Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 197-246. szám)

1943-09-01 / 197. szám

4. oldal. St ÄBOLCSI HW. ßP Hogyan halt meg aas «rosse frontom ns» egy éve Franc® Dionisi-Veilani olasz ajságir^főhadoagy A vonat ablakai mögött egyre gyorsu­ló iramban rohannak a muraközi kuko- riactáblák. A fülkében tikkasztóan szo­rul meg a nyárvégi meleg. Az utasok — miről is egyébről lehetne szó — a hábo­rúról beszélgetnek. 0s mivel frcntotjárt katonatisztek ülnek velünk szemben, egyszerre visszakanyarodunk a mai ese­ményekről a tavalyi nyári nagy szovjet támdásra. így kerül szóba a magyar csa­patokhoz beosztott és hősi halált halt ölsz újságíró: Franco Vellani-Dionisi. Akkoriban az egész magyar, sőt a ten­gelyállamok sajtóját is bejárta a hír az olasz újságíró hősi haláláról, de, hogy miképpen is halt meg, hogyan s mikor: a részletek hiányoztak, vagy oly ellenté­tes jelentések, tudósítások láttak napvi­lágot, hogy a való igazságot nehéz lett volna kihámozni. S a véletlen folytán most itt ül velünk szemben az a magyar katonatiszt, aki a hős olasz újságíró utol­só óráiban mellette harcolt, sőt Vellani- Dionisi sebesülése után ő vitte váliain a sebesültvivők érkezéséig. Duzs Gedeon ez a uraközi születésű magyar hadnagy, aki maga is egy teljes évet töltött a szovjet-fronton, S hogy hősiességben nem maradt mögötte a hősi halált halt olasz újságírónak, -azt mi >sem bizonyítja job­ban, mint az a tény, hogy most is éppen kormányzói kihallgatásról érkezett, ahol a már régebben megkapott Signum Lau- dis mellé most a Lovagkeresztet is mel­lére tűzte a Hadúr, Persze mindezt csak lassan tudom meg ettől a nyilttekintetű, fiatal, magyar tiszttől, mint ahogyan az oiasz újságíró utolsó órái is csak lassan elevenednek fel az egy év előtti harcok szerénykedő emlékezéseiből. Lokoteneníe Franco Vellani-Dionisi megérdemli — úgy is mint katona, úgy is mint újságíró —, hogy emlékét felidéz­zük, hősi halálának körülményeit a mai évfordulón elmondom hát úgy, ahogy a jelenlevő magyar bajtárstól hallottam. — Az orosz már napok óta tartott egy hidfö-állást — idézi az egy év Előtti ese­ményeket Duzs Gedeon hadnagy. — Augus-ztus 20-ának délutánján önként je­lentkeztünk, hogy a szovjet hidfö-állást megsemmisítjük és az oroszt visszaszorít­suk. Parancsnokunk Toskani Antal szá­zados volt, én a helyettese voltam a különítménynek. Este összejöttünk az éj­szakai vállalkozás részleteinek megbe­szélésére. Akkor jelentkezett Franco Vellani-Dionisi, a főhadnagyi rangban le- ' ő olasz újságíró, aki jól beszélt magya­rul is, minthogy felesége magyar leány volt. Mikor meghallotta, miiyen vállal­kozást tervezünk ,engedélyt kért. hogy elkísérhesen bennünket. Kockázatos és veszélyes lesz a ka­land ! — figyelmeztettük, — de ő nem tért el szándékától, — Az a jó és szép! — mondta — és látszott rajia, hogy az a fajta újságíró, aki valóban az első vonalakban, élmé­nyek alapján maga szedi össze tudósítá­sinak anyagát. Azonnal ruhát kért és áíöltötzött magyar egyenruhába. Az egész estéi, együtt töltöttük, jó hangulatban \oit s veiünk együtt lelkesedéssel ké­szülődött a vállalkozásra. — Éjfélfelé megindult a hatalmas tű- z-rségi előkészítés. Mi, augusztus 29-én hajnali két órakor indultunk. Dionisi ve­lünk jött és amikor felfejlődtünk, akkor is az első sorban maradt. Amint a hídfő­állás közelébe értünk, hatalmas orosz túlerő fogadta kis önkéntes különítmé­nyünket. Lángszóróink azonnal műkö­désbe léptek. Sisteregve, perzselve zú­dult a láng az orosz állásokra s vad ke- lepelésbe kezdtek a géppisztolyaink. — Aztán megindult az első roham. Sajnos, ez nem vezetett teljes eredményre, az orosz nagyon megerősítette már állásait. De a rohamai óriási veszteséget okoz­tunk a szovjetnek. Igaz, a mi vesztesé­geink is nagyok voltak. Maga parancs­nokló századosunk is megsebesült-, úgy. hogy a parancsnokságot nekem kellett átvennem. — Látva az ellenség legyengülését, összeszedtem maradék embereinket és újult erővel indultunk rohamra. Emléke­zem, az olasz újságíró, aki mindig köze­lemben, vagy közvetlen mellettem volt, maga is biztatott, hogy a hidfő-állás visz- szaszerézse most már biztosnak látszik. Rohamból súlyos közelharc fejlődőit ki. Az olasz újságíró balkezében pisztollyal és jobbjában olasz rohamkésével oly hősiesen küzdött melettem, hogy az való­ban példátadó volt. Az orosz túlerő végül is visszavonult, de az üldözésben mi is legyengültünk. S alighogy elfoglaltuk az állásokat az orosz máris megkezdte az ellentámadást, A fű itt olyan nagy volt, hogy egy gödörben állva tüzeltünk az el­lenségre, mert különben nem lehetett látni. Az olasz újságíró-főhadnagy, tiszti le­gényem és még két honvéd volt még itt velem, ebben az előretolt állásban. Már jóideje tartott a tűzharc, amikor Franco feljajdulva rámdőlt. Azonnal elkaptam és megvizsgáltam, hol a baj. Sajnos, a lö­vés a máj tájékán volt; láttam1, hogy ke­vés a remény. De a gyors segítség talán még használ. Váltamra vettem és kúszva igyekeztem hátravinni a közvetlen tűz- ből. — Tegyél le Geda, nagyon fáj! — kér­te útközben. Éreztem közben, hogy tel­jesen elerőtlenedett, arca elfehéredett, hangja meggyengült. Feleségét és édes­apját emlegette utolsó elhaló szavaiban. Amikor a sebesültvivőknek átadtam és hordágyra fektettük, még élt. Minthogy én visszatértem az elfoglalt állást bizto­sítani, csak később, a leváltás után hal­lottam, hogy Franco Vellani-Dionisi a kötözőhelyen már meghall Rokonszen­ves, kedves alakja örökre emlékezetem­ben él, mert hősként harcolt és halt meg. így áldozta életét a bolsevizmus éllen a keresztény kultúráért Franco Vellani- Dionisi olasz újságíró 1942 augusztus hó 29-én. A magyar csapatokkal első vo­nalakban küzdő, bátor és hős olasz új­ságíró emlékét az olasz nép, a magyar­ság és az újságíró társadalom is méltó­képpen megőrzi. (g- g. c.) CSBPldtatiiPHEZt dobsín, csapágyfém, százados, tizedes és egyensúly mér- legek$zoraáneosasztalfüzhelyek, szőlő és gyümölcsfa perme­tező gépek és mindenféle vasáruk előnyösen beszerezhetők lifi lilfi® vaskereskeddaél " ™ am ts® fi w w ummmmtm. mmmesmrnsmmgmism NYÍREGYHÁZA, Beteaayá •tér 6« ary Teléíofiszása..: 31-42 ifjnsáa egyetlen polftibai célt liner csati, esz a szabatf és független Magyarország; A Magyar Egyetemi és Főiskolai Egye­sületek Országos Szövetsége miskolci csoportja hétfőn délelőtt a jogakadémia helyiségében közgyűlést tartott. A Hiszekegy elmondása után Kováts Lajos csoportelnök megnyitójában kegye­lettel emlékezett meg az elhunyt Hen- szetlmann Aladár dr. és Lehóczky Béla érdemeiről. Németh Zoltán főtitkár be­mutatta a csoport évi jelentését, melyet a közgyűlés tudomásul vett, Kováts Lajos elnök ezután bejelentet­te, hogy a Mefhcsz szeptember hónap­ban közgyűlést tart Balatonszántódon., amelyen a szövetség átalakul az egység­szervezetek központjává. — Az európai és magyar küzdelemből — mondotta — az ifjúság is teljes mér­tékben veszi ki részét. Mint ahogyan az ébredő Európa első mozgalmában, a sze­gedi ellenforradalomban is részt vett az egyetemi ifjúság, úgy ma is részt kíván venni úgy a fegyvereknek, mint az esz­méknek a harcában. Az ifjúság, éppúgy, mint jó emlékezetű elődei, politikát kí­ván csinálni, Ez a politika azonban az A budapesti vásáron nagy sikert aratóit é SLértés as Antal ^bőrgyáránál „A P O ISI Y A11 likörkülötbg- gsssegő uj csomagolásban kapható miiidsnüU! A gyár: Debrecenig 2. Telefon: 24-90. (Trianon 24.) 1943 szeptember 1 .......................... K ováts Lajos beszédéhez Kovác-s Ti­bor dr. szólt hozzá, aki meleg szavak­kal emlékezett meg az ifjúság nehéz küz­delmeiről s a Povábi egyesületi élet kö­zépponti gondolatául a közösségi eszmét jelölte meg. A közgyűlés a Hiszekegy elmondásá­val ért véget. "^ifjúság természetéből folyóan sohasem napipolitika, — A mi politikánk — folytatta Kováts Lajos — hivatásrend. Az ifjúság, mint a felkészülés hivatásrendje, jogosult arra, hogy véleményt nyilvánítson a nemzeti lét és nemlét kérdése ügyében, hogy be­folyását latbavesse minden olyan törek­vésért, amely a magyar céloknak megfe­lel. 1 ermészetess, hogy ezeket a célokat sokféleképpen fogalmazták és fogalmaz­zák, Látszólag úgy tetszett, hogy az ifjú­ság politikai állásfoglalása nem egységes. A. veszély óráiban azonban nyilvánvaló­vá vált, hogy az ifjúság hagyományaihoz híven egyetlenegy politikia célt ismer osak, s ez a szabad és független Magyar- ország. — Az ifjúságnak azonban, hogy súlyt- adó tényező lehessen, lényeges szerveze­ti változtatásokat kellett végrehajtani egyesületeiben. E változtatások éve 1943. ravasszal oldódott meg a Turul Szövet­ség kérdése, ősszel a Mefhoszé fog el­dőlni. E szervezeti reform azt jelenti, hogy az eddigi többszáz ifjúsági egyesü­let helyett ezentúl öt szervezetben össz­pontosul az ifjúság ereje. fintort «1 ISISÉÉ ^vvKwnrrv-''‘-r----r"nr--n—itv r ittm- .................. N &gy gondot okoz Londonnak a jugoszláv emigráns kormány Stockholm. London politikai kö­reiben komoly aggodalommal szem­lélik a jugoszláv emigráns piob- léma legújabb alakulását, — je­lenti a ©öíeborgs Handels und Schiff ahrts Tidningen Londonból. A londoni Balkánspebíalisták a mostani emigráns kormány autó- raiív tendenciájú nem reorezen- laiív csoportnak nevezi. Ha ez a csoport Kairóba üti fel főhadiszál­lását, két veszély is fenyeget, — írja*az Economist c, londoni folyó­irat — elsősorban árt Anglia te­kintélyének, mint a konsliituclo- nális demokraták védelmezőjének, másodszor, hogy a jugoszlávok, ahelyett hogy a tengely ellen har­colnának saját úgynevezett kor­mányuk ellen kezdenek küzdeni. Bncsnzás a nyártól Nyár ! Te szelídarcú, Mosolygó menyasszony, Elméssz, hogy menésed Könnyeket fakasszon ! .,. Véres tavasz midőn Üzögette álmunk : Jöttél tüzes csókkal Ébreszigetni vágyunk! ... Tüzed elégetett Sok szép pílleszárnyat,,, Mi mégis cpedve Vágyódunk utánad ! Uíaídnak végén. Őszi ború borong! Alkonyod hol betel, Nyomodba lép a gond ! \ ~ ■ ... Sorsok — tájak felett, Ködök szárnya tárul ! ... Örömünk kapuja — Csendesen bezárul! NEMESS ENDRE. — Mezőgazdaságiik részére kágisxék dohányos 4^£j«G&kcf gasdzs&gt tx&ftvL íeli könyvök kaj^atők JÓSÁNÁL Beíklen-ates í, a legszebbet és a legjobbat Gittek Batorbázábao vásárolhat- Vay Ádám utca 8 szám. Telefon: 22-

Next

/
Oldalképek
Tartalom