Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 247-296. szám)
1943-12-06 / 276. szám
(Trianon 24.) 1943 december 6. BÖLCS! 1 old*L m Dolgoznunk, hogy úgy átvezessük nemzetünk népoktatásügyét ezen a válságon, ahogyan Főméitóságu Kormányzó Urunk átvezette nemzetét a megpróbáltatásokon — moaáoita a szabolcsi taaitófe egyesületének közgyűlésén Horváth János elnök Szombaton délelőtt fél 12 órakor tartotta impozáns összefogó erőt, mindenre kész magyar nevelői öntudatot és feladatvállalást kifejező közgyűlését a Szabolcsi Általános Tanítótgyesület. A gyűlésen megjelent Túróczy Zoltán püspök Bertalan Kálmán országgyűlési képviselő, Mihalovich Sándor dr. kanonok, Gallay Rezső kir. tanügyi tanácsos, tan- felügyelő, Dohanics János az állami tanítóképző-intézet, Porzsolt István dr. a Kálvineum ref. tanítonőképző-intézeté- nek igazgatója, eljöttek a tanítóképzők V. éves növendékei is, hogy a ma harcos helytállást mutató tanítóság lelkesedéséből merítsenek erőt jövő feladataik végzésére. A közgyűlésen lelkes ünnepléssel fogadták a Wodianer-dijas költő-tanítót, Tarnavöigyi Andrást, akinek összes költeményeit tanítóbajtársi szeretettel és szolidaritással most adta ki a Tanító- egyesület. A kötetet a gyűlésen megjelentek megvásárolták. Ünneplő érzéssel vették körül a gyűlésen Fazekas János nyug. igazgatót abból az alkalomból, hogy a Kormányzó Ur Öfőméltósága elismerésével tüntette ki a magyar erők ösz- szefogásában kifejtett lelkes, odaadó munkásságáért. A Hiszekegy imája után Horváth János elnök a tanítóság lelkét, mai életérzését tolmácsoló lelkes szavakkal nyitotta meg a közgyűlést a következőkben: ! ■ : A kiküldött meghívókon jeleztük ennek a mai táborozásunknak a célját. — Nem az egyesület alapszabályainak rideg parancsa, hanem a mindnyájunk leikéből kisugárzó óhajtás gyűjtött egybe bennünket, hogy a reánkkényszeri- tett háború sok-sok nehézsége közben ideális elhivatottsággal végzendő nemzetépítő munkához erőt merítsünk. Voltak a boldog bék&világban, voltak a trianoni megcsonkítottság húsz esztendeje alatt és vannak a mostani háborús napokban is ennek a nemzetnek sorskérdései. S nincs egy is ezek között, amelyik bennünket, tanítókat köziről ne érdekelne s amelyiknek megoldásában részt ne kértünk volna. — De úgy érezzük, hogy amilyen fontos a jelenre nSzve a honvédelmi, vagy a napi szükésgletek biztosításának kérdése, éppen olyan fontos a jövőre nézve a népoktatás legszükségesebb feltételeinek előteremtése. Azoktól a nemzet mai léte, ettől a jövője függ. • A népoktatás a jövő magyar nemzedékét készíti elő, a háború utáni Magyarországot építi. S úgy érezzük, hogy a népoktatás válságba jutott. Az analfabéták, a tudatlan állampolgárok ezreit termeli ki a mai idő. Olyan állampolgárokat, akik az embe- ries élet legszükségesebb elemeivel sem rendelkeznek. Olyan pótolhatatlan hiányosság ez, amit az Isten segítségével elérendő boldogabb békevilágban sem fogunk tudni pótolni. A népoktatás bizonyos fokának biztosítása ma is sorskérdés. Tudják, kelljh ogy lássák ezt a népoktatás közegei. Az ő feladatuk, hogy ezt a válságot megoldják. De nekünk, tanítóknak e válság megoldásában minden tehetségünkkel közre kell működnünk. S hogyan működjünk közre? A népoktatás válságának megoldása szoros összefüggésben van a tanítói kar helyzetével. Jói tudják ezt sorsunk intézői. Éppen ezért nem panaszkodunk, nem vádaskodunk, nem hozzuk ide sérelmeinket. A mi feladatunk, bogy az adott körülmények között — minden tehetségünkkel, teljes lelkiismereti felelősséggel végezzük kötelességeinket. Talán az a legnagyobb átka ennek a reánkkényszerített háborúnak, hogy a normális életmegnyilvánulásokat gátló unos-untalan felmerülő akadályok alkalmasak arra, hogy mindenkit felmentsenek a lelkiismereti felelősség, a kötelesség hív teljesítése alól. De mi nem adhatjuk el lelkünket! Mi nem lehetünk nemzetünk sírásói Tanítótestvér ! Te álruhás király. Mert u&ye az vagy, mikor kopott külsődben is színarany szellemkaroddal ütöd nemes apróddá a nemzet kis apródjait. Te szikra. Mert ugye te gyújtod lángra azokat az ismereteket, melyek élesztik a tudományoknak a tüzét. Te mécsvilág. Mert ugye világosságot sugárzol tudatlanságban élő magyar néped életébe. Te melegítő láng. Mert az vagy ugye? A felebaráti szeretet, az egymást megbecsülő, a hosszútűrő, mindent elfedező krisztusi szeretetet sugárzó, a nemzeti közösségért élő, a népért élő és dolgozó éltető láng — tanító. Az is sorskérdés. Isten akarata, hogy Te is tanító vagy s viselned kill a tanító sorsát. Az ideálokkal telített, munkás, szerény, álmokat látó, hittel telt, reménnyel gazdag, küzdelemben élő, csalódásokat elviselő sorsot. Légy hát tanító! Viseld sorsodat! Dolgozz! Higyj! Rendületlenül higyj a hív kötelességteljesítés győzelmében! Higyj a boldogabb, szebb magyar jövőben! Egyedül erre a hitre építhetjük fel a jövő Magyarországát, amely olyanná lesz, amilyenné mi neveljük a nemzet ifjúságát. Végy példát vezérünkről, Főméltóságú Kormányzó Urunkról! Nézd, 75. névnapján ünnepeli és ma is áldozatkész munkása nemzetének. Van-e, aki annyi felelősséget visel, mint Ő? Van-e, aki több áldozatot hozott, mint ő? Van-e, aki annyi megértéssel, erélyel és bölcsességgel, annyi odaadással dolgozik nemzetünk jobb sorsának, biztos jövőjének kiéptésén, mint ö? Hajtsuk meg előtte a tisztelet, a hála, az elismerés zászlóját és vegyünk példát róla! Dolgozzunk úgy, hogy átvezessük nemzetünk népoktatásügyét ezen a válságon, ahogy Ő átvezette nemzetét a megpróbáltatásokon. Mert egykor mi is megjelenünk a Mindenható trónusa előtt és bebocsátást kérünk az örök boldogság birodalmába. Mit tettél? Mivel szolgáltál rá?“ __ fo g hangzani a kérdés. „Tanító voltam“ — válaszolsz. „Jöjj szeretteim, választottaim táborába“ — fog hangzani a felelet f— ha hív voltál. Horváht János elnök ezután meleg szavakkal üdvözölte a megjelenteket, —• majd Gábos Kálmán titkár tárta fel jelentésében mindazokat a problémákat, amelyek a tanítóság lelkét foglalkoztatják. Előadásának nemzetpolitikai és művelődés-politikai kul- túráltsága mélyen, elhatározást adó erővel fogta meg a lelkeket. Gábos Kálmán ismertette a Tarnavöigyi András költeményeinek kiadására irányuló bajtársi munkát és méltatta a költői hatás legnemesebb útjain járó lélek nevelői jelentőségét. Tarnavöigyi András a méltatást megható ttan köszönte meg tanítótestvéreinek és köszönő érzéseit egy remekbe- készült költeményben juttatta ünneplő tapssal kifejezésre. A tanítógyűlésnek mélyhatású és erősítő élményeket adó száma Turóczy Zoltán előadása volt. Az apostoli lelkű és erkölcsi személyiségének szuggesztivitásá- val, a példaadás győzelmes pedagógiájával nevelő főpásztor a ami magyar iskola nevelő munkájának tényezőit elemezte. A közömbösséget ostorozta, amellyel a szülők széles rétegei az iskolával szemben viseltetnek, amikor megengedik, hogy a gyermekek a ruha, cipőhiányra hivatkozva ne menjenek iskolába s ugyanakkor a kocsmák és falusi mozik megtelnek. A püspök magasabb színvonalú, tisztultabb nevelői felelősségérzést vár a közönségtől. — A tanító áldozatos, hősi erőkifejtésének jelentőségét Turóczy Zoltán a nemzet- védelem legjelentősebb tényezői között láttatta meg és őszint, becsületes, ■bátor vallomása új életszemléletre, öntudatra, hősi feladatvállalásra inspirálta a tanítóságot, amelynek sorából felzúgott a taps, a hála, az öröm tapsa a nevelők felé áradó igaz érzésekért s a tanítóságot megacélozó útmutatásokért. A fenkölt érzéseket és gondolatokat felkeltő és erősítő szép közgyűlés a Himnusz-szal fejeződött be. Gyűlés után a tanítóság társasebéden vett részt, amelyen lelkes, bátorító s új tettekre erősítő felszólalások hangzottak el. Mindenféle régiséget Ásatást, broszot, cinedényt régi pénzt, üveget, festményt, ezüstöt, régi ékszert stb. veszek vagy cserélek. Leveleket Juhász Jenő gyűjtő Nyíregyháza Korona-szálló- ÜGYVÉDI HATÁRIDŐNAPLÓ, széles és hosszú ügyvédi zsebnapié megérkezet és kapható JÓBA-papír- üzletben . Uránia mozi ■ Hungária mázli nioiibn - H,agaira mozitól! ~ ^ n . Hétköznap fel 4, fél Mindennap 3, 5, 7 Dec, 6 Dec. 9 lg fél 8( vas. háromórakor és vasárnap Hétfőtől negyed 2, báromned. e. II órakor Csütörtökig gyed 4, háromnegyed 6, háromnegyed 8, Az első manisaaiUHs nagy magyar film! Budapesttel egyiiében. Riftúczi ootaia Asztalos Miklós és Daróczy József érdekes és izgalmas történelmi film regénye. II. Rákóczi Ferenc, a nagyságos fejedelem : Abonyi Géza Kuruc kapitány Labanc ezredes : Sárdy János Kovács Károly A hős Koltay Krísatinka, a tüzes Cínka Panna, az összetőpörödött kuruc kémoő hármas szerepében: Tolnai Klári A francia követ. CSORTOS Gyula, A többi főszerepben: Déri Sári, Makláry Zoltán, Tompa Pufi Balás Samu. &a