Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 247-296. szám)

1943-12-23 / 290. szám

4. oldal velem együtt kiáltsuk fel nekik: Édes Apám, édes Uram, ügye látsz most minket? ugye itt vagy velünk és látod, hogy nem vagyunk magunkban, körül­vesz az emberek szerető gondoskodása, letörlik a mi patakokban folyó könv- nryeinket. Nézz le ránk égi otthonod­ból. Ugye vigyázol ránk és emléked velünk marad a világ végezetéig. Mrt higyjétek el nekem drága nyír­egyházi testvéreim, hogy ezen a szent estén minden hősi halott látja a maga itthagyo(t kis családját és Krisztusban lemosolyog rá, mert tudja, hogy övéit nem hagyják el gondoskodó magyar szívek. És nincs itt különbség. A ki­rályi palota karácsonyfája alatt éppen úgy sír egy magyar asszony és egy árva kis fiú, mint ti nyíregyházi özvegyek és árva gyerekek. De ne féljetek, csak higgyetek! A jó Isten az árvát soha­sem hagyja el. Én tudom, én is az vol­tam. Csak hinni kell benne és bennünk, akik itt e szentelt karácsonyfa alatt megfogadjuk, hogy amíg egy is él kö­zülük, titeket el nem hagyunk és vele­tek maradunk életünk végezetéig. Segítsen meg mindkét erre a magya­rok szent Istene. Szohor Pálné csaknem minden mon­data után felzokogtak a fájó szívek, de a beszéd feloldó hatása gyógyító erejű volt és elhangzása után a hadiözvegyek és árvák tapsa jelezte a hálát, a szivek mély visszhangját azokra a szavakra, amelyek a felsajgó sebet a szolidaritás, a testvéri szeretet balzsamával gyógyít­ják. A mély meghatódoHságot keltő ün­nepi beszéd után egy magyarruhás ha­diárva leány verses köszönése hatotta meg a sziveket. A ritmusok a kegyel­mes asszony szívének jóságáról dalol­tak és kifejezést adtak minden magyar hadiárva érzésének. A Benczúr-iskola kórusa ezután karácsonyi énekeket adott elő. Ünnepi hangulat áradt az ősi éne­kek nyomán, majd Kállay Miklósné el­nök Hommer Lászlóné, Szobor Pálné, Szinegh Erzsébet és a szövetség több más tagja segítségével kiosztotta a tar­talmas csomagokat, amelyekben nem­csak keksz, cukor, gyümölcsíz, hanem a családok, a gyermekek számához és korához mért flanell és vászon, meg­felelőképpen elosztott játékok voltak. A csomag átvétele után a hadiözve­gyek az előzetesen kézbesített jegyre megkapták a nyulat is. Kállay Miklósné meleg szavakban fejezte ki elismerését a Szövetség sza­bolcsi elnökségének, vitéz dr. Jékey Ferencné elnöknek, Hommer Lászlóné alelnöknek, Szohor Pálnénak, Jákváry Kálmán igazgatónak. Dr. Reményi százados, hadigondozó­tiszttel is megelégedéssel beszélgetett a nyíregyházi és szabolcsi csoport áldo­zatos munkásságáról. Reményi dr. ha­digondozótiszt továbbra is kérte a ke­gyelmes asszony támogató, segítő ér­deklődését Szabolcs és Nyíregyháza ha­digondozottal iránt. Kállay Miklósné Ígéretet tett a to­vábbi támogatásra és a jelenvoltak lel­kes éljenével köszöntve távozott a szép ünnepségről, amelyen átéreztette a hősi halottak családjával, hogy Magyaror­szágon a társadalom apát ad a hadiár­vának, szeretetet és segítést az elárvult otthonoknak szabolcsi HÍRLAP (Trianon 24.) 1943 delember 23. A kisemberek számára legbiztosabb pénzbefektetés a buzakötvény December 20-án kezdődött és 1944. január hó 31-én ér véget a Magyar Ki­rályság 3 százalékkal kamatozó törlesz- téses kölcsönének — a búzakölcsönnek — jegyzése. Azért nevezték el ezt a kölcsönt a magyar föld legjellegzete­sebb és leghíresebb terményéről, a bú­záról, mert az egyes kötvények névér­tékét kétféle egységben: pengőben és búzában állapították meg. Ez a körül­mény főleg a kisember számára fontos, hiszen leginkább a kis pénzzel rendel­kezők szoktak legiájékozatlanabbak lenni, hogy miként tudnák megtakarí­tott pénzüket jól befektetni. # A most kibocsátásra kerülő búzaköl- csön összege 200 millió pengő, illetve ötmillió métermázsa búza, tehát a bú­zának 40 pengős mázsánkénti árát vet­ték alapul. A kötvények évente 3 száza­lékot kamatoznak és 25 év leforgása alatt — 1969február 1-ig — sorsolás út­ján kerülnek visszafizetésre — oly mó­don azonban, hogy a pengő ellenérté­két mindig a búza mindenkori ára alap­ján számítják ki. Ha tehát a kamatszel­vény esedékeségkor, vagy a sorsolás alkalmával a búza jegyzése a 40 pengőt meghaladná, a kifizetendő összeg ehhez a magasabb árhoz igazodik. — Ezzel szemben lefelé a kötvény birtokosát semmiféle rizikó nem terheli, mert a beváltási összeg a 40 pengő árfolyam­nál alacsonyabb akkor sem lehet, ha esetleg a búza ára 40 pengő alá esne. Fontos intézkedés az is, hogy a kötvé­nyek névértéken, még pedig a legkü­lönbözőbb értékekben, tehát 200 pengős (5 q búza), 400 pengős (10 q búza), 1000 pengős (25 q búza) és 4000 pen­gős (100 q búza) címletekben kerülnek forgalomba, tehát mindenki kiválaszt­hatja azt az értéket, amely vagyoni vi­szonyainak megfelel. Miután a kötvé­nyek bemutatóra szólnak és azokat a budapesti értéktőzsdén jegyezni fogják, mód lesz arra is, hogy szükség esetén eladhassa jegyzett értékét az, aki idő­közben esetleg megszorul és pénzre lesz szüksége. De alkalmasak lesznek a . kötvények arra is, hogy üzleti biztosí­tékul és bánatpénzül elfogadtassanak; továbbá, hogy azokban gyámoltak és gondnokoltak pénzét is elhelyezzék. A búzakölcsön minden nagyobb pénz­intézetnél, szövetkezetnél, postahiva­talnál jegyezhető. Ajánlatos a jegyzés mielőbbi elintézésé, mert a kincstár fenntartja a jogot arra, hogy túljegyzés esetén a jegyzéseket aránylagosan csökkenthesse. Karácsonyi ajándéknak: Szebbnél-szebb DÍSZTÁRGYAK között válogathat.Tört arany ellenében arany és brilliáns élcsxeroUei vásárol fiat MAYER ISTVÁN-“" , ' : i Határper a Tisza által „átmosott" többszáz bold föld miatt A belügyminiszter dönti el, hol van a két megye határa Évek óta háborúskodás van Zemplén és Szabolcs vármegyék között. Az tör­tént ugyanis, hogy az utóbbi 25 eszten­dő alatt a két vármegye ősi határáa al­kotó Tisza többszáz hold termőföldet átmosott Zemplénből Szabolcsba, s ugyanak­kor szabolcsi földeket hordott át Zemplénbe. Zemplén vármegye törvényhaitósági bi­zottsága a földmérési intézethez for­dult azzal a kéréssel, hogy állapítsák meg pontosan, mennyi földet vitt át a Tisza a maga „önkényes“ eljárásával egyik vármegyéből a másikba. A hi­vatalos kimutatás szerint Zemplén járt rosszabbul a Tisza szeszélyessége miatt, mert tőle többet mosott át a szom­szédos vármegyéhez, mint ameny- nyit onnan idehozott. Karácsonyra! Művészies kivitelű kazetták, manikűr, fésű és illatszer disz-dobozok nagy választékban Földes R. T. drogériában VÁROSHÁZAÉPÜLET. Rum és likőr kompozíciók a legkitűnőbb Lekben és minőségben. Különösen a zempléni Nagytárkány Cigánd és Zemplénagárd községeket érte meglepetés, mert nemcsak a Tisza sodort át mintegy 500 holdnyi területet, a határukból Szabolcsba, hanem ezeket az átmosott földeket a rajtuk levő ta­nyákkal együtt a saját területéhez csa­tolta Szabolcs vármegye közigazgatási­lag is. A tányák népe kérvénnyel for­dult „anyavármegyéjéhez“ és kérte a Zemplén vármegyéhez való visszacsa­tolásukat. Zemplén vármegye átirattal fordult a szomszédos törvényhatóságokhoz és a békés megegyezés érdekében azt az ajánlatot tette, egyezzenek meg abban, hogy a to­vábbi határvillogások elkerülése érdekében fogadják el határvona­lul a mindenkori Tisza-meder kö­zépvonalát. Szabolcs vármegye közgyűlése tilta­kozott Szabolcs vármegye ősi földjé­nek bárminemű megcsonkítása ellen, így hát a megegyezés nem sikerült. Az évek óta „háborúskodó“ felek ha- tárvillongási ügyben a belügyminiszté­rium fogja kimondani a végs- szót. Vásárlás közben eltűnt a pénze Venyige Béla cipészmester, nagyha­lászi lakos feljelentést tett a nyíregy­házi kapitányság bűnügyi osztályán, . hegy vásárlás közben elveszett a pén­ze. A cipészmester panaszában elmon­dotta, hogy Hartmann Márton bőrke- reskedésében vásárolt a kérdéses na­pon 31.50 pengő értékű árut. A déli órákban visszament az üzletbe és még egy pár gumitalpat s vett. Fizetés után megmaradt pénzét egy zsebken­dőbe kötötte és letette a kiszolgáló asztalra. Beszélgetés közben a zseb­kendőbe kötött 200 pengő eltűnt. Ve- ny'ge Béla állítása szerint a bőrkeres­kedésben alkalmazott kiíyftófiú láljta^ hogy a pénzt letette. A megindult nyomozás a mai napig r.em tudta megállapítani, hogy Venyige Béla 200 pengője hová tűnt el. Lehet­séges, hogy a cipészmester valahol el­vesztette és rosszul emlékszik arra, hogy a bőrkereskedés kiszolgáló aszta­lán hagyta volna. Ganz Vilmost is ki­hallgatták, a kifutófiú azonban semmit sem tud az elveszett 200 pengőről, & leventék is részi- vesznek a honvédség ünnepein A Levente Hírközpont jelenti: A honvédelmi miniszter körrendelet­ben intézkedett, hogy a honvédcsapa­tok által rendezett ünnepségeken és tiszteletadásokon a honvédséggel együtt a -leventeifjúság is minél gyakrabban megjelenjék. Elrendelte, hogy a hon­védcsapatok álfái rendezett hősi éa egyéb ünnepségeken, tiszteletadásokon a helybeli leventecsapat — a levente­szünidőkön kívül — minden alkalom­mal vegyen részt, a rendezésről pedig az illetékes honvédparancsnokság ide­jében értesítse a levente-parancsnok­ságot és vele egyetértésben járjon el. A levente-szünidőkben .karácsonykor, húsvétkor és nyáron) a leventecsapatok csak a vasár- és ünnepnapokon megtar­tandó ünnepségeken kötelesek részt- venni. A Leventék Országos Parancsnoka a miniszteri körrendeletét parancsban is közzétette azzal a felszólítással, hogy kitüntető intézkedés jelentőségét min­den levente érezze át és az ünnepsége­ken tanúsítson a leventékhez méltó példás magatartást. Töltőtollat ? Jóba,tói 591 Gyermek fát ékote pazar választókban, könyvek és papíráruk F á b i á Bethlen utca 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom