Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 247-296. szám)

1943-12-04 / 275. szám

8. •Idái. NYikvtdék ä SZAbolcsi HrgLAP (Trianon 24) 1943 december 4. Nem kell várakoznia és a legszebb dauert, festést és frizurát készítik GUTTMHNNBL Bessenyei-tér 7. Telefon Forradalmi ajitás az építőiparban: Jön a salafatégla A mfsholci építészek már javában használják az új anyagot, mely felére csökkenti az építkezés árát és megoldja a háborús anyaghiányt Országszerte nagy gondot okoz nap­jainkban a lakásínségekkel kapcsolatban az építőanyag hiánya. A tehetséges ma­gyar építőszakma azonban Igyekszik megküzdeni a válsággal s úgylátszik, hogy máris megtalálta az anyaghiány ellenszerét. A Magyar Vidéki Sajtótudósító mis­kolci munkatársa szerint az építészek Ózdon, Perecesen és nem utolsó sor­ban Miskolcon olyan pótanyagokkal dol­goznak már, amelyek nemcsak háborús szükséganyagként váltak be, hanem a háború utáni időkben is komoly építő­anyagként jöhetnek számításba. Mérhetetlen tömegben, szinte he­gyekké formálódva fekszik Miskolc ha­tárában a kísérletekben kitűnően be­vált pótanyag, a diósgyőri vasgyár ko­hóiból kihordott salak, amelynek épí­tési anyagul való felhasználása kitűnően bevált. Amig rá nem jöttek ennek hasz­nálhatóságára az építkezésnél, addig óriási menyiségű kincs vált semmivé az építészipar szempontjából. A darabos, vasköves troszkát először építésre alkalmas kockákra faragták s mint építőkövet ,alapul használták fel a kísérleti építkezéseknél. Egyenes fal felhúzására is kiválóan alkalmasnak bi­zonyult és ebben a formában is nagy előnye könnyűsége, ami a leglazább ta­lajon való építést is lehetővé teszi. A további kísérletek rendkívül jó eredményekre vezettek. A vasgyári salak, troszka és a vö­rössalak mésztejjel keverve téglafor­máló segítségével szabványos téglává formálható ,amit égetni nem kell, csu­pán a készítéstől számított négy-öt na­pig esőtől kell megóvni. Ezután oly szilárddá válik, mint a legkitűnőbb tég­la. Szállítása pedig minden reményt felülmúlt, mert súlya olyan kicsi, hogy egy köbmétert egyetlen ember egyedül taligával elszállíthat. Ma, amikor a pótanyagok világát él­jük és azt hisszük, hogy a háborúval a pótanyagok is eltűnnek életünkből, té­vedünk. Egyes pótanyagok oly pompá­san beváltak, hogy a háború után még szélesebb mértékben kerülnek forgalom ba. Az adott esetben ne éledjük el, hogy azok a gyárak, amelyek hegesz­téssel és forrasztással foglalkoznak/ — igen sok karbidmeszet termelnek és — mint értéktelen anyagot 1— nem tudják hová tárolni. A vasgyári salak ezzel a karbidmésszel keverve, s ha még hoz­záadunk elenyésző mennyiségű remen­tet, olyan minőségű táglaanyagot ad, ami minőségben egyesek szerint túlha­ladja a közönségesen ismert téglaköve­telményt. A salak valóban tehertétele a vasgyárnak, hiszen valóságos hegyek­ben áll a gyár körül és eddig nem tud­tak mit kezdeni vele. A karbidmész is tekintélyes menyiségben fekszik érték­telenül. A kettő együtt hatalmas építke­zési kilátásokat jelent. Az új éptíkezési pótanyagokat már kitünően felhasznláták Borsod várme­gyében Miskolcon, Perecesen, Ózdon, A háború kötött gazdálkodás érdekes lélketani kísérő jelensége hogy a kö­zönség vad mohósággal és valóságos hörcsög-igyekezettel veti rá magát ar- ra a cikkre, amelyet éppen zárolnak. — Kitűnő példa erre a makói hagyma, fő­képpen pedig a dughagyma és a hagy­mamag tündöklése és bukása. Kevés clv<xr. cikk van az országban, amelyről a fogyasztó közönség minden igényét annyira maradék nélkü’ lehelne kielégíteni, mint a hagyma speciálison a makói vöröshagyma. El lehet mon­dani, hogy ma már az ország minden részében bőségesen ellátja a hagyma­egykét, a fogyasztóiéit. A múlt évben is óriási erőfeszítéseket »ettek az illetékes ellátó szervek, hogy a polgári igénye­ket kielégítsék, mégis az új tömeghisz­téria, a hagymaláz meglepett minden­kit, úgyhogy átmeneti zavarok mutat­koztak az igények kielégítésénél. Min­denki hagymát vásárolt, keresett, halmo­zott. Felvidékről, Erdélyből. Kárpát- aljáról fordultak ismerősök, rokonok hozzánk, kerítsünk nekik pár kiló hagy­mát, mert'az arra feléjük az ananász­nál 's ritkább és értékesebb gyümölcs. Budapesjen zsebből árulták a hagymát, fejenként és olyan áron, hogy a citrom elsápadt az irigységtől, a narancs elpi­rult szégyenletében. Boldog volt a pes­Edenyőn már több ház készült groszká- ból, a lakói nagy megelégedéssel mond­ják, hogy a lakásuk sokkal kevesebb tüzelőanyagot kíván, mint a tágla, vagy kőházak. A salak mészhabarccsal keverve egy­ben kiválóan