Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 145-196. szám)

1943-08-18 / 186. szám

2. oktal, _ Nytrvidék _ oZ Abojlqs i HÍRLAP (Trianon 24.) 1943 augusztus 18. A szegény asszony élete (Kiss Lajos könyve) Irta: Bálint Mihály olyan értékekben, akik országos vissz­hangot tudnak kelteni és emelni tudnák a város és vármegye hírnevét. Öröm számunkra, hogy Kiss Lajos a mienk s m külön1 öröm, hogy ahol nemzeti életről, népi sorsról, a magyarság életéről és életkérdéseiről esehetik szó, ott a szemé­lyét nem mellőzhetik. A miniszterelnök holnap a rádióban beszédet mond II. Kiss Lajos könyve — a címe is kife­jezi ezt — a szegénység életének tükör­képe. Évtizedek küzdelme, az egész éle­tet betöltő nagy birkózás ez, — nem el­érhetetlen álmokért és ábrándképekért, megvalósíthatatlan célokért, hanem az élet egyetlen és elengedhetetlen feltéte­léért: a mindennapi kenyérért. Kiss Lajos nem támad és nem bírál senkit és semmit. Könyve — a maga -együttes hatásában — nem számonkérés és vádbeszéd a társadalom felé. Inkább vallomás a szegénységről és a szegény­ség hordozóiról, képek, élmények, ember­sorsok, tragédiák és mosolyok sz'ines változatai. Kiss Lajos nem bírál és nem ítél, hanem magát az életet írja s a so­rok között meghagyja az olvasónak azt .a lehetőséget, hogy önmaga elemezze, önmaga bíráljon és mondjon ítéletet a dolgok fölött. Derűvel, humorral tompít­ja sokszor a valóságot s az olvasó olva­sás közben úgy érzi, hogy a betűk is mosolyognak, pedig valójában szomor- kodniok kelene. Érdeme a szerzőnek, hogy távoltartja mondanivalóitól a poli­tikumot és szigorúan megmarad a tudo­mányos néprajz keretei között. — Nem akar — ezt a sorokból meg lehet állapí­tani — azok sorába tartozni, akik elva- kultsággal. fékezhetetlen becsvággyal, az ártani akarás kártékony indulatival akar­nak bírálni törvényt és társadalmat, még törvényadta lehetőségek határain túl is. Könyvének hangja tiszta, egyszerű és bensőséges, mint azoké szokott lenni, akik tudják, hogy nagy szakadék van a szegénység és a gazdagság világa között s ezt a szakadékot csak szívvel, szere­tettel, megértéssel, a segítés vágyával és készségével lehet csak áthidalni. Keve­sen vannak olyanok, akik megértéssel s a szeretet mozdulatával tudnak lehajolni azokhoz, akiket az élet nem halmozott el az anyagi javak bőségével. Legkedvesebb alakja a kis libapásztor- leány. Ezzel kezdődik a szegény asszony élete, már 5-6 éves korában beáll a szol­gálatba, a kis libák őrzésére. Rongyos ostorral, vagy kukrociaszárral őrzi a li­bákat, hogy ne menjenek a búzába, árpá­ba. tilos helyre s ha baj van, kedvesen kiabál reájuk: jajaj, te! Szánandó sorsú az öreg leány, aki magára maradt, nem talált életpárt magának, hányódik az élet­ben s egyik helyről a másokra sodorja a sorsa. Nem az évek száma teszi öreg­gé, — írja róla Kiss Lajos —, hanem a belső lelki tulajdonsága és magatartása, a magáramaradottság. Elhervadt az arcán a mosoly, nincs a lelkében boldog béke s a társtalanság keserű árnyék az életén. Szomorú sors jut osztályrészül az özvegy asszonynak. Elhal a férje, magára marad s a lelki bánaton kívül a mindennapi megélhetés gondja s a hátramaradt gyer­mekek nevelése az ő vállaira nehezedik. Ráhárul a családfenntartás súlyos köte­lessége és felelőssége, de vállal minden küzdelmet hősies lélekkel. Érdekesek és figyelemreméltók Kiss Lajos megállapításai a különböző asz- szonyi természetekről. A jó asszony ko­rán kel, tiszta, gondos, vigyáz a pénzre, vagyonra. Kötelességtudó, dolgos, taka­rékos, jó beosztású, vagyis kicsiből is jól élnek, — írja Kiss Lajos, A rossz asz- szony: eleven gyász. Akármikor látja az ember, mindig van rajta valami, ami ren­detlen. A fösvény asszony különös te­remtése az Úristennek, A csöndes, ke- vésbeszédű asszony nem mogorva. Mun­ka közben dalol. Derűs, mint a tavaszi napsütés. Ritkán szól, de pár szavával sokat mond. Egy nézéssel, tekintettel, keze érintésével tud beszélni. A szótalan asszony szelíd természetű, végzi köteles­ségét hűségesen. Szereti az otthonát, nem szomszédol soha. Meghallgatja, amit mások mondanak, de nem adja tovább. A sokbeszédű asszony mindent tud és mindig jobban, mint má9, mindig beszél, akár kell. akár nem. Igen szabadszájú, mindig a más bajaival, gyengéivel törő­dik. A részeges asszony a legrútabb lát­vány, ennél utálatosabb nincs. Kiss Lajos könyvének — minden érté­ke mellett — vannak hiányosságai is. Nem ad például szemléltetést arról, hogy akadtak-e könyvének hősei közül olya­nok, akik ki akartak szakadni életük kereteiből, örnyezetü szűk világából s ha akadak, sikerült-e a mélységből, életük sanyarú állapotából kiemelkedniük? Kerestem a könyv sorai között mi van felül a szürke hétköznapokon, mi van felül azon, ami munka, szolgálat és sze­relem? Kerestem azt, hogy fénylik-e va­lami körülöttük, hogy ki tud-e nyílni a lelkűk az imára, a szépségek, a tiszta örömök és az Isten befogadására. Keres­tem, hogy az életükben, a munkáikban, a cselekedeteikben hol vannak a lélek je­lei, apró kis fényei, amelyek még alan­tas munkában, másoktól való függésben, mostoha életkeretben, kísértés és kiszol­gáltatottság árnyai között, nyomorúsá­gok mélységeiben is világítani tudnak. — És mindezeket nem találtam meg a so­rok között. Ezt a területet — a lélek te­rületét — Kiss Lajos mellőzte. Talán a szegénység elaltatja a lelket, megbénítja leköti a szárnyakat, amelyek repülni tud­nának a csillagok fölé, az Istenhez? Hol van a hit az életükből, ez a lenyűgöző erő, ez a szenvedéseket enyhítő, kísér­téseket legyőző hatalom? Kiss Lajos nem foglalkozott ezekkel a lelki tényezőkkel, pedig — úgy hiszem, — érdekes és hálás feladat a szegénység életével kapcsolatban lélekről írni. ,,A tiszta ember szivében szeretet ég“, ezzel a mondattal árja a müvet Kiss La­jos s ez a mondat — a szerző tudtán kí­vül — az egész mű alapigéje. Ilyen mon­datot csak olyan ember és olyan tudós írhat le, aki mindent a szívével érez és mindent felülről néz, a tudásnak, a jóság­nak, az emberszeretetnek és a megér­tésnek a magaslatáról. Egész könyvének hangja maga a megértő jóság. A szivével írja a mondanivalóit, mintha ott vibrál­na fölöttük a kérés: — emberek, legye­tek jók, legyetek mások, hogy több nap­fény. több öröm és több szeretet áradjon azokra, akikre a szegénységet mérte ki a sors. Kiss Lajos könyve a Nyírség kultúrá­jának és tudományos életének gazdago­dását jelenti. Öröm számunkra, hogy vá­rosunk falai között él s így abból a si­kerből és elismerésből, amely irodalmi és tudományos körök részéről könyve és személye iránt megnyilvánul, városunkra is jut valami picinyke fény. El kell is­merni, még ha lehangoló is: nagyon sze­gény a Nyírség olyan tehetségekben, Kállay Miklós miniszterelnök augusz­tus 19-én csütörtökön este 19 órakor rádióbeszédet mond. A rádió műsora en­A belügyminiszter rendelete alapján augusztus 21-én életbelép a kisegítő kar­hatalmi alakulatok létesítéséről szóló kormányrendelet. Ezeknek célja a helyi rendőri őrszemélyzet megerősítése, a Takács Király Miklós 20 éves, rohodi lakoist súlyos kézsérülésével a kórház­ban ápolják. A szerencséden fiatalembert nevelőapja ütötte meg valami éles tárgy- gyal s az ütés következtében keze bé- ma maradt. Takács Király Miklós kihallgatása so­rán elmondotta, hogy a kérdéses éjsza­kán a belső szobában aludt, amikor ne­velőanyja felrázta mély álmából. Valaki nagyon verte a konyhaajtót és bebocsá­tást kér. Álmosan felkelt ágyából és nevelőanyjával a konyhaajtóhoz ment, ahol megismerte nevelőapja hangját. Ki­nyitotta az ajtót s abban a pillanatban valami éles tárggyal valaki feléje sújtott, Ösztönszerüleg kezét védelemül arca elé tartotta s így érte az ütés, melynek kö­vetkeztében kezén a vastaghús felsza­kadt és a vér ömlení kezdett. A fiatal legény becsapta a konyha ajtaját és az ablakon át a szomszédban lakó Zsídai Pálhoz menekült, aki elsősegélyben ré­szesítette. majd orvoshoz vitte a súlyo­san sérült Takács Miklóst. Az orvos be­kötözte sebeit és azonnal intézkedett, hogy a mentők szállítsák a sérültet kór­házba. Takács Miklós sérülése olyan sú­lyos, hogy a gyors orvosi beavatkozás sem tudta megmenteni. Keze béna marad örökre. A véres támadás ügyében a csendőr­ség széleskörű vizsgálatot indított. Id. Takács Miklós, a fiú nevelőapja tagadja, hogy ő lett volna az éjszakai támadó, azt állítja, hogy abban az időben a kocs­mában részegen aludt. A sérült viszont azt állítja, hogy az apja hangját hallotta, mikor az bebocsátást követelt. Az a való­nek következében megváltozik, A híre két 18 óra 50 perckor adja le a rádió. közrend és közbiztonság megóvásában való segédkezés. A kisegítő karhatalmi alakulatokat ha­ladéktalanul felállítják. (MTI.) színű, hogy id. Takács Miklós olyan ré­szeg volt, hogy nem is emlékszik arra. hogy nevelt fiát megtámadta. Egy fiatalkori tolvajt tett ártalmatlanná a rendőrség Hónapok óta a környékbeli falvakat foszthatta A várost környékező tanyai világot hó. napok óta rémítgette egy fiatalkorú tol­vaj, aki sorozatosan fosztogatta a gazdá­kat. Fényes nappal bemerészkedett a lakásokba és minden elvihetőt ellopott Züllöttségét mutatja, hogy saját anyját is kirabolta. Hónapok óta folyt a hajsza a fiatal tolvaj után, míg végre sikerült ártalmatlanná tenni az alig 17 éves betö­rőt, akit a nyíregyházi rendőrség bűn­ügyi osztálya tegnap kísértetett át a tör­vényszék fiatalkorú bíróságához. ahol ítélkezni fognak felette. Sztálin íiváfebra is itasitasek kai látja el a ktlföldi kommunista pártokat Stockholm. (TP) A Reuter jelentése szerint az angol kommunista párt elha­tározta, hogy Churchill külföldi tartóz­kodása alatt naponkint táviratot intéz a brit miniszterelnökhöz, amelyben a mun­kásszervezetek nevében felszólítja, hogy ragadjon meg minden alkalmat a döntő második front felállításához. A párt határozatát nyilván Moszkva utasítására hozta. A komintern feloszlatása tehát egyáltalán nem gátolja meg Sztálint ab­ban, hogy utasításokkal lássa el a külföl­di kommunista pártokat. MEGNYÍLT ismét a nagy népszerűségnek örveadő m Ráesik cukrászda (Luther há') N*p^*ata: Ftgvt-aU és s'Veméuv ki’önt «isséig'3 k Iliimül József ári áltat u apiwto um. Lutter ház. — M.a|yar ribík nt3t/észíes kiritäbsn készülnek. — Telefon: 28 —99 Nevelőapja úgy megverte, hogy egyik kezére béna lett IzombaloB életbelép a közbiz­tonság fokozottabb védelméről szőlő rendelet JÉGSZEKRÉNY 222.60 és 253.94 P mmmmmmmmmmmm ■ —i——----■— ——at dobsin, csapágyfém, szíj viasz. — gyermek kerti szer­szám, temetőkapa, mosdóállvány é* mosdótál, — valamint egyéb vasáru és háztartási cikk Dienes István va*h<>reskcdésében V* -noiiÍTa iníílof Tplefnn : 2R-M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom