Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 145-196. szám)
1943-08-19 / 187. szám
(Trianon 24.) 1943 augusztus 19. __ /líViwrrofiK Ä 5X AIolc&b MffäLÄP 3. oldat Betörtek a tenniszpálya öltözőjébe Bodnár István tenníszpálya felügyelő, Himes-utca 10 szám alatti lako9 feljelentést tett a rendőrségen, .hogy éjszakának ideijén ismeretlen tettesek betörtek a ten. niszpálya öltözőjébe. Az ablakot védő dróthálót lefeszítették é's az így kapott nyíláson át behatoltak a helyiségbe és onnan elvittek hat darab lennisziabdái, egy pár 42-es férficipőt, egy gyapjú férfi pullovert, , A feljelentésre megindult nyomozás megállapította, hogy a lopást fiatal su- hancok követték el, akik rendszerint az erdőben tanyáznak. A detektívek razziákkal megtisztították a nyíregyházi erdőt, a tolvajt azonban a mai napig elfogni nem sikerült. aur inwa—iaia—a— Őászeégette a forróm Kovács Béla 33 éves, nyíregyházi, Alsópázsit 34 szám alatti lakos az ,,Ar- díta‘‘ konzervüzemben dolgozott Legutóbb a zöldbab előfőzésénél foglalatoskodott s amikor látta, hogy a forróvíz kifutott, a g-zt el akarta zárni, közben megösszerágta a tanyabiró orrát KfilBnös verekedés egy nyíregyházi tanyán Különös verekedés zajlott \e Gutyán 1 János 53 éves, nyíregyházi gazda, Ko- J vács-bokori tanyáján, A délutáni órákban ! megjelent ott Dobrovenszki József su- j lyánbokori lakos és a gazdát kereste. — Gutyán. ebben az időben a földjén tartózkodott, két gazdasági cselédje, Ku- csera László és Duszkó András fogadta Dobvovenszkit, aki szóváltásba keveredett Kucseráékkal s mindkettőjüket megverte. A nagy zajra átjött a szomszédból Gutyán József és kiutasította bátyja portájáról az izgága Dobrovenszkit. Este 19 órakor következett a verekedés második szakasza. Akkor érkezett haza a gazda, akinek Gutyán József elpanaszolta, hogy távolléte alatt mi történt házatáján. Még be sem fejezhette elbeszéléséi., amikor megjelent ismét Dobrovenszki József, akinek kezében srőfosbot veit. Megkérdezték öle, hogy mit akar? — A tanyabíróval akarok beszélni! Gutyán János ekkor hozzálépett és el akarta venni tőle az srófosbotot, ez azonban nem sikerült. A tauyabíró látta, hogy Dobrovenszki nem békülni, hanem verekedni akar. így is történt, a tanyabíró mire észrevette a támadástól már a földön feküdt. Dobrovenszki a fejéi hátracsavarta és tanyabiró orrát a szájába kapva harapdální kezdte. Gutyán János nagy erőfeszítések után kiszabadult támadója kezei közül, felállt és az elvett srófosbottal úgy megverte Dobrovenszki Józsefet, hogy annak ballába eltört. A verekedés mindkét sérültjét kórházban ápolják. Finn est az evangélikus elemi iskola dísztermében a KCLp Í ib Usi&QjQsrn&A csúszott és nekiesett a főzőkádnak. A kifutó forróvíz ráömtött a derekára, basára és combjára. Súlyos égési sebeivel az Erzsébet-kórházba szállították. A sérült kihallgatása során elmondotta hogy véletlen baleset áldozata, senkit nem terhel gondatlanság a balesetéért. Kósza hírek az iskolai év későbbi kezdéséről Mostanában hírek terjedtek el arról, hogy az új tanévet a középiskolákban és az elemi iskolákban nem szeptember elején nyitják meg, ahogy az minden esztendőben szokásos; hanem csak október elején, sőt egyesek arról is tudnak, hogy