Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 145-196. szám)

1943-08-28 / 194. szám

4. oldal. (Trianon 24.) 1943 augusztus 28. JSíVlHYIDÉK ^ Szabolcsi híRLAP Nyári estén szórakozzunk a Vidám, zenés szórakozóhely a Sósió terra Gyuresltó Étterem ! Horváth Baba és Huliay Etelka fővárosi művésznők énekelnek Sarkadi Elemér cigányzenekarának kísérete mellett Hajdanában — danában . . . ALAH AB4I1AII, AL IH KERI91! Húsz év előtt ,az inflációs idők rossz napjaiban, bizony az újságírónak se volt rzsás a helyzete. Aki régi lapjánál kapott helyet, jól járt aki cikkírásból élt, az csak tengődött és ezért sok újságíró tere­lődött más pályára, ahol tehetségének megfelelő elhelyezkedést talált. Dicsére­tére az usjágíró rendnek mondhatjuk: megállták a helyüket és igen kevés kisik­lás történt. Más pályákon is tanulhattak tőlünk. Olyan meleg nyár volt, mint a mostani, dolcg se akadt. Igen örültem, mikor az egyik lap megbízást adott, hogy hajóz­zam be a Földközi tenger partvidékét és számoljak be színes útleírásokban tapasz­talataimról. Útlevél, vízumok hamarosan elintéződtek .Hetényi Imre báyánk maga is literátus ember, ott a főkapitányságon hamar elintézte a kollegáknak az ilyen formalitásokat. Fiumében hajót kerestem, nem ugyan luxushajót_ mert arra nem futotta a ki­adó és szerkesztő jóvoltából, hanem olyan kisebb kersekedelmi hajót, amely Triest és Tanger között csereáruval járja a kikötőket s egy-két tucat pihenni vá­gyó utast is visz magával. Két napi kere­sés után találtam egy megfelelőnek lát­szó, ócska görög hajót, amely a Pireus kereskedelmi társaság számlájára rótta a tengereket. A hajó ócska volt, de a neve annál impozánsabb: „Poseidon". Kapitánya egy öreg tengeri medve, bi­zonytalan nemzetiségű. Valószínűleg le- vantei, mert a Földközi tenger mellékén használt nyelvjárások mindegyikén nagyszerűen tudott káromkodni. Szeren­csére a másodkapitány magyar ember volt, Farkas István usjágíró társunk, aki számos könyvben és cikkben számolt be tengeri élményeiről. A konyha és a borok kitűnőek voltak, még luxushajón is megállhatta volna he­lyét a hajószakács. Túniszig semmi érde­mes dolog nem történt és ott szándékoz­tunk árut felvenni s így egy hetet tölthet­tünk volna ebben a színes és vonzó ke­leti városban. Itt következett a meglepetés, A révpa­rancsnok közölte a kapitányunkkal, hogy árut vehetünk fel, ki is rakhatunk, de 6em a hajóról senki ki nem szállhat, sem a hajóra senki fel nem szállhat. Oka? Pestis ütött ki a mejdánban, a szegény­ség negyedében. Ez aztán a meglepetés! Nem lehetett mit tenni, az ember maga is fatalistává lesz Keleten s megnyugszik a Kiszmet (sors) rendelésében. Allah akarata szent, áldassék neve, hirdetik az éneklő müez- zinek a mecsetek karcsú tornyainak te­tején körbefutó erkélyről. Ötöd napra megrakodott a hajó s ek­kor új utast is kaptunk Ahmed Sükri bey személyében aki diplomata volt s a tu­niszi bey ő fényességének parancsára I utazott Marseillebe. A tilalom dacára is felvettük. íme, a baksis még a pestis- vesztegzárt is legyőzte. Kellemes keleti nagyúr volt új utítársunk s tőle annyi mindent hallottunk, hogy riportjainkon nem esett hiba. Elmondta egyik este a tiszti étkezdé­ben, hogy a Bey erélyes intézkedéssel el­nyomta a járványt s alig tizenegy halott volt az áldozatok száma. A pestises vá­rosrészt pedig egyszerűen felgyújtana. Hát ez radikális megoldás. „Allah akbar, meg volt írva az élet könyvében", fejez­te be elbeszélését Ahmed Sükri bará­tunk. Mi az európai ember hitetlenkedő hangján ellentmondtunk, ám a török úr nem hagyta magát, — Uraim, — mondotta, — Önök ezt nem értik. A pesti s a külvárosban tört ki. A nagyurak villanegyedét nem érte al s amint híre ment, a szomszédom, egy arab milliomos, Hadsi Omar el Bakuni, felpakolta háremét, gyermekeit, vagyonát három hatalmas túra-autóra s Algírba me­nekült a pestis elől. — Helyesen tette — jegyezte meg má­sodkapitányunk. A nyári szünet befeejzése után az első nagy bünpert szerdán délelőtt tartotta a miskolci törvényszék. Remenyik Oszkár 20 éves. volt vasgyári munkabeíró gyil­kosság és rablás bűntettével vádolva ál­lott a törvényszék előtt. Március 2-án bestiális kegyetlenséggel megcsonkított hullát találtak a Görömböly-Tapolca kör­nyékén levő ,,Galóca“ erdőrészben. A személyazonossági iratokból megál­lapították, hogy a halott Szűcs István, Miskolc, Domb-utca 5. szám alatti lakos, vasgyári munkaátvevövel azonos. Sírva vall a fiatal gyilkos. Szuronyos fogházőr vezette a tárgyaló­terembe Remenyik Oszkárt. Elegáns, szürke ruhát viselt. A vizsgálati fogság­ban teljesen lefogyott, arca szinte fakó­szürke. A tanácselnök kérdéseire sírás­tól fuldokló hangon válaszolt a gyilkos, aki négy középiskolát és két kereske­delmit végzett. — Jó barátságban voltunk, — mondja, — s magam sem tudom, hogy gyilkol­hattam meg barátomat. Szorult anyagi helyzetben volt, pénzre volt szüksége. Aranyórát kínált eladásra. Megígértem — Meglátják, hogy nem! — válaszolta Ahmed Sükri. — Két óra alatt elérte az algíri határt. Azonban a vámhivatal előtt, amikor az első autó fékezni kezdett, an­nak fékje elromlott, az egyik gummi sú­lyos defektet kapott9 az autó felfordult, maga alá temetve a soffőrt, a hölgyeket, s gyerekeket. A másik autó már nem tu­dott hirtelen lefékezni s belerohant a felfordult kocsiba, összetört s meggyul­ladt, A harmadik autón csak egy soffőr ült, az ugyanis a vagyontárgyakat vitte, ám a látottakra szívszélhüdést kapott a volán mellett. Romhalmaz és egy csomó elszenesedett holttest maradt meg Hadsi Omár el Baukní családjából és vagyoná­ból. Allah Kerim! lsen irgalmazzon lei­keinknek! Ami elő van írva az élet köny­vében, azt nem kerülhetjük el. A pestis nem bántotta s .mégis a halálba rohant. Ez a Kiszmet. Elhallgattunk. Ilyen érv ellen nem használ a logika. Azért jutott eszembe ennyi év után ez a történet, épen most, amikor feltételezett veszélyek miatt sok ember lelki egyensúlya bomladozni kezd, jobbra-balra kapkodnak, elhagynák ott­honukat és munkahelyüket, hogy kike­rüljék a sorsot, amelynek arabul Kiszmet a ngve s amit mi nem egyszer isteni akaratnak nevezünk. neki, hogy eladom. Amikor eltelt két hét és nem tudtam 'ígéretemet beváltani, azt mondta, ne fáradozzak tovább), (elviszi Budapestre és ott adja el — két hét alatt nagy kártyaveisztesé- gem volt — folytatja azután a megtöri vádlott. — Szorult helyzetbe kerültem. Érlelődött bennem a gondolat, hogy erőszakkal szerzem meg tőle az aranyórát. Ezért mondtam neki. hogy gyerünk ki Görömbölytapolcára, ott megveszik jót áron az aarnyórát. ,.Elővettem a disznóölőkést.. Remenyik Oszkár töredelmes vallomást tesz, nem tagad semmit. Alig hallható hangon mondja tovább a szörnyű dráma részleteit: Együtt mentünk március 2-án dél­előtt Görömböly-Tapolcára. Előző naj? a gyárból elhoztam egy vasrudat, míg a háziasszonyomtól elloptam a disznóölő­kést. így érkeztünk Görömböly-Tapolcá­ra, ahol a „Galóca" nevű erdőrészhez ve­zettem. Leültünk mind a ketten a domb­oldalra pihenni. Nem sejtett semmit. Ügyesen a hátamögé kerültem. Előhúztam kabátzsebemből a vasru­dat és hátulról íejbeütöttem. Az ütés nem végzett vele. Eltorzult arccal jött felém. Meg voltam ijedve s még ötször a fe­jére ütöttem a vasruddal, mire lerogyott a földre. Letérdeltem melléje, elővettem a dísznóölőkést, szíven akartam szúrni, de a kés pengéje megakadt a bordában. Dühömben ki­rántottam a sívének irányzott kést és a fejét teljesen lemetszettem a törzsről. Amikor ideérkezett vallomásában Reme­nyik Oszkár, valóságos sírógörcsöket ka­pott. Furdalta lelkiismeretét borzalmas tettének felidézése. A rabolt holmit a disznóólban rejtettem el. — Amikor biztos voltam benne, hogy meghalt, — vallott tovább a gyilkos — kifosztottam. Magamhoz vettem arany­óráját, láncát karikagyűrűjét, pénztár­cáját. A gyilkos szerszámokat elrejtet­tem, s hazamentem. A rabolt holmikat a disznóólba rejtettem. De másnap reggel elfogtak a gyárban. A törvényszék ezután a gyilkosság egyedüli szemtanúját, özv. Tóth Mihály- né görömbölyi lakost hallgatta ki, aki messziről szemtanúja volt a két férfi har­cának. — Láttam, — mondotta a szemtanú,— amint a két férfi ütlegeli egymást, majd hosszú, velőtrázó hangot hallottam: — Segtség ! Gyilkos ! .., Erre berohantam a községbe és hírül adtam a szörnyű esetet, Aíanukihalgatások után került sor Pfiegler Kálmán dr. törvényszéki orvos- szakértő kihallgatására, aki elmondotta, hogy amikor Remenyik Oszkár szivén akarta szúrni áldozatát, majd mikor le­metszette nyakát, Szűcs Isván már halott volt. Semmi kóros elváltozást nem észlelt a gyilkosnál vizsálata folyamán. Az ítélet. A törvényszék Remenyik Oszkárt gyil­kosság és rablás bűntettében mondotta ki bűnösnek és ezért Tizenkét évi fegyházra ítélte. A vádlott, a védője és a vád képviselője egyaránt belenyugodtak az ítéletbe, mely így jogerős. — Amatőr fényképalbum, zsab-foto- album. Nagy yálaseMk, olcsó árak, JÓBA paptHWetbeo. Bútort megbízhatóan és Jól vásárol­hat az évtizedek óta fennálló LIFEOTITS bntorkülőolegességi lerakatában Kossuth tér 6. szám. Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő ma már enorópai hírű Az ország egyik legolcsóbb és páratlan gyógyhatású fürdője. Fedett gvógvmedeacék, ivócsarnok, inhalatórium, strandfürdő, hullámfürdő, pezsgőfürdő. Páratlanul eredménye* fürdő-, ivó es belétagzőkurak. A fürdőt Hajdú­szoboszló 73 és 78°-os sós , jódos-. brómós , hidrocarbonátos hévízzel táplálják. 3000 liter forróviz percenként. Magyar és németnyelvű ismertetővel készséggel szolgál az Igazgatóság. i László Zoltán dr. „Ötször a fejére ütöttem, majd elővettem a dísznóölőkést“ vallotta sírva a bestiális gyilkos, aki kártya adóssága miatt megölte barátját m

Next

/
Oldalképek
Tartalom