Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 197-246. szám)

1943-09-06 / 201. szám

4, oldal. (Trianon 24.) 1943 szeptember 6, TV áz új magyar fereskeééj A bgd vteeltob és hadigondozottak ni^segUéMérdl széid rendektől elfogadta a 42-es Ucottság Komoly figyelmeztető szavakat mon­dott az új kereskedőtársadalom felé Zsin­dely Ferenc kereskedelmi miniszter. — Hangoztatta, hogy az új kereskedőreteg- nek legalább olyan becsületesnek kell lennie, mint amelyiknek a helyébe lé­pett. Annakidején magunk is többízben foglalkoztunk a kereskedői etikával és a kereskedői utánpótlás kérdésével. Kifo­gásoltuk azt, hogy az új kereskedő egzisztenciák igen tekintélyes része egy­általán nem nézi élethivatásának a keres­kedői pályát, hanem tisztán csak gyors meggazdagodási lehetőségnek. A liberálkapítalisztikus fejlődés kora nálunk arra az időszakra esett, amikor a nyugati államok kapitalista szervezete már teljesen kivirágzott. Évszázadok szor­gos munkájával, nemzedékről-nemzedék- ra építette ki a nyugati polgárság a ha­talma? ipart és a mellé szorosan, fölzár­kózó kereskedelmet. Új piacokat szerez­tek, s bámulatos aikalmazkodóképesség- gel igyekeztek piacaik minden igényeit kielégíteni. Nálunk minderre nem volt idő, A Habsburg iparpolitika következté­ben Magyarországnak az volt a feladata, hogy a Lajtán-túli országok nyersanyag- termelő helye legyen. Nem indulhatott ipari fejlődés s éppen ezért kereskedel­münk ,amely a középkorban még oly nagyhírű volt — hogy annak révén a magyar pénz éppen olyan nemzetközi va­luta szerepet töltött be, mint a világhá­ború után a dollár —, a török háborúk korszakában fokozatosan visszasüllyedt. Nem keletkeztek magyar pénzintézetek a magyar kisvállalkozók és kiskereskedők támogatására s mire észbekaptunk, akkor oiúr a, liberálkapítalisztikus fejlődési ütem következtében Bécs ragadta magához a gazdasági kezdeményezést, E gazdaság- politika következtében a magyságnak jó­formán semmi beleszólása nem volt a nemzet igen fontos részét alkotó keres­kedő-osztály kialakításában. A fokozato­san a magyarságba olvadó rác. görög é* örmény kereskedők helyét nem magya- - rok, hanem zsidók váltották fel, Mikor aztán elérkezett a leváltás, alul­ról kezdeni alig ízlett egy néhány em­bernek. Egyszerre készen akartak kap­ni mindent: szaktudást és hozzá vagyont is. Sokan voltak és vannak ,akiknek a hátsó gondolatuk, az, hogy a mostani há- orúo konjunktúrában meggazdagodnak vagyonukat átmentik a békeidőkbe s ak­kor majd valamilyen nyugdíjas hivatalno­ka áliásban helyezkednek el. Ezekből a kereskedőkből hiányzik minden önálló- ■sdg ®s kezdeményező erő s nem is akar­ják a kereskedői tevékenység tudomá­nyát s lélektanát elsajátítani. Hozzájuk szóltak a miniszter figyelmeztető szav ú s mi nyugodtan hozzátehetjük, hogy a ma­gyar nemzetgazdaság csak akkor lesz .rós a az új kereskedőréteg nemcsak szak­tudásban, de erkölcsileg is legyőzi azt amelyik helyébe került. Jogunk saját faj­tánktól sokkal többet követelnünk, mint attól a zsidóságtól, amelynek magyarelle­nes voltát ismételten megállapították. - Nem annyit, de sokkal többet kell ten­nie az új kereskedőrétegnek s minden bizonnyal megtalálja saját Számításait az a kereskedő, aki páyájánaJk jelentőségét at érzi es sohasem tér le az etika útjárél A magyarság biztos jövőjét a hivatása maagslatán álló kereskedő-osztály éppen “gy, elősegíti, mint ahogy agészséges gaz- asági^ fejlődését és megerősödését maga­tartásával megakadályozhatja. Budapest. A 42 tagú országos bizott­ság pénteken délelőtt ülést tartott, A bi­zottság Köós Zolán előadásában négy kormányrendeletet tárgyalt. A bányaille­tékek újabb megállapításáról szóló ren­deletet elfogadta. Ezután a hadviseltek és hadigondozot­tak megsegítéséről szóló kormányrende­letet ismertette Koós Zoltán előadó. A rendelet szerint az 1942. évi XV. te. alap­ján megszerzett és felhasznált ingatla­nokért és egyéb vagyontárgyakért befo­lyó ellenértékeknek azt a részét, amely az átengedésre kötelezetteknek járó té­rítési meghaladja, általában hadigondo­zásra, hadigondozási intézmények létesí­tésére, fenntartására és fejlesztésére,, a haidijroikik/antak és más 'hadigondozottak gazdasági önállósításának előmozdítására kell felhasználni. Az említett gazdasági személyek gaz­dasági önállósításának előmozdítását kü­lönösen kisipari, vagy kisüzemi (kiskeres­kedői) felserelések, illetve gazdasági fel­szerelés beszerzésére fordítandó kölcsö­nök nyújtásával kell elősegíteni. A bizottság a rend el etet elfogadta, A fémből verhető pénzérmék mennyi­ségének újabb megállapításáról szóló ren­delet, a borkereskedők fel nem használt pincéinek és üres hordóinak, valamint egyéb tartályainak az 1943. évben ter­melt must bor és ezek meLléktenmékei- nek elhelyezése céljából való igénybevé­teléről szóló kormányrendeletet is elfo­gadták, (MTI.) igy fiaim legény élet-balál klzdeime a Tisza érvényével Váradi János 19 éves gazdasági alkal­mazott, Taktakenéz határában a Tiszába fulladt. A fiatal legény élet-halál harcot folytatott a vízben, azonban az örvény halálos szorításából kimenekülni mm birt. A szerencsétlenség idején az uradalom kocsisai a Tiszánál tartózkodtak, mert azt a parancsot kapták, hogy a lovakat meg kell mosni. Ezek közölt volt a fia­tal Váradi János is, aki édesapja paran­csa ellenére egy ló hátára ült és belo­vagolt a Tiszába'. Az első alkalommal sikerűit a lovat megfüröszteni és visz­szahozni. Amikor másodszor is vissza- •ment a vízbe, egy vak lovat lovagolt, A ló megriadt a Tisza sodrában és 'eve­tette magáról Váradi Jánost, aki egy- ideig háton úszva menekült a part felé. Megmenekülnie azonban mégsem sike­rült, mert örvénybe került és a víe sod­ra percek alatt elnyelte. Édesapja kere­sésére indult, megmenteni nem iskerült, Váradi Jánost holtan ’húzták ki a Tiszá­ból. A szerencsétlenségért seokit *em terhel felelősség, mert azt a fiatal le­gény vigyázatlansága idézte elő. ss&BBswmmBE&smBmBB&wMBMawBmmBmBaMmsmmmKMgssBaBSB A géfyák Htnab indultak Aj hazájuk felé Vásár olf® tíKÜÍÁrakai, Hri) nél di, Vi«*«**, kaUUka- ^7. ,f' HÚeáeuaemü rövidárukat Bálit Bitinél Ta; Ádám utca u Takürákáéjáró A tavasz hírnökei: a fecskék és gólyák lassan búcsút vesznek az országtól és el­indulnak új hazájuk felé, hogy az esős , őszt és kemény telet elkerüljék. Vasár­nap gyülekeztek a gólyák. Keményre ra­kott fészkeiket méltóságteljesein körül­lépkedték itt kelt csemetéikkel, a fész­ken egy-két gazt még megigazítottak de nem maradt el a jellegzetes kelepelés sem, majd a magasba emelkedtek és hosszú időn keresztül örvényszerűen ke­ringtek a fészek felett. Ezzel érzékeny bú­csút vettek a kedves kis hajléktól és nyílegyenesen elindultak dél felé Az emberek gondolatokba merülve néz­ték a 250—300 gólyát, amint a keringést abbahagyva elindultak új hazájuk felé. Hogy mit gondoltak, nem tudjuk csak sejtjük. Azon tűnődtek, hogy hová men­nek a magyarságnak kedvelt madarai. — Hány gólya érkezik meg az új hazába és hány jön onnan vissza. Az egyszerűbb emberek a gólyák távo­zásával' kapcsolatban jósdásokba bo­csátkozlak. Az egyik a korai ősz beálltát a másik a szigorú és kemény tél elkö- vetkezését jócolta. Akár ez következzen vagy akár az, egy bizonyos, a nyárból eiősen megyünk kifelé A hosszú, kitartó és rekkenő hőséget hűvös, szitáló, szinte őszies eső váltotta fel. Ez pedig már az ősz előszele. Nem is beszélve arról, hogy a fák levelei napról-napra sárgulnak és hullanak. De lássuk, mit mond a tudományos világ a gólyák távozásával kapcsolatban. Dr. Nagy Jenő, a Tiszántúli Madárvédő Egyesület elnöke a korai távozással kap­csolatban kijelentette, hogy ez a rekkenő hőséggel magyarázható. A gólyák ked­venc eledele, a tücsök és sáska a nagy szárazságban elpusztult és ez késztette a kedves madarakt arra, hogy szeptember első harmada helyett már augusztus vé­gén búcsút mondták az országnak és el­szálltak DéúAfrikába, hol a telet töltik. A gólyák azonban nem maradnak so­káig, nekik két hazát adott végzetük és tavasszal ismét megnépesedneik réskeik és tőlük lesz tarka a határ. á leigye! lommnnista hadsereg Berlin. A moszkvai Pravda jelentése szerint a Szovjetunióban egy második lengyel hadosztályt alakítottak, úgy, hogy most már a vörös hadsereg kereté­ben egy egész lengyel hadseregcsóport van. A Pravda a lengyel kontingens megnövelését az önkéntesek tömeges özönJésével indokolja. Nyiiván sok ’en- gyel, akik még a szibériai koncentrá­ciós táborokban sinylődnek, az éhhalál és kimerülés hosszú halála elől, — mely az angol sajtónak, például a Manches­ter Guardinnaik megállapítása szerint is már sok százezer lengyelt elpusztított — inkább a gyors halál lehetőségébe me­nekül. A Szovjet ilyen módon ágyútölteléket szerez, amelyet felületes képzéssel Küld a frontra. A Pravda jelentése szerint a csa knemrégiben felállított első lengyel divíziót már a frontra küldték, hogy a nyári ofíenzíva szörnyű pusztulásai ál­tal támadt réseket ilyen móodn is ki­tömjék. A szovjet ezenkívül külön len­gyel kommunista sercgrésszel is rendel­kezik, hogy a szövetségeseik győzelme esetén a lengyel kommunista kormányt e*nek a segítségével ültesse nyeregbe, hogy azután a szövetségesek felé azt hirdesse, hogy ő nem avatkozott be Lengyelország belső ügyeibe, hanem Szovjet-Lengyelország ,,a lengyel nép szabad akaratából'1 alakult meg. A poli­tikai számítás ■ rendkívül következetes. Egyelőre csupán a katonai tények álla­nak vele szemben, még pedig a német hadsereg elhatározott ellenállása. Panasz sí utcaseprőire A járművek vezetői közül sokan pa­naszai fordultak szerkesztőségünkhöz. Elmondották hogy a legnagyobb forga­lomban, amikor a hetipiacra érkező szekerektől mozogni is alig lehet az út­testen, az utcaseprők nagy nyugalommal a targoncájukat az úttest közepén- hagy­ják és ezzel akadályozzák a forgalmat. Sepregetés közben nem feltétlen szük- séges, hogy az utcaseprő targoncája pontosan az úttest közepén álljon, meg­lehetne oldani úgy is, ha a gyalogjáró széléhez állítanák ,ebben az esetben uem képezne forgalmi akadályt s a seprege­tés tisztaságán ez semmit sem változ­tatna. iHvnfíftii ..........mi N em fiája, fen miért csalt Chlinyánszky Andor Béla 27 éves sá­toraljaújhelyi érettségizett magántiszit vi­selő megjelent Juhász József rabéi hen­tesnél ,akinek Fazekas Gáspár Ferenc földbirtokoís és fürásztelep-taiiajdonos- ként mutatkozott be. Mint ilyen fölaján­lotta, hogy két sertést tud eladni olcsó áron. Miután a vételárra megegyeztük, Juhász 200 pengő előleget adott a jófel- lépésű ,,földbirtokos -n.ak. Chlinyánszky az előleggel elutazott. A hentes följe­lentésére megindult ellene a nyomzoás amelynek során kiderült, hogy álnevet használt, se földbirtoka, se fűrésztelepe se disznaja nincs és soha nem is volt. Az ügyészség dr. Panigay Béla mára- marosszigeti törvényszéki bíró elé ál­lította ,ahol Chlinyánszky-Fazekas beis­merte, hogy a csalást elkövette, de an­nak — úgymond — nem tudja magyará­zatát adni, hogy miért tette. Annál ke- vésbbé. mert a pénzre nem volt szük­sége, A törvényszék háromhónapi fogházra ítélte. Az ítéle jogerős.- „Tttü’MMRÁFfi“ tű&egyíííaJI. ^ Sés, ezép, ölesé. Kamaté pajwrfU í etében. MALMOK FIGYELMÉBE! Elkészüli az uj rendelet alapján vámcstre napié barcakonyv kapható: Jóba-pupirÜEl&iéh&M ■ ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom