Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 197-246. szám)
1943-10-19 / 236. szám
(Trianon 24.) 1943 október 19, 3. uidal. Evangélikus lelkéss- evangelizáoió Nfi egfházán Ma reggel evangélikus lelkészevangé’i- záció kezdődött Nyíregyházán. A két napos evangéüzációra az ország különböző vidékéről 75 evangélikus lelkész seregiatt egybe, hogy az együttes elmélyülés óráin erőt gyűjtsenek a mai életben fokozatos felelősséget, fáradozást és «rőt követelő lelkészi munka számára. Az evangélizációt ma reggel istentisztelet vezette be. Az evangélizálc előadásokat Túróczy Zoltán püspök tartja. relése 1941-ben iényegesen jobb volt, mint az első világháború kitörése élőit, magyar iparosodás további adatai arról tanúskodnék, hogy az 1938. óta háziért területeken az ipari intenzitás jóval kisebb ,mint a trianoni területeken. Amíg 1941-ben a trianoni területen minden száz négyzetkilométerre átlagban 4.4 gyár üzem esett, addig a Délvidéken 2.8, a Felvidéken 2.4. Erdélyben 1,3, a Kárpátalján pedig 0.7 volt az arányszám, - Majdnem hasonló a arány a gyáripari munkásság létszámát illetően. 1941-ben a trianoni területen minden, százezer lélekre 38011 gyáripari, munkás esett, a Felvidéken 1459, a Délvidéken 1331. Erdélyben 1151, a Kárpátalján pedig csak 651. Ezek az adatok bizonyítják, hogy az utódállamok két évtizedes gazdaság- politikájuk során teljesen elhanyagolták a volt magyar területeket, mert bizonyára nem bíztak azoknál; tartós birtoklásában. Az iparhoz hozzátartozik a kézműipar is amely az 1941 évi magyar területén negyedmillió önálló mestert, háromszáz- ezer segédmunkást és majdnem százezer ianoncot számlál. mzm Mos ott áll a 15-ös huszár lovas- alakja Szatmár főterén. Kivont Kardja messze elriaszd minden gonoszt, minden ellenséget, aki az ősi magyar föld és nép ellen vetne cselt. Él a magyar huszárvirtus és áll az ezeréves szent haza s ái- lani fog, míg egy magyar is kardot ragadhat. Portugália precedens Törökországra ? Berlin. A Baseler Nachrichter ,,Portugália precedens Törökországnak“ címen közli az United Press egy londoni jelentését, amely szerint londoni politikai körökben kijelentették, hogy Portugália azon lépése, amellyel Nagy-Britanniának az Azcri-szigeteken portugál támaszpontokat nyújtott, precedensre szolgál ez a lkaim üli egy Törökországban végrehajtandó hasonló akcióra. TöTrökcrszágnak hasonló eljárása az angoltörök szövetségi szerződés keretén belül ugyanis most lehetséges, mert ez a szerződés hasonló szempontokat tartalmaz, mint aminők az ■angol—portugál szerződésben foglaltattak. Nagy érdeklődés előzi meg a Bessenyei Társaság csütörtök délutáni tisztújító közgyűlését Xközgyűlésen a Síi éves Hercaseg Ferencről Vietórís* Jóasel ár., a Kisfaludy Társaság tagja emlékezik meg Hatalmasan megaövihe- deli i magyar gyáripar termelésének értele A Magyar Vidéki Saj[ótudósító budapesti jelentése szerint a legújabb hiteles statisztikai, adatok érdekes ösezehasonlí- tásokra adnak alkalmai abban a tekintetben. hogy mi a különbség az 1913. és Nagymagyaroszágának és az 1941. év jóval kisebb Magyaroszágának gyáripari termelése között. 1941-ben Magyarországon 5379 gyártelep volt,, vagyis 46 gyárral több ,min't 1913-ban a 325 ezer négyzetkilométer területű Nagymagyarorszá- gon. A munkáslétszám 1941-ben 417 ezer fői tett ki, mindössze 12 ezer fővei maradt el az 1913. évi történelmi magyar birodalom, gyáripari munkáslétszáma mögött. Ezzel szemben 1941-ben 5,6 milliárd pengő volt a magyar gyáripari termelés értéke, ami 1913-ban kb. 3,2 milliárd aranykoronára, vagyis 3.7 milliárd pengőre rúgott. Eszerint tehát a magyar gyáripar termelésének értéké alig fele akora területen kétmilliárd pengővel emelkedett. Ez a növekedés csak részben tudható be a gyáripari termékek áremelésének s inkább azzal magyarázható, hogy a magyar gyáripar gépi felszeA. Bessenyei Társaság mélyreható munkássága a legszélesebb társadalmi és kulturális körök fokozódó érdeklődését váltotta ki. Most a Bessenyei Társaság okóber 21-én, csütörtök délután 6 órai kezdettel a városháza kistanácstermében tisztújító közgyűlést tart amely iránt a nagyszámú tagok közövt mély és élénk érdeklődés nyilvánul meg. A tisztújító közgyűlésen Szobor Pál elnök mond megnyitót. Kiemelkedő pontja a gyűlésnek a 80 éves Herczeg Ferencről szóló megemlékezés, amelyet dr. Vietórisz József, a Kisfaludy Társaság tagja, a Bessenyei Társaság tiszteletbeli tagja. írt és ad elő. A közgyűlésen javaslatot terjesztenek elő a Társaság népfőiskolájának önálló, megszervezése és igazgatása ügyében. A tisztújítás a tisztikart 3 évre válasz ja meg. Ezer, a közgyűlésen választják meg további 3 évre a választmányt is. A közgyűlés előtt, 5 órakor a választmány tart ülést, a közgyűlés után pedig a népfőiskola igazgató tanácsa ülésezik. A Bessenyei Társaság tagjainak figyel, j mét ezúton is felhívjuk a közgyűlésre, amelyen a jelek szerint igen sokan megjelennek hogy kifejezésre juttassák a magyar kultúra erejébe vetett hitünket. Nyíregyháziak Szatmármegyében a volt 15. cs. ás kir. imszárezrefi hősi erniá k mű Tárnak felavatási ünnepségén Szaf márnémeIliben október 17-én, ezen a verőfényes, szép vasárnapon szivet* lelket boldog magyar hittel, reménységgel és büszkeséggel betöltő ünnepség volt. Az Abtila-téren ezen a napon avatták fel a volt 15. cs. és kir, huszárezred! hősi emlékművét. A szobormű daliás magyar huszárt ábrázol a világháborús idők délceg egyenruhájában. Ez a magyar vir- ; tust, ősi magyar erőit sugárzó huszár- emlékmű sok-sok szabolcsi magyar szivét is hangosabb dobogásra lelkesíti, mert a 15-ös huszárok vitéz regimentjében a leg- derekabb szabolcsi fiúk is ü[t nyargallak békében, és háborúban. Az avató-ünnep impozáns képe felejthetetlen látvány volt. Az emlékmű köOktóber 19 én Ma utoljára Kon:oly müvéé;i magyar film Ma utoljára Féltékenység Komoly sitiért aratott Nyíregyházán is mert nemcsak tartalmánál fogva mim mint a többi roäg ar fim de kitűnő rendezése és első vonalbeli szereplői nek nagyszerű a! kifása miatt is. * Tolnav— Somlav Szerda I o rá Csütörtök 9 MÚZSA Előadások kezdete xhA V26, V28 Z-dgray Julianna ötleteiből készült ko moly témájú film, kiváló művészekkel a főszerepekben. Kezdési idők Vasár- és ünnep nap 3, 5, 7, 1 rül a fellobogczott ítéren a szatmáriak J hatalmas sokasága jelent meg. Az ünnep - I ségen a Főméltóságú Kormányzó Úr képviseletében csatai Csatay Lajos vezér- ezredes, m. kir. honvédelmi miniszter jelent meg. Olt volt a diadalmas Összefogást hirdető ünnepen vitéz Bédy Alajos altábornagy, vilféz Toókos Gyula vitézi törzskapitány, Vattay Antal altábornagy, lovassági felügyelő .vitéz Ireghy ezredes, ezredparancsnok. A vollt 15-ös huszárok képviseletében vitéz gróf Tolvay .József altábőrnagynak, azi Országos Tűzharcos Szövetség elnökének veretesével nagy tiszti, altiszti és legénységi küldöttség vett részt az ünnepségen. Az avató beszédet vitéz gróf Tolvay József altábornagy mondotta a dicső emlékezés fáklyafényét felnyitó átéreztetéssel. A vollt 15 -ös huszárok altisztjei és legénysége nevében vitéz Isltvánffy Elek alhadnagy tartott beszédet* a magyarság őserejű harcrakészségét kifejező erővel a régi közös huszárok festői egyenruhájában, rendkívüli hatással. Nyíregyházáról is .nagyszámban vettek részt a szép ünnepségen a volt 15-ös ezred tagjai, közül, így ott láttuk dr. Fráter Ivánt,, dr. Kcvách Győzőt dr. Szöllőssy Pált, Hanusz Lászlót és más több egykori 15-ös huszárt. A szatmári tűzharcosokon kívül nagyszámban megjelent vidéki tűzharcos csoportok között a nyíregyházi tűzarcos főcsoport is képviseltette magát, Sefáni Gyula tart. százados vezetése alatt. Az emlékműre az első koszorút, a l'ő- méltóságú Kormányzó Úr koszorúját csatái Csatay Lajo9 vezérezredes, honvédelmi miniszter helyezte el s őt követték a koszorúzók hosszú sora. Az ünnepséget hatalmas díszmenet, majd Ijöbbezer terítékes, egytálas öajíársi táborozás követte. Ifsloic kikötőváros lesz a Sajó hajózhatóvá féléiével Miként ismeretes, a földművelésügyi minisztérium kezdemenyezésére és elhatározására megindult a Sajó hajózhatóvá tétele, A nagy kétséget igénylő műnk» során a földmívelésügyi minisztérium elgondolása alapján igen nagy horderejű tervek kivitelezése lépett előtérbe, — Ugyanis arról van szó, hogy amint a Sajó hajózhatóvá válik, Miskolc kikötővárossá történő kiépítése megkezdőlik. Ebben, az irányban megindultak az érdekeltek bevonásával az előkészítő tárgyalások. A földmívelésügyi minisztérium terve az, hogy Miskolcon a Sajó-parton levő városi vágóhíd és jéggyár közvetlen közelében, megépíti a kikötőt, melyben a budapesti Nemzeti és Szabadkikötő mintájára, különböző mezőgazdasági termények és egyéb darabáruk részére tárházat épít. Ezeket az érdeklődőknek a kikötő vezetősége bérbeadja. A létesítendő Sajó- kikötc a MÁV—Gömöri pályaudvarral lenne iparvágánnyal összekötve, ehhez a pályaudvarhoz egyébként ezidőszerint is vezet a vágóhídiéi kiindulva egy ipar- j vágány, I Á nagyhorderejű és Miskolc város jö- j vő fejlődésének szempontjából ma még I eléggé fel riem becsülhető előnyöket jelentő tervek előzetes megbeszélésére Miskolc város polgármesterénél a íöld- j mívelésügyi minisztérium kiküldöttének j részvételével, értekezlet volt. A terve- ! zeit szabadkikötő, minthogy Borsod megyében nagyszámú íparelep működik, nemcsa kezek fejődését teszi majd lehetővé, hanem újabb ipartelepek létesítését fogja elősegíteni. Hogy pedig milyen nagyfonitosságú és forgalmas lesz az új kikötő, megemlítjük hogy úgy a borsodi szénmedence szene, valamint a Bükk- hegység közel 150.000 hold erdőterületének kitűnő minőségű fája, a hegységek gazdlag mészkőelöforduLása, a diósgyőri és ózdi vasmű termékei közvetlen vizi- ufat nyernének a Tiszán át Európa vízrendszerébe, emellett az Alföld terményei is olcsó vízszállítás előnyeihez jutnának észak felé, GoBdolaloivasé A régi Ausztriában, egy hadgyakorlat al La Imával Galgojtzy tábornok befejező megbeszélést tartott a parancsnokokkal, szűkszavúan és félreérthetetlenül, mint ahogy mindig szoka, Aztán fölszállt paripájára és ellovagolt. Rövid vágta után azonban megfordult és odakíáltott a még mindig együttlévő tisztcsoportnak: ..Önök is nekem !“ lEerékpiírob Szakszerű javítása, alkatrészek raktáron. Legújabb GramafoniciiiesEek villany és RÁDIÓ cikkek I kaohatők. fiassnáit és töröl! grama-| í0fiiemese&§t Yesaefe. GARAY ZOLTÁN „ műszaki üzletében, Lufher-ia H —■ DenavuráU-szeii $**jréf*i-'kí*Aia j*£y*ék Kuet kamaté J ó • A SstatéWn. üet&lea-utca í. Mám.