alkalmas úgynevezett vert­fal készítésére is, amely kiszáradása után egyetlen széttörhetetlen fallá me­revedik. Olcsósága is nagy jövőt jósol a salaktéglának, mert a mai anyagárak mellett is mintegy 40—50 százalékkal csökenti az építkezések költségeit. — A háború befejezése után, amikor majd az épületfa is olcsóbb áron kerül forga­lomba, a ma pótanyagnak nevezett si- laktégla-építkezéseknek beláthatatlan jö­vője ígérkezik. ti háziasszony, aki retiküljében az ii- latszeres üvegecske és puderdoboz mel­lett egy-két valódi makói vöröshagy­mát rejtegethetett, hogy otthon avval il­latosíthassa háborús konyháját. A hagymalázól megrémült emberek tavasszal, sőt már tél utolján rávetet­ték magukat a hagymatermesztésre. — Tudták, hogy az igazi makói vörös­hagymát télen át szárított, gondosan ke­zelt dughagymáról termesztik. Nosza rávetette magát mindenki, egyetemi ta­nártól a bankportásig a dughagyma szerzésére. Dughagymáért ostromolták a makói rokonokat, karfásakat, ismerő­söket, de voltak oly előbbrelátók is, akik mindjárt fekete hagymamagot kér­tek, hogy abból maguk termesszenek dughagymát vagy étkezési hagymát, mert pár zseniális ember a puskapor feltalá­lása után azt is felfedezte, hogy köz­vetlenül hagymamagról is lehet étkezési hagymát termeszteni. (Lehet, de ez még nem fagyálló, nem tárolható oly hu­zamos időn át, mint a m*fcói hagyma s nem bírja a hosszú szállítást sem.) Két- háromszáz pengőt is megadtak a való­ban dugárúvá előléptetett dughagymáért — a fekete hagymamag meg kilónkint 35—40 pengőért kelt el „feketén“. Ez a valóban „őrült kereslet“ kiváló alka­lom volt a könnyebb lelkiismeretű ter­melőknek arra, hogy az évek hosszú Nagy Tibor. Változatos hitnnő, házias ételek a legfinomabb menük (3*90 P) kiskorona Étteremben Minden szombaton hurka-kolbász vacsorák! Egy speciális „dng*‘-£ru és „fekete cikk** tündöklése és bnkösa Hogy mászott lel a dughagyma és a fekete hagyma­mag az nborkafára és hogy esett le róla ? során át a padlás zugában, a gerenda mögött száradó minden feketemagot el­süssenek, amiből aztán vagy nem keli ki semmi, ltgfeljebb a becsapott új ter- j mesztő kel ki magából, vagy mindé» más kikelt, csak hagyma nem. A nagy hagymatermesztési láznak a levét most kezdik meginni a termesz­tők, amikor még Sopronban is akadt földbirtokos, aki nem kevesebb, mint 80 katasztrális holdon tt.-mesztett dug­hagymát s most 40 vágón dughagymá- ját fűnek-fának, elsősorban pedig a hagymaegykéznek és a földművelésügyi kormányzatnak kínálja. De így jártak a makói termelők is, mert előállott az a különös helyzet ,hogy mig a hagyma­mag hivatalos maximális ára 14 pengő kilagramonkint, a szabad forgalomba» senki sem ad érte ennyit, sőt boldog a hagymakertész,“aki „feketén“ 5—6 pen­gőért el tudja sütni fekete hagymamag­ját. A dughagymát meg akcióval kell felvásárolnia az államnak, hogy ne ma­radjon a termelők nyakán. Mindebből megállapítható, hogy a vöröshagyma fűszernövény, spekulációs, cikk, amelynek árát és menny ségét aem a tényleges szükséglet, hanem a speku láció szabja meg — főként a sz3b:dfor- galom időjén — tehát, ha valahol, itt in« dokolt az irányítás és az állami szabá­lyozás. Szükség van, erre a speciális, makói hagyma* márkájának védelmére is, mert az ideihez hasonló hagyma dömping e nemes és kiváló minőségű hagymafajta elkorcsosodására vezethet. Tudni kell ugyanis, hogy nem mindem makai hagymamagból és dughagymából terem más földön, más éghajlat alatt, más kertészkedés mellett igazi makai, azaz fagyálló, édesnemes vöröshagyma Hamarabb „elkutyul“ az, mint a híre* hollandi tulipánhagyma. Gyenge Mikiás, 1678-1943. Hirdetmény Nyirpazony község a tulajdonát képező kb. 10 5 kát. hold szőlő és gyümölcsösét, mely a sóstóhegyé állomástól homokuton 400 méterre fekszik 1944 jan. 1-től 6 évre ha­szonbérbe adja. Az ajánlat zárt borítékban 1943. dec. 8 an déli 12 óráig Nyirpazony község elöljáró­ságánál „ Ajánlat Nyirpazony Köa- ség Sóstóhegyi Szőlője Bérbevéte­lére" felirattal ellátva adandó be, Felvilágosítással és a feltételek is­mertetésével hétköznap délelöttönr kint a vezetőjegyző szolgál. Nyirpazony, 1943. nov. 25. GÁL ISTVÁN sk. BALL^ J. sk biró. v. jegyző ,,burgonyaszállítási könyv", valamint ,.El­számolási könyv burgonyküldemény*k- ről" kapható Orosz Károly nyom daüzemében, Nyíregyháza, Bercsényi-u Á budapesti vásáron nagy sikert aratott „Kárpátalja gyöngye" Kertész Antal likőrgyárának „A F O N Y A“ likérküiönle- gessége uj csomagolásban kapható mindenütt! A gyár: Debreceni-u, 2. Telefon: 24-90,

Next

/
Oldalképek
Tartalom