Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 145-196. szám)

1943-08-10 / 179. szám

*. eirfsi. SZ Mii mi^cs! (Trianon 24.) 1943 augusztus 10. IW ÄZ ALKALIáZKÖDÁS Irta: Tersánszky J. Jenő. A lovaglásnak nem vagyok mestere, a lóhajtásnak sem. Alig szereztem gyakor­latot ebben a tudományban. De elmé­letben többet tudok a lovakról, mint egy természettan, vagy mint egy lócsiszár, ami több ennél is. Mert az emberi kultúra legősibb gépé­nek, a lónak kezelése annyi minden for­téllyal jár, hogy aki kontársággal kezeli, negyedrész eredményt ér el vele. A lónak, mint régi magyar- kifejezése mondja, annyi erkölcse van, vagyis szo­kása, szeszélye, makranca, mint egy pri­madonnának. Gyermekkoromban teméntelen történe­tet, furcsaságot, megkapó és megdöbben­tő dolgot hallottam a lóról, hogy kötet telne ki elmeséléséből. A nagyapám nagy-szekeres, bányasze- keres volt. Sok-sok fogattal szállított puskaport, érchomokot Ó-Radnáról, a Szamos völgyén végig, ahol most vasút jár. Apám ifjúkorát az Ünökő havasi le­gelőin töltötte az oda kicsapott lovak körül. Csoda dolgokat mesélt róla, ho­gyan viselkednek a vadonban a lovak. Például az anyakancák, ha farkasfalkát éreznek, hogyan fogják közre csikóikat és várják patkóvégre a támadó csikaszt Meg a többit... hogyan érteti meg magát a ló gazdájával és fordítva, a hangok és mozdulatok egész serege által. Gyerekkoromban két fogatunk is volt. Egyik a hegyek közt a bányapatakban, a másik otthon, A kocsisok és pereputtyuk között rettentő szívesen lábatlankodtam. Köztük egy sánta, vén lókötő, Jónás nevű, szinte a görög mondák kentaurjára hasonlított, mint aki csak kiegészítő ré­sze a lónak. Ez a Jóná9 például soha ostort nem használt. Csupádoncsak csökögésekkel csettintgeíésekkel, füttyentgetésekkel nógatta, akár vad vágtára, akár csönde­sebb kocogásra lovait. Egyszer hazaérkezik Jónás a fogatunk, kai és amíg bemegy jelentésre az apám irodájába, hát a fogat magára marad a hátsó udvaron. Nosza odasetenkedem és megfigyelem, hogy az egyik ló nagyban nyújtogatja nyakát az udvar szögletében fölburjánzott lapuk felé. Megszánom szegény párát és hirtelen leszakítik annyi labodát, amennyit csak bírok és odamegyek vele a lovak elé, hogy megkínáljam őket. A két ló mohón kap az eleség után, de aztán fújnak, nyihognak és kiejtik a pötyögős szájukból a kövér lapucseme­gét. Én persze csak annál inkább tukmá­lom az orruk elé a laput és nem értem: minek nem falják, mikor az imént úgy nyújtogatták nyakukat a fü felé? így tart ez már ’óideje. Akkor kijön Jónás és rámkiált, minek bántom a lo­vait? Azzal elpenderít labodástól a kö­zelükből. Persze kézzel-lábbal iparkodom meg- magyarázní Jónásnak jószándékomat, a 'ovak meg vendégelésé vei. Mire ő bosszúsan megoktat: Az embertelen kínzás, kedves urfi- ka, amit művelni tetszik a lovakkal. Hi­szen a zabla szájukban van. Nem tud úgy enni a boldogtalan állat. Jól esne magának, ha bekötnék a száját és úgy kínálnák étellel? Úgy hordoztam magamban . ennek a csúnya fölsülésnek az emlékét mind a mai napig, mint a lóval való bánás ka­tekizmusának legsarkalatosabb és leg- megdönthetetlenebb cikkelyét. Ma, véletlen, a szobám ablakából néz­tem, hogy néhány takarmánnyal rakott kocsi elakad. Azegyik fogat közvetlen az előtte valónak nyomul és mi ez? ... A hátsó fogat lovai elkezdik húzogatni ki­felé a takaimányt az előttük levő sarag- lyujából. A zablának okvetlen a szájuk­ban kell lenni és mégis cibálják egyre- másra a szénát a másik szekérből és bi­zony le Í9 kell nyelniök a zablájuk elle­nére mert hova tűnik a széna, amikor újabb és újabb fájásokért nyújtogatják nyakukat? Mi ez? Az öreg Jónás, a lókezelés tu­dományának utolérhetetlen mestere és saját két szemem tévedett, hogy a zablá- zott ló nem ehetik? így kell lennie, igen! Nem valószínű, hogy a mai irgalmatlan gépekkel pöffögő élet, a létében fenye­getett állatokat is rákényszeríti az alkal­mazkodás csodáira. Hát mi, írók (Bocsánat a félreérthető hasonlatért.) Micsoda babonaságokban, tabukban akadtunk valaha fel! Hogy például így és úgy és zablával és ostor­csapás alatt nem lehet írni és hát... lám milyen vígan megy! Mérges bogyóktól három kisfia .súlyosan megbetegedett „Csodafa“ magot ssedtek a gyermekek Három gyermek élet-halál között fek­szik a nyiregyházi Erzsébet-kórházban. A szerencsétlen teremtések ..Csodafa“ bo­gyót szedtek, abból laktak jól és mind­hármukat életveszélyes állapotban a mentők szállították kórházba. Fehér László 4 éves, Dankó István 6 éves, Pap István 4 éves újfehértói lako­sok a község határában a mérges bo­gyókból ettek és mindhárman mérgezési tünetek között megbetegedtek. A hármas mérgezés ügyében a csend­őrség széleskörű nyomozást indított. — Feltétlen gondatlanság történt, mert a szülők a három gyermeket hosszabb idő­re felügyelet nélkül hagyták. EitfiHŐ magyar árnyak nyomában ... Mapoleon császár magyar tábornoka A világháború okozta általános nyers­anyaghiány az egyes élelmiszerek terén is mutatkozik, A trópusi országokból amelyek eddig ezekkel elátták az ueró- pai népeket, már hosszú évek óta nem szállítanak ilyen élelmiszereket és élve­zeti cikkeket, részben a hajótér hiánya, részben a termelés visszafejlődése miatt. Különösen kaucsukban, kakaóban, ká­véban és teában mutatkozik mind na- gyob és szélesebb körű hiány. Ezekből a gondosan adagolt készletek már majd­nem minden országban elfogytak és he­lyettük mindenféle pótszerekkel kísérle­teznek. Ezek a háborús szükségélelmisze­rek azopban minőségben és tápértékben nem igen közelítik meg a valódi termé­seket és ezért az európai tudósok már régóta törik a fejüket az egyedül lehet­séges megoldáson. Ez pedig az, miként lehetne a trópuson termő élelmiszereket és élvezeti cikkeket itt, a mi éghajlatunk, alatt is előállítani. A gyapottal és rizzsel, ezzel a két kife­jezetten forróégövi terménnyel máris igen jó eredményre vezettek a különböző országokban folytatott kísérletezések. Ma már számos országban tekintélyes meny. nyiségü, kiváló minőségű gyapot és rizs terem évről-évre Európában s így Ma­gyarországon is. Most hasonló kísérletezésről hallunk Kb. 1000 m2 két igen régi és megszokott táp- és élve­zeti cikk, a kávé és tea itteni termeszté­sét illetően. Felmerült az a terv, hogy ezt a két ti­pikusan trópusi növényt a magyar Alföld keleti részén, a Hajdúságban kellene meghonosítani, a hajdüszoboszlói hőfor­rások magashőfokú vizeinek felhasználá­sával. A magyar kávé és teabehozatal nagy mennyisége érdemessé teszi, hogy illeté­kes körök — külkereskedelmi mérlegünk nagyarányú megjavítása érdekében is — a fontos kérdéssel mielőbb döntésre jus­sanak. Magyarországba 1926—30. évek között évente 35.000 méte.rmázsa kávét hoztak be. A kávéfogaysztás átlagos fej­adagja személyenként és évenként közel félkiló volt. Hasonlóan jelentékeny volt a teabehozatal is. Pénztértékben ezek a mennyiségek hatalmas összeget jelentet­tek évről-évre és ha ezt csak részben is idehaza lehetne tartani, nagy javulást idézne elő az ország gazdálkodásában. Az érdekes tervek szerint fedett tér­ben, üvegházi nevelés által állítanák elő Magyarországon a kávé és teatermést. Erre a célra kitűnő mintául szolgáltak a hollandiai üvegházi tenyészetek, ame­lyekben évtizedek óta a legteljesebb si­kerrel nevelnek és szüretelnek szőlőt, gyümölcsöket, szamócát, korai zöldségfé­léket és pompás orchideákat, a növény­világ valóságos csodáit. Hollandia csak Raktárhelyiséget szőlőt annyit termel üvegházakban, hói az egész belföldi piacot el tudja látni 1 tűnő minőségű szőlővel. Dr. Tűz son János • egyetemi tanár, növényszertan nagynevű tudósa, naj lekesedésel foglalkozik — évek óta — kérdéssel. A tanár úr számításokat vé zett a terméshozam mennyiségére vona kozóan és megállapította, hogy a rend sen fejlett kávácserje egy-egy évben f kilogramm kávét terem. Egy cserje sz mára egy négyzetölnyi terület keik E{ katasztrális holdon tehát 1600 cserjét l net nevelni és ezeknek évi hozama 8( kilogramm kávé. Szerinte azonban < csak a legkisebb terbésmenmyiség, at fokozottabb gondozás és kezelés melle magasabbra is emelhető. Az üvegházak a kávécserje alacsor növésénél fogva mindenképen megfeic nek a célnak, A kávé ugyan magasabbi növő faféleség, a könyebb gondozás i kezelhetés s a termés könnyebb leszedi se érdekében azonban cserjévé nyesi vissza azokban az országokban, amely« két őshazájuknak ismerünk: Abesszíni; ban, Ceylon szigetén. Brazíliában, Jávát Szumátrán és Nyugat-Inidában. Ez s alacsonyság azért is jó, mert az üveghj zak alacsonyak lehetnek, ami építkezi: süknél hatalmas költségkímélést jelent. A tervek szerint az üvegházak fű'ésér felhasználják a hajdüszoboszlói gyóg’ források 80 fokos melegvizét, amelyne csőrendszerben való átvezetésével szám tálán és hatalmas üvegházat lehet fűte:: és bennük állandóan magas hőfokú, trv pusi levegőt tartani. Ennek a forróégöc klímának állandósításához rendelkezést áll a bőséges ingyen hévvíz, amelyne felhasználásával már játszi könnyedség gél lehet a kávé- és teaültetvényeket mc gas terméshozamig kifejleszteni és ez©: a téren csodákat művelni. A magyarországi kávé- és teaültetvn nyék megvalósításának előkészülete csendben, de annál szorgosabban fob; nak. Talán nincs már messze az az idh amikor magyar ég alatt termett aromar babkávé fog gőzölögni hófehér porcelláií csészénkben és sárgaaranyszínű, illatot tea mosolyog ki a finom teáscsészéből. - Magyar föld termékei, magyar ész, msa gyár szorgalom csodái... Péchy-Horváth Rezs-: Vas á r ol jóm teKtilárukat, úri, nőidi-*] vaisikkeket, babikelen- -i gyéket és mindennemű ö rövidárukat Balta Eleknél! uica 2 sz. .s Takarékátjáró — ,,Tura‘‘ kassa, ellenőrző pénzUtis kapható és megtekinthető JÓBA-papiuq üzletben. vagy nyitott színt, lehetőleg iparvágánnyal 3 — 4 hónapra kerek. Cim : Szabolcs szálló portásánál. Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő ma már európai hirii Az ország egyik legolcsóbb és páratlan gyógyhatású fürdője. Fedi ü gvouvmedencek, ivócsarnok, inhalatórium, strandfürdő, hullámfürdő, pezsgőfürdő. Páratlanul eredményes fürdő-, ivó es belélrgzokurak. A fürdőt Hajdú­szoboszló 73 és 78°*os sós , jódos-. brómós , hidrocarbonátos hévízzel táplálják. 3000 liter forróviz percenként. Magyar és németnyelvű ismertetővel készséggel szolgál az Igazgatóság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom