Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 247-296. szám)
1943-12-24 / 291. szám
(Trianon 24.) 1943 december 24. /Likvidek ^ Szabolcsi kirlAP A MÉP nyíregyházi szervezete 1340 pengőt gyűjtött a hadba vonultak karácsonyi segélyezésére A Magyar Élet Pártja Nyíregyháza városi szervezete a napokban tartotta meg ebben az évben utolsó választmányi ülését. Az ülésen dr. szigeti Vass Jenő elnökölt. Megnyitó beszédében a miniszterelnök parlamenti beszédét méltatta, amelynek két fontos mozzanatát emelte ki: a zsidóbirtokok zár alá vételének kérdését és a bolsevizmus elleni kiállást. Hangsúlyozta mindkét kérdésben teljes mértékben támogatni kell a kormányt, s hogy ez a nyílt kiállás teljessé legyen, fel kell venni a harcot nekünk is a belső bomlasztó törekvésekkel szemben, mint amilyen a suttogó propagandas fekete piac. Megemlékezés Hajdú Sándorról A megnyitó után Heringh Andor emelkedett szólásra, hogy megemlékezzék a vármegyei szervezet elhunyt ttikáráról, Hajdú Sándorról. Kétszer hal meg az ember — mondotta bevezető szavaiban, — akkor, amikor elfelejtik az embert. Hajdú Sándor testét átadták az enyészetnek, de. nevét, munkáját nem felejtette el senki sem. Két évig állt a szabolcsi szervezet élén. A legnehezebb időben vette át a szervezet ügyeinek irányítását s ezalatt az idő alatt nem szűnt meg sohasem hangoztatni azt, hogy egyedül csak magunkban bízhatunk. De hangsúlyozta, hogy mindig azt is, hogy csak együtt lehet munkálkodni, ha különböző őrállóhelyekre is rendelt bennünket az Isten. Hangsúlyozta, hogy lejárt a szavak ideje, csak a tettek beszélhetnek. Minden szavából és ténykedéséből lángoló haza- és fajszeretet sugárzott. Ha ez a megemlékezés a számonkérés napja is, akkor felemelt fővel tehet mindenki vallomást Hajdú Sándor értékéről. Hiszi, hogy az elhúnyt emléke tovább él a párt tagjainak a lelkében. A választmány tagjai kegyeletük jeléül az emlékbeszéd után egy perces néma felállással adóztak Hajdú Sándor emlékének. A karácsonyi segélyezés ügye Az emlékezés után dr. Farkas Lajos terjesztette elő a karácsonyi segélyezés ügyét. Bejelentette, hogy a városi szervezet ebben az évben nem rendez karácsonyi ünnepélyt, mert a liszt, cukor és egyebek beszerzése elháríthatatlan akadályokba ütközik. Mégis indított gyűjtést, amelynek összege 1340 pengőt eredményezett. Ebből 500 pengőt Bertalan Kálmán kormányfőaná- csos, országgyűlési képviselő adott. A MÉP a gyűjtött összeget a választmány határozata alapján átadta Szohor Pál polgármesternek azzal a kéréssel, hogy azt a hadbavonultak sokgyermeHa egy idegen országunkba jön, megtanul néhány magyar szót, mint például: csikós, gulyás, paprikás. Megmutatják néki a mezőkövesdi népviseletet. Esetleg elmegy a Hortobágyra, s itt tölt egy szép nyári estét az esztena közelében, hallja a pásztor énekét. Látja a tüzet. S mikor hazamegy, nagy örömmel újságolja, hogy járt Magyar- országon. Nézzük, mit is látott. Először Budapestet. Itt talál ugyan magyar dolgot, de a magyar ember igazi élete nem a főváros, hanem a csendes falusi élet, mely tele van sok küzdelemmel és vággyal. Álmában Rákóczi hadseregében vitézkedik, vagy éppen Branyiszkót ostromolja. Vagy megnéz egy filmet odahaza. Mit lát? Hogy a magyar mulat. Korcsmák sötét zugában kesergi el cigányszó mellett keservét, bús életét. Látja az erdélyi kalotaszegi viseletét. Mikor hazamegy, boldogan állapítja meg most már diadalmas meggyőződéssel, hogy a magyar még mindig pász- torkodik. Amikor itt járt, ízlett neki a finom gulyás, de prüszkölt tőle, mert neki ez paprikás. Látszólag ez volna a magyar stilus, 8 a cigány nótája a magyar muzsika. Nézzük, igazság ez? Először is a magyar stílus és a magyar muzsika elválaszthatatlan egymástól. A magyar beszéd zene. Minden szavunkat le lehet kottázni, s ezért mondjuk édes anyanyelvnükre, hogy dallamos. Ezt nem mi állapítottuk meg, — mert akkor megállapításunk elfogult lenne. Machik, a zágrábi egyetem tanára így nyilatkozott a magyar nyelvről: „Bizonyára, ki csak hallja, ha nem is érti lágy hömpölygését fenséges zengését, vágyat érez, hogy megértse.“ 9 Ha figyelembe vesszük népdalainkat, akkor népünk lelki világát látjuk kije- gecesedni. Magában a szerkezetben rátalálunk egy formára, mely elárul bennünket. Ha népdalaink között kutattunk, akkor sok ballada jellegűvel találkozunk. Hogy éppen balladaszerüen gondolkodik. — Ennek az a magyarázata, kés családjai között a Bajtársi Szolgálat útján ossza szét. A közélelmezés kérdései A választmány ezután a közélelmezés kérdéseivel foglalkozott s meghallgatta azokat a konkrét panaszodat, amelyeket a választmány tagjai terjesztettek elő. A panaszok ügyében a választmány illetékes helyen lépést tesz. hogy sokat kell szenvedni még ma is. Sokszor még hazánk területe és épsége is kétséges volt. Ezután próbáljunk a mélyben tallózni, hogy megoldhassuk, hogy mi is az a magyar stílus, vagy egyáltalán van-e? S ha van, szükség van-e erre. Úgy vagyunk a magyar dallal, mint a madár az égboltal. Nem érzi a határtalan nagyot. Ne.n tudunk hálásaknak lenni azért, hogy nekünk van. Mi pedig más után vágyódunk, amikor pedig különb birtokában vagyunk, mint amit keresünk, vagy egyáltalán találunk is. Nekünk a magyar stilus és muzsika keleti. Mi nyugatit akarunk. Nem gondolunk ilyenkor aztán arra, hogy amikor ezt tesszük, magunkat szegényíyük, megtagadjuk fajunkat. Amikor pedig keletre gondolunk kultúránkkal kapcsolatosan akkor megint szégyenkezünk. Holott a mi kultúránk is van olyan, mint a nyugati. — Mi a nyugattal való érintkezés folytán euráziai kultúrát alakítottunk magunkból. A magyar stílus sajátsága is ilyen keleti. Nekünk mostani magyaroknak, akik elfertőztettünk az idegenek által, furcsa, kissé talán naív az a nép ballada, amit a nagyapánk amikor elmesélt nekünk. Féja Géza megállapítása szerint kultúránk nem alsóbbrendű kultúra a nyugatinál. Azért, mert hamar felvettük >a keresztyénséget, az finom kultúrára vall. Sajnos, ezt Nyugat elnyomta. És még így is euráziai lett kultúránk. Ha ilyen magas színvonalú volt a kultúránk, akkor magyarságunk más mozzanata is ilyen értékes. Valahogy úgy vagyunk, hogy nem tudjuk megállapítani pontosan, mi a magyar stílus, s már ez is elárul nagyságából, hogy Vörösmarty szavaival éljek: „Nem érez, aki érez szavakkal mondhatót." így vagyunk a stílussal s. Ennek egyik oka, hogy nagyon elfordultunk a néptől, ahol az igazi magyar stílus föllelhclő. Pedig erre lehet építeni, ahogy dicső Kormányzó Urunk is mondotta: „A falu népe fajunk törzse, erényeink letéteményese. Ha a magyar kis fehér házacskákból kisugárzó őserő megtölti a kőA legkellemesebb paloták és munkásházak lakóinak szívét is, akkor Magyarország nagyobb és hatalmasabb lesz, mint valaha...“ Most nézzük nyelvünket stílus szempontjából. Miért van az, hogy költőink műveinek nagyrészét nem lehet lefordítani, s viszont az idegen művek fordítása pompásan sikerül, legyen az bármely nyelv. Szókincsünk gazdagsága »érzelmeink mélysége, tehát a magyar észjárás különös nagyszerű volta engedi meg nékünk. Beszédünk tömör, ezenkívül képik- ben való megnyilvánulás. A mi nyelvünk érzelmi nyelv. Néha szűkszavúság, néha meg körülrás népünk nyelve. A kifejezések nagyfokú feszültségének oka van. A sok szenvedés és vágy található meg népi balladáinkban. Ilyeneket írnak Erdélyi, Sinka. Amikor Erdélyi József ezeket írja: „Nem is lett? ő az uraság bérese, igása, tanyán, falun, szülőföldjén nem volt maradása. Ment világra! Ment, amerre szabadabb az élet, — ment keresni az elveszett fejedelemséget.“ A nép igazi hangja ez, aki keres. Maga Erdélyi s avval a pénzzel, amivel a * egyetemre akart menni, megvásárolta a népre vonatkozó könyveket. Á tudásszomj meg van a paraszt gyerekben :s, ha alkalmat adunk nekik. A másik népi költő, Sinka István pe,.Egyetlen örököm: ősi mélabú s e fapohár, melynek töri helyhén a csönd mereng csak, mint őseim lelkén.“ Sinka István még édesanyja táncában is balladát lát. S e táncról így nyiHungária FfimssInliáB* Uránia Filmssfxúiájs» Karácsonyi műsor: 25-26 27 én Titkos Dec. 25—í9 Szombattól—Szerdáig A legnagvobb sikerű északi film a „FÉLVÉé** te«tvérfilmje fegyverekkel X« a j 1 a (ÉSZAK LEÁNYA) Csodás északi filmköltemény az égig éré hegvek hónáról, az igazi emberek ről Csodá'atosan s>ép természeti felvételek. hátborzongató állát kalandok s a nomád élet ezernyi szépsége lát ható ebben a filmben. Küzdelem a láthatatlan ellenség, a kémek eLea. Kísérő magyar film Margíthidi kaland Jön a legmuiaUáfcO.atb magvar film MUHI Előadások kezdete 1/s4. 7«6. 7*8 Vasárnap V*2, 7*4, */*6, 7*8 óra Kezdési idők Vásár- es ünnepnap 3, 5, 7, Vasárnap 11 órakor Matiné. uszsonáxó £>ely a szén BacsiK cuterássáa Luther palota. Sütemény különlegességek nagy választékban. Tisztelettel értesítem a n. é. közönséget, hogy cipő lias letemet a volt STIBI FÉLE helyiségben (Zrínyi Ilona u. 2) megnyitottam. A háborús, nehéz beszerzési lehetőségek ellenére is igyekszem vevőimet a legjobban kiszolgálni. Kiváló tisztelettel Tátrai LAszUi Magyar stílus Irta s Benczúr Sándor
