Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 197-246. szám)

1943-10-08 / 227. szám

Cím : Tábori posta : Rcfodiokosat : íré 16 flttér Trianon 24.) Nyíregyháza, 1943, október 8 XI. évfolyam 227 (3128.) .w^-tfiség te kiadótóvtóai: Beíiden-U. 1. # POLITIKAI RáPILAP :^,Aíí3ttsk*réfel csekkszám: 47.139. Telefon 20-77 Előfizetés: 1 hónapra 4*30, negyedévre p§?*4&P Ellentét a szovjet követelések és az angolszász javaslatok között Göbbels cikke at népek békevágyáról és a bolsevista veszedelemből Salvos légitámadás érte Lesdoei — Beméi?! Schneller Lajos pénzügyminiszter isméi tette u ország pénzügyi helyseiéi A moszkvai értekezlet J iránt egyre nagyobb érdeklődés nyilvá­nul meg. Ezzel kapcsolatosan igen sok találgatás hangzik el. Ezekből azonban megállapítható, hogy a szovjet és a? an­golszászok között egyre főbb és na­gyobb nézeteltérés mutatkozik s azok a béketervek is, amelyek napvilágot lát­tak a legnagyob ellentétet tárják fel, A FEHÉR HÁZ hivatalosan közölte. bogy Cordell Hull külügyminiszter, mint az Egyesült Álla­moknak a moszkvai baromba talmi érte­kezleten résztvevő képviselője, a szovjet fővárosba utazik. HULL BÉKETERVE. Newyorki svéd laptudósííók értesülé­se szerint Hull amerikai külügyminisz­ter azért ragaszkodik a moszkvai hármas külügyminiszteri értekezleten való sze­mélyes részvételhez, mert meg akarja akadályozni, hogy Eden netalátán bizo­nyos területi engedményeket tegyen az oroszoknak. Hull — írja a „Stockholms Tidningen“ — le akarja szögezni Moszk­vában, hogy nagy országok birtoikájllo- mányának kibővítése kisebb nemzetek kárára ellenkezik az amerikai külpolitika alapelveivel. Amerikai hírügynökségek közük Hull külügyminiszter állítólagos béketervezetét is, amely a következő három pontból áll: 1. Anglia, az USA és a Szovjet-Unió megállapodnak abban, hogy minden fel­merülő vitás politikai kérdést különbi­zottság elé utalnak részletes tanulmá­nyozás céljából s ilymódon igyekeznek elérni a kiegyenlítődést. Később más álla­mok is csatlajkozhatnának ehhez a kü­lönbizottsághoz. 2. Vitás jogi kérdések elintézése cél­jából nemzetkzi törvényszéket állítanak 3. Anglia, az USA és a Szovjet-Unió védelmi szövetséget kötnének, amely a jövőben minden államot megakadályoz­na aban, hogy erőszakkal kényszerítse rá akaratát a kisebb nemzetekre. A SZOVJET KÖVETELÉSEK. Stockholmi diplomáciai körökből arról értesül a Tagesanzeiger, hogy a szovjet minimális követelései a háromhatalmi, ér­tekezleten a következők lesznek: 1. A balti államok bekebelezése a Szovjet-Unióba. 2. Kelet-Lengyelország birtoklása egé­szem az úgynevezett Curzon^vonalig. 3. Igény Besszarábiára. 4. Igény arra a finn területre, amelyet az oroszok eredetileg már 1939-ben, az első finn téli háború előtt követeltek. 5. Befolyás Románia, Bulgária, Ju­goszlávia és Irán „barátságos irányzatú , azonban nem szükségképpen kommunista kormányaira. Hasonló értesülése van egy brazíliai lapnak, melynek tudósítója foglalkozik a Szovjet-Unió varható követeléseivel, me­lyekről Berkson állítólag egy meg nem nevezett diplomatától kapott értesülése­ket. Eszerint a Kreml valamennyi balti állam, továbbá Kelet-Lengyelország és Besszarábia bekebelezését kívánja, azon­kívül az 1940. évi határrendezésnek meg­felelő finn terület visszacsotolását. Végül döntő befolyást akar biztosítani magának a Kreml Románia, Szerbia, Bulgária é9 Irán baráti kormányainál'' Hogy van a dologban valami, mutatja, hogy két egymástól messze fekvő ország sajtója csaknem teljesen azonos értesü­lést közöl a szovjet szándékokról. (MTI.) A DÉL-OLASZORSZÁGI hadműveletről az Exhange Telegraph katonai tudósítója a következőket írja: Kedden á hajnali szürkületben a néme­tek Termoünál támadásra indultak a VIII. brit hadsereg ellen. A támadást fi­gyelemreméltó összpontosított tüzérségi tűz vezette be. Kesserlíng tábornok az ismert taktikát alkalmazta a támadásnál, Nehéz tankokkal éket vert az angol csa­patokba hogy azután innen kiindulva tá­madja meg a szárnyakat. A német leg­nehezebb páncélosoknak sikerűit is két kilométer mélyen benyomulni az angol vo­nalakba, ekkor azonban Montgomery visszavonta csapatait. Ugyanakkor a Nápolyban levő ameri­kai erők Volturno irányában törtek elő­re, hogy megszállják Campelo pályaudva­rát. A német csapatok visszavetették a támadókat. Október 6-án Beneventonál is megkísérelték áttörni a német vonala­kat, a némétek azonban részben tüzérsé­gi tűzzel visszavetették a támadókat, részben pedig közelharcban hiúsították meg az angolszászok terveit. A SZOVJET VESZTESÉGEI rendkívül! súlyosak. Különösen nagy az emberben elszenvedett vesztesége. Július óta 2 millió embert veszített a szovjet. Ennek körülbelül a fele halott és 120,000 a fogoly. Hasonlóképpen rendkívül sú­lyosak voltak az anyagban elszenvedett veszteségei is. Július óla több mint 20.000 páncélost és ezzel a háború kez­dete óta 70.000 páncélost veszített a szovjet. Lövegekbe-n, a vesztesége már elérte a 75.000-et. repülőgépvesztesége pedig a háború kezdete óta 52.000 gép. A KELETI HARCTÉRRŐL a következő jelentés érkezett: A harcok seholsem haladták meg azo­kat a méreteket, amelyek az egyes súly­pontokon kialakultak. Október, 6-án azon­ban Velikije Lukinál, ahol várni is lehe­tett, erős páncélos kötelékek támogatá­sával támadásra indult a szovjet. A har­cok a terepviszonyoknak megfelelően I jórészt az utak és vasutak mentén íoly- l tak. Bár a szovjet sorozatosan rohamoz­ta a német állásokat, a nagy ember- és anyagáldozat ellenére is csupán Nedel- nél sikerült egy ponton áttörni a német vonalakat. A harcok még az éjszakai órákban is folytak. A szovjet rendkívül súlyos veszteségeket szenvedett ezekben a harcokban, amelyekről még nem álla­nak rendelkezésre pontGs adatok. A 42 -e$ Országos Bizottság illése A 42-es országos bizottság ma délelőtt 11 órakor ülést tartott. Az ülésen a kor­mány tagjai is megjelentek Kállay Miklós miniszterelnök vezetésével. A ülésen Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter részletesen tájékoztat­ta a bizottságot az ország pénzügyi hely­zetéről. Az év első nyele hónapjában az összes kiadások 75 százalékát fedezni tudták az adóbevételekből s csupán 24,8 százalékát kellett hitelművelet útján elő­teremteni. A kormány a hitelműveleteit a bankokkal hajtotta végre. A bankok teljes egészében fedezték a szükségletet. Ezután tájékoztatást adott a miniszter a még várahtó szükségletekről. Amint az év kétharmadában zökkenő nélkül elő le­hetett teremteni a fedezeti összegei az utolsó harmadban is bizonyára zavartalan lesz az ország pénzügyi helyzete — mon­dotta a miniszter. Ehhez azonban foko­zott mértékben való takarékosságra van sükség. A tájékoztató után több felszólalás hangzott el, amelyekre a miniszter újból részletes felvilágosítással szolgált. (MTI.) Ciéi»ÍN»ii eifeke m helyzetről i Berlin. (Német TI.) Göbbels birodalmi miniszter a ,,Das Reich“ c. hetilapban megjelent cikkében abból a tényből in­dult ki, hogy a négyévi háború után az egész világon bizonyos fáradtság jelent­kezik. Ez a fáradtság az utóbbi időkben különösen az elenséges oldalakon figyel­hetők meg. Az angol lapok erről a brit néppel kapcsolatban egyáltalán nem csi­nálnak titkot. Még Churchillnek is meg kellett jelenni legutóbb Londonban egy nagy. asszonygyűlésen, hogy megkísérelje mérsékelni a széles tömegek kedvetlen­ségét a háború hosszú tartama miatt, — Ezek a jelenségek figyelemreméltóak ugyan, de hatásaikban nem szabad őket túlbecsülni. Néhányszáz háborús uszítón és háborús nyerészkedőn kívül az egész világon alig van valaki, aki ne áhítaná ennek a gigászi világküzdeiemnek a vé­gét. De mégsem ezen múlik a dolog, in­kább az a kérdés diöntő: hogy lehetne ezt a véget megközelíteni. Ebben a te­kintetben ma éppen olyan különbözőek a vélemények, mint a háború kezdetén, A súlyos lét- és érdekösszeüfközések semmi tekintetben sem oldódlak meg. Ellenségeink meg akarják semmisíteni a német népet, nekünk pedig követelnünk kell népünk és fejlődésünk lehetőségeit, ha nem akarunk elmerülni. Amikor az ellenséges táborban azt vetik a szemünk­re, hogy mi okoztuk a háborút, a régi módszert alkalmazzák: nem a gyilkost, hanem a meggyilkoltat nyilvánítják bű­nösnek. Ez a harc azért olyan elkeseredett, mert Anglia pontosan tudja, hogy a jövő­ben nem engedhet magának többé ilyen háborút. A brit nép ebben a háborúban már nem viselhet el ugyanolyan véráldo- zatot, mint az előzőben anélkül, hogy népi állományát el ne veszítse, egy esetleges harmadik háborúról nem is szólva. — : Anglia ezért a lehető legkevesebb em­berét viszi harcba és boldog, hogy a vér- i áldozat súlyát a Szovjetunió viseli, i A cikk ezután arra figyelmeztet, hogy ' Londonban tudatosan elsiklanak ama ve- j szélyek felett, amelyek a brit nép szá- ! mára a bolsevizmus iránt való lelkese- ! diesel jár, mert a bolsevizmus ragályos ! b'eteség. Felelősségérzetünk az iránt, i amit mi a Nyugatnak mondunk sokkal | nagyobbak, semhogy pillanatnyi megfon- 1 tolások befolyásolhatnák. Sohasem titkol- : fűik el a földrészünket fenyegető vesze- j dehnet. Közösnek tekintjük valamennyi i európai nemzet számára és csak azt saj- I náljuk, hogy ennek felismerése, bármilyen ) közeli is a veszély, olyan kevéssé érlelő, i dött ki. Németország védelmezett egy | kontinenst, amely ezt nem is érdemli • meg és lehetővé tett e kontinens népei- | nek egy olyan nemzeti életet, amelyet i saját erejükből nem is tudnának megvé- ! deni. Jól tudjuk hogy e megállapítások- ( kai kínos igazságokat mondunk ki. ! A semleges és ellenséges közvélemény zsidó szóvivői nem átalnak bennünket csúfos gyanúst ásókkal elhalmozni. — Az igazságoknak mindig hosszú utat kell megtenniök ,amig célhoz érnek. Bármi­lyen válságossá fejlődhetik olykor az ál­talános heyzet, mindig újabb tényezőket alakít ki, amelyek a legnagyobb remé­nyekre jogosítanak. A háborúnak ölében — fejezte be cikkét a miniszter — még sok rejtély van. A háború még mindig döntő szakában van, mégpedig állandóan meg-megújuló válságos mozzanatok előtt. Később aztán többnyire fellépnek azok a történelemalakító tényezők, amelyek a háborút beterelik a számára előírt pá lyába. (MTI.) ' V r

Next

/
Oldalképek
Tartalom