Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 145-196. szám)
1943-08-10 / 179. szám
*. eirfsi. SZ Mii mi^cs! (Trianon 24.) 1943 augusztus 10. IW ÄZ ALKALIáZKÖDÁS Irta: Tersánszky J. Jenő. A lovaglásnak nem vagyok mestere, a lóhajtásnak sem. Alig szereztem gyakorlatot ebben a tudományban. De elméletben többet tudok a lovakról, mint egy természettan, vagy mint egy lócsiszár, ami több ennél is. Mert az emberi kultúra legősibb gépének, a lónak kezelése annyi minden fortéllyal jár, hogy aki kontársággal kezeli, negyedrész eredményt ér el vele. A lónak, mint régi magyar- kifejezése mondja, annyi erkölcse van, vagyis szokása, szeszélye, makranca, mint egy primadonnának. Gyermekkoromban teméntelen történetet, furcsaságot, megkapó és megdöbbentő dolgot hallottam a lóról, hogy kötet telne ki elmeséléséből. A nagyapám nagy-szekeres, bányasze- keres volt. Sok-sok fogattal szállított puskaport, érchomokot Ó-Radnáról, a Szamos völgyén végig, ahol most vasút jár. Apám ifjúkorát az Ünökő havasi legelőin töltötte az oda kicsapott lovak körül. Csoda dolgokat mesélt róla, hogyan viselkednek a vadonban a lovak. Például az anyakancák, ha farkasfalkát éreznek, hogyan fogják közre csikóikat és várják patkóvégre a támadó csikaszt Meg a többit... hogyan érteti meg magát a ló gazdájával és fordítva, a hangok és mozdulatok egész serege által. Gyerekkoromban két fogatunk is volt. Egyik a hegyek közt a bányapatakban, a másik otthon, A kocsisok és pereputtyuk között rettentő szívesen lábatlankodtam. Köztük egy sánta, vén lókötő, Jónás nevű, szinte a görög mondák kentaurjára hasonlított, mint aki csak kiegészítő része a lónak. Ez a Jóná9 például soha ostort nem használt. Csupádoncsak csökögésekkel csettintgeíésekkel, füttyentgetésekkel nógatta, akár vad vágtára, akár csöndesebb kocogásra lovait. Egyszer hazaérkezik Jónás a fogatunk, kai és amíg bemegy jelentésre az apám irodájába, hát a fogat magára marad a hátsó udvaron. Nosza odasetenkedem és megfigyelem, hogy az egyik ló nagyban nyújtogatja nyakát az udvar szögletében fölburjánzott lapuk felé. Megszánom szegény párát és hirtelen leszakítik annyi labodát, amennyit csak bírok és odamegyek vele a lovak elé, hogy megkínáljam őket. A két ló mohón kap az eleség után, de aztán fújnak, nyihognak és kiejtik a pötyögős szájukból a kövér lapucsemegét. Én persze csak annál inkább tukmálom az orruk elé a laput és nem értem: minek nem falják, mikor az imént úgy nyújtogatták nyakukat a fü felé? így tart ez már ’óideje. Akkor kijön Jónás és rámkiált, minek bántom a lovait? Azzal elpenderít labodástól a közelükből. Persze kézzel-lábbal iparkodom meg- magyarázní Jónásnak jószándékomat, a 'ovak meg vendégelésé vei. Mire ő bosszúsan megoktat: Az embertelen kínzás, kedves urfi- ka, amit művelni tetszik a lovakkal. Hiszen a zabla szájukban van. Nem tud úgy enni a boldogtalan állat. Jól esne magának, ha bekötnék a száját és úgy kínálnák étellel? Úgy hordoztam magamban . ennek a csúnya fölsülésnek az emlékét mind a mai napig, mint a lóval való bánás katekizmusának legsarkalatosabb és leg- megdönthetetlenebb cikkelyét. Ma, véletlen, a szobám ablakából néztem, hogy néhány takarmánnyal rakott kocsi elakad. Azegyik fogat közvetlen az előtte valónak nyomul és mi ez? ... A hátsó fogat lovai elkezdik húzogatni kifelé a takaimányt az előttük levő sarag- lyujából. A zablának okvetlen a szájukban kell lenni és mégis cibálják egyre- másra a szénát a másik szekérből és bizony le Í9 kell nyelniök a zablájuk ellenére mert hova tűnik a széna, amikor újabb és újabb fájásokért nyújtogatják nyakukat? Mi ez? Az öreg Jónás, a lókezelés tudományának utolérhetetlen mestere és saját két szemem tévedett, hogy a zablá- zott ló nem ehetik? így kell lennie, igen! Nem valószínű, hogy a mai irgalmatlan gépekkel pöffögő élet, a létében fenyegetett állatokat is rákényszeríti az alkalmazkodás csodáira. Hát mi, írók (Bocsánat a félreérthető hasonlatért.) Micsoda babonaságokban, tabukban akadtunk valaha fel! Hogy például így és úgy és zablával és ostorcsapás alatt nem lehet írni és hát... lám milyen vígan megy! Mérges bogyóktól három kisfia .súlyosan megbetegedett „Csodafa“ magot ssedtek a gyermekek Három gyermek élet-halál között fekszik a nyiregyházi Erzsébet-kórházban. A szerencsétlen teremtések ..Csodafa“ bogyót szedtek, abból laktak jól és mindhármukat életveszélyes állapotban a mentők szállították kórházba. Fehér László 4 éves, Dankó István 6 éves, Pap István 4 éves újfehértói lakosok a község határában a mérges bogyókból ettek és mindhárman mérgezési tünetek között megbetegedtek. A hármas mérgezés ügyében a csendőrség széleskörű nyomozást indított. — Feltétlen gondatlanság történt, mert a szülők a három gyermeket hosszabb időre felügyelet nélkül hagyták. EitfiHŐ magyar árnyak nyomában ... Mapoleon császár magyar tábornoka A világháború okozta általános nyersanyaghiány az egyes élelmiszerek terén is mutatkozik, A trópusi országokból amelyek eddig ezekkel elátták az ueró- pai népeket, már hosszú évek óta nem szállítanak ilyen élelmiszereket és élvezeti cikkeket, részben a hajótér hiánya, részben a termelés visszafejlődése miatt. Különösen kaucsukban, kakaóban, kávéban és teában mutatkozik mind na- gyob és szélesebb körű hiány. Ezekből a gondosan adagolt készletek már majdnem minden országban elfogytak és helyettük mindenféle pótszerekkel kísérleteznek. Ezek a háborús szükségélelmiszerek azopban minőségben és tápértékben nem igen közelítik meg a valódi terméseket és ezért az európai tudósok már régóta törik a fejüket az egyedül lehetséges megoldáson. Ez pedig az, miként lehetne a trópuson termő élelmiszereket és élvezeti cikkeket itt, a mi éghajlatunk, alatt is előállítani. A gyapottal és rizzsel, ezzel a két kifejezetten forróégövi terménnyel máris igen jó eredményre vezettek a különböző országokban folytatott kísérletezések. Ma már számos országban tekintélyes meny. nyiségü, kiváló minőségű gyapot és rizs terem évről-évre Európában s így Magyarországon is. Most hasonló kísérletezésről hallunk Kb. 1000 m2 két igen régi és megszokott táp- és élvezeti cikk, a kávé és tea itteni termesztését illetően. Felmerült az a terv, hogy ezt a két tipikusan trópusi növényt a magyar Alföld keleti részén, a Hajdúságban kellene meghonosítani, a hajdüszoboszlói hőforrások magashőfokú vizeinek felhasználásával. A magyar kávé és teabehozatal nagy mennyisége érdemessé teszi, hogy illetékes körök — külkereskedelmi mérlegünk nagyarányú megjavítása érdekében is — a fontos kérdéssel mielőbb döntésre jussanak. Magyarországba 1926—30. évek között évente 35.000 méte.rmázsa kávét hoztak be. A kávéfogaysztás átlagos fejadagja személyenként és évenként közel félkiló volt. Hasonlóan jelentékeny volt a teabehozatal is. Pénztértékben ezek a mennyiségek hatalmas összeget jelentettek évről-évre és ha ezt csak részben is idehaza lehetne tartani, nagy javulást idézne elő az ország gazdálkodásában. Az érdekes tervek szerint fedett térben, üvegházi nevelés által állítanák elő Magyarországon a kávé és teatermést. Erre a célra kitűnő mintául szolgáltak a hollandiai üvegházi tenyészetek, amelyekben évtizedek óta a legteljesebb sikerrel nevelnek és szüretelnek szőlőt, gyümölcsöket, szamócát, korai zöldségféléket és pompás orchideákat, a növényvilág valóságos csodáit. Hollandia csak Raktárhelyiséget szőlőt annyit termel üvegházakban, hói az egész belföldi piacot el tudja látni 1 tűnő minőségű szőlővel. Dr. Tűz son János • egyetemi tanár, növényszertan nagynevű tudósa, naj lekesedésel foglalkozik — évek óta — kérdéssel. A tanár úr számításokat vé zett a terméshozam mennyiségére vona kozóan és megállapította, hogy a rend sen fejlett kávácserje egy-egy évben f kilogramm kávét terem. Egy cserje sz mára egy négyzetölnyi terület keik E{ katasztrális holdon tehát 1600 cserjét l net nevelni és ezeknek évi hozama 8( kilogramm kávé. Szerinte azonban < csak a legkisebb terbésmenmyiség, at fokozottabb gondozás és kezelés melle magasabbra is emelhető. Az üvegházak a kávécserje alacsor növésénél fogva mindenképen megfeic nek a célnak, A kávé ugyan magasabbi növő faféleség, a könyebb gondozás i kezelhetés s a termés könnyebb leszedi se érdekében azonban cserjévé nyesi vissza azokban az országokban, amely« két őshazájuknak ismerünk: Abesszíni; ban, Ceylon szigetén. Brazíliában, Jávát Szumátrán és Nyugat-Inidában. Ez s alacsonyság azért is jó, mert az üveghj zak alacsonyak lehetnek, ami építkezi: süknél hatalmas költségkímélést jelent. A tervek szerint az üvegházak fű'ésér felhasználják a hajdüszoboszlói gyóg’ források 80 fokos melegvizét, amelyne csőrendszerben való átvezetésével szám tálán és hatalmas üvegházat lehet fűte:: és bennük állandóan magas hőfokú, trv pusi levegőt tartani. Ennek a forróégöc klímának állandósításához rendelkezést áll a bőséges ingyen hévvíz, amelyne felhasználásával már játszi könnyedség gél lehet a kávé- és teaültetvényeket mc gas terméshozamig kifejleszteni és ez©: a téren csodákat művelni. A magyarországi kávé- és teaültetvn nyék megvalósításának előkészülete csendben, de annál szorgosabban fob; nak. Talán nincs már messze az az idh amikor magyar ég alatt termett aromar babkávé fog gőzölögni hófehér porcelláií csészénkben és sárgaaranyszínű, illatot tea mosolyog ki a finom teáscsészéből. - Magyar föld termékei, magyar ész, msa gyár szorgalom csodái... Péchy-Horváth Rezs-: Vas á r ol jóm teKtilárukat, úri, nőidi-*] vaisikkeket, babikelen- -i gyéket és mindennemű ö rövidárukat Balta Eleknél! uica 2 sz. .s Takarékátjáró — ,,Tura‘‘ kassa, ellenőrző pénzUtis kapható és megtekinthető JÓBA-papiuq üzletben. vagy nyitott színt, lehetőleg iparvágánnyal 3 — 4 hónapra kerek. Cim : Szabolcs szálló portásánál. Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő ma már európai hirii Az ország egyik legolcsóbb és páratlan gyógyhatású fürdője. Fedi ü gvouvmedencek, ivócsarnok, inhalatórium, strandfürdő, hullámfürdő, pezsgőfürdő. Páratlanul eredményes fürdő-, ivó es belélrgzokurak. A fürdőt Hajdúszoboszló 73 és 78°*os sós , jódos-. brómós , hidrocarbonátos hévízzel táplálják. 3000 liter forróviz percenként. Magyar és németnyelvű ismertetővel készséggel szolgál az Igazgatóság.
