Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 145-196. szám)
1943-07-24 / 165. szám
(Trianon 2.) 1943 július 24. io Haidas Tanyásbirtokot, vagy 4-5 szobás Kúriát 5 bold termőfölddel, esetleg helybeli szép Bérhállt ¥©tÍliéÜL Ajánlatot „Azonnali lebonyolítás 35591“ jelige aíait BLOCKNER hirdetőbe Budapest, Vilmos császár ut 33 kérek Bárányos Károly dr. földművelési államtitkár a szabolcsi termelőkre döntő jelentőségű beszédet mond vasárnap Nyíregyházán Kedden szakosztályi ülés lesz a városházán Nyíregyháza szakosztályai kedden, július 27-én délután 4 órakor együttes ülést tartanak. Ezen az ülésen tárgyalják a polgármester előterjesztését a város 1942 évi zárószámadásáról, a belügyminiszter rendeletét a város 1943. évi költségvetésének elbírálása táirgyában. A jjpoLgár-. mester előterjesztést tesz a városi épületek óvóhelyeinek előkészítése és felszerelése, valamint óvóhelyárkok létesítése tárgyában. Ezeken a tárgyalásokon kívül még több fontos kérdés szerepel a szakosztályi ülés műsorán. áouabál a Sóstón Július 26-án, hétfőn este „Annabált“ rendez a sóstói vendéglő. A hagyományoknak megfelelően a fürdői Anna- báiok kedves-vidám hangulata elevenedik meg hétfőn este a Sóstón, ahol fővárosi zenekar mellett táncraperdüi az ifjúság. A háborús évek komolyságát erre az egy estére felváltja egy kis ,békebeli“ vidámság. A sóstói vendéglős-üzem kitűnő tulajdonosa, Gyureskó István gondoskodik arról is, hogy vendégei „békebeli“ vacsorát kapjanak. A konyhafőnök szakácsíudományának minden ékességét előszedi, hogy emlékezetessé tegye a hétfői táncos estét. Asztalok telefonon is előre lefoglalhatok a vendéglő főpincéré- xrél, vagy a Bessenyei-térí Gyureskó- Étteremben. Értesítés Mély tiszteletiéi hozom az érdekelt nagyérdemű közönség tudomására, hogy az Állatforgalmi Központ az m. kir. Közellátási Minisztérium jóváhagyása alapján Szabolcs vármegye területére körzeti sertéskereskedővé nevezett ki. Irodámat a Nemzeti Hitelintézet helyiségében f. hó 24-én megnyitom és a legnagyobb készséggel állok a nagybecsű közönség rendelkezésére. A vármegye területén, járási székhelyeken, minden nagyobb községben helyi kereskedőket kívánok kijelöltetni. Felkérem azokat a sertéskereskedőket, akik helyi kereskedői kijelölést óhajtanak, szíveskedjenek ezirányú szándékukat levélben hozzám (Nyíregyháza, Horthy Miklós-tér 9. sz,j, Nemzeti Hitelintézethez) sürgősen írásban bejelenteni, melyhez 2 darab aláírt fényképet és az iparigazolványukat mellékelni sziveskedje- oek, egyben közöljék, hogy az Országos Állatkereskedelmi Egyesületnek tagjaik-e. Bejelentésüket szíveskedjenek a járási szolgabíró úrral, vagy a községi elöljárósággal láttamoztatni. Kiváló tisztelettel; Dr. Balogh Gyula 3* körzeti sertéskereskedő. Libatollat és csirkét loptak Asztalos Mihály nyírpazonyi lakos feljelentést tett a csend-rörsnél, hogy éjszakának idején ismeretlen tettes leemelte sarkairól az utcai akput és az udvarban levő gabonásláda lakatját leverte s az ot-levő hét- kilogram libatollat és egy kg. pehelytollat elvitte. Ugyanakkor betörtek Tóth Imréné nyírpazonyi lakoshoz is és az udvarból elvittek 10 darab csirkét, az istállóból pedig egy lószerszámot. Az éjszakai tolvajt keresi a csendőrség. — KIFESTÖKÖNYVEK, win«* trón- készletek különféle nagyságban, változatos mintákkal hagy választékban JéBA- papirüzletben, Betklen-utoa 1, azám Sarvay Elek dr. kir. gazd. főtanácsos, országgyűlési képviselő, a GyOE szabolcsi elnöke a Ny,rvidék Szabolcsi Hírlap pénteki számában megjelent cikkében felhívta a szabolcsi gazdaközönség figyel, mét a GYOE vasárnap délelőtt 10 órakor a vármegyeházán rendezendő évi közgyűlésére. Ezen a közgyűlésen Bárányos Károly dr. államtitkár valamennyi szabolcsi termelőt mélyen érintő beszédet mond. Felszólalnak a közgyűlésen Borbély Sán- do rdr. alispán Sarvay Elek dr. gazd. főtanácsos, országgyűlési képviselő, elnök, báró Molnár Viktor. Az egyesü’et nagy. szabású és eredményes munkásságáról Nagy Sándor kertészeti felügyelő, intéző tesz jelentést. Az elnökség a fontos közgyűlésre a következő újabb meghívón hívaj fel az érdekeltek figyelmét: A Gyümölcstermelők Országos Egyesületének Szabolcsvármegyei Tagegyesülete által 1943. évi július hó 16-ra hirdetett közgyűlése határozatképes nem lévén, az A Nyírvidék hasábjain Pisszer János indított meg egy gondolatsort, mely most már a mezőgazdasági ipar megvitatásához vezetett. Vártam, hogy gazdáink majdcsak hozzászólnak a kérdéshez, de úgy látom, hogy kívülről kell ösztönözni őket, hogy az ügyöket ők maguk vitassák meg. Ez okból én, mint ügyvéd jelentkezem elötornásznak a^abn a reményben, hogy gazdáink ezen felgerjednek, s letorkolnak majd, mondván, hogy varga ne tovább a kaptafánál, és alaposan ki fogják mutatni, hogy mennyire taúj közgyűlést 1943, évi július hó 25-én, vasárnap délelőtt 10 órakor tartjuk Sza- boicsvármegye székházának kistermében, amelyre az érdekelteket ezennel meghívjuk. A közgyűlés fényét és jelentőségét emelni fogja Bárányos Károly dr. m. kir. Földmívelésügyi államtitkár úr megjelenése. A közgyűlés tárgysorozata az előző meghívóban már közölve volt, épen ezért e tárgysorozat közlésének mellőzésével csupán ál talánosságban azt kívánom hangoztatni hogy az új közgyűlésen Sza- bolcsvármegyét, sőt az egész magyar gyümölcstermesztést érdeklő kérdések kerülnek tárgyalás alá, miért is súlyt helyezünk T. Cím feltétlen megjelenésére. Nyíregyházán, 1944. július 17. I Dr. Sarvay Elek m. kir. gazdasági főtanácsos országgy. képviselő, GyOE. elnök. nulmányozták a magyar mezőgazdasági ipar kérdését. Kétségtelen az, hogy minden országnak a földrajzi helyzete ás földrajzi gazdasági adottsága szabja meg, hogy a raj- t élő nép milyen gazdasági poltikát folytasson, Minden népnek az általa lakott terület szerint van egy életlehetősége, melyet ha figyelmen kívül hagy, nem tud soha kiszabadulni a nyomott gazdasági I helyzetéből. Ha azonban felismeri az életlehetőségét, bámulatos gazdaságra, s ezel kapcsolatban nagy hatalomra is tesz szert. Ezt igazolja a történelem. Anglia hiába próbálna intenzív szemtermelést folytatni a szigetországban, le- szegényedve. Nem is foglalkozik vele. — Ellenben felismerte, hogy szigetország lévén, a tengeren kell kifejtenie gazdasági tevékenységét, kifejlesztett egy olyan világkereskedelmet, mely óriási gazdagságot és világhatalmat adott a kezébe, — Németország felismerte, hogy a birodalma területén levő szénbányák és különböző érceket és más nyersanyagokat tartalmazó hegyek lehetőséget nyújtanak neki a gépipar és a kémiai ipar kifejlődésére. így aztán, főként ipari politikát folytatott. Hogy milyen ereménnyel, azt nem kell külön hangsúlyoznom. Dánia belátta. hogy a páradús hegyi legelői milyen állattenyésztési lehetőségeket nyújtanak s így az anyagi alapjait is erre fektette. Meg is lett az eredménye, mert Európában a legmagasabb életátiagon a dán nép élt. Ezek csak kiragadott példák. Ezzel szemben hivatkozom arra, hogy Magyar- ország, a tejjel-mézzel folyó Kánaán, jó- forbán mindig szegénységben élt és a lgeáldcttabb békeidőkben is tömegesen kellett kivándorolniok a magyar embereknek ebből a Kánaánból. Miért? — Azért, mert nem találta meg a magyar politikai vezetés azt a lehetőséget, mely a magyar nép számára gazdasági jólétet nyújtott volna. Mi tehát az az életlehetőségünk, mely mellett gazdagok lehetőnk? Világkereskedelemről még csak beszélnünk sem szabad, mert ehhez hazánk földrajzi fekvése semmi lehetőségei nem nyújt. Ipar politika? Ehhez nincsen sem elegendő nyersanyagunk, sem elegendő hajtóerőnk. Állattenyésztés? Hiszen olyan száraz esztendők szakadnak néha reánk, hogy még a legszükségesebb igavonó állatainkat is alig tudjuk kiteletetni. Mi tehát a mi földrajzi adottságunknak az a sajátsága, ami egyedülálló Európában, s amely gazdasági jólétet teremthet? Tudjuk, hogy a magyar búza a vi- lág legelső búzája. A sikértartalma a legnagyobb. A magyar gyümölcsnek a zamatét meg se közelíti a világ egyetlen gyümölcse sem. A magyar konyhakertészet termelvényei már Európa minden oiszágában ismeretesek. Tehát nekünk szemtermeléssel, főként búzával, valamint gyümölcs- és konyhakertészettel kell foglalkoznunk. Igaz ám, de úgy a gyümölcs-, mint a konyhakertészet romlandó idénycikk és nem bírja a szállítást. Ezért kell a mezőgazdasági ipar, hogy a sok barack, szilva, alma, szőlő, mint folyékony gyümölcs kerüljön a forgalomba, a paradicsom és egyéb konyhakerti terményünk pedig konzerv, vagy szárított állapotban jusson a világpiacra. De mindennel próbálkozott a magyar gazdaságpolitika, csak éppen a> mezőgazdasági iparral nem. Már volt iparpolitikánk, volt belpolitikánk, volt kereskedelmi politikát:! és a gazdasági életünk szekere mindig kátyúba került. Újabban nagy mezőgazdasági programot hirdet a kormány és milliárdos mezőgazdasági beruházásokat jelentett be. Helyes, csak ne essenek abba a hibába, mint ezek előtt. Ugyanis az volt a helyzet, hogy ha valami ipari törvényről volt szó, akkor kizárólag az ipar szempontjából vizsgálták a kérdést. Ha pénzügyi kérdés volt szőnyegen, akkor megint csak a banérdeket Uránia Filmszínház. Hungária Fimszinház* Julius 24 25 Szombat vasárnap Alida Valiia főszereplésével Fények az Gsupa szív, csupa könnv, csupa mosoly ez a szivbemarkoló film alkotás. Erőteljes dráma, melynek filmszerű felépítése mind végig leköli a nézőt Julius 24-25 Szombat vasárnap A sfcezon kimagasló eseménye éjszakában Páratlanul gazdag tartalmú és csodás felvételekben bővölködő film. Budapest egyik legnagyobb fllmszinbáva az óriási sikerre tekintette! negyedik hétre is prolongálta ezt a filmet. Fi szereplői 3z olasz filmgyártás legjobbjai : Alida Valii, Fosco Giacbetti Előadások: 4, 6, 8 órakor Vasárnap 3, 5, 7 órakor Vasárnap d. e. 11 órakor MATINÉ | Előadások kezdete 7*5, 7*7, 7i9 Vasárnap 7*3, 7a5, 727, 729 óra-m A magyar mezőgazdasági ipar létjogosultsága It ta: dr. Kosa Barna
