Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 247-296. szám)
1943-11-17 / 260. szám
(Trianon 24.) 1943 november 17. J^rnwiDÉK « SZabolcsi hipIAP 3. oldal. Hegmérgezte magét egy gyógyszerész Érmihályfalvárói eszméletlen állapotban szállították be a debreceni klinikára az ottani községi gyógyszerészt A vizsgálat szerint valószinüleg Lumináltól súlyos mérgezést szenvedett. Miután 48 óra óta eszméletlenül fekszik, nem tudják megállapítani, hogy milyen körülmények között került a méreg a szervezetébe. Semmi jel sem mutat arra, hogy szándékosan vette volna be a mérget. A vizsgálat szerint előző este társaságban volt. ahol jókedve volt. ■ ■■■i—ii hi um« ■■mi ii ii mir—— Hasbasznrták Dankó Bertalan 20 éves kís- kállói lakost életveszélyas állapotban szállították a nyíregyházi Erzsébet kórházba. A fiatal legény kórházi kihallgatása során elmondotta, hogy összeverekedett Erdélyi György kállósemjéni lakossal, aki bicskát rántott és öl has- baszurta. A bicskázó Erdélyi György ellen megindult a büntető eljárás. ás ipartestületek szék- házépítési feölcsönei törlesztésének rendezése Mint ismeretes, egy 1931-ben megjelent törvény állami kölcsönöket engectólyezít ipartestületi székházak építésének cél • jaira. A törvény szerint a kölcsönöket 8.6 százalékos annuitással kellett törleszteni, amiből 2 százalékot az iparügyi mi- nisztéfium vállalt. A Magyar Vidéki Sajtf tótudósító budapesti jelentése szerint a kisiparosság a kölcsönök folyósítása óta soha nem volt abban a helyzetben, hogy az annuitást fizetni tudja s ezért az iparügyi minisztérium már évek óta 2 százalék helyett 5.6 százalék erejéig fedezte az annuitás költségeit. Vannak azonban ipartestületek, amelyek még a maradék 3 százalékot sem tudják megfizetni s ezért az iparügyi miniszter most elrendelte, hogy a székházkölcsönök kjörlesztésével; hátralékos ipartestületek anyagi helyzetét vizsgálják felül s ha indokolt, úgy az illető ipartestületnek a felszámolását is el fogják rendelni. Amig e vizsgálatok befejeződnek, az elmaradt annuitás-részt tőkésítették és az így előállott annuitásemelkedést isaz iparügyi miniszter vállalta. Hungária Fimszinhás. Szobor Pál polgármester, a Bessenyei Társaság elnöke nyitotta meg a népfőiskola idei tanfolyamát Itt vagyunk a felsősóskúti ág. h. eve iskolásán^ Az egyik épületben rendezték be a Bessenyei Társaság népfőiskolái otthonát. Vácz Elemér dr., a népfőiskola igazgatója a mai nehéz anyagbeszerzési viszonyok között is fáradhatatlan, szermélyes utlájnjárással biztosította a népfőiskolái otthon szükségleteit. A felsősóskúti népfőikolai otthon 'kapuját a nemzt tiszínű zászló, a város, a vármegye színeit jelző lobogók ékesítik. A bejárattal szemben az idei népfőiskolások állanak katonás köszöntéssel, zárt, kemény oszlopban. A megnyitón! megjelenik Turóczy Zolán ág h. ev püspök, dr. Papp György gcr. kát- kanonok, püspöki titkár, Rőzse Isvám, Solymár János ág. h. ev. lelkészek, Szobor Pál polgármester, Szesztay András dr. vm. főügyész, Korányi Gyula dr. vármegyei árvaszéki ünök, etnőkhe- helyettes. dr, Csengery Tibor tb. főszolgabíró, Dohanícs János, Hommer László, Porszolt István igazgatók, dr. Gallay Rezső kir. tanügyi tanácsos, Szabolcsvár- megye kir. tanfelügyelője, Jákváry Kálmán népműveési titkár. Sédy Tivadar műszaki tanácsos. Korompav Károly dr. kórházi igazgató-főorvos, Polínszky Pál dr., az ONCSA igazgatója, dr. Bállá István h. városi kultúrtanácsnok, Belohorsz- ky Ferenc dr a Bessenyei Társaság főtitkára, Kiss János, a KIÉ országos főtitkára, Perga István, az előadói kar, a tanítóság számos tagja, a környéki gazdák képviselete. A népfőiskola új otthona Felsőkúton. A megnyitó ünnepség előtt érkezettek megtekintik a felsősóskúti népfőiskolái otthont. Az előadói terem tágas, fényes, a falakat erdélyi mintázatú tányérok, képek, jelmondatok díszítik. ,^Mindenki mindenben a magyar jövőt szolgálja." ,Jía elvész a nemzeti gondolat, evész a nemzet" — olvassuk a jelmondatokat. A főhelyen a Kormányzó úr Őfőméltósága kéö pe, szemben az ország, Szabolcsvárme- gye térképe. A teremben ízléses, új asztalok, amelyeket fehér papír fed, rajta tintatartók. Minden új, minden gondosan előkészített, megtervezett tárgy itt, a magyar falu, a nép, a táj, a faj, a szebb és igazabb jövő szeret étéről beszél é9 önzetlen mgyar lelkek sugározó öntudatát, fáradságot nem ismerő áldozatkész hazaszeretetei, ameynek a nép felemelésére törekvés becsületes, tiszta és bátor gondolata az alapja. Megtekintik a megnyitóra érkezettek a hálószobákat is. Harmincnégy ágy van Nov. 17 18 Szerda Cfiütörtök Csak 2 napig Väszary Gábor régen várt hasonló című bohózatának német filmváltoza'.a Búb us Renkivül szívderítő bonyodalmak egy szerelmes levél körűi, amelynek aa írója nem is él. Főszereplők: Dórit Kreysler. _____________Ida Wflsi._____________ Jöu Karády Makrancos hölgy Figyelem előadások kezdete ismét a régi Előadások kezdete 7»4, 7*6, 7a8 Uránia FSlmssliiháiB, Nov. 17-18- Szerda csütörtök Irodalmi értékű film csókért Komoly és művészi felépítésű film, Lélektani mótivumokon felépült vérbeli dráma, pompás szirészekkel. Jön Jávor éB Karády főszereplésével Makrancos hölgy Figyelem kezdési Idők a régiek Kezdési idők Vasár- és ünnepnap 3, 5, 7, itt. Mind erős, tiszta kettős, emeletes vaságy, jól felszerelt pihenő helyet biztosít a vármegye minden tájáról idejövő, tanulni, elmélyedni, emberebb emberré és magyarabb magyarrá válni vágyó erős tiszta, öntudatos magyar ifjúságnak. — Látjuk az éléskamrát is, Gondos előrelátásról tanúskodnak az itt tárolt élelmiszerek, Két hátsó sonka is ctt. eúzódik meg a polcokon. A konyhában is új bútorok, szekrények vannak, A fiókokban Ma zöldségleves, sült hurka, burgonya lesz az ízes, pompás ebéd. A termek megtekintése után az előadói teremben sorakoznak fel a népfőiskolások és a l megnyitóra érkezett vendégek. Nincs magyar megújhodás nemzetnevelés és nincs nemzetnevelés népfőiskola nélkül Vácz Elemér dr, int' a felsorakozott, komoly, lelkes, tanulnivágyó ifjú a Hiszekegyet énekli. Utána Vácz Elemér dr, a Bessenyei Társaság népfőiskoláidnak igazgatója, ez a fanatikus, hivő, harcoó de nem szavakban, hanem dclgos tettekben hadakozó magyar bevezető beszédet mond rról. hogy sok szó esett a nemzet- szolgálatról, fajvédelemről, de kevés a tettekben mutatkozó eredmény, kivált, ha a falu életében várható felmeikedést nézzük. Vannak gazdasági és szociális tettek, de a szellemi és erkölcsi erősödés útján még sok a tennivaló. Vácz Elemér dr. igazgató ezután a következőket mondotta: Mindenki, aki csak egy kissé is kos molyán foglalkozik a mostani nagy világ- átalakulás kérdéseivel, tisztában van azzal, hogy a viszonyok megszilárdulása, a helyzet, vagy mai aktuális szóval kifejezve,a belső front megerősödése csak azoknál a népeknél, azokban az országokban következhetik be, ahol az átalakulás az élet minden területét érinti, ahol az élet minden területén egészségesebb fejlődés következik be. Teháta gazdásági reformok legyenek azok bármilyen szükségesek és üdvösek is, önmagukban1 még nem (jelentenek egészséges társadalmi átalakulást, új és főképpen jobb világot, a nemzet, a nép teljes megerősödését. Hogy már magukban véve a szociáis és gazdasági reform mok is maradandó értékűek legyenek, de még inkább, hogy az említett átalakulás az egész nemzetet áthassa, ahhogy az is szükséges hogy az egész nép lelki, erkölcsiszellemi éts tiáradalmi élete egészségesebb fejlődést vegyen, hogy ezek ben a vonatkozásokban és területeken is komoly átalakulás pngtísztulás és el mélyülés következzék be. A magyar falvak népe, kevés, de tiszteletreméltó kivételtől eltekintve, még nem lépett az igazi átalakulás útjára. A keresztény, népi és szociális Magyaror- szágból egyelőre csak akkor és annyit fogad el a falu, ami és amennyi az ő anyagi javát szolgálja. Nem csodálkozhatunk, ha ilyen beállítottság mellett kevés érzéke van a falusi magyar embernek, a nemzetszolgálat, a közösség, a faj védelem iránt, ha lelki és erkölcsi problémái igen szűk keretek között mozognak, ha szelttmi élete meglehetősen alacsony színvonalú. Az új világ szele nagyon egyoldalúan érintette falusi népünket, márpedig ha azt akarjuk, hogy a jelenlegi farsangnak — az ő szempontjukból és anyagi szempontból nézve a helyzetet — ne legyen nagyon szomorú böjtje, akkor mindent el kell követnünk az egyoldalusák kiküszöbölésére, e kizárólagos anyagi beállítottság megszüntetés sére, a lelki, erkölcsi és szellemi színvonal jelentős felemelésére. És itt jutunk el a népfőiskolához. Mi tulajdonképpen a népfőiskoa? Milyen szerepe van az egyetemes nemzetnevelésben? Szükséges intézmény vagy pedig csak divatszülte új világcsoda? A népfőiskola magyar vonatkozásban az a nevelőintézmény, am;oly széles néprétegek lelki, erkölcsi és szellemi színvonalát igyekszik emelni. Igen széleskörű ismeretközlés mellett elsőrendű feadatának tekinti hallgatóit hivő keresztényekké, erkölcsös emberekké és ötudatos magyarokká nevelni, tehát azokat a hiányokat igyekszik megszüntetni vagy legalább is csökkenteni, amelyek a nagy tömegnél — városban és falun egyformán — jelentkeznek. Elsősorban a 20—30 év közötti fiatalságot igyekszik átgyúrni, átformálni, mert ez a fiatalság még nem ábrándult ki minden ideálból, ezt a fiatalságot még meg lehet nyerni a jónak, szépnek, nemke- vésbbé a hitnek, a szolgálatnak, az eres kölesnek. Ettől a fiatalságtól várható, hogy ezekért a szép és értékes emberi eszményekért küzdeni és harcolni is fog mindenütt, ahová az élet őket állítja, így lesz a népfőiskola a nemzetnevelésnek egyik jelentős eszköze. Célja, nyugodtan mondhatjuk, a nemzetnevelés tulajdonképpeni célja, hatóStibi József . cipőüzletét áthelyezte a kai, bérpalotába a LICHTENBERG féle cipőüzlet volt helyiségébe. tm
