Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 247-296. szám)
1943-12-28 / 293. szám
e, -NtlWriÖfeK _ Szabolcsi h n?I.AP (Trianon 24.) 1943 decembtr 27. ■■■■■■■■■himhéhp MEGHIVJVK egy hangulatos, vidám Szilveszter estére a Korona Kávéház és Étterembe Fővárosi jazz és cigányzene játszik. A hölgyközönség újévi ajándékot kap. Éjjel 1 óráig tánc, szerpentin-konfetti csata legyen malac, pezsgő, borok. Iákedv, szilveszteri hangnlat. — ásztatokréi ajánlatos eifira pi^sMi Kiütéses (Üuszos megbetegedés fordult elő Nyíregyházán Váratlanul meghalt dr. Bndabázy Menyhért ügyvéd Tegnap délben terjedt el Nyíregyházán a megdöbbenést és fájda.ma gyászt keltő hír, hogy dr. Budaházy Menyhért ügyvéd, a városi képviselőtestület tagja a törvényszéken rosszul lett, összeesett s a kórházbán meghalt. Budaházy Menyhért dr.-t váratlanul erte a kerlel- hetetlen halál. Betegségének semmi jele nem volt, a karácsonyt bo’dog hangulatban családi körében töltötte. Hétfőn délelőtt tárgyalása volt s közben meg- tántorodott, összesett. A kórházba szállították, de már nem segíthettek rajta. Szívszélhüdés ölte meg a tetterős, 51 éves ügyvédet. Budaházy Menyhért dr. ősi magyar család sarja. Középiskolai tanulmányai után a jogot végezte s ügyvédi vizsgát tett. Mint egyik jobboldali párt vezetője egy időben politikával is foglalkozott. A „Tiszavdék“ c. nyíregyházi napilapnak lendületes vezércikkírója és a fajvédő politikának markáns küzdője volt. Az utóbbi években azonban visszavonult a politikai élettől s teljes erejével ügyvédi hivatásának élt. Halála széles körben mély részvétet kelt. A gyászoló család a következő gyászjelentést adta ki: Özv. budaházi és veskóczi dr. Budaházy Menyhértné szül. Irsay Klára fájdalomtól megtört szívvel, Isten akaratában megnyugodva jelenti, hogy a forrón szeretett férj, apa, nagyapa, testvér, sógor és rokon: budaházi és veskóczi dr. Budaházy Menyhért ügyvéd, városi képviselőtestületi tag 1943 december 27-én életének 51-ik, boldog házasságának 25-ik évében rövid szenvedés után váratlanul elhúnyt. Drága halottunk földi maradványait 1943 december 29-én délután 3 órakor fogjuk a református egyház szertartása szerint a haranglábtól az Északi-temetőbe temetni. — Az Úr adta, az Úr vette, áldott legyen az Úrnak szent neve érette. — Sille ZoL tánné szül. Budaházy Klára, Budaházy Miklós, gyermekei. Sille Zoltán, veje. Sille Zolika, Sille Istvánka, unokái, budaházi és veskóczi dr. Budaházy László, testvére. Irsay Rezső és felesége szül. Heitmann Margit, özv. Bieber Aladárné szül. Irsay Margit, dr. Budaházy Lászlóné szül. Sc- mossy Erzsébet, Krecsák Jánosné sz. Irsay Anna, sógorai és sógornői. Irsay Gusztáv, apósa. Lapunk tegnapi számában közöltük dr. vitéz Juhász István m. kir. tisztiorvosnak, Nyíregyháza megyei város egészségvédelmi szolgálat vezetőjének a kiütéses tifusz ellen védekezésre vonatkozó cikkét, azóta már arról értesültünk, hogy két kiütéses tifuszos megbetegedés történt városunkban. Ez a tény fokozottabb mértékben való védekezésid hívja fel a figyelmet. A tisztiorvossal való beszélgetés alapján a tegnapi cikk kiegészítéseképpen a következőket közöljük: Egyetlenegy tetű is megfertőzheti az embert. A fertőzött tetű ürüléke fertőző. amelyet az ember vakaródzással clt magába. A kiütéses tifusz a keleti hadműveleti területről, Kárpátaljáról és kisebb mértékben Erdélyből juthat hozzánk a háborúval járó fokozott népvándorlás révén, ezért nagyon óvakodjunk a tetves, vagy arra gyanús emberekkel való érintkezéstől. Azt kérdezte tőlem egy nap egy leány. Fiatalember, mi a hazaszeretet? A szívem a torkomba szökött és magam is fölugrottam az asztaltól, melyet körülültünk. Termtőm! nyilait át egész testemen, adj most szót a nyelvemre, változtasd szóvá az ajkamon mindazt a kínt, amit a háború első napjától szenvedtem, ami elszomorította minden ébredésemen jaj! háború van! Fiaink a lövészárokban fagyoskodnak, ami nem engedett jóllaknom, mert a fiaink ott künn küzdenek. Oh, drága véreink, akik visszajöttek az oktalan buta poklokból,a harcterekről, tudjátok meg, hogy voltunk itthon ilyenek, akik sem anyáitok sem feleségeitek nem voltunk, de valamennyietekért imádkoztunk és reszkedtünk és dolgoztunk — csak így bírtunk élni. Mert mindezt egy szóban kellett annak a leánynak megmondanom, hogy el ne felejtse: A Hazaszeretet ,kedves leány, egy nemzetben az, ami a testben az egészség! attól nagy- gyá nő, anélkül elsorvad. Hazaszeretet nélkül nincs Nemzet, csak horda. A nagy nemzeteket ez tette naggyá. A hazaszeretetet nem lehet magyarázni, mint nem lehet az egészséget, ami nélkül meghal a test. A tetves embereket utasítsuk a tiszti- orvosi hivatalba (Luther-u. 13), ahol minden pénteken délelőtt 10 órától történik a tetvetleníiés. Csavargóknak, koldusoknak, vándoroknak ne adjunk éjjeli szállást, mert a Nyíregyházán most történt kiütéses tifuszos megbetegedés is erre volt visz- szavtzethető. Hatásos védoltó anyag előállítása igen körülményes és költséges, mert egy egyén hatásos (háromszori) védőitalához 300 fertőzött tetű bele szükséges. Mivel pedig a védoltó anyag előállítása ; sok időt igényel, csak a fertőzésnek | erősen kitett orvosokat és ápolókat véd- * oltják vele. Tömeges védekezésre nem használható. Olcsóbb és egyszerűbben előállítható védoltó a nyag készítésére a kísérletek állandóan folynak és a mtgoldáshoz már ; közel állanak. Mibelőlünk, magyarokból évtizedek óta próbálják azt kilopni és vele egyetlen erőnket, a lelkünk önérzetét! Mert jól tudjátok, hogy az a legnagyobb erő egy nemzet testében, mert az minden tettében ott van. Miért nem merik megpróbálni kiverni, az angolból, a németből stb., akiknek pedig már nincs rá szükségoünk, mint nekünk — Világárváinak ! Magyarok! Ütött utolsó óránk, melyben még talpra állhatunk! Akartok tovább élni, mint magyarok? Ha igen, akkor hozzátok áldozatul nemzeti nagyságotoknak régi és új bűneiteket. Mert a magyar sem szeretni, sem gyűlölni nem tud egészen. Ti az ellenségeitektől, csa kideger legyen, semmit sem irigyeltek de egymástól igen! Nemhogy örülnénk hogy a másiknak is van! Hisz az nemzeti kincs, az mindnyájunk kincse! Egyforma nemzeti kincsünk a vagyonunk, iáz eszünk, a becsületünk és az időnk. Ezeket a kincseket lopjuk mi meg mindennapi, apró hazaárulással! Az időrablás a kártya, mely már a gyermekeket is megmételyezi, mint a dohányzás. Továbbá a becsületrablás, amit nálunk senki sem elenőriz, pedig az életünkre megy és az ember arcbőre lesül tőle, amikor külföldön ilyeneket beszélnek hazájáról — mint pl. Londonban, „Nem tarthatjuk fenn a kereskedelmi összeköttetést a magyarokkal, mert azok csalók.“ Ezek a kereskedők nem a nemzeti becsületünket árulják-e a világ piacain? Büntetlenül! Egy másik pl. „Marhabőröket sem vehetünk a magyaroktól, mert mind át van szurkálva vasvillával és hasznavehetetlen.“ — Tehát csalók s, vadak is vagyunk! És végül a legpusztítóbb hazaárulás, óh apánk-anyánk! mely már egészen ti lekiismereteteket terheli: a pálinka. Ez juttat évenkint sok ezer magyart a tüdővész csontkarjaiba. Ez lopja ki a véréből a piros — az ellenálló vérsejteket. Ez lopja ki az izmaiból a munkabírást. Ez teszi az utódait nyavalyatörőssé, skrofulássá és csenevészé. ! Ez tölti meg a kórházakat, mellyel oly nagyra vagyunk. Testvéreim! Dániában nincs kórház, mert nincs korcsma! Mert rme, nézzétek, hányszoros kár az „ital“. Mintha a természet nem teremtett volna volna egyéb italt a víznél! A felséges szőlőt az ember rothasztotta meg először, nem az Isten. Ez találta ki a hordót is, nem az Isten teremtette. És hiszem már Széchenyi mondását: „Az oktalanok azt mondják: zsírosat ettem, bort kell rá innom; holott a szesz mégegyszer annyi ideig tartja me^’ az ételt a gyomorban, mint azt a természet rendeli. Oly könnyű és oly hálás feladat a gyermek leikébe nemes magot ültetni! Oh, Állam! a jövő a te kezedben, a te hatalmadban van! A gyermek szereti a szépet! örömest tanulja. Tanulja meg az a gyermek a nemzete becsületét védeni, a nemzete idejét megbecsülni, a nemzete egészségét megoltalmazni. „Csak tiszta erkölcsű nép lehet naggyá“ — monotta Széchenyi. Testvéreim! Te szép magyar fajta! Ébredj önérzetedre és a világ első népe lehet belőled. . Oh! Miért nem foghatom meg valamennyietek kezét külön-külön, hogy a forró könnyeimet hullassam mindegyik- | re, — mint ahogy most folynak, míg I ezeket nektek írom — hogy higyjetek j nekem! | Kezdjünk új életet, mert így elve- j szülik! H'szen már úgyis azt kérdezték, akik ismertek bennünket fénykorunkból: „Hová lett a magyar?“ Azt feleljük, úgye testvérek: a magyar itt van, csak kifáradt, csak pihen. Hiszen mindnyájunk szívén átfutott a nemlét iszonya. Hiszem mindnyájan éreztük, hogy Ha minket is elfú a sors zivatarja, Nem lesz az Istennek soha több magyarja! (Arány) „Szeretnék oly egészséges lenni, mint a magyar!“ (Nietzsche) Orosz László. W IS1 D?c. 29 tői Jan. 2-ig Szerdától-— vasárnapig. ZORO-HURU T N iretfyhárán először kisértetek kastélyában. Elbitcilnhéi Tdnfan 9R.9A ^Zer kergeti egymást a legújabb Zoro-Huru burleszk bohózatában. rlMUSlilindlI010)ÍSl L\3rL*\ Előadások kezdete Vs4, V*6, Vi8 ón. Ma kedden utoljára KATYI Most az ifjúság hangja szól: Ütött utolsó óránk, melyben még talpra tillhatanh