Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 145-196. szám)

1943-07-06 / 149. szám

Kállay Miklós miniszterelnök a kárpátaljai küldöttségnek adott válaszában lelkesítő együttérzést keltett a kormány nemzetiségi politikájának ismertetésével Á vallás- és közoktatásügyi miniszter elismerő szavakkal méltatta a sza­bolcsi tanárok és tanítók bizakodással áthatott nevelőmpkájának nemzetpolitikai jelentőségét zánkért, hitünkért, otthonaink épségéért és nyu­galmáért és akik zokszó és panasz nél­kül viselik a világtörténelem legemberfe- lettibh szenvedéseit, halnak hősi halált és áldozzák fel testi épségüket. Mi ígérjük, hogy a jövőben még foko­zottabb erővel kívánjuk szolgálni hazán­kat, még jobban fogjuk szeretni falun­kat, nádfödeles, kisablakú, muskátlisvi- rágú kis házainkat, különösen az abban élő dolgozó magyar testvéreinket. Mi a magyar becsület útján haladva kívánjuk teljesíteni kötelességünket, Szombaton a köz-ebéd után Kállay Miklós miniszterelnök a főispán hivatal- szobájában, Szenycy-Merse Jenő vallás­os közoktatásügyi miniszter a vármegye kistanácstermében küldöttségeket foga­dott j ] Küldöttségek a miniszterelnök előtt, ■Kállay Miklós dr. miniszterelnök meleg együttérzéssel fogadta az előtte tisztelgő küldötteket. Mély visszhangot keltettt és a kormány felelősségei végzett munkás- j sága iránt való bizakodást erősítette, hogy a miniszterelnök minden felvetett kér­désre kimerítő és megnyugtató vá­laszt adott, amely mint szónoki megnyi­latkozás is nagy hatást keltett eszmei gazdagságával és formai lendületével. A KIOSz küldöttsége jelend meg a miniszterelnök előtt első­nek. A küldöttséget Bertalan Kálmán, Nyíregyháza országgyűlési képviselője, a KfÖSz díszelnöke vezette, Bertalan Kál­mán ismertette azt a határozatot, amelyet Kállay Miklós dr. miniszterelnök kor- máoyralépése idejés Huray János nagy­hatású beszéde és Bertalan Kálmán ha­tározati javaslatára hozott, A határozat utalva Kállay Miklós dr. szabolcsi főis- póaságának keresztény nemzeti kultúr- kincseire és impukív hatására, örömét fe­jezi ki a fajvédő magyar lársadalom- nevfelés szempontjából azon, hogy a ma­gyar fajvédő jobboldali gondolat egyik legelső harcosa jutott a kormány élére s ezzel elháríthatatlan biztossággal in^ dúlt meg a fajvédelem nemzeterősítő eszmei és gyakorlati hatása. Ismertette Bertalan Kálmán a KIOSz küzdelmes és áldozatos munkásságának jelentőségét és kérte a magyar családi tradíciók keresztény és nemzeti szelle­mében akkuit Otthon anyagi és erkölcsi célkitűzéseinek támogatását. Kállay Miklós dr. rendkívül szívélyes­séggel fogadta a szívéhez olyan közel­álló egyesület tisztelgő küldöttségét és harcos napjaiban erőt adó támogatásá­nak felajánlását. Megható bensőséggel idézte fel a KIOSz-ban töltött napok em­lékét. Színes emlékképeket merített a huszas évek eseményeinek idejéből, a KIOSz által rendezett nemzeti, kulturális ünnepségek, összejövetelek, a nemzeti társadalom etikai erejét fokozó mozgal­makból. amelyekről, mint életének soha el nem felejthető értékes élményei röl szólott a magyar sorsközösséget át­élő, a magyar élet minden megnyilatko­zását megfigyelő és minden igazi értékét megbecsülő vezetésre hivatott férfiú tisz­tánlátásával. Az Otthonra váró feladato­kat kész örömmel támogatja és erreva- natkozólag konkrét ígéretet is tett, úgy­hogy a KIOSz küldöttsége boldog öröm n.el fogadta jóleső kijelentéseit. Siménfalvf Árpid főispán és Ilniczfcy Sándor kárpátaljai főtanácsadó népies küldöttséget vezettek a Sormanyelnök elé Uagvár megy'« és Ungvár város húsz­tagú küldöttsége vonult ezután a minisz­terelnök elé Stméníalvy Árpád dr. főis­pán és ILmczky Sándor kárpátaljai főta­nácsadó vezetésével. A küldöttség szó­noka igen jelentős kárpátaljai problémák megoldásához kérte a kormány támogatá­sát. Ezek a problémák kapcsolatban van­nak Ung vármegye, Ungvár városa, s az egész visszatért Kárpátalja gazdasági, forgalmi, kulturális, szociális, valláserköl­csi, nemzetiségi sorskérdéseivel. A szó­nok egyrészt határtalan bizalommal és hálával áthátottan ismerte el a kormány­zat nagyvonalú és korszerű nemzetpoli- tikai színvonalon álló, tervszerű, céltuda­tos és máris áldozatokat hozó és sikeres gazdasági, kolturális és nemzetiségpoliti­I kai tevékenységét, amely máris megve- tette az alapját a virágzó fejlődésnek, a testvéri sorsközösségen alapuló együttér- j zésnek. Másrészt ismertette a még meg­oldásra váró tennivalókat, a sajátos kár­pátaljai szükségleteket és kérte a kor­mány támogatását. Kállay Miklós dr. több mint egy ne­gyedórás beszédben fejtette ki álláspontját a Kárpát—Duna-medencében kialakuló új alkotó memzetpolitikáról, a magyarságot eltöltő testvéri bizalomról és sorra véve az elhangzott kívánalmakat, azok megol­dásában a nemzetiségi kérdések modern, életszerű megoldását helyezte kilátásba a küldöttség tetszésétől, hálás köszönetétől fogadva. Örömünk nagy, hogy megjelenhettünk Árpád apánk fájának, a hét vezér ezer éves hajtásának egyik legerősebb fakadása előtt Rendkívül jelentős nemzetpolitikai vo­natkozású kérdésekben foglalt állást a miniszterelnök a jegyzők küldöttségének fogadásán felmerült problémákkal kap­csolatban. A jegyzők népes küldöttségét Bajna Bálint, a Jegyzők Egyesületének szabolcsi elnöke vezette. Bajna Bálint a székely magyar szív becsületes őszintesé­gével és szókimondásával beszélt a jegy­zők küzdelmes, de közösségi szellemmel áthatott és tudatosan áldozatos munkás­ságáról. — Az ősi vármegye több mint 400 jegyzője és községi tisztviselője — mon­dotta — képviseletében tisztelgünk Nagy­méltóságod előtt 9 ezen alkalomból első kötelességünknek azt tartjuk, hogy mély tisztelettel köszönetünket nyilvánítsuk Szabolcs vármegye községi jegyzői és tisztviselői, de az ország összes jegyzői nevében azokért az elismerő kijelenté­sekért, melyek ma Nagyméltóságod aj­káról elhangzottak, mely kijelentések az egész ország előtt igazolták azt a nagy teljesítményt, melyet a falu vezetője vé­gez. Örömünk igen nagy, hogy megjelen­hettünk Árpád apánk fájának, a hét­vezér ezeréves hajtásának egyik leg­erősebb fakadása előtt és elmondhatjuk boldogságunkat, amiért a jó Isten a nemzet legválságosabb idő­szakában Nagymélóságodát állította a kormány élére. Nekünk községi jegyzőknek és közsé­gi tisztviselőknek a mai napi igen nagy nap és felejthetelen, hiszen ritkán adó­dik alkalom arra, bogy a falu tisztviselői a kormány In ök előtt tiszteleghetnek. De ez a nap megacélozza lelkünket és erőgyűjtés is számunkra, hiszen szemben áll velünk és látjuk azt a féríit. aki nemzetünk legnehezebb, leggondteihesebb, legidegölöbb és legfelelösségteijesebb munkakörét válladta, tehát előttünk áll a példa és így azzal az érzéssel, azzal a meggyőződéssel és azzal az elszánt akarattal térünk vissza falvaimkba, hogyha ezelőtt erőt is vett rajtunk a csiiggedés, amikor már azt hittük, hogy kötelességünket nem tudjuk úgy teljesíteni, aminhogy szeretnek, töb­bé soha nem fogjuk engedni lelkűnkbe bclppózni ezt az érzést, hanem Nagymél­tóságod pé'dáját követve, teljes erőnket még jobban felfokozva, ha kell a kime­rülésig fogunk dolgozni és szolgálni ha­zánkat. Nagyméltóságú Miniszterelnök Ür ! Mi községi jegyzők teljesen tisztá­jáén vagyunk azzal és átérezzük, hogy a háborús gazdálkodás tetőfokán mi­lyen kivételesen fontos kötelessége­ket kell teljesítenünk és azt is tudjuk és érezzük, hogy ennek a kötelességnek a teljesítésére csak az képes, aki mindig a szeme előtt tartja, hogy a falu vezetőjének, aki a hátsó arcvonal legelső arcvonalában teljesíti kötelességét, felfokozott munka-teljesít­ményére van szükség, éppen azért erre csak az képes, aki magyar szívét ma­gyar lelkét és fajtája iránti rajongó sze- retetét viszi a munkába. Tudjuk, hogy ránk nehezedik a nehéz feladat, a hábo­rú szülte és a nemzettől rendkívüli ál­dozatokat kívánó rendeletek sorozatá­nak a gyakorlati életbe való átvitele, amit úgy kell végrehajtanunk, hogy mi­nél kevesebb nyugtalansággal és izgalom­mal járjon. Azt is tudjuk, hogy elsősorban nekünk kell százszor és ezerszer elmon­danunk és szakadatlanul ismételnünk és hirdetnünk, hogy nem lehet csüggedés, nem lehet lemondás, nem lehet akadály, nem lehet olyan áldozat, melyet ma mind­nyájunknak nem kellene meghoznunk azért, hogy éljen a haza. Tudjuk, hogy sohasem szabad megfeledkeznünk. de nem is fogunk megfeledkezni azokról, akik a végtelen orosz róná­kon állottak és állnak most is szem­ben a leggonoszabb ellenséggel .ha­mert tudjuk és biztosak vagyunk benne, ha a falu népe a mi becsületes munkán­kat látja, meggyőződik arról, hogy mi­ként a múltban, úgy a jelenben is a falu vezetője a leghűségesebb és legőszintébb barátja, hogy az az út, melyen haladunk a nemzet, a falu és így a család egye­dül helyes útja és akkor hiába lesz az aljas, suttogó propaganda, sohasem tud éket verni a magyar falvak magyar népe közé. A magyarok nagy Istene kísérje Nagy- méltóságod minden lépését, hiszen min­den lépése rendkívüli nagy fontossággal bír a nemzet jövőjére, engedje meg, hogy ebből a borzalmas romboló és véres há­borúból épen tudja kivezetni hazánkat, hogy minél kevesebb könny és vér ve­zessen a magyar győzelemhez. KátLay Miklós miniszterelnök válaszá­ban meleg szavakban jelentette ki, örö­mére van, ha magyar jegyzőkkel beszél­het. Visszaidézi gyermekkorát, amikor édesatyja, Kállay András főispán pihenő vasárnapjait odahaza töltötte falujukban és elbeszélgetett a község embereivel, gazdáival, lelkészeivel testvéri szere tét­ben, magyar nótázással. A múltban va­lahogyan közelebb álltak egymáshoz az emberek, jobban együttéltek, mint ma. De ezt a sorsközösségtől áthatott szelle­met biztosíthatják a mai jegyzők is, akik jobban megértethetik a magyar valóságo­kat, akik ellen nem lobbanhat fel többé a megnem értés indulata, mint a világ­háború után. A jegyző a végrehajtással megbízó rendelkezések végrehajtója, az esemény zuhatagában fix érték, akinek tudatos magyar testvéri közösségi sze­retettel sikerülni fog a válságokon át­menteni saját magát, társadalmát és si­kerül a népet megóvni az alattomos, gá­lád és mindig hazug rágalmak és vádas­kodások mérgétől. Mert ma tanultabb, emelkedettebb szellemű az új j'egyzői kar és tanultabb, megértőbb a nép maga. Hihetetlen követelményekkel lép fel a mai élet, az ország a jegyzői karral szemben de ki fog tartani és a nemzet jövő annaleseíben fénylő lapot kap érde­meinek méltatására. A nép megérti a megyőzö érveket, azt, hogy itt csoda van, mert minél tovább tart a háború, annál inkább jobb a közellá­tás és kevesebb a hiány. A bakancs el­látás rendbejött, nemsokára a textilellá­tás ellen sem panaszkodhat senki. A ma­gyar jegyző mindenre rámutat és ő a kö­Uránia ■ 1 V F ilmszínház* Flmszinház.--------------.... _.. J ülius 6-án Kedden Ernőd Tamás színmüvének filmváltozata Két lány az uccán Kizárólag 16 éven felülieknek engedélyezett, a való életből merített művészi magyar film. Szereplők: Tasnády Fekete Mária, Csortos Gyula, Bordv, Ajtay, Vaszary, Földénvi Julius 6 7b Kedd szerda csütériök Közkivánatre reprizbsn ! 601 fioba Regényes, zenés vígjáték. A bá­jos és szivbemarkolóan kedves cselekmény 1620 ban. a török hódoltság idejében játszódik le. A főszerepben Szeleczky Zita és Jávor Pál

Next

/
Oldalképek
Tartalom