október 20-án lesz a tanítás nyitánya. Ebben az ügyben illetékes helyen érdeklődtünk, ahol a következőket mondották: Az eredeti rendelkezések értelmében szeptember 8-án évnyitó istentisztelettel kezdődik az új iskolai év. Kétségtelen azonban, hogy hírek kerültek forgalomba az iskolai év később történő megkezdéséről is. Hivatalosan eddig semmit sem tudnak erről, de lehetséges, hogy felsőbb helyen terveznek ilyen rendeletről és ez a tervezgetés jutott valamilyen módon a közvéleménybe. Ezidök szerint tehát az iskolák már szeptember ; elején megnyitják kapuikat. Kedden délután fél 7 órakor az evangélikus központi elemi iskola dísztermét zsúfolásig megtöltő közönség előtt tartotta meg előadását A. Saarisalo finn egyetemi tanár s a kíséretében levő, Finnországban élő Molnár Rudolf evangélikus lelkész és finn felesége. A megjelentek sorában ott volt Tu- TÓczy Zoltán evang. püspök. Szohor Pál polgármester, Bertalan Kálmán kormányfőtanácsos, ors-zággyülési képviselő, az? evang, egyházközség felügyelője, dr. Vie- tórisz József, Margócsy Emil főigazgatók, Zsolnai Vilmos tanügyi tanácsos, dr. Szevztay András vármegyei tiszti főügyész, Weíszer Gyula leánygimn, igazgató, dr. Vácz Elemér vármegyei levéltáros és még igen sokar. az evang. és ref. egyház vezető személyiségei közül. Az ünnepélyt Bertalan Kálmán felügyelő nyitotta meg a vendégek üdvözlésével. Saarisalo finn egyetemi tanár Joób Olivér lelkész tolmácsolásával régészeti kutatásai nyomán párhuzamot vont az ókor zsidóságának, valamint a jelenkor finn és magyar népének élete között. — Hangsúlyozta, hogy a fogság volt az, ami Istenihez vezérelte a zsidó népet s ez a jelenség a finneknél az orosz fogságban még szembetűnőbben bizonyosodott meg. Mindkét nép, a finn és a magyar is sokkal többet szenvedett, mint Európának minden más népe. Mindkettő számára a háború alkalmat nyújtott az Istenhez való fordulásra. Szeretné, ha a testvériségből eredő közösség mellett a háborúban való szenvedés is inég szorosabbá kovácsolná a két nép közötti viszonyt. Molnár Rudolíné a férje tolmácsolása mellett bibliamagyarázatot tartott a jelkívánókról. A mai ember számára van Krisztusnak egy jele, amelyet Tamásnak is megmutatott. Testének sebei, Krisztus szenvedése és halála a halál országútján járó mai nemzedéknek ereje lehet. Molnár Rudolf Finnországban élő magyar evangélikus lelkész arról a kérdésről beszélt nagy figyelem közepette, hogy mit csinálnak a finnek. Bemutatta rövid keresztmetszetben a finn állami, egyházi és egyéni éle képét, A finnek szabadságharcának és hősiességének, áldozatkészségének jellemzésére rámtuatott arra, hogy a 4 milliós testvérnép háborús vesztesége annyi, mint! a 15 milliós magyarságé. Élniakarásuk nagyszerű Bizonyítékát mutatta abban, hogy mindenki fizetésének másfél hónapra eső részét fizeti adóba. Az élelmezési viszonyok nehézségeit azzal szemléltette, hogy míg nálunk panaszt hallott amiatt, hogy valaki ,,csak‘‘ marhahúst- kapott mindig, — Finnországban, ahol bőven van hal, a heti haladag csak 35 dkg., mert nincs munkaerő a halászatra. Az egyház veszteségei között rámutat arra, hogy 38 templomot döntöttek romba az ellenséges bomák. Látszólag kicsiny ez a szám, de ha arra gondolunk, hogy Finnországban egy-egy templom olyan terület lakossága részére szolgál, mint nálunk egy vármegye területe, akkor már helyes képet kapunk az egyházat ért veszteségről. Az evangélikus egyház veszeségei eddig 5 milliárd finn márkára rúgnak. A finn ember áldozatkészségét példaadónak tekinti. Tűrésben, önmegtagadásban egymás előtt járnak. Ügy érzi, hogy azoknak a magyaroknak, akiknek Gyóni Géza azt írta az első világháború idején, hogy csak egy éjszakára küldjétek el őket s ha ma is vannak ilyen magyarok, el kellene menniök csak egy hétre Finnországba s akkor másképpen vélekednének az itthoni helyzetről, elhallgatnának panaszaikkal. Az előadások közben Molnár Rudolíné finn dalokat énekelt, közülök egyet magyar szöveggel. Igen kellemes orgánuma és előadásmódja mély érzésről tettek tanúságot. Ági Gézáné Garanvölgyi Vilmos tanár zongorakísérete mellett két finn dalt adott elő igen szép kidolgozásban, finom zenei hangsúlyozással. Joób Olivér né két fiuu költeményt szavalt el ax északi nép lelkiségének halk tolmácsolásával. Az estet Turóczy Zoltán szavai zárták be. Köszönetét mondott a vendégeknek és a szereplőknek. Azt szeretilé, ha a vendégek ne csak a magyar ég nyári melegét vinnék el magukkal emlékül — mondotta a püspök —, hanem a magyar szivek melegét is, amelyet irántuk és népük iránt éreznek. Különös örömének adott kifejezést afelett, hogy a vendégek nemcsak vendégségbe és nem szórakozás vagy pihenés céljából érkeztek Magyar- országra, hanem annak a finn—magyar szótárnak a megszerkesztésére Í9, amelyet a felpéci evangélikus lelkésszel együtt készítenek el. Reméli, hogy ez a szótár is közvetlenebb testvéri kapcso latot teremt a két nép között. Az ünnepély végén a közönség elénekelte a finn és a magyar himnuszt. Tolvajok jártak egy Selyem utcai lakásban Az elmúlt héten Gonda Béláné nyír egyházi. Selyem-utca 47 szám alatti lakos házában tolvajok jártak. A szekrényeket feltörték és elvittek két méter finom fehérnemű selyem anyagot, 2 méter világoskék, fehérpettyes kartont, 4 méter tarkaszínű selyem anyagot, 2 darab férfiinget, 2 darab hálóinget, egy paplanlepedőí, 2 darab ágyelepedőí, egy darab dunyhahuzatot, egy darab házivászon asztalterítőt, 2 darab konyhakés dőt, összesen 700 pengő értékben. Uránia Fiiuasskliá». Augusztus 19-íO 21 22-23 án A magyar filmgyártás legújabb alkotása Éjféli Anifíi*ai temp, ja rendkívül izgalmas lö'téaet, mely a vasutasok kőle esség te!jesilé:érc* állii megkapó emlék««. A minden propagandától mentes mesét SP.GESDY LÁSZLÓ irta PiRtoMB alig. 20-*« 1 e. Il kar matiné Előadások: hétköznap 4, 6, 8 Vasárnap és ünnepnap d. e. 11 délután 3, 5 és 7 órakor. Hungária Fimsziiiház. 1910 21 Csütörtök péntek szombat A legújabb magyar filmremek I A becstelenség és hitványt ág harca a becsületes kötelesség teljesi'ésse). Egy fatal vasutasról szói a történet, aki hivatása magaslatán állva, százak éle tét menti meg a biztos pusztulástól. Főszerepben: Sá’dy János, Bordy Bel a, Greguss Zoltán, Bilicsi Tivadar Előadások kesdete 7*6, 7*7, 7»9 Vasárnap 7*3, 7*5, 7*7, 7*9 éta Claus József tonzen tap Előnyös feltételek mellett vállal mindennemű bérpulpirozást. Napi áron vásárol hulló almát és vörös szilvát. Telefon : Vasmegyer 2.
