Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 247-296. szám)
1943-12-17 / 285. szám
4, oldsl. JNíYikyidék ^ szabolcsi hírlap (Trianon 24.) 1943 december 17. IMI Fapp Láazlé KOMYV P^PTR-. IRÓSZERKERE^KFDÉSÉBEN kalvin tér i4. szám. tósároijon; ksrásscD)fa díszeket és aléidékikat retettel és nagy ügyességgel látták el a vendégeket. Nem szabad elfeledkezni arról a hősies munkáról, amit az Evangélikus Leányt,gylet végez a szeretetszolgálatban. Munkájuk eredménye egy igen ötletes,, ízlése; játék és büfféasztal volt, amely rövidesen teljesen üres maradi. Karner Emilia elnök vezetése mellett buzgón dolgoztak Maurer Kati, Dubiz- may Izabella. Szitka Etelka, Barkóczy Kornélia., Ris.'ula Margit, Albrecht Klára Tr tusch láza, Oberländer Erzsébet és Kautly Éva. Mindazok, akik látták ezt a vásárt és sejtették, hogy milyen szívós munka és önmegtagadó áldozatkészség van mögötte csak csodálatnak és nagy tiszteletnek a hangján nyilatkoztak az evangélikus nőegyletben folyó szeretet- munkáról. De nemcsak az emberek csodálták meg, hanem észrevette az Isten is és gazdagon megáldotta. A vásár tiszta bevétele közel tízezer pengő volt. Ennek a szép eredménynek a titka az. hogy a nöegylet minden tagja kivette részét a munkából vagy adakozásból Mégis ki kell emelni a nőegylet fáradhatatlan elnökének, Turóczy Zoltánné- nak fáradságot nem ismerő, példaadó munkáját. Az ő fáradhatatlan gyűjtőmunkájának és testvéries, szeretetteljes magatartásának a gyümölcse az a nagymennyiségű nyersanyag, amit a gazda- asszonyok egyetlen kérőszavára összeadtak. De ő gyűjtött a legtöbbet s ő fáradt a legtöbbet a vásár egyéb kincseinek az előterer ttésében is. Dr. Hubay Balázsáé, dr. Bibicz Béláné, Nagy Ist- vánné, Solymár Jánosné, özv, Toiua- sovszky Mihály né és a tanyai tanítók állottak mellette a gyűjtés munkájában. Senki nem azért dolgozott a nőgylet tagjai közül, hogy nevét feljegyezzék, mégis meg kell említenünk azoknak a neveit, akik sok napot és éjszakát áldoztak a szereietmunkáért, vagy akik a vásár rendezési munkájában vettek részt és hozzájárultak annak sikeréhez: Dr. Borbély Sándorné, Bertalan Kálmánná, Szohor Pálné, Szlávy Aladárné, özv. Garai Jánosné, Markó Andrásné, Zsák Emilné, Irs:y Rezsőné, Margócsy Emilné, Juhász Jozsefné, Dévényi Jánosné, Kautny Józsefné, Orbán Bertalanná, Sík Árpád lé, Boczkó Elekné, Czesznák Margit, Csernák Anna és Juliska, özv. Magyar Dezsöné, Nádasi Andrásné, özv. ltoszinszky Istvánné, Kulcsár Kálmánné, Bálint Mária, Mikiéi- Sándorné, Bakai Andrásné, Z. Ko- ács Jánosné, Nagy Emőné, özv. Komma Mihályné, dr. Szesztay Andrásné, B'.lezár Istvánné, Szlávik Ferencné, Zimmerman Rezsőié, Molnár Gyuláné, Suhanesz Béláné, Prékopa Lászlóné, Apagyi Lajosné, Szánthó Györgyné, Krecsák Lászlóné, Karczag Ima-éné, özv. Oberländer Gusztávné, Imre Anna és Etelka, Hegedűs Zoltánná, Fábián Painé, Mátis Béláné, Szijjas Pálné, özv. Szolár Pálné, Lescbák Antalné, Kacsmarik Jánosné, Rőzie Istvánné, Balczó Andrásné, Csaba Jenőné, Bocskai Sán- aorné, Kemény Petemé, Joób Olivérné,' Korényi Gyuláné, Sz.tha Jolán, Bogár Béláné, Tarján Béláné, özv.- Soltész Istvánné, Sólyi Gézáné, Zomborszky Ilona, Szentpétery Zsuzsa és Magda, Bige Ilona, Gerda Balázsné. _ Lakner Béla úrnak külön köszönettel tartozunk a sóskiflik díjtalan elkészítéséért. Meg kell emékezni Krecsák Jolán felsősimái és Hegymegi Ilona cigánybokori tanítónők áldozatos munkájáról. Előbbi tanítványaival 100 kg., utóbbi ugyancsak tanítványaival 10.5 kg. tarhonyát készíteti. A Tamás-bokor, I. M.nda-bokor és Alsópázsit asszonyai is munkaközösségbe tömörültek és dolgoztak a vásár részére, ez utóbbiak özv. Tomasovszky Mihályné házánál. A gyönyörű babákat dr. Hubay Balázsné, özv. Magyar Dezsöné és Balczó Andrásné öltöztették fel ötletes és töA nyíregyházi állami tanítóképzőintézet Bessenyei György önképzőköre december hó 19-én délután 4 órai kezdettel .Magyar úton“ címmel kultúr- délután) rendez. A kultúrdélutánon az ifjúsági zenekar Brahms ötödik magyar táncát játssza. A regőskar Halmos feldolgozásában kedvelt magyar dalokat énekel, a szavalókórus Bessenyei: Magyarokhoz c. ódáját adja elő. Lesz Az ítélőtábla elé „került szerdán délelőtt Sebestyén József, akit a nyíregyházi törvényszék ez évben 12 évi fegy- házra ítélt el, mert úgy találta, hogy | megölte feleségét, átvágta torkát, majd öngyilkosságot kísérelt meg szörnyű tette után. A törvényszéki tárgyaláson kiderült, hogy a szomszédok az ágyában halva tilálták Sebestyén Józsefnét,. akinek torkát éles borotvával teljesen átvágták. Az ágy mellett a padlón hevert Sebestyén József, akinek nyakát ugyancsak átvágta a borotva pengéje, de . a vágás nem volt halálos és hosszss kezelés után a férj felgyógyult. Az első kihallgatás során a férj elmondotta, hogy ő nem gyilkolta meg a feleségét, hanem a felesége vágta el az ő nyakát és azután lett öngyilkos ugyanazzal a borotvával, ő csak arra emlékszik. hogy influenzásán feküdt az ágyban, a felesége egy széken az ágy mellett font és közben beszélgettek. — Az asszony ráterelte a szót a vagyonra és követelte újból, hogy írassa át az ő nevére, Az átírásra nem volt hajlandó, mire a felesége rárohant és dühében a borotvával a nyakába vágott. Csak arra kéletes jelmezruhácskákba. Álljunk meg tisztelettel és Isten iránti hálával a Nyíregyházi Evangélikus Nőegylet előtt, amely most is megmutatta, hogy szerény eszközökkel, de mégis fontos szeretetinlézmény fenntartásával és nagyszabású szegénysegélyezéssel mind az egyház, mind pedig a város életében nélkülözhetetlen, fontos tényező. vonósnégyes, s előadják a „Vissza“ c. színdarabot, az önképzőkör kiváló dramatizálok A kötelességről és nevelésről a magyar stílusról rövid hatásos előadás hangzik el s több más értékes szám teszi elevenné és mélyrehatóvá a tanítóképző-intézet kultúrdélutánját. Belépődíj nincs, adományokat köszönettel fogad a rendezőség. emlékszik, hogy*. lezuhant az ágytól, elvesztette az eszméletét. A tanúvallomások során az is kiderült, hogy a vagyon átírása miatt sokat veszekedett a házaspár, az asszony, aki erős, harcias természetű” volt, verte is gyengébbtestű férjét és egyszer öt helyen törte be a koponyáját, de hiába, mert a férj csak nem Íratta nevére a vagyonát. A nyíregyházi törvényszék a férj tagadásával szemben abból állapította meg a bűnösségét, hogy ellenséges viszonyban volt a feleségével, aki bántotta, tehát érdeke volt eltenni az útjá- ból. Az erős vágásból, mely átvágta az asszony nyakát, azt következtették, hogy öngyilkosság nem lehet, azt az erős végest csak egy másik személy okozhatta. A táblai tárgyaláson a sápadt, vézna emberke megmaradt vallomása mellett, hogy ő nem ölte meg a feleségét, hanem az akarta őt megölni. Az orvos- szakértő mtgvi.zsgálta a Sebestyén József nyakán levő nagy sebet, maid a szakértői véleményben kijelentette, hogy az asszony is okozhatta saját magán a halálát okozó mély sebet. A tábla végül is felmentette a vád alól» Sebestyén Józsefet és elrendelte szabadlábra helyezését. Az ítélet jogerős. A felmentő ítéletet, szabadságának visszakapását nyugodtan fogadta a hitvesgyilkosság vádja alól menekült ember. Meghajolt a bíróság előtt és szótlanul sarkoníordult, hogy elhagyja mint szabad’ ember a tábla épületét. . -rr-----r...r-i-mr'-trniriHr >ir~?i marnmmmmKKfBSB** Ka rácsodra ajándékot Jóbától Elütötte a szekér Tapasztó Antal dombrádi lakossal súlyos baleset történt. A községháza felé vezető főúton egy szekér elgázolta. A sérültet beszállították a nyíregyházi kórházba. Kihallgatása során azt állítja, hogy a balesetért Nyíri Jánost, a • szekér tulajdonosát terheli felelősség. ; Tapasztó át akart menni az úttesten, a I szekér közeledtét látta, azonban a ló | csak lépésben haladt, arra számított, | hogy még átmehet az út másik oldalára. I Közben lárma kerekedett, a ló megugrott és vágtatni kezdett. Tapasztó Antal kétségbeesett helyzetében elkapta a vágtató ló zabláját és igyekezett megállítani. Tapasztó Antal azt állítja, hogy a szekeren ülők közül valaki ostorral megütötte a lovat s ezért következett be a szerencsétlenség. A ló néhány méteren magával hurcolta Tapasztó Antalt, majd elesett és a szekér átment rajta. Szerencsére halálos sérülés nem történt, a lábán sebesült meg. A nyíregyházi kórházba szállították. Újszerű házasságközve- fitő intézmény Németországban A háborúban sok házasodni kívánó fiatal nem rendelkezik kellő alkalommal és szabadidővel, a megfelelő élettárs kiválasztására. A férfiak évek óta a hazától távol, a fronton küzdenek és a házasulandó leányok hivatásuk következtében annyira igénybe vannak véve, hogy nincs alkalmuk társaságba járni. Általában a háború következtében a társasélet is bizonyos mértékben korlátok közé var' szorítva. Azonban, hogy a fiatalság helyzetén könnyítsenek, Németországban érdekes újítást vezettek be. A német családvédelmi szövetség, amelynek hivatása többek között a családalapítás előmozdítása, közvetítő levelezési központokat létesített. Természetesen a levelezési központban csupán ismeretségek közvetítéséről, illetve létrehozásáról van szó és a levelezésből kialakuló esetleges későbbi szimpátia dönti el a felek további sorsát. Minden résztvevő német állampolgár pontos személyleírást és csatolt egészségi bizonyítványt küld be, melyet azután a központ megfelelő osztályokba csoportosít és ezeken az osztályokon belül megkezdődik a jeligével ellátott levelezés. — Természetesen a központ munkája szigorúan bizalmas és a nevek nem kerülhetnek nyilvánosságra. A T( m kát bérbázbsti 52 éven át bérelt helvi-égptpet felmondok, illetve kibérelték cipöüzletemet Vajda Jené rőföwüzletébe helyeztem át Rákóczi utca 4, szám. LICHTENBERG SÁNDOR Gyermek fátékotc pazar választókban, könyvek és papíráruk F á b i á n-nál Bethlen utca 5. ,,Ä£agyar utón“ címen rendezi meg az állami tanítóképző vasárnapi kulturdélutánját 12 évi fegy&ús után felmentés Nem a lérj gyilkolta meg feleségét, hanem a feleség akarta a férjet megölni