Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 247-296. szám)

1943-11-26 / 268. szám

2. oldal. JSftlRVÍDÉK Ä SZABolcsi WIRLÄP ■■■UOMHMHHH (Trianon 24.) 1943 november 26.) Szociális feladatok az iparban ..Szociális haladás megfelelő terme­léspolitikai megalapozás nélkül lehetet­len, mondotta Bornemisza Géza ipar­ügyi miniszter a tárcája költségvetési vitáját lezáró beszédében. Régi igazsá­got állapított meg ezzel a miniszter, hiszen kétségtelen, hogy bármely terme­lési ág — akár az ipar, akár a mező- gazdaság, — csak akkor bírja el meg­rázkódtatás nélkül a szociálpolitika fej­lődésével, a különböző szociális in­tézkedésekkel kapcsolatos terheket, ha ugyanakkor a termelés is fejlődik és annak jövedelmezőségéről gondoskodás történik. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a magyar ipar a Trianon utáni években, de különösen a legutolsó évtizedben oly hatalmas méretekben fejlődött, hogy az utolsó békeévben, tehát 1939-ben a ma­gyar nemzeti jövedelemből már 37 szá­zalékkal részesedett- Ez az örvendetes fejlődés és természetesen a kormány céltudatos szociálpolitikája te(tte lehe­tővé, hogy bár tőkeszegény állam va­gyunk .nálunk az ipari szociálpolitika a tőkével bőven ellátott nyugati államok szociálpolitikájával nemcsak lépést tu­dott tartani, hanem egyes vonatkozások­ban felül is múlta a külföldi eredmé­nyeket. Az iparügyi miniszter helyesen állapította meg: az ipari munkásság vé­delme és az ipar fejlesztése Magyaror­szágon mindig karöltve haladt, s ez nem a véletlen műve, hane ma magyar lélek igazságérzetéből fakad! Ipari szociálpolitikánk egyik legje­lentősebb alkotása a gyermeknevelési pótlék bevezetése. A szakmai család­pénztárak ebben az évben 170 ezer munkás 320 ezer gyermeke után fizet­tek gyermeknevelési pótlékot. Ezzel kapcsolatban bejelentette a miniszter, hogy tervbe vette ennek a gyermek­pótléknak további emelését s az egész rendszernek a magántisztviselőkre való kiterjesztését is. Elismeréssel állapítot­ta meg, hogy az egész magyar ipart az a meggyőződés hatja át, hogy a munká­ból élő ember életszínvonalának emelé­se és szociális biztonsága nemcsak kö­vetkezménye, hanem elengedhetetlen előfeltétele a nyugodt és eredményes iparfejlesztésnek. Ipari kérdéseink között igen fontos helyet foglal el a magyar kisiparosság boldogulásának kérdése. A miniszter megállapítása szerint ezt a célt elsősor­ban a szaktudás emelésével lehet elérni, éppen ezért a kormány különös gondot fordít a kisiparosok szakképzésére s ta- noncotthonok létesítésére és kibővíté­sére. Emellett a mai viszonyoknak meg­felelően az egyes kisiparosoknak nyújt­ható hitel keretét az iparügyi kormány több mint kétszeresére emelte és a kis­iparosság foglalkoztatása érdekében a közszállítások kiadásánál számukra meg­felelő helyet biztosít. Ezt annyival is inkább nyugodt lélekkel megteheti ipar­ügyi kormányzatunk, mert a mostani háborúban szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a kisiparosok szövetke­zeti és közszállító csoportjai a nekik juttatott jelentős értékű honvédségi közszállításokat kifogástalanul látták el. A magyar kisiparos társadalom, — Lapunk napról-napra közli a Vörös Kereszt részére történj gyűjtés ered­ményeit. Amint ezek a közlemények is mutatják, a gyűjtés munkája befejező­dő) : ugyan, de egyesek önkéntes ado­mányaikkal állandóan gyarapítják a gyűjtés összegét, úgy, hogy ma már el­érte a gyűjtés öszege az 55.000 pengőt. A Vörös Kereszt elnöksége ezen az úton is hálásan köszöni meg a gyüjtés­Most jelent meg a Kir. Kát. Diákélet VII évfolyamának kitűnően szerkesztett ötletes, élénk, tartalmas első száma. Az új számba Perényi Rudolf tanár „Hiva­tás a nyíri homokon“ címen írt vezér­cikket, amelyben sok diák szomorúsá­gára közli, hogy utoljára áll a lap élén, elmenőben van s az évfolyam követke­ző számait már csak mint távoli olvasó fogja lapozni. Perényi Rudolf cikkében a következő, nagy figyelmet keltő gon­dolatokat köti az ifjúság szívére: Lapunk ifjúsági lap, diáklap, iskolánk lapja. Amikor tehát az iskola esemé­nyeiről beszámol ,egy kicsit az alma mater történelmét is írja. Ennél azon­ban fontosabb az, hogy az írásokban, még azokban is, amelyeknek nem ez a célkitzésük: megnyilatkozik iskolánk szelleme és így a szentimrés gondolat. Ha a mai felfordult világbon van esz­me, amelyik a minden irányban felsza­badult ösztönök megfékezésére és egy új világ megteremtésére alkalmas le­het, akkor azt a lelki és testi tiszta­ságot parancsoló, aszkézist, tehát nagy- nagy lelki összeszedettséget, fegyelmet követeli szentimrés gondolatban kell ke­resnünk. Csak az az ifjúság lehet hiva­tott a jövő Magyarországának vezeté­sére, amelyik fegyelmezni tudja magát, mert tisztában van azzal, hogy esik így szerezheti meg azokat a lelki és testi erőket, amelyeknek birtokában vállal­kozhat majd nemzetet irányító hivatás­ra is. A Diákélet ennek a gondolatnak hir­detése mellett a szabolcsi vagy a Sza­bolcsban élő ifjúság egy részének írá­sait hozza. Bizonyos vonatkozásokban tehát a szabolcsi lélek nyilatkozik meg benne. Önmagunknak és egymásnak megismeréséhez segít, az állandó kap­csolat megteremtésével pedig egy kis közösséget tart együtt, és így a nemzeti erők összefogásán is dolgozik. Egymás aemly nemzeti társadalmunk egyik leg­értékesebb és legmagyarabb rétege, — tehát ma is híven teljesíti kötelességét a nemzet iránt, éppen ezért minden tá­mogatást megérdemel. ben résztvevő hölgyek buzgalmát és mindazoknak az adományát, akik kész­ségesen segítették a Vörös Kereszt munkáját ,egyben pedig arra kéri a vá­ros társadalmát, hogy ismert adakozó készségüket ne vonják meg továbbra sem ettől a nemescélú intézménytől és segítsék, támogassák munkájukban a Vörös Keresztet­megismerésében, a közös mnukában tu­laj Ionképpen szűkebb hazánkat ismer­jük meg. Ez is ide tartozik. Tavalyi évfolymunkban már tovább menjünk, bírálni is mertük magunkat, amikor a szabolcsi ember hibáiról írtunk. Ez a munka azonban csak kezdet volt, és na­gyon sok kérdést nyitva hagyott. — Az idén a Kir. Kát- Diákélet szerkesztő­sége alaposabb és nagyobb vonalú célt tűzött maga elé: olyan cikkeket fog kö­zölni, amelyek Szabolcs vármegyéről készült monográfiák és személyes ta­pasztalatok ,élmények alapján megis­mertetik hazánknak ezt a részét, ahol iskolánk ifjúsága él, a Nyírséget. A közös összefogásban ez is hivatása a Diákéletnek. Örömmel olvassa minden diák, min- denszülő ezeket a sorokat, mert a ma­gyar ifjúság közösségi életre való ne­velésének jelentős célkitűzéseire ismer rá bennük. A Katolikus Diákélet új számának költői és prózai írásai is megkapóak, üdék, gondolkodtatok. Felhívás az adózókhoz! A pénzügyigazgatóságok felhívják az adózó közönséget, hogy adófizetési kö­telezettségének december hó végéig te­gyen eleget. Aki adótartozását a folyó év végéig kifizeti, egyrészt hazafias kötelességé­nek tesz eleget, amennyiben az ország­építő nagy munka eredményességét és a mai időkben mindennél fontosabb honvédelem sikerét mozdítja elő, de másrészt saját magának is jelentős anyagi előnyt szerez azáltal, hogy meg­takarít további o százalék késedelmi ikaamtot, 3 százalék végrehajtási költsé­get, sőt a folyó évre kivetett adójának 2 százalékát vissza is térítik. Jelentős erkölcsi és anyagi előnyö­ket szerez tehát magának minden adó­zó, akár budapesti, akár vidéki, aki köz­tartozásait a folyó év december hó -31-ig akár a községi, városi, kerületi adópénztáraknál készpénzben, vagy a postahivataloknál csekkel kifizeti. likiós-napi ünnepély Nyíregyháza város összes elemi isko­lái az idén is megrendezik Miklós-napi egységes ünnepélyüket, amelynek ünne­pi szónoka Dudás Miklós gör. katolikus püspök lesz. Az ünnepi előadások december 5-én és december 6-án a Városi Színházban lesznek délelőtt 11 órai kezdettel. Az ünnepély műsorára még vissza­térünk. á Szabolcsvármegyei Hegyközségi Tanács közgyűlése A Szabolcsmegyei Hegyközségi Ta- nács november 28-án, délelőtt 9 órakor, határozatképtelenség esetén délelőtt 10 órakor tartja évi rendes közgyűlését a következő tárgysorozattal: Jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő kijelölése. Igazgatóválasztmányi tagok megvá­lasztása. Beszámoló a Tanács ez évben vég­zett működéséről. A Tanács jövő évi működési tervé­nek öszeállítása. Költségvetés az 1943. évről, költség- vetés az 1944. évre. A Tanács pénztárának ellenőrzésére egy igazgatóválasztmányi tag megvá­lasztása. Alapszabályszerű időben benyújtott indítványok tárgyalása. mmmmmmmmmmmmmmmmmmam Megállapították a szárí­tott zöldség és főzelék legmagasabb árát A közellátásügyi miniszter legújabb rendeletével szabályozta a szárított zöldségek és főzelékfélék hivatalos árát. A szárított zöldségeknek és főzelékek­nek kimérve, vagy netto 1 kg-nál na­gyobb csomagolásban történő árusítású, nál a legmagasabb fogyasztói ár, üze­mek szerint, az ország egész területén, ingyen csomagolásban kilogramonként a következő: Zöldborsó 10 ,9.50, 9, vö­röshagymaszelet 7, 6.60, 6.30, kapor 13, 12.30, 11,60, kalarábé 8.50, 8, 7.60, fe- hérkáposzja 9.80, 9.30, 8.80, vöröská­poszta 9, 8.50, 8, kelkáposzta 10, 9.50, 99, karfiol 29, 27.50, 26, petrezselyem­gyökér esik 850, 8, 7.60, petrezselyem­levél szárral 5, 4.70, 4.50, szár nélkül 8-40, 8, 7.60, sárgarépa 6.60, 6.30, 5.90, kerékrépa 4.20 4, 3.80, spenót 9.50, 9, 8.50, sóska 9.30, 8.80, 8.40, tök 8.60, 8.20, 7.70, vajbab 14 60, 13.90, 13.20, zellerlevél szár nélül 8.40, 8, 7.60, zöld és paradiscompaprika 23.50, 22.30, 21.10 A rendelet részletesen felsorolja, hogy az első, második és harmadik ármegál­lapítás milyen üzemekben előállított árukra vonatkozik. xHtmmmm —jw—f BURGONYAKERESKEDŐI FIGYELMÉBE! „Burganyaszállítáai könyv", valamint ,,Ei~ számoLási könyv burgony küldemény ék­ről“ kapható Orosz Károly nyom­daüzemé ben, Nyíregyháza, Bercsényi-u. Vásároljon textilárukat, úri, női és mindennemű rőví< Bait a Eleknél textilárukat, úri, női divatcikkeket babikelengyéket és mindennemű rövidárukat VAY ÁDÁM UTCA 2 SZ. TAKaRÉKÁTJARÓ M PHf W Páger uj filmje. A szenvedélyek filmje. Noy. 26-27-28. Péntek-Szombat V*sárn. mwaammm AfanVD9V3 Filmszínház Tfilefon 25-24 ===== Előadások kezdete Sotnlay Artur, Sulvok Mária. 7.4 V.s Pro’ongálTa! mm A Vöröskeresztes gyűjtés elérte az 55.000 pengőt Iskolánk szelleme a sientimrés gondolat

Next

/
Oldalképek
Tartalom