Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 197-246. szám)
1943-10-29 / 245. szám
rJdat.l. Mhmmí Ä10LC í T~r áiományok a Vörös Kereszt ész? mgf gyűjtésén Szabolcsvármegye községeinek adómánya: Községi Elöljáróság. Nyírac; ád P 35.— Községi Elöljáróság, Kenézlő 114.76 Községi Elöljáróság, Nyírlugos 40.— Körjegyzőség Eperjeske 504.20 Elöljáróság Nyírbogdány 22.60 özv. Nozdroviczky Lászlór.é, Dögé 102 __ F orciere Biztosító Társaság vezérügynöksége tisztviselői 50 — Elöljáróság Kisléfa 105.— Körjegyzőség Záhogy 5.— Elöljáróság Ófehértó 10.— Elöljáróság Baktalórántháza 22 — Káliósemjén község 10 — 1st váívmaiom Nyíregyháza. - dr. Hibján Géza 200.— Nyírbogdányi petredeumgyár 3000.— Községi Elöljáróság Nyírbogát 40,— Nyírgyulaj község 36__ Ven csellő község 921.— Búj község 117.50 Ti szádob község 151 — Piricse község 57._ 50119 és 5012G sz. íveken Dohanícs Jánosáé gyűjtése: Gör. katolikus egyház és« iskolák: Bányay Jenő P 20 — Sereghy László 10 — dr. Mihalovich Sándor 100 — dr. Papp György 50__ A ntalóczy Kornél 10 — dr. Cselényi István 3.— Olvashatatlan 3.— dr. torok Béiátié 5 Tóth István 5 — Szilvássy József 5.— Cselényi Sándor 5.— Godácsy György 5._ bazekas György 1 — dr. Dohamcs János 15.— Znojemszky Ferenc 15.— Bácsfalvy Antal 15. Arad vári Béla 15 — Bolváry Zoltán 6.— Bársony Sándor 6.— Veszély László 6. Lakatos Ernő 6.— Horváth János 10.— Bak Sándor 10.— Lóky Károlyné 6. Király Jenőné 6.— Baditz Károly 15.— dr. Kiss Lajos 10.— Pataki Istvánná 3 Rónay János 3.— Összesen: P 379.— Bölcsi hiiíIA (Trianon 24.) 1943 október 29. A közellátási kormány biztos fontos rendelet« a zabutalványok beváltásáról \ itcz dr. Jekey Ferenc főispán, a vármegye kör ellátási kormánybiztosa a kö« vetkező fontos rendeletet adta ki: Mindazok a bérkocsi fuvarozók és fuvarozási vállalatok, akik a közellátási kormánybiztcsságtól zab«utalványt kaptak, utalványaikkal együtt a zab megvásárlása céljából a Nyíregyházi Magyar Mezőgazdák Szövetkezeténél (Zrínyi Ilona u L sz., I. em.) saját érdekükben azonnal jelentkezzenek, ahol is az utalvány átadása esetén a lovaik részére kiutalt za« bot megkaphatják. Nyíregyháza, 1943 október 27. Vitéz dr, Jékey Ferenc főispán, közellátási kormánybiztos Lezuhant a tecgeriezArral meg- rakott szekérré! egy téglást ;azdálkodó és szörnyethalt 50118 sz. íven (Hubay Balázsáé gyűjtése) Evangélikus egyház és iskolák: Bertalan Kálmán Turóczy Zoltán dr. Rozsé Is-ván Solymár János Csákó Gyula Kopcsc János Homolay Gyula Szmolár Mihály Markó András Q2--V• ívonthy Gvuláné Joób Olivér Balczó András M árföldi Endre Ev. Diákotthon T é 1 i a Imát úgyszintén mustot, uj bort msEBBBsamm legmagaßabo napiárban megbi- fó,lmAfészere állandóan vásár©. l°fe. AJmáhöz, ládákat, maslhoar hordaköi adok. Termelőhöz hi vasra felmegyek Läezkovs^ky András Nyíregyháza, Vay Adám utca 11. Telefon 29—08 ggp Meg dobbőn ío szerencsétlenség történi a közeli Téglás községben. Kocsis András 67 éves téglási gazdálkodó a közeli bérgazdaság ból tengeriszárai szállítóit kétlovas szekerével Az idős gazdálkodó jó magasan megrakta szekerét é3 nyu godtan elindult hazafelé. Útközben azonban fiatal lovai megvadultak és vad száguldás közben a szekeret helefoidítoíták az árokba, Az idős gazdálkodó hatalmas ívben repült le a szekérről és eszméletlenül terült el a kövezeten. Többen segítségére siettek, de ekkor Kocsis Andráson már nem lehe- ett segíteni, mert meghalt. A csendőrség a halálos kimenetelű szerencsétlenséggel kapcsolatban áronnál megindította a nyo mozást és ennek során megáliapi tolta, hogy sz idős gazdálkodó a Gyuiahalmi bérgazdaságból akart tengeriszárat hazaszállítani. Szekerét _ jó magasan megrakta, majd amikor a műúton egy lejtős rész kéz ért, szekere egy kicsit megszaladt, Kocsis András próbálta megfogni a fiatal' lovakat, de a hámfa — tekintettel arra — hogy a szekér rudja rövid volt, állandóan ütötte a lovak lábát és azok ettől megvadulva futásnak eredtek és ennek következtében borult fel a szekér. A helyszínre érkezett orvos megállapította, hogy Kocsis András halálát súlyos koponyaalap!» törés és agyrázkódás okozta, lün cselekmény nem ferog fenn és így a kir. ügyészség a temetési engedélyt megadta. Tizesrar pengén jutalon ü bar^űpeitii elleni jpydgysxar feltalálójának Ma már a Legtöbb betegség ellen, mely háziállatainkat fenyegeti tudunk véde-í kezni mert megfelelő gyógyí.ó szerek állanak rendelkezésünkre. Sajnálatos kivétel a baromfi ami annak a bizonyítéka, hogy a baromfitenyésztés színvonala még mindig nem kielégítő hazánkban. Ha va« '»amilyen fertőző betegség üti fel fejét a baromfiudvarokban tehetetlenül kell néznünk pusztítását,mert nincs semmiféle eszközünk terjedésének megakadályozására. így nem csoda, hgy a most dúló baromfipestis akadálytalanul terjed ucfi- v arról-ud varra községrői-községre és szedi az áldozatok ezreit. A Földműve- ésügyi Értesítő augusztus elején mindösz- sze 2041 baromfípestissel .fertőzött ud- V'-rró! tett említést, ez a szám azonban hitetlenül sokkal nagyobb. A hivatalos adat ugyanis csak azokat az udvarokat foglalja magában, amelyeket a hatóságodnak bejelentet,ek, de a be nem jelentett udvarokról nincsen semmi adatunk. Különösen a Dunántúlon alig van már község amelyet a vész nem ért volna el. Vannak ugyan törvényes intézkedések, amelyek szükség esetén udvar- esetleg KÖzsegzáriatot rendelnek el .előírják az elhullott állatok megsemmisítését, az ud- varo.x fertőtlenítését, ámde az intézkedések foganatosítása egyrészt a termelő nemtörődömsége, másrészt az állatorvosok csekély száma miatt nem történhetik meg kellő eréllyel. Kutatva az okokat, amelyek baromfiállományunk mai helyzetét előidézték, — megállapíthatjuk, hogy azok kél, egymással szoros összefüggésben álló körülményre vezethetők vissza. Az egyik a ki nem elégítő takarmányozás a másik az élőbb-bői önként folyik, tudniillik a baromfiállomány leromlása, a betegségekkel szemben va!ó ellenállásának csökkenése. Ilyen körülményeik között nem lehet csodálkozni, hogy a vész szabadon gat ázdálkodhatik — mérhetetlen- kárt okozva a közgazdaságnak. Abban nem lehet nézeteltérés, hogy valamit tenni kel, ha nem is a ma, de legalább a jövő érdekében. Szomorú, hogy a baromfipestis még ma is gyógyíthatatlan betegség és az orvosok lanács- .annul állanak eddig vele szemben. Ennek pedig oka az, hogy a baromfipeseis csak hosszú időközökben jelentkezik nálunk. A legutóbbi vész óta három évtized telt el, így a magyar orvosi karnak nem is volt alktlma a betegség mibenlétének megismerésére és nem forgott fenn az ellene való védekezés szükségessége sem, továbbá a baromfitenyésztésnek akkor még nem volt olyan jelentősége, mint amilyen jelentősége van ma mind közgazdasági, mind közellátási mind pedig szociális szempontból. — Egy c-'yan termelési ágról van szó, amely a nemzeti« vagyon tekintélyes részét szolgáltatja, s amely az ország legnagyobb társadalmi rétegét, a kisgazdát, kistisztviselőt, kisiparost, szóval a kisembert érinti elsősorban. Magyarország gazdasági életében a baromfitenyésztésre fontos szerep vár. A háború után a mi hivatásunk lesz, hogy Európa ipari központjait tojással, baromfival és tenyészállattal lássuk el. E fe'adatot csak akkor oldhatjuk meg, ha mindent elkövetünk baromfiállományunknak a háború utáni időkre való megmentése érdekében. E cél vezette a Baromfitenyésztők Szövet« kezete vezetőségét, amikor legutóbbi ülésén elhatározta, hogy az állategészségügyi intézeteket lö.GtO pengővel segíti a kísérletekhez szükséges anyagok beszerzésében. Ezenfelül 10.000 pengő iu« íalmat tűzött ki annak, aki egy minden tekintetben kifogásaim, hatásos és bárki által o'csón könnyen beszerezhető gyógyítószert feltalál, & Der Nene fag njabb leleplezései fieies ffiegfesztegetéseiréí Prága, (TP) A Der Neue Tag c. prágai lap ,,Emigráns jellemképe" cím alatt vezércikkében foglalkozik Sforza gróf és Benes viszonyával. Sfoiza gróf ugyanis az emigrációban elsősorban ujságírótevé- kenyseget fejteit ki. Hamarosan aktíC politikai intiikáns lett Brüssel, Paris és Genf között. Nincs mit tehát ’ csodálkozni azon, ha hamarosan baráti kapcsolatba került a demokrata külpolitika minta« szülöttjével Benes Eduárddal. Benes sajtófőnöke, Hajek révén levelezői állást eszközölt ki sámára a Lidové Noviny- nei A honoráriumról természetesen a csehszlovák (külügyiíminszt-érium gondos« kodott. Ugyancsak a külügyminisztérium hzeteit a Melantrich kiadóválla/latná'l megjelent könyveinek fordításért. Ezzel szemben Sforza cikkeiben az akkori Csehszlovákiát a világ legjobban kormányozott államának titulálta. Benes és Sforza közölt még messzebbmenő pénzügyi tranzakciókra is kerüt sor, amelyek« re az egykori csehszlovák külügyminisztérium! titkos aktái adnak felvilágosítást. Többnyire Géniben találkoztak a Népszó vétse g ülé sein. 1932 márciusában Benes újból Genfben időzött, ahonnan 200.000 francia frank ■sürgős átutalásira szólította fel Hajekei Mivel azonban Prágából nehezen lehet« leit francia frankot átutalni Genfbe, _ 1932 március negyedikén Hajek negy- venegyezer svájci frankról szóló csekket juttatott ed Genfbe dr. Vladimir Kucsera köveftségi tanácsos cómére, aki a pénzt francia frankra váltotta át. Március hó 18-án Benes a következő, csak felü'ete« sen ceruzával kiállított nyugtát adta át Numerának: „200.000 francia frank Sf. gróf számára, Jan Hajek igazgatótól átvettem. Genf. 1932. III. 18. Aláírás: E. Benes". Még ugyanebben az évben két« szerennyi összeget kapott Sforza gróf a csehszíovák kül'ügyminisztériumtdl. Nyíregyház m város polgármesteri hivatala. K: 29835/1943. Felkiyom a helybeli kereskedő két, tárházakat és mindazokat, kik rózgade forgalomba hozatalával foglalkoztak, hogy a f. évi elszámolásukat a városi gazdasági hivatalhoz^ f. hó 30 ig nyújtsák be. Az elszámolásokhoz a ré^gá líc jegyek is csatolandók. Nyíregyháza, 1943- október 25 SZ9H0R PÁL •. k. polgármester. H.Cmay István féle fűszer üzlet el Kert utca 27 alatt megvettem és ■ovember l>én megnyitom Ké>fcin a njgyérdemü vásárló közCn ség szives támogatását Bagdy Sándor A megrendelt árukat házhoz szállítom
