Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 247-296. szám)
1943-12-27 / 292. szám
4, oldal. (Trianon 24.) 1943 decembtr 27. Szabolcsi hír LAP Debreceni tudós hangja Kiss Lajos muzeumigazgató könyvéről Dr. Sőregi János múzeumigazgató a debreceni Déry-muzeum most megjelent évkönyvében Kiss Lajos ,,A szegény asszony“ c. könyvéről ír. A debreceni tudós méltatja ebben az írásban a szabolcsi kultúra büszkeségének alkotását. Előttünk fekszik egy terjedelmére nézve is tekintélyes könyv — írja. — örömmel és igaz őszinteséggel simogatjuk végig, m[rt évek óta vártunk reá. Tudtuk, hogy készülőben van, testvérpárja egy korábban megjelent műnek. Piros a fedele, a címe fehérbetűs, de a kép, amely a fedelet díszíti, feketenyo- rnású. Ezen a képen a főalak egy me- zíílábos asszony aki domború emlőjéből csecsemőjét szoptatja. Ez a kép egyik cselekvő jellege. A másik pedig az, hogy a kép hátteréből fényforrás világít elő. Ez is fehér, mint az éltető tej. — me'y az anyai testből lábatlanul ömlik a gyermekbe. A fényforrás teje azonban látható utat tesz meg: felülről ráfolyik a duzzadt emlőre, mely a kicsiket tartja; majd az anya térdére, szoknyájára, lábszárára s onnan a piros könyvfedélre, melyen fehér színét meg- őr.zve szépen elmondja, hogy ebben a könyvben Kiss Lajos leírja a szegény asszony életét.. készült és új meglátásokban gazdagon bővelkedő könyvét a nagyközönség ismertetni igyekeztem. Azaz nem is ismertettem, mert írásom elején mindjárt bevallottam, hogy én a könyvet rajongásig megszerettem, tehát bírálatom csak elfogult lehet, hanem inkább feltártam olvasóim előtt azokat az érzelmeket, melyek olvasás közben lelkem, bői nagy őszinteséggel felbuggyantak abból a mélyen elrejtett rétegből, meBodrogszerdahelyen eddig ismeretlen tettesek felfeszítették a postahivatal ajtaját és elvittek egy hatalmas Wertheim szekrényt és a kézipénztárt. A betörők az egyik udvarból szekeret húztak ki, mivel lovat közben nem találtak, maguk vonszolták a szekeret a Wertheim- szekrénnyel együtt a falu végére, ahol a páncélszekrényt baltával szétverték. A betörők ezer pengő készpénzt és ékélésnek, néha-néha szeretetnek neveznek, akkor a Szegény ember életét az utolsó évtizedpár egyik legbecsesebb magyar néprajzi művének mondtam egyrészt azért, mert annak szerzője a valóságos élet ismeretében, meglátásában, átérzésében minden kortársát felülmúlta, másrészt azért, mert amit írt, nemcsak megfigyelte, hanem átélte, szerette, tehát abban önmagát adta! Valami úpat és meglepőt alkotott! Nem száraz leírás és nem bölcselkedés, hanem magát a tiszta, élő, eleven magyar életet data, az egyszerű, szegény emberét, akivel eddig senki sem törődött, de akinek életével a Kiss Lajos könyve nélkül többé senki sem foglakozhatilk. szert zsákmányoltak. A sötétben azonban nem vették észre, hogy még 2700 pengő papírpénz is van benne. A szekrényt otthagyták. A vakmerő kasszarablással kapcsolatban a csendőrség erélyes nyomozást indított az ismeretlen tettek kézrekeríté- sére. Az a gyanú, hogy a betörést a helyzettel ismerős egyének követték el. lyet egyszer megértésnek, másszor átElraboltak és kifosztottak egF Wertbelm-szekrényt, do 2700 pangót bennefelejtettek Kedves Olvasóm! Ha majd kezedbe veszed a nyíregyházi Jósa-Múzeum országoshírű igazgatójának, Kiss Lajosnak ezt a nagyértékű, legújabb könyvét, ne sajnáld a fáradságot, előbb nézegesd meg rajta eltűnődve Boross Géza ugyancsak nyíregyházi festőművésznek ezt a fedéldíszítő képét, a szoptató anya csodálatos átérzéssel megalkotott arcát, melyből az anyai szeretet olyan leírhatatlan melegséggel' árad a gyer- mekre... És ha érezni fogod, hogy a művészi ábrázolás hatása alatt idegeiden végigremeg a legnemesebb szeretet finom árami, csak akkor nyisd meg ezt a könyvet olvasásra, mert ezt a művet szeretet nélkül olvasni nem lehet! Amilyen ritkaság mai napság a.2 a könyv illusztrátor és a könyvs lélekben ennyire összeforrva al n k, mint azt jelen estben látjuk, olyan különös első látszatra az, valaki egy tudományos munka < sásához a lélek és szív szereteté pedig a józan ész tiszta megítélési sa ajánlatosnak. Elismerem, hogy eljárásom sokaknak különösképpe feltűnni, de én érzem, hogy ebi esetben az igazság úlját járom, Kiss Lajos kartársam az általa . évtizedek óta taposott tudományt lyáján olyan egyéni és annyira munkát végzett, hogy magával sz a kritikai szellemet méltán egész jáiságos és őj köntösben való i lenésre készteti. Ennek a felfogásomnak már akkor kifejezést adtam, mikor a Déry-Mú- zeum 1938-as Évkönyvének 79 s következő oldalain Kiss Lajos; „A szegény ember élete“ c. gyönyörű, nagy feltűnést keltett, egészen új rendszerben Egy volt nyíregyházi pedagógus író rendkívüli sikere a karácsonyi könyvpiacon Ferenczi István: Az ország szíve. Magyar üstökösök Ferenczi István a nyíregyházi állami • tanítóképző-intézet gyakorló elemi iskolájában tanított és innen került fel a fővárosba. Működésének magas pedagógus-művészi színvonala, egyéniségének kedvessége, szorgalma, tudása rokonszenvessé tették a taníványok, tanártársak, szülők körében. Sokan emlegetik szeretettel és hálával azokat a testnevelési tanfolyamokat, amelyeket Nyíregyházán rendezett s a játékos tornáról írt könyvecskéjét, a mintatanítások gyűjteményében megjelent írásait. Ferenczi István mélyen kulturált olvasó és ízef\ magyaros stílusú íróember is. Pestre kerülve sorra jelennek meg művei, amelyek a tanítóságot, vagy 32 ifjúságot érintik nevelő, irányító hatással. Most, a karácsonyi könyvpiacon Ferenczi Istvánnak két remekbekészüK ifjúsági könyve jelent meg a Dante kiadásában, ízléses köntösben. Az egyik ,‘Az ország szíve“, Budapest történelmi és művészeti, nemzeti jelentőségét világítja meg élvezetes csevegés keretében. Egy székelyfiú kerül Pestre és itt fővárosi pajtásával bejárják Budapest m:'n den értékes helyét. Ferenczi István a nevelő ifjúságismeretével, a nyelvmű- vész finom stilizálásával oldja meg tanító és gyönyörködtető feladatát. Élvezetes ifjúsági kalauz ez, a serdülő kis magyar észrevétlenül, szórakoztató esemény élményét kapva tanul meg minden szépet büszke szeretettel kedvelt fővárosunkról. A másik könyv, a „Magyar üstökösök“ az ifjúság szemében kincseket érő epizódokat regél nagyjainkrol, Rákócziról, Bolyairól, Kölcseyről, Széchenyiről, Wesselényről, Vörösmarthyról, Kos su hról, Deák Ferencről, Eötvös Józsefről, Aranyról, Tompáról, Petőfiről,, Jókairól, Mikszáthról, Revczkyről, Gárdonyiról és több más kiváló magyarról. A klasszikus szépségű életrajzi miniatűrök gyermek- és ifjúkoruk egy-egy regényes, kedves mozzanatában mutatják be a fejlőlő jellemet. A nagy emberek közelébe a gyermekek és ifjak a velük rokonlelkű ifjúságon át jutnak és így szeretik meg igazán a nagy magyarokat. Ferenczi István mindkét könyvét művészi és nevelői értékű rajzok teszik vonzóbbá. A „Magyar üstökösök“ kiadója Kókai Lajos. Mindkét könyv arany neveiőértéke a karácsonyi könyvpiacnak, értékes eredménye az író és nevelő lélek nemzetet erősítő szép törekvésének. Ferenczi István könyveit Nyíregyházi könyvesboltjai is árusítják. Nyíregyháza Megyei Város Zöldkeresztes Egészségvédelmi Szol« gálafának közleményei: Védekezés a kiütéses tífusz ellen A kiütéses tifusz nagy halálozási százalékkal járó fertőző betegség, mely szórványosan ,főleg a téli hónapokban járványszerűen, kora tavasszal szokott fellépni, amikor is a téli hideg és zord időjárás által kunyhóikba beszorított szegényebb népréteg és cigányok elhagyják a téli szállásaikat és széjjelszóródva a szélrózsa minden irányába, elindulnak kenyérkereső — néha fantasztikusan zeg-zugos és messzirenyuló — útjaikra. A fertőzés forrása a kiütéses tifuszos beteg. Terjesztője legfőképpen a ruhatetű, elenyésző százalékban a fejtetű, melyek a betegből szívott vérrel a fertőző csírákat magukba kebelezik. Beleikben azok tovább élnek és szaporodnak. Egyetlen egy fertőzött tetű csípése elegendő a halálos kór előidézéséhez. A kiütéses ifusz a keleti hadműveleti területekről, ahol endémiás (állandóan előforduló) betegség katonánk útján, Kárpátaljáról és Erdélyből, ahol kisebb mértékben, de szintén állandóan előfordul, a háborúval járó fokozott népvándorlással juthat városunkba. Tehát óvakodjunk a tetves, illetve az arra gyanús egyénektől. Jelentsük be, illetve utasítsuk őket a tiszjiorvosi hivatalba (Luther-u. 13 sz. alatt levő Fertőtlenítő Intézethez), ahol minden pénteken délelőtt 10 órától történik a tetvetlenítés. Csavargóknak, koldusoknak, vándoroknak ne adjunk éjjeli szállást, mert az eddig előforduló kiütéses tífusz meg- betegelések keletkezése ezekre volt visszavezethető. Hatásos vádoltó anyag előállítása igen körülményes és költséges, mert egy egyén hatásos (háromszori) védoltásá- hoz 250 fertőzött tetű bele szükséges. Mivel azonban a védoltó anyag előállítása sok időt igényel, csak a fertőzésnek erősen kitett orvosokat és ápolókat védoltják vele. Tömeges védekezésre nem használható. Olcsóbb és egyszerűbben előállítható védoltó anyag készítésre a kísérletek ál- lnadóan folynak és a megaldáshoz már közel állnak. . Dr. vitéz Juhász István s. k. m. kir. tisztiorvos, a Szolgálat vezetője. _ »SZERENCSÉS ZUHANÁS A TEMPLOM TETEJÉRŐL. Palahunics Mihály 42 éves ácsmester a nagybe- reznai templom tetején dolgozott: javításokat és tisztogatási munkálatokat végzett. A havazás közben síkossá vált tetőn megcsúszott és többméter magasról lezuhant. Csodálatos véletlen folytán aránylag könnyebb sérüléseket szenvedett. A kórházba szállították, ahol megállapították, hogy balkarja eltörött és fején zúzódásokat szenvedett. A zuhanás következtében még eszméletéit sem vesztette el az ácsmester.
