Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 197-246. szám)
1943-09-25 / 217. szám
ft «ilfcaL JNftwriDlK szabolcsi mis mtuiaP {Triwioa 24.) 1943 szeptember 2j Oj l«wás-o*Í énekesnők saerepelnek esténként, a* arí kSaSnséjt kedvenc ssörnkenéhelyén a GYURESKÓ ÉTTEREMBEN ! mmmmmmmsmimm:. Műgyor A/ogfzIo és I Sarfendy Elemér «»* cigÍHyx«ne)iarjt kísérel« mellett énekel. Eoltó fcóiség népe megvásárolta a Tolok! grófok hiros kastélyai Atol Patéfi Sándor aúísmiel! fäUätio — A keltői pír A kuli aulaiam Utalom saiaadjit - m aerti* eié alrjihaí Taleki Sándor mittest» Koitó, -ez a kis szatmármegyei helység, * magyar irodaion; messzire.uoogo usto'köscsüi.agáaaa — Petuli bánao.nak __ p árüetes oh iartozkuüasa réven örökös áeiyet -kapott a magyar nemzet és a magyar Liter a túr a történetében, Ko.tón é.,e ®ezesheteil a tüneményes tehetségű nagy on agyar költő és itt irta legszeoo lírai költeményeinek iegcsunásabe gyöngyszemet, a bzepjemOer vegen-r is. reculi g.eí i eieKi bantumnak, — ani maga is lobogo Üángeszü emberoriás volt, a venaege a koitoi gróii kastelyuan. itt vo.t eieieoeu legocnaogaöb a sorcat sze.iveue.i, hunyta, iott életű köiltő: it. ö.ekictte éVoezór keblére imádott hitvesét, a márvány szépségű, marváuyüiaegségu bzenorei Júliát. A Teleki grófon. Koitoi kastélya pazar parkbaitj eiivaau,t., eracszerű ősi ligetben íekszik, a Lápos-patak ba.panján, A ha. t aim as pariban ovnata.anui reánk tor én lenyűgöz Petőfi lángie.kéneií erős varázsa, amely még most is hús-ver elevenséggel él azonon a szent helyeken, ahol az emberi üstökös emberi aiakja valamikor járkált, üldögélt, ©[mélázóit, gyönyörködött a festői szépségű tájrajz^an. Hát még milyen áhitatos, templomi hangulat te.epoZtK ránk lá.igoioan forró bátraként, amikor a vén somfa előtt áriunk,, ahol egy rég kerek kőlapon Petoti egész sereg örökéletű, cizelláltan finom költeményét irtai A somfa még megvan, de a kőlap már eltűnt régi heiyérőr. A somfa is vén, agonizáló fa-omiadék már ,ameíy asztmásán, iköszvényesen szenvedi az idő kíméletlen szeszélyességét és fázíódón rezzenti ösz- sze tar, üveghangon muzsikáló ágait, ha „madárka szállott rá“. Látszik rajta, ho0y •már nincs messze tőle a kegyetlen vég, az elomvó elmúlás napja.,, Petőfi kő „íróasztala**, Hanem a Petőfi , íróasztala", a parkbeli kerek kő, már nincsen a he.yén. II.előleg még nincsen, Mert megvan a kő, de egyelőre más helyen őrz.k s csak a napot vár. ják, amikor viszahelyezik régi po:ztjára. Ennek a változásnak azonban története van. Érdekes, forró magyar szívek imád- ságs érzéseit leleplező története. A bécsi döntés előtti feszültségben a Költőn ideiglenesen elhelyezeti! romám katonaság parancsnoka, egy ezredes, amikor megtudta, hogy milyen emlékek fűződnek a parkbeli egyszerű köasztaüap- hoz, el akarta vinni az irodalmi relikviát Bukarestbe. A költői magyarok, mivel ellentmondani nem lehet, furfangos módon mentették meg a veszedelemtől a követ. Éjszaka ellopták a parkból és épen az ezredes koltói baríájának családi házában a lakószoba pad ója a'á rejtették el. Reggel nagy kutatás indutt meg az asztallap után. Minden házban szorgosan nyomozták, csak természetesen az ezredes barátjának házánál nem. Felkutatták utána az egész falut csak ezt az egyetlen lakást hagyták ■ éírntet/enül,, , így menekült meg aztán Petőfi aszta'a attól a nemkívánatos sorstól, hogy Bukarestbe kerüljön és ott, mint zsákmánnyal kérkedjenek,.. A kőaszlailal egyidejűén a Telekiek kastélya is új sors elé jutott, Igazában nem egy, hanem két kasté’yról kell beszélni, Egy kisebbről és egy nagyobbról. A cagyobbikban lakott a szabadságeszmékért rajongó Teleki gróf és ebben vendégeskedett Petőfi is mézeshetei alatt. A kisebb kastélyban a koltói uradalom irodái voltak, most pedig a község hivatalai helyezkedtek el az ősi, történelemíllatú bolthajtáscs szobákban, A koltóiak a grófi család és a nagy költő iránti szeretedből már az idegen megszállás ideje alatt meg akarták szerezni a két kastélyt. Szívesen adtunk volna csaíádonkint 10—15 ezer leit is pár évvel ezelőtt, — mondja az egyik községi főember — de az idegenek olyan árat követeltek, hogy azt nem bírtuk volna ©1. Most hetvenezer pengőért meg tudtuk venni a kisebbik kastélyt. A nagyobbik kastély ma megint a. grófi családé, de erősen hisszük, hogy azt is meg tudja szerezni a fa'u. Olyan tisztelettel és áhítattal beszél a Telekiekről és Petőfiről, hogy érezzük; Ko tón mindenki jól tudja, ki volt a nemzet életfájának ez a két hatalmas hajtása. A község most a nagyobbik kastélyra alkuszik. A grófi család hajlandósgot mutat arra, hogy itt is teljesítse a színma- gyar község népének tiszteletreméltó óhajtását s így valószínűen rövid idő múlva ez a kastély is a községé lesz. Régi vágyak érnének ezzel valósággá: az övék lenne a történelmileg híres épület s a falu minden polgára tulajdonosa lenne annak a főúri rezidenciának, amelyből irányították valaha az egész község, valamennyiül-: sorsát. . , Kihantolták az ezredes holttestét Érdekes eset történt egyébként nemrég Költőn. A Teleki család kihantol,tattá Petőfi barátjának, Sándor grófnak holttestét, amely a park öreg somfá a előtt nyugodott. A csa'ádi sírboltban kellett elhelyezni a többi ős mellé. A kihantolás egyik szemtanúja így mondja eí az érdekes esetet: £pHiet lakatos, vasszerként, vízveseték »«e?elé*s •- —«*==--■-. javítási munkálatokat és autogénhegesztést megbízhatóan és olcsón vállal Kiss GviiIr, !s|s5iKte®@ nan. ® TELEFON; 38-7V — Amikor megjött az engedély és a család megállapította az ezxhumá.ás időpontját, a néhai ezredes unokájának,, a család akkoií fejének parancsára egy rövid gyermekkoporsót rendeltek, abban a hitben, hogy ennyi is elég lesz Teleki Sándor gróf földi maradványainak elhelyezésére. Valaki azonban titokban, egy rendes, felnőttnek való koporsót is rendelt azzal, hogyha nem lenne rá szükség, visszaadja. A síriireget elzáró több méter- mázsa súlyú kőlap leemelése után napvilágra került a gróf koporsója. Az ércrészeket az üreget ellepő víz csaknem teljesen elpusztította, a íö!gyfarész>-,k azonban épek maradtak. Amikor felnyitották a koporsót, nagy meglepetéssel láttuk, hogy a közel fél évszázad csaknem nyomtalanul teli el a holttest felett. Az enyészet érintetlenül hagyta, épen csak a fej vált el a törzstől. A törzsön az ősz ásnak nyoma sem volt, eredeti forrná iában maradt meg, még a ruhaszövet is megtartotta színét, az ranysujtások frissek, épek voltak. Szakértők vizsgálata megállapította, hogy ezt a konzerváló hatást a. sír üregbe behatóit forrásvíz okozta, mert valamiféle konzerváló anyagokat tartalmaz. A család ekkor látta, hogy a gyermekkoporsó elégtelen lett volna a holttest befogadására s há áko- dott is az előrelátó intézkedésért a nagy koporsót illetően. Teleki Sándor gróf, aki magát tréfásan „a vad grófnak“ mebezte, rajongva szeretett barátja, a nagy költő előtt, most a koltói temetőben nyugszik, de úgy hírlik, a csa’ád a fővárosba szállíttatja, a főváros díszsírhelyére. A Lápos türemlő, üvegzőid vize lázasan rohan a park elvadult fái, bokrai a’att. Hófehér habjai nyaldossák, böró-wá getik a park földjét. Talán csóko’ják bj). a megszentelt földet, amelyen a roagy«1 irodalom egyik legmesszabbrsfénylá, csilagszórós lángú költő-titánja tapodo<| és gyöngy be tűkkel rótta papírra a vés somfa alatt soha el nem halványuló gyogású színarany verseit. ., Péchy Horváth Re»*. : 7«rbőo<F jrjgj g ftfuinariaai j nmei«' ti e ío^t vi/sga -»£, &{. ía?s*Kámvis*te ita is »lóbesiit £ Le**j*bP jegvreitit bitsh« is adj* wé!'ím>o< Sáttsíslfs medsít I 8 énm-t X Qiiói.a g. T i. *8? ®'*9. | El»gséges osztéipsln hadiárnál is tandij- mentességet lapnak A kormány kiterjesztette a hadiárvítív és hadígyámolítoítak randijmemte9s>égÓk Eddig a középiskolákban és a középfok^ iskolákban legalább általános jó taa^- mámyi eredményt kellett elérniök a h*- diárva és hadigyámoit tanulóknak, hogy tandíjmentességet kaphassanak. A ma» tani rendelet ezt a kedvezményt kitér jeszteíte és most már az elégsége« er«4 ményt elért ilyen gyermekek is élve», hetik & íandjmentességet, | —■ Magyar éa Rdmmy Játékkártyákká^. J hatók a JÓBA-paprtisletbeei, Bethlen««, I véisátroMunk 5 Martos Lajos .fWMwié- é* textil Éxle4e imnniz!, mMn őrei 2. szia. Ráca Gábor rai as Ifkörgyárábdi be. —* Bocskav utca 6 Süli Cipóim MMBXBaBppeeMWMi fTlncrkáza, Zrlayl Hont e. í LeifmegbízhAtóbb besa^sied si forrás mind«nnets# dpMrukb&ii. Akeüé« év 1000 Teiefec J5*B Dltilárit, iiiii»? «s swfM viteíiroljüíik Máyor igmím. áínitra Izletéft«. fel 28S8 — Külön oatfvb&ni esKdálv- — KSny?, papir, Írószer Bethlen utca 5. Tehifoe : 2t-00 keeXeáhátoü» agyaik fiae« kapüeté JÓBA papír-
