Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 145-196. szám)
1943-07-05 / 148. szám
ünneplő éljen fogadta. A kávéházi teremben elhelyezett vendégek között Szinyeí- Merse Jenő és Antal István miniszterek foglaltak helyet a jelenlevők ünneplő ovációja közben. Az ebéd egyszerű eg^r- tál húsételes ebéd volt, de Mike András kitűnő konyhája magyar ízt, zamatot adott a rubinpiros, nemzeti eledelnek, az ősi áldomások gulyáslevesének. Ez az egyszerű, de pompás zamatú ebéd jelképezte a dolgos, testvéri sorsközösségben él- magyarok életformáját: hivalkodásnélküli, takarékos, ősi hagyományok magyar reminiszcenciáit ébresztő, barátságos és eszmeváltó társalgást inspiráló, munkával kiérdemelt ebédet. Az egyszerűség méltóságát szimbolizálta, hogy tervszeren nem volt egy felszólalás sem. Az ebéd két órától három óráig tartott, utána a miniszterelnök, a miniszterek és kíséretük a főispánt hivatalba mentek át a küldöttségek fogadására. Fizessük vissza az adósságot! A mai háborús idők egyik legkomolyabb problémája minden országban, akár háborúban áll, akár meg tudta őrizni a béke áldásait: az, amit fölös vásárlóerőnek nevezünk. A nemzetközi kereskedelem megszűnt, a világ két részre szakadt s különösen az európai nemzetek csak a maguk erőivel számolhatnak. Ez a helyzet minálunk is. A külföldi nyersanyag és sokféle iparcikk elmarad a piacról, a háború pedig mindnyájunk létérdekében megkívánja, hogy pénzben, anyagban többet fordítsunk a hadseregre, mint valaha, az adóteher növekszik, szociális viszonyaink örvendetes fejlődése folytán több az erre fordított kiadás, iparosodunk, ami szintén több költséget és nagyobb pénzforgalmat hoz magával, mindezzel szemben azinban kevés az árú. És nem azért kevés, mert a pénz értéke nem volna csorbítatlan, hanem egyszerűen azért, mert — nincs. Sorozatos rossz termések csaknem semmivé csökkentették az ország éleimiszerkészletét. A kisebb nyersanyag-utánpótlás és nagyobb fogyasztás megritkította az ipari cikkek közfogyasztásra jutó részét és így keletkezett a piacok feszültsége, az áruhiány, melyen okkal-móddal, elosztási, közellátási intézkedésekkel csak oiy^n mértékben lehet segíteni, hogy mindenki igazságosan, de szerény mértékben hozzájusson az őt megillető részhez. A kevés áru és a sok pénz háborús jelenség amely minden országban megvan legtöbb helyütt még sokkal nagyobb mértékben, mint Magyarországon. Szembe kell tehát nézni ezzel a helyzettel s előrelátással, ügy'es és közérdekű magatartással még a kedvezőtlen helyzetben is meg kell találni az előnyöket. Erre mutatott .rá nagy szegedi beszédében Re. ményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter, amikor azt a felhívást intézte a gazdákhoz, hogy lehetőség szerint fizessenek, tö:iesszének minden adósságot. Ma ez sokkal könnyebb feladat,mint néhány esztendővel ezelőtt volt. S az adósságtörlesztés elsősorban nem is annyira a többi termelőrétegnek, vagy az országnak az érdeke, mint magának a gazdának. Amikor 1931-ben gazdáink hibáján kívül, világgazdasági okokból ránkszakadt a gazdasági válság, gazdáink s egész mezőgazdaságunk a visszafizetheíetlen és akkoriban fiz>ethetetlen adósságterhek miatt jutott a végromlá,s szélére. A magyar föld termelvényeihez és az ország vagyonához viszonyítva aránylag csekély adósságösszeg fenyegette feborulással, teljes megsemmisüléssel a közrendet a társadalmi békét és a nemzet nagy céljainak elérését. Nem volt más lehetőség, mint a gazdaadósvédelem bevezetése, ami valóban százezreket mentett meg attól, hogy kihúzzák alóluk a földet, de ennek az elkerülhetetlen intézkedésnek súlyosan megadta az árát mindenki ebben az országban s talán senki annyira nem érezte az adósságvédelem súlyos következményeit ,mint a gazda. Hitelt elengedni, befagyasztani, későbbi időkre halasztani nem lehet anélkül, hogy a hitel, vagyis a jó és okszerű termelés legfontosabb táplálóereje meg ne szűnjön. Hitel nélkül nincs termelés és nincs haladás, nincs tehát jólét, gyarapodás sem. Már pedig a háború után a magyar mezőgazdaságra nagy erőpróba vár. Eljöhet az idő, amikor megint lesz éles külföldi verseny, amikor a kínálat növekszik s boldogulásunkat csa kazzal biztosíthatjuk, ha elegendő hitel áll rendelkeAz idei gyümölcstermés kitűnő. Várakozáson felüli nagy termést hozott a cseresznye, meggy és ugyanilyennek mutatkozik a barack is. A piacon a napi felhozatal gyümölcsben óriási. Mégis megfizethetetlenül magas árakat kérnek az eladók. Ha az export-kereskedelem vásárolná fel a sok gyümölcsöt, nem is csodálkoznánk a túimagas árakon, azonban értesüléseink szerint a cseresznye, az ország összes piacai közül itt a legdrágább, így az ezport-kereskedelem visszahúzódott a nyíregyházi piactól. Mégsem sikerült elérni azt, hogy a termésbőségben úszó gyümölcspiacon megfizethető áron lehetne hozzájutni a cseresznyéhez. Ma, amikor nagyon sok mázsa csereszEgy feltűnően szép, alig 19 éves fiatal leány ült tegnap a nyíregyházi törvényszéken a vádlottak padján. Pécsi •Erzsébetnek hívják, nagykállói lakos, Nyíregyházán egy vendéglőben megismerkedett Horváth Sándor újfehértói gazdálkodóval, akivel együtt mulattak. A nagy dinom-dánomnak az lett a váge, hogy Pécs iErzsébet ellopott Horváth Sándortól 300 pengőt. Amikor a férfi már nagyon részeg volt Pécsi Erzsébet egy alkalmas pillanatban megszökött a lopott pénzzel. Horváth Sándor másnap feljelentette a tolvaj leányt, akit a rendőrség egy vendéglőben elfogott, akkor is mulatott, a lopott pénzből már 100 pengőt elköltött , zésre termelésünk modernizálására, gépesítésére, termelésünknek jövedelmezőbb ágazatokban való megerősítésére, — Erre azonban eladósodott mezőgazdaság mellett alig van remény. Ha tehát a pénzügyminiszter az adósságok visszafizetését ajánlja a gazdák figyelmébe, úgy a figyelmeztetés a gazdák érdekét szolgálja s abból az előrelátó, jövőért agódó magyar felfogásból fakad, amely mindenkor a magyar gazdát tekintette és tekinti nemzetünk legértékesebb társadalmi rétegének s a magyar földet a nemzet egyetlen maradandó értékének. nye kerül naponta piacra, — az árak éppen olyan magasak, mint a gyümölcsszezon elején. Egy kiló szép cseresznyéért 2.60 és 2.80 pengőt kérnek el. A majdnem élvezhetetlen, aprószemű, hibás gyümölcsért is elkérnek 1,60 pengőt. Ilyen árak mellett a kisjövedelmű lakosság a nyár derekán sem juthat a vitamindús táplálékhoz, a gyümölcshöz. — Különösen fontos volna a gyermekek részére lehetővé tenni a gyümölcsfogyasztást, — ezt azonban csak úgy lehetne megoldani, ha a hatóságok a gyümölcs- irányárakat a helyi piacon megállapítanák és szigorúan ellenőriznék, hogy ezeket az árakat a piaci elárusítók is betartsák. egyesbíró tárgyalta a tolvaj leány bűnügyét, aki nem tagadta a lopást, azzal védekezett, hogy nagyon részeg volt s nem tudta mit cselekszik. A nyíregyházi törvényszék Pécsi Erzsébetet hathónapí börtönre ítélte, A vádlott az ítéletben megnyugodott, — az ügyész sem fellebbezett, így jogerőssé vált. ■•^ssgxmBeíssgai^aBes^iis^íe^sístsimgmKsssiRi^ — Berlinben egy 500 sebesült szállítására berendezett sebesültszállítóvonatot mutattak be a sajtó képviselőinek, mely eddig 145.000 kilométert tett meg. A leghosszabb út 6000 kilométeres távolságon tíz napig tartott. A sebesültszállítóvonatnak külön operációskocsija van. Kinevezések a pénzügy- igazgatóságnál A Kormányzó a pénzügyminiszter előterjesztésére Kardos Lajos pénzügyi főtanácsosi címmel és jelleggel felruházott pénzügyi tanácsos, nyíregyházi adóhivatali főnököt, dr. Papolczy Antal pénzügyi főtanácsosi címmel és jelleggel felruházott pénzügyi tanácsost pénzügyi főtanácsosokká kinevezte, dr. Romhány i F -véne pénzügyi tanácsosnak a pénzügyi főtanácsosi címet és jelleget, Ackner Oltó tiszalöki pénzügyi segédUtká/.nak és Juhász László nyíregyházi pénzügyi rogédtitkárnak a pénzügyi titkári címet és jelleget adományozta, Nagy András állampénztári főtanácsos, nyíregyházi adóhivatali főnökhelyettesnek az állam- pénztári igazgatói címet és jelleget, To- masovszky Lajos állampénztári tanácsosnak az állampénztári főtanácsosi címet és jelleget, Feleki Ferenc állampénztári főtiszt, nagykállói adóhivatali vezetőnek az állampénztári tanácsosi címet és jelleget adományozta. A in. kir. pénzügyminiszter Vizely Sándor nyíregyházi pénzügyi titkárt a VII. fi* zelési osztályba pénzügyi tanácsossá kinevezte, Bodó Berta pénzügyi irodasegédtisztet pénzügyi irodatisztté, Horváth Endre pénzügyi kezelőt id. minőségű pénzügyi kezelési gyakornokká, Komár Ödön kezelési gyakornokot id. minőségű pénzügyi kezelővé kinevezte. Autógumit loptak Honfi Ferenc és Erdei Károly nyírbátori lakosok betörtek dr. Weiser Ernő ügyvéd lakásába és az irodából elvittek két darab autógumit. A betörésnek Hon* fi Ferenc volt az értelmi szerzője. Honfi soffőr volt egyideig az ügyvédnél, jól ismerte a lakásban a járást, álkulcsot csináltak és azzal jutottak be az irodába $ a szekrény tetejéről ellopták az autógumikat, elvitték Mátészalkára és ott eladták. A pénzen aztán megsztozkodtak. A csendőrök a gumitolvajokat elfoglak, így kerültek tegnap a nyíregyházi törvényszéken dr. Aradványí Endre kir. büntető í gyesbíró elé, aki Honfi Ferencet 8 hónapi, társát Erdei Károlyt pedig 6 hónapi börtönre ítélte. Az ítélet jogerős. Milotay István dr. (Mének visszhangja a külföldön Milotay István dr. a nemzeti és euró* pai közösségről hatalmas és meggyőző- erejű beszédet mondott az újságírók bécsi nemzetközi kongresszusán. A magyar újságírás egyik ragyogó teljesítménye volt Milotay Istvánnak az egyik nagy olasz lapban megjelent cikke az új nemzeti erők szolidaritásáról. A cikk megjelenése után az olasz kir. követség Milotay Istvánnak az olasz kormány köszönetéi1 tolmácsolta. Ma Milotay István reprezentálja azt a szellemi kisugárzást, amelyet annakidején Bessenyei György lelke vetített a magyar életbe. Nagy sikereinek fénye beragyogja szülőföldjét, Szabói- csőt is. FilmssifijkáK. Fifnsduház»' Julius 5 én Utoljára Hétfán A velencei filmverseny legnagyobb di- jával kitünieielt olasz viiágfilm * Julius 5 én Wtoljára Héti n Az Alcazar film testvérfiimje a drámai erejű r BEM GAZ1 Az olasz filmgyártás jellegzetes nagyvonalúságával készült hatalmas filmdráma, mely a ten gelyhatalmak bámulatos küzdelmét és töretlen hűségét ábrázolja Szereplők: Tasnádv Fekete Mária Fosco Giachetti Amadeo Nazzari C. hatalmas olasz film, A jelenlegi há ború egyik hősi epizódját látjuk megelevenedni a filmen. H'sköltemé'y nemcsak a harctéren harcoló kaloná ról, hanem annak a feleségéről is. Jön Közkívánatra jön Güi Baba Rengeteg sok a gyümölcs a piacon, mégis 2 88 pengői kérnek egy kiló cseresznyéért Mulatozás közben ellopták a pénzét & tolvaj leány hat hónapi börtönt kapott Dr. Aradványi Endre kir. büntető
