Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 247-296. szám)

1943-11-30 / 271. szám

«. óidéi. JSfalKVIDÉK oZabolcsi híRLAP (Trianon 24.) 1943 november 30. Tudja-e őn... I Boér Ágoston ár.: ... hogy a régi spártaiak csak teli­hold idején vonultak hadba, mert ab­ban a hiedelemben éltek, hogy a hóid kedvező hatást gyakorol az emberek és népek sorsára és hogy telihold esetén ez a hatás is nagyobb? — Hol vannak már azok a boldog idők, amikor a há­ború még nem tombolt éjjel-nappal füg­getlenül minden idő- és időjárásbeli akadályoktól... ... hogy a közkeletű felfogással el­lentétben nem minden esetben áll az, mintha a primitív emberek igen cseké y | az a sajnálatos jelenség, hogy a me*#- j gazdaságban a munkám;orál jeientéke Az okszerű gazdálkodásban a legutóbbi j“ gazdasági ér határozott fejlődést tudott felmutatni azon- és kell ilr l'inl. Boér Ágoston dr. országgyűlési kép­viselő volt a költségvetési vita során a földművelésügyi kormány költségveté­sének előadója.. Kiváló szakember szó­lalt meg a széles területeket felölelő előadói javaslatban. Boér Ágoston dr. ■a földmívelésügy valamennyi ágazatát felölelte s behatóan ismertette a szak­szókinccsel is beérnék? A Togóban és ; oktatás és a termelés minőségi foko Dahoméban élő eve törzs szókincse például 16—18.000 szóból áll és ezek­nek a szavaknak legnagyobb részét az egész törzs nemcsak ismeri, hanem használja is. Érdekes, hogy a nagy szó­bőségéről híres Jókai ezzel szemben csak 16,000 szót használ regényeiben. zása terén nagy eredményeket ígérő kormányintézkedéseket. Az előadói ja­vaslat, amelynek minden megállapítás sát helyesléssel fogadta a ház, a követ­kező. igen jelentős fejtegetéssel zárult: — Visszatérve az elmúlt gazdasági évre — mondotta Boér dr. előadó — tárgyilagosan megállapíthatjuk, hogy a hogy a teve nemcsak minden káros j gazdák általában jó munkát végeztek. következmények nélkül két hétig is ki- i Méltóztsssanak a háborús nehézségek bírja víz nélkül, hanem még a sósvíz- zcl is csillapítani tudja szomjúságát, — míg az embernél és az állatok legna­gyobb részénél a sósvíz a szomjúsági érzést csak még kínzóbbá teszi? Ennek ellenére a gondos tevegazda természe­tesen nem sósvízzel és kéíhetenkint i tat­egész sorozatára gondolni mind szemé­lyi, mind anyagi vonatkozásban. A ka­tonai behívások, a vas-, bőr-, takar­mány-, szerszámhiány, a rendkívül hiá­nyos ruházati ellátás, a munkásviszo­nyok leromlása a munkakészség süly­ja állatait, hanem kétnaponkint. ... hogy az ausztráliai „galléros gyík“ (chlamydosaurus kingi) nemcsak négy lábon tud fürgén szaladni, hanem két lábra emelkedve még gyorsabban me­nekül. Másik érdekessége a különös ál­latnak feltűnő hasonlatossága a vízözön előtti maradványokból ismert dynosau- russal, mely hasonlóképpen két lábon szaladt. (MN) Klgyéméreg mint gyógyszer Tudományos megállapítás szerint a kígyóméreg kétféle hatást kiváltó ké­miai alkatrészből áll. Az egyik az úgy­nevezett peptonok osztályához, a má­sik pedig a globulinhoz hasonló anya­gok csoportjához tartozik- Ezek az anyagok könnyen megkülönböztethetők egymástól, de egyúttal könnyen össze is vegyíthetök. A peptonméreg a marás helyén csak kisebb elváltozást okoz, viszonit az idegrendszert megtámadja és bénulás, majd halál következik be. Ez a bénulás a lehető leggyorsabban megy végbe. A német orvostudomány nemcsak védőanyagokat talált ki a kígyóméreg ellen, hanem magából a kígyóméregből is hasznos gyógysze­reket állít, elő. Berlinben pl. olyan kí­gyófarm létesült, ahol 500 mérges kí­gyót állandó gondos felügyelet mellett tenyésztenek. Rendszeres időközökben a kígyók mérgét elveszik és a farmhoz tartozó lyedése és a számos közellátási nehéz­ség, amely falvainkban gyakran éppen úgy érezhető, mint a városokban, ha iidőközben zavarólag is hatott és hat ma is a termelésre, mégis bátran elmondhatjuk, hogy a ter­melésben tartós zökkenő nem volt, minden talpalatnyi föld művelés alá került, sőt állíthatjuk hogy a talaj­művelésben és az okszerű gazdál­kodásban a legutóbbi gazdasági év határozott fejlődést tudott felmu­tatni. déssel részletesen és behatóan foglal­kozni ; képviselőtársaink közül bizo­nyára többen ki fognak erre térni. Éppen csak távirati stílusban érintem ezt a témakört: a munkáshiány, a me­zőgazdasági munkásság munkabárkér- dáse és a munkásságnak ruházati cik­kekkel való ellátása sürgősen megol­dandó feladat. Kétségtelen továbbá, hogy ipari munkásaink sok oly?n előnyt él­veznek, amely a mezőgazdasági munkásság részére nincs biztosítva. Talán részben ezzel is magyarázható is mielőbb segíteni. Kormányzatunk böl­csessége bizonyára meg fogja találni a > módját annak, hogy a termelés íolyto- í nosságát zavaró felsorolt nehézségek csökkentessenek és mindent el fog kö­vetni annak érdekében, hogy a termelés minden körülmények között biztosíttas-" sék. — Előadói beszédemet egy köszö- j nettel fejezem be. Köszönöm a minisz­ter úrnak és egész tisztviselői' karának azt a fáradhatatlan és lelkes munkássá­gukat, amelyet a magyar föld szolgála­tában végeztek. Kérem, vigyék át a föld és népe iránt érzett szeretetüket a kö­vetkező évekre is. > A miniszter úr iránt bizalommal vi­seltetem, és ezért és ezért kérem a t. : Házat, nréltóziassék a földmívelésügyi tárca 144. évi költségvetését elfogadni. Eltűnő magpr árnyak ByeiMima ... Hop lelt bécsi udvari festő a bazini polgrArffabtfl ? Magyarorszgáon még alig ültek el a Thököly-féle szabadságharc hullámai, amikor újabb császrái csapatok és bé­csi generálisok ereszkedtek álé a Laj­tán túlról. Magyarország megszállásá­ra ... A Wesselényi-féle úgynevezett „öszeesküvés“ temérdek dolgot adott a Pozsonyban ülésező vérbíróságnak, II- lésházy, Leszenyei-Nagy Listius gróf, éviizednél tovább tartózkodott. Híre« képei a budapesti Szépművészeti Mú­zeumban, a firenzei Uffiziben, de Stutt­gartban és Newyorkban is megtalálha- , hatók. Leghíresebb festményei: önarc- | képe kisfiával és a „Tárogatós“. j Amikor már világhíres ember volt ; Rómában gondolta, itt az ideje, hogy hazaérjen. Hazájának kultúrközpontja a Frangepánok, Zrínyi Péter és mások akkor Bécs volt. Itt telepedett meg. III : az ország_ legjobbjai lázadoztak a bécsi Károi/ szívesen is látta és eleitite az kormányzattal szemben. Bécs pedig udvari festője volt. Azonban a dicső- szüntelen nyomást fejtett ki az önálló , ség nem sokáig tartott. A kevésbbé te­nemzeti életet akaró magyarság ellen, i hetséges bécsi kollegák hamarosan el- -Természetes, hogy ebben a feszült kezdték hiresztelni róla, hogy az ud- 1 levegőben voltak olyan magyarok is, ; vari festő makacsul magyarérzésű é& Biztosítani kell a termelés folytonos­ságát és a termelést zavaró momentu­mok közül ki kell emelnünk legalább azokat, amelyeket módunkban áll kikü­szöbölni. Itt elsősorban a termelést akadályozó nehézségek három csoportjára és pedig az árpolitikára, a mezőgazdaságban nél­külözhetetlen iparcikkekkel való ellá­tásra és a munkamorálra gondolok. A helyes és harmonikus árpolitikáról, azt hiszem, felesleges itt beszélnem. Ami a mezőgazdaságnak iparcikkekkel való jobb ellátását illeti, nem túlzott az a kívánságunk, hogy a mezőgazdaság kapát, ráfvasat, patkóvasat és szerszámbört kapjon s munkásaink pedig ruhát és láb­belit kapjanak. Tisztelettel kérdezem, hogy ha lehet­séges volt a mezőgazdaságban egy Jur- csek-féle tervet csinálni, akkor miért nem lehet egy ugyanilyen tervet az iparban is végrehajtani? Miért nem lehet egyes iparcikkekből bizonyos akik Becsből várták a kegyet és jólé­tet. Az igazi magyar réteg azonban ag­gódással látta ezt a törekvést. Az or­szág északi vármegyéi, Beregiől Szat- márig és Szabolcstól Hajdúig, mindig is a Bethlenek és Bocskayak pártján állottak. Ellerfben a Bécshez közeleső forradalmár, ő egy darabig megkísé­relte ellensúlyozni ezeket a pletykákat, — később azonban mást határozott. Át­költözött a festői német városba, Nürnbergbe, ott is élt haláláig. Aböban az évben halt meg, mikor Mária Terézia trónralépett. Magyaror­Dunántúl és főképp az ország akkori szág újabb háborúnak nézett elébe, — szérumintézetben azonnal gyógyszerré dolgozzák. így pl. kígyómáregből ké­szült gyógyszer igen hatásosnak bizo­nyult epileptikus megbetegedések gyó­gyításánál. Úgyszintén a kobra és vi­peraméreg hasznos fájdalomcsillapító­szer rákos megbetegedéseknél. Egysze­ri befecskendezés 8—1Ö óráig csilla­pítja a beteg fájdalmát. Újabban az idegzsábát és asztmát is kígyóméreg­gel gyógyítják. A kígyóméreg gyógyító határával foglalkozó német tudomá­nyos kutatások bizonyára még további eredményeket érnek el. (MNK.) mennyiség kötelező beszolgáltatását el­rendelni és ezzel a mezőgazdaság ellái tását biztosítani? Az iparnak módjában áll nyersanyagának egy részét drága luxusárak előállítására felhasználni, ne­künk nem szabad 100 pengős búzát elő­állítanunk. politikai ütőere, Pozsony,, bizony meg­lehetősen rokonszenvezett a bécsiekkel. Pozsony környékén Modor, Szent- györgy, Bazin, Ciífer és a többi híres szőlőtermő falut már a Zsigmond csá­szár féle időkben is a Szentgyörgyi és Bazin grófok uralták. Az ezerhatszázas évek vége felé a Pálffyak voltak az urak ezen a vidéken. Aki itt nem a többségi párthoz tartozott, meglehető­sen eiveszeít embernek számított. Sze­rencsétlenségére Kupeczky János, a későbbi világhíres ' magyar festő, aki Bazinban 1667-ben látta meg a napvilá­got, szintén az ellenzékiek közé tarto­zott. Ezen a színkatolikus vidéken a a biztos távolban lakó öreg festőmű­vész pedig aggódóan hunyta örökálom­ra szemét, amikor a nőkirály trónralép- tével ismét zivatarokat érzete közeledni szeretett hazája ege felett. Forradal­mak közben született, háború előesté- jén halt meg Kupeczky János, minden idők legkiválóbb magyar piktora. Kerekesházy József. tűMBBWaww——«■wtma mm ammmmmmmmmmtem ■ á BEgykorúsitott fiák és lányok tömeges izietnyttáss Az OMKE legújabb Anélkül, hogy iparellenesek vol­nánk, sajnos, azt kell látnunk, hogy itt kétféle mértékkel mérnek. A mezőgazdasági munkásság kérdése ma már igen súlyos problémává nőtte i ki magát. Hosszú volna ezzel a kér­i <mwwwci raauKsn naay választékban Tanügyi Könyvesboltban NY1RVIZPALOTA megreformált egyházhoz tartoztak szu- ■ , ­, . . , ~í „Gyermekcegek cím alatt erdekes cik- ; lei, ami hiba volt. Feljegyezten Ku- j , ,, , , , , . ... . ✓ ! két ír arról, hogy az utóbbi időben egy- 1 peczkyrol, hogy sokat túrt es szenve- > ... , .. . , ,, • , • i 1- t-' -X.- * re tömegesebben valtanak ki íparjogo- J dett, mint iskolasfiu. Tizenoteves sem ,• 6 , , .. ,, , __ sitvanyt olyan fiatal fmk es leányok, 1 volt, amikor elhagyta Magyarországot J ,,,,, ' , , , . j /. I kiket szüleik egyenesen ilyen ceibol es vándorútra indult. , . , T o - - , , , . . . T- , i nagykorusitottak. Szepszammal akad­A kis Kupeczky útja eloszor Becsbe : . , , .. , , , j- nak az iparigazolvanyert folyamodok I között egyetemi hallgatók, akik azután r. ; megfelelő helyiség hiányában legtöbb- ! szőr mint albérlők betársulnak vala­vitt. Itt dolgozott a híres Klaus festő­művész, akinek valóságos iskolája volt fiatal tehetségek számára. Ezek a gye­rekek a festőcéh jövendő atyamesterei voltak, megtanulták a festék keverését, kompozíciók felvázolását és a nagy csoportképek egyes részleteit is kidol­gozták későbbi mestereik számára. Mi­kor Kupeczky már megtanulta a festé­szet alapelemit és technikáját, újabb tanulmányutat látott szükségesnek. — Most már volt pénze és így Rómába utazott. Fusseli svájci származású pik­torral társult. Itt a Pincio tövében ala­pozta meg világhírét. Remek arcképeket festett. Az egyhá­zi és világi főnemesség szinte kézről- kézre adta. Rómában nem volt ‘nehéz a jó művész élete. Kupeczky sok pénzt keresett és most már idehaza is meg­tanulták, micsoda tehetség az egykori üldözött bazini polgárfiú. Rómában két mely meglévő üzlethelyiségbe és egy külön pule mellett kezdik meg gazda­sági tevékenységüket. A tapasztalat azt mutataj ,högy reményeik csak ritkán valósulnak meg ,mert a nagykorúsított ifj kereskedők, iparosok néhány hónapi kísérletezés után többnyire visszaadják iparigazolványukat. (Magy. Tud.) JEGYEZZE FEL rádió készüléke hibajelenségeit, mert ezek közlése olcsóbb és gyorsabb javítást eredményez vitást ered meny ez BOOK KiLMÁr radioiaDoratöriuma Beth- | f isn a. 10. — Tel. 29—27. L .V

Next

/
Oldalképek
Tartalom