélegeznek, azt a kama­rán kjvül egy zsákba vezetik, úgy, hogy fáradság nélkül megmérhetik a testből kiadott levegő mennyiségét is. A kutató szemontjából most már fon- tos, hogy a test az anyagcsere folyama­tokra mit vesz fel a levegőből és e szív miként reagál. A szívet ugyanis a különféle éghajlati szélsőségek jobban terhelik meg, mint a többi szerveket. A szív legjobban. 30 fokos melegben pi- henheti ki magát. Ha künn hidegebb van, gyorsabban kell dobognia, hogy a test melegét a külső hőmérséklethez al­kalmazza. A rendkívüli hőségben is ro­hanva dolgozik a rzív, minthogy az izl zadáSi mirigyeket bőséges ki válasz távra kel ingerelne, ^ogy a nedves bőrön ele­gendő párolgási hid^g keletkezzék. A szív teljesítményének megmf'ésére egy mérőeszközt alkalmaznak a főiitöf_en, egy másikat pedig a lágy ékhaj lat ütő­erén. A két mérőeszköz által felmuta­tott időbeli különbségből lehett kiszá­mítani a vér gyorsaságát. Mennél szél­sőségesebb az éghajlat, annál gyorsab­ban szivje fel a szív a vért a vérerek útján. Normális körülmények közölt percenként mintegy négy lifer vér önlik végig a testen, az 50 fokos meleg | és 90 szaza-^hvs légnedvességű légkör- ! ben azonban 15—18 L;- ami azt je- ! leeiti, hogy egy perc alatt az 5 liter ' vérnek háromszor, négyszer kell a tes- | ten átszaladnia. Érdekes, hogy az asz- I szonyok a rendkívüli éghajlaton ke- 1 vésbbé szenvednek, mint a férfiak, — . minthogy testüket a zsírpárnák jobban I védik és szívük könnyebben alkalmaz- ! kodik a külső körülményekhez. ! aWESBWBBgMMBKSaMBMiS*iBMMaWMBMMBBWMMMBafc. ! Újból megállapítottá* | az egyseges bórtalpn lábbeliek árát I A kczellátásügyi miniszter megállapí­totta az egységes bőrtalpú lábbeliek árait. — Munkásbakkancs 51.50 pengő­től 63 pengőig. Férfi félcipő 63.20— 68.90 pengöő, férfi magasszárú cipő 67.60 pengő, fiú magasszárú cipő 47— 55.22 pengő, női magasszárú fűzős­cipő 61—65.70 pengő, női félcipő 49 P, magasszárú leány fűzőscipő 55 30 P magasszárú fűzős gyermekcipő 31.80— 35.70 pengő. Ezek a legmagasabb fogyasztói árak, amelyek akkor sem emelkedhetek, ha az áru több közvetítő kezén megy ke­resztül. — KÉTSZÁZEZER ÜZLETHE­LYISÉG VAN AZ O^HLaGBAN. A legutóbbi adók'rauiatás szerint a ma­gyar városokban kereken kétszázezer üzlethelyiség varu Ezekért összosen 105.7 millió pengő évi bért fizetnek. Érdekes, hogy a felvidéki varosokban a Hk^rság számarányához viszonyítva egyötöddel több üzlethelyiség van, mint Budapesten. Följegyzésre méltó az is, hogV Sehol Sincs Utwni az üzlettel rendelkező kereskedők és iparosok között, mint Erdélyben és a keletniagyarországi városokban, ame. lykben a régi iparos- és kereskedőcsa- ládok ivadékai megtartották őseik mes­terségét. iFOUO Htalnbái TslBfsn 25-24 Január 20-24. CuitSrlö'ítől-hétfőig. A. Dumas regénye uj feldoleozásban. Gróf Monte Gbrlsto Ä b——________ foglya Előadás ok l/*4, 7t6 és 7*8 órakor-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom