Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 247-296. szám)
1943-11-10 / 254. szám
(Trianoni 24.) 1943 november 10. NVikvidEK „ SZABOLCS I HÍRLAP ■nagnHMRBMiii 3. oldal, mmmm Porzsolt István ig. tart ma előadást a ElC ben Ma délután 6 órakor tartja nyilvános önképzőkör keretében Porzsolt István, a Leánykái vineum fiatal igazgatója ,.A reformáció és ifjúság“ c. előadását. Ha nézzük hazánk szellemi fejlődésének vonalát, akkor kénytelenek vagyunk meglátni azt, hogy hazánk szellemi élete a XVI. szá* zadban volt a legvirágzóbb. Hatalmas fellendülést mutat az irodalom, a vallásos élet, s nem utolsósorban szellemi életünk. A sok könyv, mely már magyarul is megjelent s az öregek mellett az ifjak is e kor hatalmas irodalmi elkotásából a Károlyi Gáspár-féle vizso'yi Bibliának köszönheti elterjedését. Amint tudjuk, Károli Gáspárnak szobrot emel Budapest is. Az ifjúságról ma oly sok szó hallatszik. Minden egyesület, minden párt magának vallja. Ebben a kérdésben nem az ifjú, sőt , azt is mondhatjuk még, a szülő sem lát világosan. Hallgassuk meg ezt az előadást szülők . és ifjak, mert ma erre nagy szükség van. Porzsolt István igazgatót, a leányisko* lások szeretett tanárát hallgassuk meg mindnyájan. Az előadás ma este 6 órakor lesz az ág. h. ev. iskola tanácstermében. Elnökség. A DÉP pártvezetői megbeszéléseket tartott A MÉP szervezetek októberi működéséről jelentik: Kótaj, Búj, Paszab, Tiszsbercel, Gáva, Vencsellő, Balsa, Kenézlő, Víss és Zalkád községek MÉP pártvezetői megbeszélést tartottak. Vitéz Imre Jenő, Németh Gergely, Szikszay Demeter, Somfay Andor Kurucz József dr„ Bálint István, Puskás Sámuel, vitéz Kerekes Ferenc, Veress János, Fodor János, ifj. Bacskay János, Valtay Sándor, Tóth András, dr. Veress Sándor, Túri András, id. Vaskó István, Uray György, Nagy Béla, Bernóth István Szabó Zoltán, Vattay András szólaltak fel közérdekű ügyekben és ugyancsak közérdekű kívánságot terjeszteattek elő. Túzsér, Mándok, Tíszamogyorós, Benk és Záhogy községek MÉP választmányi ülésein Boér Ágoston dr. országgyűlési képviselő ismertette a bel- és külpolitikai helyzetet, rámutatva a különösebb gazdasági szempontokra. Hangsúlyozta^ hogy ma, amikor olyan súlyos és nehéz időket élünk, minden magyarnak haza* fias kötelessége, hogy egymást megértve, támogatva testvéri szeretettel működHungária Fim színház. Nov. 10-11 Szerda csütörtök A velencei filmversenyen kitüntetett pompái kiállítású olasz film A néma tanú Főszereplők: Lazzari és Elsa di Giorgi Jön 12-16 ig Jön Tündéi! szép színes fi'mcsoda Rftnchausen báró kalandjai Előadások kezdete Va4, 7a6, 7*8 jün.k együtt. Felszólaltak legtöbben gazdasági ,1 úrdésekben, Egyedy László Révész Kálmán, Marossy Ernő, Háhn Imre A közönség kövében nagy a bizonytalanság a hösárak tekintetében. Egyik helyen 5.60 P-ért, máshol 6—8 pengőért és 7-rt is árusítják a csonttal kimért maihahúst. Ez a különböző ár is mutatja az ingadozást. Olyan kevés a hús, a közönség olyan ritkán jut hozzá, hegy örül. ha kaphat a húsból és elfelejti meg* számolni, mit is fizetett. Ezen a semmiképpen sem kívánatos, nem is törvény- szerű helyzeten segíteni keik A marhahús Berlin, (TP.) A Tianskontinent Press diplomáciai szerkesztője írja: A Sztálin* beszéd öt programmpontja, amelyben az európai népek felszabadításáról és arról a gazdasági és politikai együttműködésről van szó, amelyet a szovjet a háború utáni Európában szándékszik megváló'- sítani, a bol'sevizmus ellen táplált általános európai bizalmatlanságot tekintve, úgy látszik, nagyon is veszélyesnek tűnt fel az angolszász propaganda szemében. Az angolszász hírmagyarázatok éppen ezért azt állítják, hogy ezek teljesen új megállapítások és hogy ezzel a Sztalin- beszéddel egyszersmind bebizonyult, hogy Európának nincs mit félnie a bolseviz* mustól, A valóságban azonban korántsem olyan egyszerű a dolog, s ezzel valószínűleg tisztában vannak Londonban is, ahol értesüléseikkel rendelkeznek arra nézve, Crássia FUmszInhái. November 10 11- Szerdz-csütörlök A legkiválóbb finn filmszínészek filmje Egy üsób az élet Siiampaa Nobel díjas finn iró Silja c. regényéből készült művészi film. mely egy kis cselédlány meginditöan drámai történetét mordja el Jön- November V én és az utána kö vetkező napokon az Ufa 25 éves fennállásának emlékére készült színes film MÜNCHAOSEN Előadások kezd te negyed ?. fél 5, háromnegyed 7 kor. Varsányi Ferenc, Debrczeni stván, Esik Bálint, Szél Ferenc, Bartha Béla, Pokol Ignác. Béres Károly és Magdó Márton. árát megállapították. Ezt az árat senkinek sincs jogában átlépni. Aki a hatósági árnál magasabb árat kér, vagy ad, azt bezárják. Mi sem álakat, sem neveket egyelőre nem írunk, de kérjük a mész.á- íosokat, tüntessék fel az árakat s ne ki* gyen különbség az egyes húskimérők között az ár megszabása tekintetében, mert a marhahús árát a hatóság állapította meg s más árat sem kérni, <sem adni nem lehet. hogy mit követel Sztálin, ha okos módon nem is teszik közé ezeket az értesüléseket, A valóságban ugyanis Sztálin más értelemben használja a „felszabadítás“ kifejezést, mint az államférfiak és a népek általában szokták. Ezt kellőképpen bizo* nyitja a balti államok, Kelet-Karélia, Fe- héroroszGiszág,.. Moldva és Besszarábia felszabadítása, Sztálin különben beszédében ezeket az országokat ismét név szerint felsorolta és egyszerűen a Szovjet* unió alkotó részeinek nevezte. Különgö'sen a Balti államok estében volt a politikai folyamat rendkívül szembeszökő, ugyanis itt a szovjet lépéseit nem előzte meg a háború. A Szovjetunóval megkötött barátságszerződésben garantálták a három állam függetlenségét, az állami szerződésekben pedig, amelynek értelmében csatlakoztak a Szovjet* unióhoz, biztosították számukra a teljes jogot és szabadságot ahhoz, hogy még az államforma kérdésében is önállóan döntsenek. Ugyanezt a frázist alkalmazta Sztálin mostani beszédében is. Ismeretes, hogy a szovjet miként értelmezte ezeket a dolgokat, amikor a bolsevista hatóságok vezették le a választásokat. Az államforma megválasztásának szabadsága és joga alapján ugynis belekénysze- ríteíték ezeket az országokat a Szovjet* FERENCJÓZSEF KESERÜVIZ unió kebelébe, egyszerűen megszánták és bol’sevizálták. Ilyen körlmények között nem valami megnyugtatók azok a biztosítékok, amelyeket Sztálin Francia- ország, Belgium, Jugoszlávia, Csehszlovákia, Lengyelország és Görögország népeinek ígért s amelyek véletlenül ugyan* úgy hangoznak, mint a baléi államoknak annakidején adott garanciák. Az angol sajtónak igaza van tehát abban, amikor a Sztálin beszéd magyarázatában új garanciákat igyekszik beleolvas* ni Sztálin nyilatkozatába, hogy az euró^ pai népeket megtévessze. A valóságban Szta'in beszéde korántsem tartalmaz ilyen garanciákat ,hanem csupán általános szó* neki fordulatokat, amelyek már véglegesen hitelüket vesztették az 1940. évi események során. Bizonyos viszont, hogy az angoszászoknak rom sikerütt érvényt szerezni ama igényüknek, hogy érdekeiket és befolyásukat Ausztriától keletre a szovjet valamiképpen tisztefetben tartsa. Átengedték tehát ezeket a területe* két a szovjet befolyásnak, s semmit sem használ ezeknek az országoknak az a mesterkélt megkülönöbzíetés, amely arra épít, hogy Sztálin az 1939—40.-ben meg- szá'it lengyel ,román, balti és finn terű* leteket a Szovjetunió közvetlen alkotórészeiként említette és ezzel szemben a többi országoknak csupán felszabadításáról beszélt. Ez a megkülönböztetés teljesen lényegtelen, mivel Sztálin minden további nehézség nélkül kijelentette vol* na, hogy a többi országokban nincsenek érdekeik, kormányformákra nem akar befolyást gyakorolni, s korántsem szándékszik azokat megszállni, vagy boBsevi- zálni. Egy ilyen értelmű nyialkozattal már kezdetett volna valamit az angol propaganda jóllehet Sztálin a háború során végeredményben még megfontolhatta volna, hogy felfogása szerint milyen mér* tékben köti meg a kezét ez a nyilatkozat. Szta'in viszont korántsem mondott le semmiről, elllenkezőeg, beszéde megerősítette azt, amit már az egész világ tud a moszkvai konferenciáról, vagy legalábbis sejti, nevezetesen, hogy ott aláírtak egy oyan okmányt, amely szabadkezet ad ia bolsevizmusnak Kelet- és Dél* kelet-Európában, sőt Közép-Európa jelen* tős. részeiben is egészen a Fö!dközi-ten* I Ifj Villanymotorok és dir a mók tekercsedét és javítását garanciával végzi SsziRssay Menyhért Horthy Miklós tér 8. Telelőn 27—64. Vétel, csere, eladás — RAJZTÁBLA, rajzszerek előiráao» üzletében, Bethlen*utca 1. szám. kapható JÓBA-papírüzletben. Minden mennyiségben legmagasabb napiáron Mustot és ujhort vásárol Kertész Antal bornagykereskedő DEBRECENI UTCA 2. Telefon: 24—90. A közönséget állandóan tájékoztatni kell a húsárakról A hentesek és mészárosok üzletében feltűnő helyen, jól láthatóan fel kell tüntetni az árakat Stibi József cipőüzletét áthelyezte a hat, bérpalotába a LICHTENBERG télé cipőüzlet volt helyiségébe. IZT4LII ÖT PARANCSA
