Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 247-296. szám)

1943-12-06 / 276. szám

(Trianon 24.) 1943 december 6. BÖLCS! 1 old*L m Dolgoznunk, hogy úgy átvezessük nemzetünk népoktatásügyét ezen a válságon, ahogyan Főméitóságu Kormányzó Urunk átvezette nemzetét a megpróbáltatásokon — moaáoita a szabolcsi taaitófe egyesületének közgyűlésén Horváth János elnök Szombaton délelőtt fél 12 órakor tar­totta impozáns összefogó erőt, mindenre kész magyar nevelői öntudatot és fela­datvállalást kifejező közgyűlését a Sza­bolcsi Általános Tanítótgyesület. A gyű­lésen megjelent Túróczy Zoltán püspök Bertalan Kálmán országgyűlési képvi­selő, Mihalovich Sándor dr. kanonok, Gallay Rezső kir. tanügyi tanácsos, tan- felügyelő, Dohanics János az állami ta­nítóképző-intézet, Porzsolt István dr. a Kálvineum ref. tanítonőképző-intézeté- nek igazgatója, eljöttek a tanítóképzők V. éves növendékei is, hogy a ma har­cos helytállást mutató tanítóság lelke­sedéséből merítsenek erőt jövő felada­taik végzésére. A közgyűlésen lelkes ünnepléssel fo­gadták a Wodianer-dijas költő-tanítót, Tarnavöigyi Andrást, akinek összes köl­teményeit tanítóbajtársi szeretettel és szolidaritással most adta ki a Tanító- egyesület. A kötetet a gyűlésen megjelentek megvásárolták. Ünneplő érzéssel vették körül a gyűlésen Fazekas János nyug. igazgatót abból az alkalomból, hogy a Kormányzó Ur Öfőméltósága elisme­résével tüntette ki a magyar erők ösz- szefogásában kifejtett lelkes, odaadó munkásságáért. A Hiszekegy imája után Horváth János elnök a tanítóság lelkét, mai élet­érzését tolmácsoló lelkes szavakkal nyi­totta meg a közgyűlést a következők­ben: ! ■ : A kiküldött meghívókon jeleztük en­nek a mai táborozásunknak a célját. — Nem az egyesület alapszabályainak ri­deg parancsa, hanem a mindnyájunk leikéből kisugárzó óhajtás gyűjtött egy­be bennünket, hogy a reánkkényszeri- tett háború sok-sok nehézsége közben ideális elhivatottsággal végzendő nem­zetépítő munkához erőt merítsünk. Voltak a boldog bék&világban, vol­tak a trianoni megcsonkítottság húsz esztendeje alatt és vannak a mostani há­borús napokban is ennek a nemzetnek sorskérdései. S nincs egy is ezek kö­zött, amelyik bennünket, tanítókat kö­ziről ne érdekelne s amelyiknek megol­dásában részt ne kértünk volna. — De úgy érezzük, hogy amilyen fontos a je­lenre nSzve a honvédelmi, vagy a napi szükésgletek biztosításának kérdése, éppen olyan fontos a jövőre nézve a népoktatás legszükségesebb feltételei­nek előteremtése. Azoktól a nemzet mai léte, ettől a jövője függ. • A népoktatás a jövő magyar nemze­dékét készíti elő, a háború utáni Ma­gyarországot építi. S úgy érezzük, hogy a népoktatás válságba jutott. Az analfabéták, a tudatlan állampolgárok ezreit ter­meli ki a mai idő. Olyan állampolgárokat, akik az embe- ries élet legszükségesebb elemeivel sem rendelkeznek. Olyan pótolhatatlan hiá­nyosság ez, amit az Isten segítségével elérendő boldogabb békevilágban sem fogunk tudni pótolni. A népoktatás bizonyos fokának biz­tosítása ma is sorskérdés. Tudják, kelljh ogy lássák ezt a nép­oktatás közegei. Az ő feladatuk, hogy ezt a válságot megoldják. De nekünk, tanítóknak e válság megoldásában min­den tehetségünkkel közre kell működ­nünk. S hogyan működjünk közre? A népoktatás válságának megoldása szoros összefüggésben van a tanítói kar helyzetével. Jói tudják ezt sorsunk intézői. Éppen ezért nem panaszkodunk, nem vádas­kodunk, nem hozzuk ide sérelmeinket. A mi feladatunk, bogy az adott kö­rülmények között — minden tehet­ségünkkel, teljes lelkiismereti fe­lelősséggel végezzük kötelessé­geinket. Talán az a legnagyobb átka ennek a reánkkényszerített háborúnak, hogy a normális életmegnyilvánulá­sokat gátló unos-untalan felmerülő akadályok alkalmasak arra, hogy mindenkit felmentsenek a lelkiisme­reti felelősség, a kötelesség hív teljesítése alól. De mi nem adhatjuk el lelkünket! Mi nem lehetünk nemzetünk sírásói Tanítótestvér ! Te álruhás király. Mert u&ye az vagy, mikor kopott külsődben is szín­arany szellemkaroddal ütöd nemes ap­róddá a nemzet kis apródjait. Te szikra. Mert ugye te gyújtod láng­ra azokat az ismereteket, melyek élesz­tik a tudományoknak a tüzét. Te mécsvilág. Mert ugye világossá­got sugárzol tudatlanságban élő ma­gyar néped életébe. Te melegítő láng. Mert az vagy ugye? A felebaráti szeretet, az egymást megbecsülő, a hosszútűrő, mindent el­fedező krisztusi szeretetet sugárzó, a nemzeti közösségért élő, a népért élő és dolgozó éltető láng — tanító. Az is sorskérdés. Isten akarata, hogy Te is tanító vagy s viselned kill a ta­nító sorsát. Az ideálokkal telített, mun­kás, szerény, álmokat látó, hittel telt, reménnyel gazdag, küzdelemben élő, csalódásokat elviselő sorsot. Légy hát tanító! Viseld sorsodat! Dolgozz! Higyj! Rendületlenül higyj a hív kötelességteljesítés győ­zelmében! Higyj a boldogabb, szebb magyar jövőben! Egyedül erre a hitre építhetjük fel a jövő Magyarországát, amely olyanná lesz, amilyenné mi neveljük a nemzet ifjúságát. Végy példát vezérünkről, Főméltó­ságú Kormányzó Urunkról! Nézd, 75. névnapján ünnepeli és ma is áldozatkész munkása nemzetének. Van-e, aki annyi felelősséget visel, mint Ő? Van-e, aki több áldozatot hozott, mint ő? Van-e, aki annyi megértéssel, erélyel és bölcsességgel, annyi odaadás­sal dolgozik nemzetünk jobb sorsának, biztos jövőjének kiéptésén, mint ö? Hajtsuk meg előtte a tisztelet, a hála, az elismerés zászlóját és vegyünk példát róla! Dolgozzunk úgy, hogy átvezessük nemzetünk népoktatásügyét ezen a válságon, ahogy Ő átvezette nemze­tét a megpróbáltatásokon. Mert egykor mi is megjelenünk a Mindenható trónusa előtt és bebocsá­tást kérünk az örök boldogság biro­dalmába. Mit tettél? Mivel szolgáltál rá?“ __ fo g hangzani a kérdés. „Tanító voltam“ — válaszolsz. „Jöjj szeretteim, választottaim tábo­rába“ — fog hangzani a felelet f— ha hív voltál. Horváht János elnök ezután meleg szavakkal üdvözölte a megjelenteket, —• majd Gábos Kálmán titkár tárta fel jelentésében mindazokat a problémákat, amelyek a tanítóság lel­két foglalkoztatják. Előadásának nem­zetpolitikai és művelődés-politikai kul- túráltsága mélyen, elhatározást adó erő­vel fogta meg a lelkeket. Gábos Kál­mán ismertette a Tarnavöigyi András költeményeinek kiadására irányuló baj­társi munkát és méltatta a költői hatás legnemesebb útjain járó lélek nevelői jelentőségét. Tarnavöigyi András a méltatást meg­ható ttan köszönte meg tanítótestvérei­nek és köszönő érzéseit egy remekbe- készült költeményben juttatta ünneplő tapssal kifejezésre. A tanítógyűlésnek mélyhatású és erő­sítő élményeket adó száma Turóczy Zoltán előadása volt. Az apostoli lelkű és er­kölcsi személyiségének szuggesztivitásá- val, a példaadás győzelmes pedagógiá­jával nevelő főpásztor a ami magyar iskola nevelő munkájának tényezőit elemezte. A közömbösséget ostorozta, amellyel a szülők széles rétegei az is­kolával szemben viseltetnek, amikor megengedik, hogy a gyermekek a ruha, cipőhiányra hivatkozva ne menjenek is­kolába s ugyanakkor a kocsmák és fa­lusi mozik megtelnek. A püspök maga­sabb színvonalú, tisztultabb nevelői fe­lelősségérzést vár a közönségtől. — A tanító áldozatos, hősi erőkifejtésének jelentőségét Turóczy Zoltán a nemzet- védelem legjelentősebb tényezői kö­zött láttatta meg és őszint, becsületes, ■bátor vallomása új életszemléletre, ön­tudatra, hősi feladatvállalásra inspirál­ta a tanítóságot, amelynek sorából fel­zúgott a taps, a hála, az öröm tapsa a nevelők felé áradó igaz érzésekért s a tanítóságot megacélozó útmutatásokért. A fenkölt érzéseket és gondolatokat felkeltő és erősítő szép közgyűlés a Himnusz-szal fejeződött be. Gyűlés után a tanítóság társasebé­den vett részt, amelyen lelkes, bátorító s új tettekre erősítő felszólalások hang­zottak el. Mindenféle régiséget Ásatást, broszot, cinedényt régi pénzt, üveget, festményt, ezüstöt, régi ékszert stb. ve­szek vagy cserélek. Leveleket Juhász Jenő gyűjtő Nyíregyháza Korona-szálló- ÜGYVÉDI HATÁRIDŐNAPLÓ, széles és hosszú ügyvédi zsebnapié megérkezet és kapható JÓBA-papír- üzletben . Uránia mozi ■ Hungária mázli nioiibn - H,agaira mozitól! ~ ^ n . Hétköznap fel 4, fél Mindennap 3, 5, 7 Dec, 6 Dec. 9 lg fél 8( vas. három­órakor és vasárnap Hétfőtől negyed 2, báromne­d. e. II órakor Csütörtökig gyed 4, háromnegyed 6, háromnegyed 8, Az első manisaaiUHs nagy magyar film! Budapesttel egyiiében. Riftúczi ootaia Asztalos Miklós és Daróczy József érdekes és izgalmas történelmi film regénye. II. Rákóczi Ferenc, a nagyságos fejedelem : Abonyi Géza Kuruc kapitány Labanc ezredes : Sárdy János Kovács Károly A hős Koltay Krísatinka, a tüzes Cínka Panna, az összetőpörödött kuruc kémoő hármas szerepében: Tolnai Klári A francia követ. CSORTOS Gyula, A többi főszerepben: Déri Sári, Makláry Zoltán, Tompa Pufi Balás Samu. &a

Next

/
Oldalképek
Tartalom