Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 197-246. szám)
1943-10-23 / 240. szám
{Trianon 24.) 1943 október 23. J fnmmtK ^ J l Abolcs I. HÍRLAP h »iá*j, Néhány szó létté gjógyffirdiről Irta: Plsszer János Kétségtelen az, hogy ugyanolyan költséggel, mint aminőbe a pesti embernek karma,dmagával a sóstói időzés kerül, kö- zolebbfekvö, elevenebb és 1'álcga.cttabb ne meg kényelmesebb helyen is élt ölhet az ember két hetet, mínif ahog'yan ez a nyáron velem is megesett. De nem azért mernem harma dm agam mai a Sóstóra, hogy ott keleti kényelmet keressek, hanem azért, hogy felidézzem azokat a kedves és felejthetetlen emlékeket, ame- , lyek bennünket a Nyírséggel összekötöttek és elválaszthatatlan lelki közösségben tartanak. Ezért érdemes volt odamenni. Ott is, de eljövetelünk után, olvastunk panaszokat a Sóstóra, Ki ezt, ki azt panaszolta. de di-csérő hangot keveset olvastunk. Pedig megérdemli a Sóstófürdő, hogy jót is, szépe is mondjon róla, különösen az, aki Nyíregyháza lakosa, aki ott él, akinek üdülőhelye szórakozóhelye, fürdője, kii ándulóhelye, nyaralója es jó levegőjének forrása a sóstói erdő, a fürdő. Szép az az erdő! Levegője tisz- j ta, hűsíti a benne tartózkodót. Nem j , schönibrunni" lombfaiak, síkra. függőleges és vízszintes síkokra borotváltak a Iák, hanem a természettől áldottan ont- ! ják az ózont. Májusban az akácillat te- i szí kellemessé, míg lombhuLláskor szín- j pompája gyönyörködtet, mint a Kárpáto- j kát a lombkoszorú ezerszínű pompázata, fia még a fák fagyöngyét is eltávolítanák, semmit sem lehetne elenvetni. Ottlétünkkor még az az öröm is ért, hogy az erdei úton volt megengedve a kocsi közlekedés és mi ezt boldogan élveztük is. visszaemlékezve arra az időre amikor még ez az erdei út volt a fürdő útja és azon döcögtünk taligán ki és be. A szálloda, a svájci lak, a fürdő a régiek Restauráció rájuk férne, de ma háború van! Elégedjünk meg szerényebb külsővel is. A vendéglő háborús étlappal ugyan, de pompás ételekkel és kitűnő italokkal érdemelte ki a dicséretei;. A kiszolgálás is jó volt és legfeljebb a nagyobb látogatottság idején akadozott kiesé. Nyári vendéglőben nem szólhat ez ellen panaszos szó! A svájci lakban lakni, csak az ágynemű hiánya miatt volt kissé kifogásolható, de a zajtól ment volta kárpótolta a kapcsolatos kívánalmakat. A fürdőtelep gondozott, ápolt és virágokkal megfelelően beültetett volt* csak megelégedésit válthatott ki. Mindenkinek kedvére, ter- mésztesen nem volt lehető a seprés él locsolás idejének megválasztása. Elég, hogy a ,,csúcslátogatás“ idején tiszta és fellocsolt volt a növényzet és az út mindenütt. Talán a fürdőnél volt kívánnivaló. Régen még az a rend járta, hogy a fürdőt reggel 6 órától, sőt még korábban is lehetett használni. Este 6 órakor megadtak fürdőjegyet. Most, ,yszociális okokból'’ reggel 8 órakor nyitják és este 6 órakor zárják a fürdőt. Természetes, hogy így, reggel sorbanáilás volt a fürdő körül, míg délután bosszankodó emberek állapították meg, hogy ,,már nem lehet jegyet kapni"! A ,,szociális okok“ miatti Vájjon mi ez? Megkérdeztük a íürdőmestert. Megmagyarázta, illő mosollyal, hogy a látogatás ideje így is 10 óra és a személyzet megkímélése az oka a késői nyitás és korai zárásnak. Elgondolkodtunk ezen! így értettük meg, hogy miérjt is húnyt el oly fiatalon a régi fürdőmester, a jó Tündér bácsi. Azért, mert ő már reggel fl óra előtt is bebocsáitotta a tiszta fürdőszobába és kádakba a fürdőzőket és még délután 6 órakor délután sem nézte ki a még ekkor is fürdeni vágyókat! Ea az „antiszociális" viselkedése volt oka korai halálának. Ezért élt mindössze csak 83 évet! ^Antiszociális“ munkálkodása miatt. Vagyis, azoknak á panasza, akik hibáztatták, hogy későn nyit és kobrán zár a fürdő, lányegében oknélküli, és ez az ,,antiszocíálízmus"! A strand is a régi. Háborús nyomokat látni ott is. de azért itt is ellátták a fürdőzőket itallal és, — ha mérsékeltebben is, — étellel is. Az élet eleve» volt ott is. De hiányzóink a régi alakok közül sokan! Ki a harctéren volt, ki meg a sírban már! De mert pótolhatatlan ember nincs a földön, bizony kitöltötték a hiányzók helyeit az újak! A fiatalok. Ha pedig ezt a célt tekintjük, ami miatt, — nem sajnálva a költségtöbbletet, — a Sóstót választottuk egy kis pihenés helyének, akkor lehet, hogy az elfogultság vádja érhet, de szívesen vállalom ezt, mert régi emlékeimet, amelyek emberekhez és helyhez fűződnek, felújítottam és egy időre ismét frissek marad- 2>.ak ezek. A Nyírben átélt élmények amelyek több évtizedes nyíri, életem alatt sok-sok lakostársamhoz is tapadó még kedvesebb emlékekkel voltak teltek és nagyon sok és kedves barátot '-.v-v • r * • ‘-í kapcsoltak hozzám, mind-mind felújut tak és ébren álmodozva éltem át, nem * két hetet amit ottt töltöttünk, hane» azt a több évtizedet, amelyet Nyír egy hä zán élltem át. Ne bántsuk a Sóstót! Jó gazdája van a polgármesterben és a vezetése alatt lerft polgárságban. Ilőnyös magtermelésl szerződést köt lóhere, lucerna, bab és mindennemű gazdasági, valamint konyhakerti magvakra Magyar Meszőga&dák NYISÍCYHAZA, ZRÍNYI ILONA UTCA 7. SZ Hlífiaé n«g?ar árnyak Bycoában ... Aki legyőzte Napóleont TELEFON 23-86. | E kell már egyszer mondanunk, hogy nemcsak Napoleon verte meg Alvinczy magyar tábornokot ,az osztrák ármádia egyik fővezérét, hanem egy alkalommal magyar ember is visszavonulásra kényszerítette a Bonaparte vezette francia; sereget. Dévay Pálnak hívták ezt az embert. Fegyverneken élt a színmagyar eredetű Dévay-família, 1735-ben születet^ ebből a családból Dévay Pál, a későbbi hadvezér, a Mária Teréziarend lovagja és tábornok. Testvére, Dévay János, különben ott, Fegyverneken élt haláláig, minit egyszerű tiszttartó. Amikor Dévay Pál, aki a szomszédos Gyöngyösön látta meg a napvilágot, már híres ember volt és báróságot kapott Ferenc császártól, az osztrák és francia életrajzírók elkezdték azt emlegetni, hogy a híres tábornok tulajdonképpen a főne? mes Vay-család sarja és nem más, mint Vay Ádám gyermeke. Csakhogy nemesi Tisztelettel értesítem n. é. vevőközönségemet, hogy cipőüzletemet November l én Zrínyi Hona-u. 1 sä. alá (Rom kai. bérnalotába a volt Liahtenberg faié helyiségbe) helyezem dl Tisztelettel Stibi József * jelzővel „de Vay '-nak írta magát. Természetesen egy szó sem igaz ebből a legendából. A gyöngyösi anyakönyvekben már rég megtalálták Dévay Pál szü'otí- sének eredeti bejegyzését. Azonban a Mária Terézia-rendi lovagok lexikonában és egyebütt még így áll. Szóval Fegyve.rnekről Gyöngyösre kerülvén a Dévay-familia. a gyermekek is már középiskolába járhattak. Sok függött a régi világban áttol ,ki milyen várasbán élt és így ott helyben egyáltalán létezett-e iskola. Dévay Pál, Gvadinyi generális kortársa, tizennyolc éve* korában állt be katonának. Közűn too» vo’i aki a héítéves háború elején lesz csak nagynehezen zászlós. Beszélt latinul is valamit, sőt szabadidejében szépen verselt is, zamatos, ízes, magyaros katonaverseket írt. Fegyvernek! barátai már látták, hogy a nagytehetségíí. szép szál fiatal huszárban a jövő embere lappang. Ismeretes a világtörténelemből, hogy Hadik és Nádasdy Mária Terézia szolgálatában egész Poroszország kapujáig eljutottak a hétéves háborúban. Sőt mélyen behatoltak a brandenburgi területre és •gy magyar huszárcsapat magát Berlint is rajtaütésszerűen megsarcolta. Ebben a különítményben résztveí t Dévay Pál is akkor már, mint kapitány és ő is csak akor rugtatott ki nagy flegmával a ma- csapátokkal az egyik berlini városkapun, amikor egy félnappal később á másik városkapun, tajtékzó dühvei « dessaui herceg vágtatott be felszabadító porosz csapataival, Dévay Pál tulajdonképpeni szereplése azonban a későbbi időkre esik. Akkor fc francia forradalom már lefejeztette XVI. Lajos királyt és a forradalom hadserege Franciaország határán kívül harcolt, Dévay Pált az a ritka kitüntetés érte, hogy maga Károly főherceg, a legeadáshírí hadvezér, a Habsburg monarchia megmea- tője, írta meg Dévay szereplését az 1796 évi hadjáratról szóló nagy művében. — Ami dicsérő jelzőt egy hadvezér csak kaphat, azlt ez a fiatal magyar tábornok — ekkor már rég a Mária Terézia rend vitéze — mind megkapta Károly föher cégtől. ^ A Franciaország ellen viselt első é* második háború idejében Dévay már altábornagy volt és nagy ««regtestek pa* rancsnoka. Ekkoriban ért véget Bon* gyakorlat teszt a aestert! 20 éve javít írégé* peft, irodagép«!, varrógépet a' Nyírvidéki Műszerész Szem Nyíregyháza, Bethlen u. 1®. sz. Kály&áU, háztartási cikkek, mezőgazdasági áruk. Ródlik és gyermekszánkók nagy választékban Hidrái vasfeeresfeedőBél EGYHÁZA Bss3enyei tér 6. sz — Telefonszár* : 31 42
