Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 145-196. szám)
1943-08-09 / 178. szám
SI Mgearm Miirai Hiw TAP (Trianon 24.) 1943 augusztus 9. Ahogy a htimonsfa latja Nyaralási botrányok és tanulságok A valutanehézségek ellenére is sikerült a szabadság jelentős részét fürdőhelyen tölteniink. Hosszasan haboztunk Riccione, San Remo és Zell am See között, végül is Bivalybökod mellett döntöttünk. Afelett is sokáig folyt a vita, hogy egy hónapig, vagy hat hétig tartson-e a nyaralás .míg aztán megállapodtunk három napban. Az első tanulságot egy öreg barátomtól profitáltam. Bölcs és mély meglátás. — Hol töltőd a szabadságod? — kérdezte. Mondon neki, hogy itt meg itt. — Magad mégy? — Nem. A feleségemmel. Hja. akkor az nem szabadság — feleli ő — az csak nyaralás . . . Bivalybököd klimatikus subalpin gyógyhely. Van mindenünk ami csak kell. Nekem a legjobban a csorda tetszett. Illetve Fiilöp a csordás. Vagy ahogy mihívják: legeltető gazda. Négy dühös bika van. a csordában, négy veszett állat és mégis tökéletes a harmónia. Nem sokat beszél a Fülöp megértésről, összetartásról magyar testvériségről és egyebekről, hanem amelyiknek odasóz... jaj, hát az nyomban megérti, hogy manapság nem szabad széthúzni. Nagyon tanulságos. Egyidejűleg szabadtéri cirkusz is érkezett Böködre. Az iskola mellett telepedtek meg. Lehel, hogy talán túltengő izomzatúm okozta a tévedést, de a bö- ködi strandon egy halászlegény azzal tisztelt meg, hogy művész úrnak szólított. — Miéle művésznek gondol? — kérdeztem tőle. — Hát akik ott az oskola mellett csinálják a mutatványokat — mondotta. Nem tartozom hozzájuk — mosolyogtam s így válaszolt a legény: — Bocsánat, nem akartam megsérteni az úr iparját. Hogy mit csinál az ember Bivalybökö- döo? Beül egy ladikba, leevez az erdő alá és pacskolja a vizet. Kicsit hülye lesz és örül neki. A böködi borbély, akinél szépészeti műtéten voltam, vagy öt helyen megvágott. Mondja, maga mindig ilyen ideges? — kérdeztem tőle. — Nem — felelte — csak amikor borotválok. Hazafelé jövet a vonaton öten ültünk egy fülkében. Egy asszony a gyermekével és egy környékbeli atyafi volt a másik három. Az asszony és a gyermeke egész úton németül beszélgetett. Az atya- f in erősen látszott, hogy szeretne velük szóba ereszkedni, de hiába. Nem fordult magyarra a beszélgetés nyelve. Végre csak megszólal: — A nagysága nem tud magyarul? — Nem én édös fiam, egy mukkot se — feleli a nagysága hamisítatlan szögedi dialektusban és felénk kacsint. Az atyafi megnyugszik. Ha nem tud, hát nem tud De azért látszik, hogy erősen tűnődik a dolog felett. Megérkezik a vonat a végállomásra, már rég elfelejtettük a derűs epizódot, készülődik a társaság és a nagysága harsány hangon kiabál hordár után. Ahogy aztán gyermekével együtt elhagyja a fülkét, megszólal ám az atyafi: — Hát én ammondó vagyok, hogy mégis csak tudott ez magyarul... (Kiss József.) A székelyek történetírója Gáván a nyolcvankét éves szabolcsi papköltő Látogatás haralyi Fejér Ignácnál — Minden vagyonát a magyar iskolázás céljaira hagyományozta - Az egykori Bessenyei-kursákan az Isteni megváltó Leányai telepednek le Gáván Nyolcvanhét esztendős, ezüstfehér hajú, de ma is szálíaegyenes, szemüveg nélkül olvasó, napról-napra üde életszemléletet sugárzó, zengő vers'-vallomásokat író s a székely magyar lélek olthatatlan tüzével világító és melegítő fényforrás haralyi Fejér Ignác, Gáva nyugalmazott róni. kát. plébánosa. Itt ülünk vele a Bessenyeiek egykori gávai kúriájában. Egy kát, hóid belsőség, belőle 1200 négyszögöl gyönyörűen ápolt_ bőven termő gyümölcsös. A régi szabolcsi udvarházat nyugalomba vonulása idejére a maga ízlésére alakította át haralyi Fejér Ignác. A ház oszlopos ambitusáról színes, mesz- sze távlatok nyílnak előttünk. Fejünk fölött a mennyezeten ezeket olvassuk: „Pro Deo. Pro Patria. Pro Humanitate, Pro Honesta te“ — „Istenért, a hazáért, az emberiségért, a tisztességért". Az élet nyolcvanas éveiben is keménykötésű, hittel, lendülettel dolgozó ősz poéta vezérlő életeszméinek csillagképét festette a ház bejáratának csarnoka fölé, Istenálmény, a magyar föld, nép és mult szeretete, a minden embertestvért átölelő humanitás, a becsület és jóság fénye teszi derűssé, galambszelíddé és áldott kedvességűvé a községben felekezeti különbség nélkül, mindenki által szeretett és becsült ,,plébános urat“, akinek élete, Virág Benedek-i életformája, egyénisége és munkássága a magyar faj életerejének impozáns dokumentuma. Beszélgetésünk során megtekintjük a papköltö és író theologiai, történeti irodalom dús terméséből gonddal összeválogatott, értékes könyvtárát, szakadatlan kutató, feldolgozó, részletekbe hatoló, majd biztos logikával és mesteri formákat építő képzelettel szintéziseket találó írói tevékenységének auktorait. Piros, fekete kötésű foliánsok tárják fel több mint félszázados írói munkásságának eredményét, prózai és verses kéziratait a lapok és folyóiratok, indexeket, gyűjteményét, amelyekben az ország különböző helyein haralyi Fejér Ignácnak, a kezdetben minorita vallástanár, majd világi lelkész-írónak müvei megjelentek. Negyvenkét különböző fővárosi és vidéki lap hirdette a valláserkölcs és izzó hazafiság igéit, Fejér Ignác tudományos és költői tanításait,’ nemes, tiszta életre serkentő írásait* Most Szépvízi Balázs: A székelyek története c. szerkesztett művének második ötét ét, a német lovagrendek erdélyi letelepedésének és történelmi századainak rendkívül érdekes, a magyar .történelmi gondolat mély és etikus tartalmát feltáró eseményeit világítja meg a nyolcvanhét éves korában is biztosan mérlegelő szabolcsi író. Mert a székely havasok, a Hargita bűvös regéket, a magyar nemzeti és népi élet titkait őriző világából eredt, de immár évtizedes munkásság forrasztó erejével szabolcsivá formálódott pap-költő intenzíven érzi annak a tájnak problémáit és feladatait, amelyre Isten végzése rendelte. Az egykori Bessenyey-házból tekintett a hagyomány szerint Paszab felé az utolsó Bessenyey-sarj, s itt határozta el, hogy a paszabi ref. templomnak magas tornyot emeltet, hadd láthassa Gáváról is kedves faluját és birtokát. És itt határozta el, hogy a Bessenyey- birtokt, erdőt egyházának testálja. Haralyi Fejér Ignác, a katolikus magyar pap-költő is itt határozta el Gáván, hogy életfájának gyümölcseit, javait, a vallás-erkölcsi nevelés apostolkodó munkájának hagyományozza. Letelepítette Gáván az Isteni Megváltó Leányai tanítórendet. Telket veit zárda és iskola- építésre a rend számára. Azóta Bartha József r, kát. plébános buzgó és áldozatos munkájának segítségével fel is épült a barok-vonalú épület, amelyben a ciusula, tágas, napfényes óvoda és polgári iskolai tanfolyamra alkalmas termek és felszerelések vannak. Pezsdülö szellemi élet indult meg a tanítói hivatással, lelkesen tevékenykedő rend tevékenysége nyomán. Gáva nevelési központtá lett. Előbb varrászati, szabászati, női ipariskolai osztályok is voltak itt, amelyek most az anyagbeszerzési nehézségek miatt átmenetileg szünetelnek, de annál virágzóbb a polgári iskola, amelynek már több mint 50 tanulója van s amely áldást jelent a szülőkre a környékén felekezeti különbség nélkül, A rend házfőnöke, Emerella nővér vezet bennünket a zárdái iskola megtekintésére, majd az ugyancsak megnagyobbodott új elemi iskolát nézzük meg. — Emerella főnöknö nővér az örök mécses lobogó tüzével és szent áhítatával beszél az Isteni Megváltó Leányainak nevelői feladatairól a Tíszameníi magyar kaíolikusság • körében abban a nemes, nagy községben, ahol Samassa érsek impozáns temploma emelkedik. A rend főnöke nemcsak a tanítás, nevelés, zárda és iskolavezetés munkájában lelkesedő. Mesteri muzsikus is, most ő orgonái a templomban, temetni is sokszor ő kíséri a lekészt, ha kell a harmonika szavával kíséri az éneklő ifjúságot, a műkedvelő előadások dalos szereplőit. A haralyi Fejér Ignác által letelepített apácák zárdái épületét Josephinum-nak nevezik majd el, a volt Besenyei-ház és kert, amelyet a paköltő ugyancsak a rendnek hagyományozott, üdülőhelye vagy iskolája, mindenképpen tápláló kertje lesz az Isten Megváltó Leánnyai- nak. Járunk a szép gyümölcsösben is. Az udvaron kis fenyves van, majdan buzgó áhitatok, imák szent csendjében, a fenyvesek között emlékeznek egy drága leiekről, akinek jóság a fehér galambok si. múló szereteteként öleli ezt a házat. A kertben minden fát, a ribizlik és egresek minden bokrát a paköltő maga ültette is gondozza. Mint hatalmas ékkövek színesen csillognak a fák dús gyűMALMOK FIGYELMÉBE ! Elkészüli az uj rsndeiei alapján vámcsere napló bárcakönyv kapható : Jóba papír üzlet ében mölcsei,a nyári almák, a kajszmok termése. A nyolcvanhét éves költőpap úgy áll egy-egy fa alatt, mint félszázadon át az oltár előtt. Két hatalmas karja kitárul, megrázza a fát és édes gyülmöcs hull elénk. így ragadta meg székely magyar lelkének soha nem lankadó ereje a magyar élet fáját és műveinek építő, új lelki forrásokat fakasztó áldozatának nyomán így hull a lélekgyümölcs évtizedeken, századokon át a magyarság javára. Meghatódottan veszünk búcsút az ősi háztól, amelynek ambitusáról most, hogy belenézhettünk egy dús, termőerejű, eszmei magasságokba emelkedő magyar lélek mélyébe, fénylő ragyogást kapnak a betűk: Pro patria, deo .. ., humanitate, honestate . .. őszi szántás Az aratás, betakarítás és cséplés befejezése után minden gazda hozzákezd az őszi szántáshoz. A munkálatok megkezdésével kapcsolatban illetékes helyről felhívják a gazdák figyelmét arra, hogy a terménybeszolgáltatás mai rendje a jövő gazdasági évben is érvényben marad. Éppen ezért a gazdák úgy készítsék el számvetésüket és szántóföldjeiket úgy osszák be, hogy a kataszteri tiszta jövedelem alapján kivetett búzaegységeket be tudják szolgáltatni. Nem lehet ugyanis szó arról, hogy a beszolgáltatási kötelesség mértékét a kataszteri tiszta jövedelem ihelyett már most termelési kataszter alapján állapítsák meg, mert az ehez szükséges adatok és tapasztalatok a dolog természeténél fogva még nem állhatnak rendelkezésre. Minden gazda úgy kezdjen tehát hozzá az őszi munkálatokhoz, hogy szántóföldjének gondos megművelésével megkönnyítse a maga szamára a beszolgáltatási kötelességek teljesítését. Örökölhető-e a vakság Az emberi hályog lényegéről eddig nagyon keveset tudtunk, mert nem volt lehetséges a hályog kialakulását figyelemmel kísérni. Állatoknál azonban sikerült ezt megtenni. A Kaiser Wilhelm Institut kísérleti örökléstani intézetében Nachtsheim egyetemi tanár házinyulakon fo'yíatolt ilyen irányú megfigyeléseket. Az úgynevezett öröklött vakságnak igen sokféle oka lehet. Az embernél több, mint egy tucat örökölhető hályogfajta fordul elő, amelyek a legnagyobb pontos sággal öröklődnek át az egyik nemzedékről a másikra. A tulajdonképpeni oko- ; kát azonban eddig nem ismertük. — Nachtsheim egyetemi tanárnak sikerült j ezeknek a hályogformáknak egész sorát házinyulakon megállapítani és olyan ál- , latokat kitenyészteni, amelyek örökölték a hályogot. Eközben sikerült megállapítani, hogy a hályognak az állatvilágban eddig legrészletesebben kikutatott há- | lyogfajtája a lencse hártyájának az elho- ) mályosodásából áll, amihez később egy 1 héj formájú és egy magelhomályosodás is ] j járul. Ez a betegség egyszerűen, recesziv t módon öröklődik mindazoknál az egye- deknél, amelyek a hajlamot rá mindkét í szülőjüktől örökölték. Ez pedig a hályog 100 százalékos örökölhetőségét jelenti. — Igaz, hogy a hályogot már ma is 100 százalékos sikerrel lehet operálni, ezek a kutatások mégis azt eredményezték, hogy a hályog gyógykezeléséhez és megelőzéséhez jelentős támpontokat nyújtanak.
