Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 247-296. szám)

1943-11-23 / 265. szám

6. oldal __ NYIKVIDÉK ^ Szabolcsi hirlAF (Trianon 24.) 1943 november 23.) T elei onszámok megváltoztatása A nyíregyházi postahivatal automata telefonközpontjában több előfizető szá­mát megváltoztatták. Miután a régi szá­mon az automata nem létesít kapcso­lást, szükséges, hogy a telefonkönyvek­ben az előfizetők javítsák ki a meg­változott telefonszámokat. A megválto­zott előfizetői számok a következők: Új szám Alter Bernátné 3207 Balogh Károly 3244 Bellovics Imre 3225 Bergstein Béla 3205 Bogdán Ferencné özv. 3206 Bőhm Ignác dr. 3208 Döme Ferenc 3254 Eötvös Pálné özv. 3234 Freund Zsigmond 3216 Fűszer- és Gyarmatárú 3220 Grünspan Ármin dr. 3243 Gyulaházi Samuné 3228 Heringh Andor 3212 Hoffmann Adolf 3242 Homolay Géza 3264 Horváth Miklós 3230 Kiár Elek 3272 Kiár Jenő 3217 Kovács Tibor 3252 Kriston Ferencné özv. 3226 Láng Ernő 3262 Leövey Erzsébet 3255 Maresch Pálné 3215 Murányi István dr. 3210 Müller Lajos 3239 NaSy Jenő 3231 Neubauer Hugó 3222 Noéh Gábor 3219 Oltványi Ödön 3253 Pazonyi András 3240 Páricsy Bertalan 3279 Posta III. építési osztály 3200 Papp László postafőmémök 3233 Posta vonalfelügyelet 3232 Posta távkábelerősítő áll. 3221 Rosenfeld Malvin 3278 Reich Hermann 3214 Rosenstein Mór 3209 Solti Géza 3251 Stima Zoltán 3269 Szabó Pál 3237 Szarka Sándorné dr. özv. 3275 Török Béláné dr. 3256 Török Samu 3274 Ungár Ernő 3250 Ungár Lipót 3223 Uránia-Mozgó 3211 Weisz Béla 3265 Weiszhausz Rózsi 3273 Wiener Adolf 3224 Wirtschafter Ármin 32^8 Finn-magyar kapcsolatot: Nemzeteink történelmének annyira változatos folyamatából mindössze az utolsó száz esztendő az, amikor egyre többet udtunk meg egymásról és mind- ojbban éreztük azoknak a kötelékeknek valódiságát, amelyek népeinket egymás­hoz fűzik, - írta Antal István nem­zetvédelmi propaganda miniszter —1 abban az előszavában, amit a Magyar- Finn Társaság legújabb kiadványa szá­mára adott. A Társaság valóban nem­zetépítő szolgálatot végez, amikor ki­váló szakértők tollából megjelentette a magyar és finn nép művelődési és társadalmi kapcsolatainak történetét __ Ga skó Dezső dr. székesfővárosi adjunk­tusorvos, a Magyar—Finn Társaság ügyvezető alelnöke a két nép társadal­mi kapcsolatainak történetét foglalta össze mindenre kiterjedő részletesség­gel .E kötetből különösképpen a Ma­gyar—Finn Társacág eredményekben gazdag működése ragadja meg figyel­münket, melyet megkoronáz az a baráti egyezmény, amit az együttműködés ér­dekében a finnországi néprokonsági egyesületekkel kötött. Érdekes fejezet­ben tárgyalja a szerző a Finnországi Magyar Önkéntes Önálló Zászlóalj pél- dátmutató történetét. Gazdag adattára ez a kötet a Ma­gyarországon járt finn személyiségek­nek, akiknek lexikális feldolgozásban életrajzi adatait is közli. A kiadvány második köztetének szer­zője vitéz Nagy Iván dr. miniszteri osztálytanácsos, egyetemi magántanár, akinek munkáját Fülei Szántó Endre miniszteri osztályfőnök, egyetemi tanár írása veze-ti be, amelyben a finn lelki­ségről, mint nemzetfenntartó tényező­ről emlékezik meg rokonszerető kész­séggel. Ebben a kötetben a magyar— finn kulturális egyezmény kapcsán ki­alakult művelődésügyi kapcsolatokat találjuk, melyek során megismerkedünk a helsinkii Magyar Intézet működésé­vel, a két nép nyelvére lefordított ki­adványok hosszú sorával, az evangé­likus egyház baráti együttműködésével és az egymás országába kiküldött csere diákok munkájával. A kötetet a Magyar —Finn Társaság alapszabályai és tag­nak névsora fejezi be. Otthont kapnak a csatád Az igazs ágiigyminiszt er most nyújtotta be a parlamentiben a családbafogadás és a tartásról való ^gondoskodás elamozdíttáslára szóló törvényjavaslatot. A javas­lat szerint kiskorúnak örökbefo­gadás nélkül is lehet szerződéssel a család körében ingyenes ellá­tást biztosítani. Ez a gyermek .mindaddig a befogadó háztartásá­hoz tartozó gyermeknek számit, amíg a befogadó személy a szer­ződéssel vállalt .eltartási köteles­ségének eleget tesz. A 'második szakasz úgy intézkedik, hogy a házasságon kívül született gyer­mek atyjának családi nevét kap­ja, ha az atya a gyermeket tőle származónak elismerte és családi nevét a gyermek és az anya bele­egyezésével köziokiratba foglalt nyilatkozattal a gyermekre átru­házza. A törvényjavaslat a továb­biakban az eltartásra és gondo­zásra szorulók fokozott büntető­jogi védelméről intézkedik. Esze­rint vétséget követ el és két évig terjedhető fogházzal büntetendő, aki családi viszonyon alapuló el­tartási kötelességét nem teljesíti, az általa teherbe ejtett nőt támo­gatásban nem részesíti, aki nem viseli gondját a gondviselési kö­telezettség alá tartozó, testi fo­gyatékosság miatt önmagáról gondoskodni nem tudó személlyel szemben, végül aki gyermekét a nevelési kötelesség megszegésé­vel -erkölcsi züllésnek tesz ki. A töryényj avaslat indokolása utal arra, hogy nemzetpolitikai és általános társadalompolitikai szempontok mind fokozottabban irányítják a figyelmet a család, különösen a sokgyermekes csaló­nélkül álló gyermekek dók erőteiij esőbb támogatására. Az örökbefogadási jog jelenlegi szabályozása , gyakran akadálya annak, hogy a család nélkül álló gyermeket örökbefogadják. Ezért a javaslat annak biztosítása vé­gett, hogy egyesek kiskorú szemé­lyeket örökbefogadási szerződés kötése nélkül is családjukba fo­gadhassanak, külön jogviszonyt létesít. Az a cél, hogy az örökbe­fogadás háttéribe szorítása nélkül lehetővé váljék kiskorú szemé­lyiek családi körbe való jutása és ezzel ők beilleszkedj eoek a csa­ládnak szellemi, gazdasági és tár­sadalmi életébe. A névátruházás­ra vonatkozó szakasszal kapcso­latban az igazságügyminiszter in­dokolása kiemeli, hogv különösen a falusi lakosság érdekében gyak­ran felmerül az a kívánság, hogy a házasságon- kívül született gyer­mek apja, családi nevét a tőle származott gyermekre ruházza. A javaslatnak a névátruházásra vo­natkozó rendelkezésére hazánkban gyakorlati okokból azért is szük­ség van, mert fennálló jogunk szerint az utólagos házasságkötés nem minden esetben törvényesít. A társadalom alausejtjének a családnak hivatása a gyámoltala­nok és serdületlenek támogatása. A maganjoc eszközei nem elégsé­gesek, hogy ezt biztosítsák és ezért van szükség büntető szank­ciók bevezetésére. A bűnvádi el­járás megindítása és a büntetés kiszabásának közvetlen közelsége elég nyomatékos figyelmeztetés lehet, hogy a mulasztót magatar­tásának megváltoztatására és arra irányítsa, hogy minden erőfeszí­tést megtegyen a sértett kielégí­tésére. nyilatkoznak a szabolcsi baromfi­tenyésztők t Miként védekeztünk a baromfivész ellen Minden gazdát, gazdasszonyt élénken érdeklő kérdést vetettünk fel lapunkban. Szóljanak e fontos kérdéshez azok, akik hagyományos védekezési módot tudnak a ba- romfivész ellen. A nagy fontossá­ggá kérdéshez szól a következő levél: Igen tisztelt Szerkesztő Ür! Egyre növekvő aggodalommá! figyelem én is azt az óriási veszte­séget, mely országunkat a barom­fi állomány kipusztulásával fenye­geti. A Nyírvidék multheti felszó­lítására szívesen adom közre e té­ren tett saját tapasztalatomat. A baromfipestis máskor is járvány- szérűén lépett fel hazánkban s én Ilyenkor mindent elkövettem, or­vost, patikust ostromoltam, szak- könyveket olvastam, hogy azt ál­lományomtól távoltartsam. A ka­pott tanácsok alapján mindig na­gyon vigyáztam, hogy idegen ba­romfi udvaromba ne kerüljön. — Másodszor óljukat legalább heten­ként kitakarítattam és hamuval erősen leszórattam. Havonta me- szeltettem, legfőképpen az ülőru- dakat. Ivó- és etetőedényüket le­hetőleg forróvízzel naponta kimo­sattam, legfőképpen járvány ide­jén. Lágy eleségükbe hetenként ke serűsót kevertem s ivóvizükbe a baromfiaknak (sertéseknek is) egy liter vízre egy kávéskanál sósavat öntöttem. De ha sósav nem áll rendelkezésre, akkor a rézgálic, a Lisoform, vagy a mész gyenge ol­data legalább hetenként egyszer ugyanazt a szolgálatot teszi. De amikor a baromfi állományomban a pestis pusztítását nem bírtam így sem megállítani, megpróbáltam hydrárgirum osyciánát pasztilla ol­datban beáztatni az eleséget és azzal etetni, teljes Sikerrel, sőt akiknek ajánlottam, mind teljes si­kerrel használták. A fentnevezett szert a gyógy­szertárak csak orvosi rendelésre adják ki. Módját kellene tehát ta­lálni, hogy mindenki hozzá juthas­son. Én a következőleg alkalmaz­tam: 1 liter vízben 1 pasztillát feloldva, abban 1 liter tengerit egy éjjel megáztatunk. Mielőtt a ba­romfit 'kiengednénk, óljukba tesz- szük a beáztatott tengerit (egyéb­ként nem eszi meg). Ezt az eljá­rást eleinte másodnaponként, az­tán hetenként ismételjük, míg a vész meg nem szűnik. Később is a vész beállta előtt legalább havon­ként ajánlatos egyszer megismé­telni. Nyíregyháza, 1943 noveimbre 15. Tisztelőt'el: özv. Legeza Miklósné. Illyés előnyüket jelent az OTI-lgazolványok reformja Mint ismertes, a belügyminiszter rendeletet adott ki, — amely új Mun­kaadói Igazolványt rendszeresít az OTI-nál. Ezek az úgynevezett beteg- lapok alakban és szövegben egyaránt eltérnek az eddigiektől és a refarm kapcssán az intézet honorálta mindazo­kat a kívánságokat ,panazokat, amelyek az eddigi beteglapokkal szember fel­merültek. Mindenekelőtt világosbb, és könnyebben érthető fogalmazásban ál­lapították meg az új űrlapok szövegét. Az űrlapokon nem kell kitölteni a munkavállaló keresetére vonatkozó ada­tokat, amely nagy könnyebbséget je­lent az űrlap kiállításánál. A háztartási alkalmazott beteglapjá­nál sem kell kitölteni a fizetési rova­tot, nem kell nyilatkozni arról, vájjon a betegség tartama alatt a háztartási alkalmazott kap-e és mennyi javadal­mazást? Megváltoztak az új Munkaadói Iga­zolványok alakjai is. Egyesek a negye­dére kisebbedtek, úgyhogy az űrlapok kereteinek e csökkentésevei az OTI több mint 15.000 kg, pa­pirost takarít meg évente. Az új rendelet eltörli a háztartási al­kalmazottak munkaadói igazolványai után fizetendő 20 fillér térítési díjat és ezzel szemben mindegyik beteglap árát 2 fillérben illetve a postán vagy dohánytőzs­dékben árustott igazolványok díját 4 fillérben állapítja meg. A rendelet egy új igazolványt „Foly­tatólagos gyógyskezelésre jogosító iga­zolványát rendszeresít, amelyet eseten­ként és szükség szerint a kezelő-orvos ad át a betegnek. Kerékpárok Szakszerű javítása, alkat­részek raktáron. Legújabb Gr amafonl emezek villany és RÁDIÖ cikkek kaphatók. Használt és torölt grama- foBlemezeket veszek. GARAY ZOLTÁN műszaki üzletében, Luther-«. 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom