Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 197-246. szám)
1943-09-28 / 219. szám
(Trianon 24.) 1943 szeptember 28. TTWy^iiilWHTHniil 'WM— .....IP M egtalálták az ellopott orvosi stiszertáskát Bárány Malvin Népk ert-utca 20 szám lakos az elmúlt héten feljelentést tett a rendőrkapitányság bűnügyi osztályán, hogy édesapja, Bárány Sándor állatorvos műszertáskáját ismeretlen tettes ellopta. A táskában volt egy szájfeszítö- vas, egy patakutató. egy hőmérő és egy barnátokban operálókések. A fáska eltűnése után néhány nappal a Nyirvidék-Szabolcsi Hírlapban hirdetés jelent meg, hogy a róm. kát, templom egyik padján találtak egy orvosi műszertáskát. Bárány Malvin a táskában édesapja műszertáskáját ismerte fel. A tolvaj megbánva tettét, az ellopott orvosi felszerelést elhelyezte a templom egyik ülőpadjára. Se dohányjegy, se doháoykönyv nem lesz Az utóbbi hetekben mind gyakrabban megtörtént. hogy a Dohányjövedék gyártmányaival kapcsolatban különböző korlátozási intézkedésekről terjedt el a hír a fogyasztóközönség körében. Egyesek dohánykönyvről. mások pedig dohányjegyről tudtak. Beavatott helyen azt a tájékoztatást adták, hogy az illetékes tényezőik semmiféle dohánykönyv vagy dohányjegy bevezetését nem tervezik. Ezek a híresztelések teljesen kitaláltak és arra vezethetők vissza, hogy a dohányosok egy része tartalékolással igyekszik nagyobb készletet biztosítani magának. Vannak, akik szinte üzletszerűen járják naponta a trafikokat. Emiatt azután egyes trafikokban hamarabb elfogynak a készleeik amelyek máskor bőségesen elegendők voltak a szükségletek fedezésére. Kossuth diákok figyelmébe Az evangélikus Koissuth-gimnáziumban a» elmaradt beiratásokat október 2-án délelőtt 8—12 óráig és délután 3—-5 óráig eszközük a Diák-otthonban, Akik már beiratkoztak, de tandijat nem fizettek, ugyanezen a napon kötelesek befizetni a szeptember—otóber havi részleteket. A VIII. osztályú tanulók október elsején jelentkezzenek a Diák-otthonban, ahol a további szükséges utasításokat megkapják. 3x Nyolc hónapi börtőnbflu totósr® ítéllek egy asszonyt közszükségleti cikk elvonásinak büntette miatt Négy társát fogházbüntetésre ítélték, egy azszouy pénzbüntetést kapott A nyíregyházi ki,r. törvényszék büntető tan-ácsa a napokban íélkezett özvegy Danes Imréné és öt társának bűnügyében, akiket a kir. ügyészség közszükségleti cikk elvonásával és árdrágításával vádolt meg. A vád szerint özvegy Danes Lmréné és társai nagyobb mennyiségű cukrot vásároltak össze és a cukrot 10 pengős áron adták tovább, A megtartott főtárgyaláson Danes Imréné azt vallotta, hogy Magyar Lászlóné nyíregyházi lakos felkereste őt a lakásán és rábeszélte arra, hogy vásároljanak cukrot, amelyet jó haszonnal lehet továbbadni. A cukor vásárlására Magyar Lászlóné 1260 pengőt át is adott néki s azt ígérte, hogy az üzletből 50 pengőt juttat a részére. Magy ar Lászlóné Dancsné vallomás árvái szemben azt állította, hogy Dancsné volt az, aki tőle pénzt kért, de hogy milyen célra, azt nem tudta. Tudta, hogy Dancsnénak ócskaruha-kereskedése van, azt hitte tehát. hogy erre az üzleti célra van szüksége a pénzre. Dancsné a Magyaxnétól kapott pénzen csakugyan vásárolt is egy métermázsánál nagyobb mennyiségű cukrot s 10 pengős áron tovább is adta Csetneki Já- nosmé, Tóth Papp Sándorné és Kiss Jó- zsefné miskolci, illetve hajőcsabai lakosoknak, akik beismerő vallomásukban nem tagadták, hogy a cukrot 15 pengős áron akarták továbbadni Miskolcon. — Özvegy Sztupjár Jánosné nyíregyházi lakos is vásárolt kisebb mennyiségű cukrot Dancsné tói a saját szükségleteire. A törvényszék bűnösnek mondotta ki a vádlottakat a vádbeli cselekmény elkövetésében és ezért Danes Imrénél közszükségleti cikk elvonásának büntette miatt 8 hónapi börtönbüntetésre, a többi vádlott cselekményét vétségnek minősítve Magyar Lászlóméit, Csetneki Jánosnét és Tóth Papp Sándornét fejenként négy- hónapi fogházbüntetésre, Kiss- Józsefnél egyhónapi fogházra ítélte, özvegy Sztupjár Jánosné ügyében pedig csak kihágást állapított meg s kisebb pénzbüntetésre ítélte, az ítélet végrehajtását azonban felfüggesztette. Ülve, vagy állva P Mint képztlik «1 az új keresztel? keretkedi iémt&taat és az ízleli etikát a nai kereskedik és a vevők ? Ezt a kérdést vetette fel a ..Nyirvidék- Szabolcsi Hírlap“' f. hó ll-iki számában, egy most készülő rendelettervezettel kapcsolatban, amely arról is intézkedne, hogy a kereskedelmi alkalmazott üljön-e vagy álljon? Főszerkesztő úr szíves engedelmóvei erre a kérdésre szeretnék válaszolni. Ismerje meg a nagyközönség is a ,,mat kereskedő“1, egy olyan kereskedőnek a véleményét aki több évtizedes tapasztalatok és szemlélődés alapján veszi magá- naka bátorságot épp" úgy a nagyközönség. mint a ma porondra dobbant keresztény kereskedők némi okulását e sorokkal is szerényen szolgálni. Talán nem vagyak önmagamat túlbecsülő, ha mindjárt elöljárójából elmondom, hogy a kereskedelmet alaposan megismertem: Alfától az Omegáig, 35 éves gyakorlatom alatt. Szeretem a kereskedelmet! Abban, sőt csakis abban élek. Vérkeringését állandóan figyelemmel kísérem, — mert érdekel —, kezemet állandóan annak pulzusán tartom. (Ezt el kell, hogy ismerje a város minden kereskedője rólam.) Hungária Uránia Flm@zdbalBá&* 28 29 8 Kedd szerda csütörtök Puskin novellája nyomán FlímmmlnhÁw« Szeptember 28 2G 30 Puskin „Párbaj“ novellájának fiimváiiOBsta Utolsó pillanat Két férfi szív tUtékea, egyi léka és egy komoly udvarló közt oikázó ifjú leány, ról szól ez a történet, mely rendkívüli élményt kiutasít a mozit kedvelő kézír ég Mámára. Assia Vorris, Tosco Giachatí. Előadások kezdete V*5, W, Kieméikedí flimesernény, mely az olasz filmgyártás gazdagságát mutalja \ be. Ftótclás zamatu művéáefilm kiváló \ soereplékkel. I Jön Jön A ragyogó magyar vígjáték ít ifjú | leány főszereplővel ÉJJELI ZENE j Előadások: hétköznap 4, 6. 8, j A kereskedelmet mint kis tanonc kezdetin. A kereskedelmi alkalmazottak szociális érdekeiért pedig síkra szállottam már akkor, amidőn az még bűn volt! (Ma már a törvényes és szociális rendeletek jóval túl teőznek fiatalkori és leg- vérmesebb szociális ábrándjainkon is.) Az alkalmazottak érdekeinek szem- előtt tartásával azonban nem léptem sohasem túl a lehetőségek keretiéit, hanem igyekeztem mindig a tárgyilagosságot megőrizni és a munkaadók érdekeit is szem előtt tartani. Szerintem ugyanis a kereskedelem mindig az a foglalkozás volt, amelyben a munkaadó és alkalmazott között nem csupán a „munkáltató és munkás“ — hanem a „munkatárs“ viszonya fejlődött ki. Másrészt én már régen felismertem azt a tényt, hogy a kereskedelem a nemzet legfontosabb köz- gazdasági tényezője — ezt még kevesen látják be. a mai világszemlélet alapján) s mint ilyen ,nem csupán önös, hanem magáé a nemzeté, vagy mondjuk: a nagy- közönségé! Ebben a foglalkozási ágban talán sohasem lehetett beszélni „munkás kizsákmányolásról“ — bár az alkalmazottaknak voltak jogos szociális kívánságai. A múlt Tanító főnököm: ó-tor,diai Mikola Béla — Isten tartsa meg — sok bölcsességre akart tanítani — már az első héten oktatott arra, ami akkor már régen törvényszerű szokás volt a kereskedelemiben, hogy a jó kereskedelmi alkalmazott egy pillanatra se álljon meg az üzletben, ne támassza a kiszolgáló asztalt könyökével, mert az üzletben dolog adódik ezernyi, noha vevő nincs is az üzletben. Gyűrött vagy poros árut, rendetlen fiókot a vevő elé tenni halálos bűn volt. S ahol ez megtörtént, ott hamarosan mutatkozott az eredmény a vevők körében. A kirakatokat állandóan frissíteni, takarítani, pepecseln kell! A vevő kénye- kedvére bontotta szét az ezernyi vég csipkéi szalagot. Egy pár cipő vásárlásához ötven pár cipőt tekintett meg s egy kalapért; feltúrtuk a három-négyszáz kalapot számláló rakart. S mikor rakta mindezt rendbe az alkalmazott? — Amikor nem volt vevő! — S mikor nem volt vevő? Sokszor csak záróra után. Pedig bizony reggel léi 7-kci nyitottuk és esíe 8-kor zártuk az üzletet. Nehéz volt ez a kerskedelem, s mégis oly szép! Minden vevői bizonyos személyes kap cső lat fűz valamely üzlethez. Csak akkor tér vissza, ha ott, bevásárlása közben, jói érezte magát. Minden fontosabb cikkhez személyes kapcsolat, személyes ismeret ség köti a vevőt, még a gyároshoz is, bár sohasem látta. Ez az áru márkája, védjegye, amelyet megismert plakátokról, hirdetésekből. Mindenkinek személyes ismerője a Franka „Gib.“ harisnya, a ,.Béder” a .Koesflín“, a ,;Castéll iron“ stb.. stb. A kerskedelmi alkalmazottak szemé Íves ismerőse volt az üzlet vevőköre. Ismerte ízlését, pénztárcáját. Tudta melyik családban mire van szükség? Melyik lányos háznál mi hiányzik még a „Stafii- rung“-ból? A fűszerkereskedő segéd pedig tudta azt, hogy melyik háztartásban milyen kávét, hogyan kell keverni? Melyik teát szeretik, milyen szappannal mosnak és milyen frissen érkezett cseme gével kell kedveskedni a vásárló hölgynek úrnak, vagy éppen a szakácsnőnek. Ez még nem jelent szolgalelkűséget, nem jelent megalázkodást, De mindez igen élénk szemlélődést, intelligenciát, főként pedig sok pszichológiai ismeretet kíván. A jó eladó öntudatán kívül is lélekbúvár volt ,s aki nem ismerte a vevők lélektanát, nem volt jó eladó. Ez volt a kereskedelem és én hiszem, ez lesz a kerskedelem, csak a záróra kérdése fog akként alakulni, hogy több szabad időt enged főnöknek és alkalmazóinak egyaránt az önképzésre, testi és szellemi fejlesztésére a jövőben, mint volt a múltban! A jövő Leüljön-e hát végre az alkalmazott? — kérdi tőlem a türelmes olvasó. Szerény véléeményem az, hogy a ma kiadott kereskedelmi rendeletek nagy részét meg fogja dönteni az a világ, amely eljövend, amelyben — mint már egyszer e hasábokon is mondottam, — megnyílnak a világ kincseskamrái Európa számára, újra özönlik az áru a magyar kereskedésekbe s már nem árut kell keresni a vevő számára, hanem vevőt kell találni és megtartani az áru számára! Nem ásítanak az üzletek üres polcokkal, nem mondják röviden és unottan., a keres- wedő részéről fájdalmas rezignációval; „nincs kérem“. Az alkalmazottaknak ismét ezernyi dolga lesz az áruk rendezgetésével. karbantartásávan. Jaj Lesz ismét annak az üzletnek, melyben az árut nem ápolják, nem kezelik! Jaj. ha az alkalmazott ülve, vagy éppen ferbli partié közben fogadja a vevőt. Ha vevő lép az üzletbe és azi látja, hogy ott az alkalmazottak nem is ülnek, hanem csak ácsorogva tétlenkednek é9 nem szorgoskodnak, rossz benyomást nyeT_ — ez az üzlet kong-pang, — már nem szívesen vásárol! Szerintem tehát semmiképpen sem engedhető meg az, hogy az Télialmátj úgyszintén mustot, uj bort! ■■■■■■■■■ j leRrmagcsaDo naptárban nsgtei- • zóim részéve áüar.dóan vásárt) ■ i lók. A’mához, ládákat, musthoz jj hordókat adok Termelőhöz hi- ? vásra kimegyek Laczhovsdky András Myirecyháea, Vav Adám utea 11. 5 Te laton SS—88 I
