Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 197-246. szám)

1943-10-02 / 223. szám

Vesszős Étteremben és —■*v ^ipd in fÄi ü Dreher-f ele J%|rg|JW |Ol — SAP0N1A FRISS CSAPOLÁSBAN KAPHATÓ. — K#!őa érdekesség. — Elsejétől az uj {óvárosi szakács főz, akinek szakácsmüvészete az étterem uj szenzációja. — Sörözőben MM PÉNTEKEK HALTACS0BA Tn4fae Ön... • • • hogy i- Napoleon óriási mennyisé­in fehérneműt használt el, évenkiixt át­lagban hat tucat ingért 5(X)0 frankot fíze- :ett. De talán a világ Jagnagyobb parfőrn- fogya&zjtója is volt, negyedévenként ugyanis nem kevesebb mint 162 nagy- heggel használt el. Ezenkívül szenvedé­lyes íubákos volt, úgy hogy méterxná- asánkint rendelte meg a dohányport. . . hogy a libák azon kevés állatok kö­zé tartoznak, amelyek ,,egyneműségben“ élnek, életreszóló házasságot kötnek és házastársuk oldalán hűségesen ki is tar­tanak. Jóllehet a libák általában na­gyobb csoportokban járnak, azonban az eddigi megfigyelések mindig azt mutat­tak hogy a csoportok páro&számúak. • • • hogy egy orleansr üzletasszony azt álmodta, hogy egyik vevőjével heves ve­szekedésbe került. Mikor reggel feléb- T'edit, rémülettel vette észre, hogy az ál­modott heves kézitusa valóság volt __ ugy anis vele együtt alvó ötéves gyerme­két. akit ellenfelének, tartott., megtépáz­va. holtan találta karjai között. . . • hogy a többezerféle ártatlan és jó­tevő fű között nyolc olyanfajta van, ame­lyek a mérgező növények közét tartoz­nak. A mérget nem a szár és a levelek tartalmazzák, hanem a magvak, melyek­nek. elfogyasztása heves fájdalmakat, fő­ként erős fejfájást és legtöbbször hányást eredményez. Az esetek általában nem halálosak. A legismertebb mérgező fű a tántorka, amely leginkább a pusztaságo­don és az utak ménjén nő., azonban gaz­ként az árpa között iis feltűnik. ■ hogy némely középső-afrikai néger törzsnél rendkívül nagy illetlenségnek számít, ha valaki kérdésre nemleges vá­laszt ad. Ezek a négerek, még abban az esetben is, ha a kérdés tartalmának az ellenijéig érői vannak me-ggy-ződve, min­dig igennel felelnek. Ez a szokás a ré­gebbi időkben az afrikautazók részéről igen sok félreértésre adott alkalmat és nmen van az, hogy a régebbi utazók je­lentései gyakran nem felelnek meg a va­lóságnak. • ■ • hogy egyik ismert filmszínész kiszá­mította, miszerint huszonkétszer kellett a filmvásznon meghalnia. Többször fojtot­ok meg, iő11ék le, mérgezték meg, egy alkalommal gránát tépje szét, egyszer pedig a tengerbe fulladt. A halálesetek . között az is szerepel, hogy az ablakból í kiesve csigolyatörést szenvedett. Tenné- I szetes halállal csak két alkalommal kel- ■ iett az élők sorából távoznia. • • hogy a vílitany- és a gázvilágítás bevezetése előtt a színházakat faggyú­gyertyákkal világították. Ez a világítási sió-d szükségessé tette, hogy az előadás közben egy ember időről-ídjöre megje­lenjék a színpadon, hogy a gyertyákat rendbehozza, elfújja, ismét meggyujtsa, stb. A gyertyakezelők között több akadt, akik különös ügyességgel végezték fela­datukat. Nem éppen költőinek mondható hivatásuknak annyi ügyességgel, sokszor akkorra bájjal lettek eleget, hogy műkö­désüket nem egyszer a közönség tetszés­nyilvánítása kísérte. Megtörtént, hogy egy-egy kevésbbé érdekes szmielőadás alatt csak a fénykezelőik kaptak tapsot, míg a színészek elismerés nélkül voltak kénytelenek a darabot végigjátszani. • • • hogy míg a mai háborús időkben a vároisokat átalában gondosan elsötéti- tik addig a középkorban éppen megfor­dítva volt a helyzet, Németországban pél­dául békeidőkben a városok utcáit egyál­talán nem világították meg. Csak háború idején és ha ellenséges veszély fenyege­tett, akkor volt szigorúan elrendelve, hogy minden háztulajdonos hasa előtt égő szúr okifenyőt vagy más alkalmas világító berendezési köteles elhelyezni ... hogy az úgynevezett világító bakté­riumok, amelyek legtöbbnyire a rothadó halhúsban keletkeznek, a hal kimúlása uán körülbelül 80 óra múlva kezdenek vi­lágítani. Azután fényük 100 órán keresz­tül állandóan erősödik és miután elérték legnagyobb fényerejüket, ezzel a fényerő­vel még negyvenkét órán át világítanak. Csak ezután kezdenek lassan homályo­sodul, mindadig, míg a baktériumok vég­leg el nem pusztulnak. A számítások sze­rint 50 billió ilyen ezred milliméter át­mérőjű élőlényre van szükség ahhoz, hogy a fény egy ,gyertya“ fényerősséget érjen el. ... hogy egy Berlin- -St.egiilzben élő 77 éves magántudós élete munkásságá­nak eredményét 31 hatalmas, kxikon- alakú kötet kéziratban foglalta csisze. Az agg tudós megállapítása szerint a Föld állatvilágának negyedrészét a bogarak te­szik. amelyeket 221.480 fajtába scroll fel. • • • h°§y a híres szépségű Kleopátrának Caesar szeretőjének háziorvosa, úrnőjé­nek rheumaját eddig ismeretlen módon, elektromossággal gyógyította, aminek lé- nyegéről abban az időben az embereik természetesen még semmit sem sejtettek Az orvos valószínűleg valamilyen elektro­mos hallat helyezett Kleopátra fájós tag­jaira, ami pillanatnyilag tökéletes hatású gyógyítást eredményezhetett Nyíregyháza m. város polgármester’ hivatala. £ ! 7.079—1943. szám. Hirdetmény Minden Vasjegy beváltható a.7onna] Sip&s Testvérek VASKERESKEDÉSÉBEN'. Elrendelték az üzleti cégtábla! ellenérzését a magyar ByelTbasználai siemposijábél A kereskedelmi miniszter leiratot in lézett valamennyi másodfokú iparható­sághoz az üzlethelyiságek megjelölésére szolgáló cégtáblák ellenőrzése, érdeké­ben. A kereskedők, akik üzlet ükéit egye­dül folytatják, cégül saját nevüket és pe­dig legalább vezetékneveiiket kötelesek használni. Külföldi bejegyzett vagy hasz­nált idegennyelvű cégszöveget belföldi fióktelepek cégéül változatlanul beje­gyeztethetik, de szokásos az idegen cég­szöveg magyar fordítását is bejegyeztet­ni. A cégtáblán fel kell tüntetni az üzlet­tulajdonos családi- és utónevét olykép­pen hogy a felírás egyik része se legyen kevésbbé szembeötlő, mint a többi. Ha az üzlettulajdonos férjezett, vagy özvegy nő, a cégtáblán férje nevét köteles meg­felelő toldással az előbb jelzett m5don feltüntetni. Egyesületek és társulatok aap szabályaiban megállapított nevükejt köelesek a cégtáblán feltüntetni. Közke­reseti társaságoknál legalább az üzlet vi­teléért felelős egy üzlettársnak, betéti I lóim meebizkftiéan és jé! vásári»!« seauma aiWwiriwiMiiKBaiagw kát az évtizedek óta iennállé kSFKOVITS butorkloiilegességf loraiatäfeaB KosmsUi tér 6. watám. társaságoknál legalább egy beltagnak családi és utónevét kell feltüntetni. Oly társaságoknál, melyek cégét a ke­reskedelmi törvény értelmében nem kell a cégjegyzékbe bevezetni, a társasvi­szonyra való kifejezett utalással legalább két üzlettársnak dsaládí és utónevét kell a cégtáblán feltüntetni. A cégnek és a cégtábláknak magyar nyelviseknek kell lenni. A kereskedelmi miniszter leirata fel­hívja illetékes iparhatóságokat’, vizsgál­ják meg, hogy a hatóságok terüle­tén levő üzlethelyiségek külső megjelölé­se a fentieknek megfelel-e és ha ennek során szabálytalanságot állapítanak meg, hívják fel az érdekelt iparorokalt, keres­kedőket az észlelt szabálytalanságok 30 napon belüli megszüntetésére. A kitű­zött határidő letelte Után gondoskodni kell a kifogásolt cégtáblának vagy más feliratnak a fél költségére közigazgatási úton való eltávolításáról. | A m. kir. Honvédelmi Miniszter Űr i hO.OOO—1939. számú rendelete, valamin; « 8250—1939. M, E. rendelet alapján az 1943. évi lóosztályozást és lószemiéi Nvíregvháza m, város belterülete részére i 1943. évi október 5-én a Búza-téren ti­j töm ki. ! SORREND. reggel 8 órakor az A, B. C, D, É, j r«ggei 9 órakor: az F, G, H, I, J, K- délelőtt 10 órakor az L M, N, 0, P, R, délelőtt 11 órakor az S Sz, T ü, V Z oetűvei kezdődő utcákban lakó ló- és ; ász vértulaidonosok részére. | Azok az állat tulajdonosok, akiknek ío- I u, vagy öszvére az 1943. évi szeptein- : bér hó 1. napján a három évet betöltöt­te. kötelesek azt a jelzett helyen és idő­ben, a kiszálló bizottságnak osztályozás ! céljából bemutatni, Az egy lóval bíró tulajdonosok ezen lovakat szekérbe, kocsiba, vagy taligába [ fogva', — a több lóval bíró tulajdonosok két-két lovanként i-1 szekérbe, személy- kocsiba, vagy laposíárkocsiba fogatolva kötelesek a szemlére előállítani. Az állattulajdonosok kötelesek maguk­kal hozni az állataikról kiállított piro* ayomásu járlatleveket. valamint a törzs- könyvezeít állatok igazolványait é« a fe deztetési jegyeket. Azok az áliattuiajdonosok, akiknek lo­va, vagy járműve a szemle idején hon­védségi szolgálatban van, szintén tar­toznak a bizottság előli megjelenni é& az igénybevételi jegyeket felmutatni kö­telesek, Aki a fent előírt kötelezettségének ele­get nem tesz, az a 8250—1939. M. E ízámú rendelet 5. §-a értelmében — amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik — hat hónapig terjedhető elzárással, illetőleg 8000 pengőig terjedhető pénzbírsággal sújtható. Nyíregyháza, 1943 augusztus 21. SZOHOR PÁL s. fc. 14* polgármester. — Aktatáska valódi bőrből kapható JÓBA-pap ír üzletben. jEpUft illatos, vasszerkezeteizvezeték szerelési> ” Javítási munkálatokat és auto­génh&geszíésí megbízhatóan és olcsón vállal lakatosüzeme ¥ai ídára-o. 41? TELEFON: 28-72 Miss Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom