Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 145-196. szám)

1943-08-09 / 178. szám

SI Mgearm Miirai Hiw TAP (Trianon 24.) 1943 augusztus 9. Ahogy a htimonsfa latja Nyaralási botrányok és tanulságok A valutanehézségek ellenére is sike­rült a szabadság jelentős részét fürdő­helyen tölteniink. Hosszasan haboztunk Riccione, San Remo és Zell am See kö­zött, végül is Bivalybökod mellett dön­töttünk. Afelett is sokáig folyt a vita, hogy egy hónapig, vagy hat hétig tart­son-e a nyaralás .míg aztán megállapod­tunk három napban. Az első tanulságot egy öreg barátom­tól profitáltam. Bölcs és mély meglátás. — Hol töltőd a szabadságod? — kér­dezte. Mondon neki, hogy itt meg itt. — Magad mégy? — Nem. A feleségemmel. Hja. akkor az nem szabadság — feleli ő — az csak nyaralás . . . Bivalybököd klimatikus subalpin gyógy­hely. Van mindenünk ami csak kell. Ne­kem a legjobban a csorda tetszett. Il­letve Fiilöp a csordás. Vagy ahogy mi­hívják: legeltető gazda. Négy dühös bika van. a csordában, négy veszett állat és mégis tökéletes a harmónia. Nem sokat beszél a Fülöp megértésről, összetartás­ról magyar testvériségről és egyebekről, hanem amelyiknek odasóz... jaj, hát az nyomban megérti, hogy manapság nem szabad széthúzni. Nagyon tanulságos. Egyidejűleg szabadtéri cirkusz is érke­zett Böködre. Az iskola mellett teleped­tek meg. Lehel, hogy talán túltengő izomzatúm okozta a tévedést, de a bö- ködi strandon egy halászlegény azzal tisztelt meg, hogy művész úrnak szólított. — Miéle művésznek gondol? — kér­deztem tőle. — Hát akik ott az oskola mellett csi­nálják a mutatványokat — mondotta. Nem tartozom hozzájuk — mosolyog­tam s így válaszolt a legény: — Bocsánat, nem akartam megsérteni az úr iparját. Hogy mit csinál az ember Bivalybökö- döo? Beül egy ladikba, leevez az erdő alá és pacskolja a vizet. Kicsit hülye lesz és örül neki. A böködi borbély, akinél szépészeti műtéten voltam, vagy öt helyen megvá­gott. Mondja, maga mindig ilyen ideges? — kérdeztem tőle. — Nem — felelte — csak amikor bo­rotválok. Hazafelé jövet a vonaton öten ültünk egy fülkében. Egy asszony a gyermeké­vel és egy környékbeli atyafi volt a má­sik három. Az asszony és a gyermeke egész úton németül beszélgetett. Az atya- f in erősen látszott, hogy szeretne velük szóba ereszkedni, de hiába. Nem fordult magyarra a beszélgetés nyelve. Végre csak megszólal: — A nagysága nem tud magyarul? — Nem én édös fiam, egy mukkot se — feleli a nagysága hamisítatlan szögedi dialektusban és felénk kacsint. Az atyafi megnyugszik. Ha nem tud, hát nem tud De azért látszik, hogy erő­sen tűnődik a dolog felett. Megérkezik a vonat a végállomásra, már rég elfelejtettük a derűs epizódot, készülődik a társaság és a nagysága har­sány hangon kiabál hordár után. Ahogy aztán gyermekével együtt elhagyja a fül­két, megszólal ám az atyafi: — Hát én ammondó vagyok, hogy mégis csak tudott ez magyarul... (Kiss József.) A székelyek történetírója Gáván a nyolcvankét éves szabolcsi papköltő Látogatás haralyi Fejér Ignácnál — Minden vagyonát a magyar iskolázás céljaira hagyo­mányozta - Az egykori Bessenyei-kursákan az Isteni megváltó Leányai telepednek le Gáván Nyolcvanhét esztendős, ezüstfehér hajú, de ma is szálíaegyenes, szemüveg nélkül olvasó, napról-napra üde életszem­léletet sugárzó, zengő vers'-vallomásokat író s a székely magyar lélek olthatatlan tüzével világító és melegítő fényforrás haralyi Fejér Ignác, Gáva nyugalmazott róni. kát. plébánosa. Itt ülünk vele a Bessenyeiek egykori gávai kúriájában. Egy kát, hóid belsőség, belőle 1200 négy­szögöl gyönyörűen ápolt_ bőven termő gyümölcsös. A régi szabolcsi udvarházat nyugalomba vonulása idejére a maga íz­lésére alakította át haralyi Fejér Ignác. A ház oszlopos ambitusáról színes, mesz- sze távlatok nyílnak előttünk. Fejünk fölött a mennyezeten ezeket olvassuk: „Pro Deo. Pro Patria. Pro Humanitate, Pro Honesta te“ — „Istenért, a hazáért, az emberiségért, a tisztességért". Az élet nyolcvanas éveiben is keménykötésű, hit­tel, lendülettel dolgozó ősz poéta vezérlő életeszméinek csillagképét festette a ház bejáratának csarnoka fölé, Istenálmény, a magyar föld, nép és mult szeretete, a minden embertestvért átölelő humanitás, a becsület és jóság fé­nye teszi derűssé, galambszelíddé és ál­dott kedvességűvé a községben feleke­zeti különbség nélkül, mindenki által sze­retett és becsült ,,plébános urat“, akinek élete, Virág Benedek-i életformája, egyé­nisége és munkássága a magyar faj élet­erejének impozáns dokumentuma. Beszélgetésünk során megtekintjük a papköltö és író theologiai, történeti iro­dalom dús terméséből gonddal összeválo­gatott, értékes könyvtárát, szakadatlan kutató, feldolgozó, részletekbe hatoló, majd biztos logikával és mesteri formá­kat építő képzelettel szintéziseket találó írói tevékenységének auktorait. Piros, fe­kete kötésű foliánsok tárják fel több mint félszázados írói munkásságának eredményét, prózai és verses kéziratait a lapok és folyóiratok, indexeket, gyűjte­ményét, amelyekben az ország különböző helyein haralyi Fejér Ignácnak, a kez­detben minorita vallástanár, majd világi lelkész-írónak müvei megjelentek. Negy­venkét különböző fővárosi és vidéki lap hirdette a valláserkölcs és izzó hazafiság igéit, Fejér Ignác tudományos és költői tanításait,’ nemes, tiszta életre serkentő írásait* Most Szépvízi Balázs: A székelyek története c. szerkesztett művének máso­dik ötét ét, a német lovagrendek erdélyi letelepedésének és történelmi századai­nak rendkívül érdekes, a magyar .törté­nelmi gondolat mély és etikus tartalmát feltáró eseményeit világítja meg a nyolc­vanhét éves korában is biztosan mérle­gelő szabolcsi író. Mert a székely havasok, a Hargita bű­vös regéket, a magyar nemzeti és népi élet titkait őriző világából eredt, de im­már évtizedes munkásság forrasztó ere­jével szabolcsivá formálódott pap-költő intenzíven érzi annak a tájnak problé­máit és feladatait, amelyre Isten végzése rendelte. Az egykori Bessenyey-házból tekintett a hagyomány szerint Paszab felé az utolsó Bessenyey-sarj, s itt hatá­rozta el, hogy a paszabi ref. templom­nak magas tornyot emeltet, hadd láthas­sa Gáváról is kedves faluját és birtokát. És itt határozta el, hogy a Bessenyey- birtokt, erdőt egyházának testálja. Haralyi Fejér Ignác, a katolikus ma­gyar pap-költő is itt határozta el Gáván, hogy életfájának gyümölcseit, javait, a vallás-erkölcsi nevelés apostolkodó mun­kájának hagyományozza. Letelepítette Gáván az Isteni Megváltó Leányai taní­tórendet. Telket veit zárda és iskola- építésre a rend számára. Azóta Bartha József r, kát. plébános buzgó és áldoza­tos munkájának segítségével fel is épült a barok-vonalú épület, amelyben a ciusula, tágas, napfényes óvoda és pol­gári iskolai tanfolyamra alkalmas termek és felszerelések vannak. Pezsdülö szelle­mi élet indult meg a tanítói hivatással, lelkesen tevékenykedő rend tevékeny­sége nyomán. Gáva nevelési központtá lett. Előbb varrászati, szabászati, női ipariskolai osztályok is voltak itt, ame­lyek most az anyagbeszerzési nehézsé­gek miatt átmenetileg szünetelnek, de annál virágzóbb a polgári iskola, amely­nek már több mint 50 tanulója van s amely áldást jelent a szülőkre a környé­kén felekezeti különbség nélkül, A rend házfőnöke, Emerella nővér ve­zet bennünket a zárdái iskola megtekin­tésére, majd az ugyancsak megnagyobbo­dott új elemi iskolát nézzük meg. — Emerella főnöknö nővér az örök mécses lobogó tüzével és szent áhítatával be­szél az Isteni Megváltó Leányainak ne­velői feladatairól a Tíszameníi magyar kaíolikusság • körében abban a nemes, nagy községben, ahol Samassa érsek im­pozáns temploma emelkedik. A rend főnöke nemcsak a tanítás, ne­velés, zárda és iskolavezetés munkájában lelkesedő. Mesteri muzsikus is, most ő orgonái a templomban, temetni is sok­szor ő kíséri a lekészt, ha kell a harmo­nika szavával kíséri az éneklő ifjúságot, a műkedvelő előadások dalos szereplőit. A haralyi Fejér Ignác által letelepített apácák zárdái épületét Josephinum-nak nevezik majd el, a volt Besenyei-ház és kert, amelyet a paköltő ugyancsak a rendnek hagyományozott, üdülőhelye vagy iskolája, mindenképpen tápláló kertje lesz az Isten Megváltó Leánnyai- nak. Járunk a szép gyümölcsösben is. Az udvaron kis fenyves van, majdan buzgó áhitatok, imák szent csendjében, a feny­vesek között emlékeznek egy drága le­iekről, akinek jóság a fehér galambok si. múló szereteteként öleli ezt a házat. A kertben minden fát, a ribizlik és eg­resek minden bokrát a paköltő maga ül­tette is gondozza. Mint hatalmas ékkö­vek színesen csillognak a fák dús gyű­MALMOK FIGYELMÉBE ! Elkészüli az uj rsndeiei alapján vámcsere napló bárcakönyv kapható : Jóba papír üzlet ében mölcsei,a nyári almák, a kajszmok ter­mése. A nyolcvanhét éves költőpap úgy áll egy-egy fa alatt, mint félszázadon át az oltár előtt. Két hatalmas karja kitárul, megrázza a fát és édes gyülmöcs hull elénk. így ragadta meg székely magyar lel­kének soha nem lankadó ereje a magyar élet fáját és műveinek építő, új lelki for­rásokat fakasztó áldozatának nyomán így hull a lélekgyümölcs évtizedeken, szá­zadokon át a magyarság javára. Meghatódottan veszünk búcsút az ősi háztól, amelynek ambitusáról most, hogy belenézhettünk egy dús, termőerejű, eszmei magasságokba emelkedő magyar lélek mélyébe, fénylő ragyogást kapnak a betűk: Pro patria, deo .. ., humanitate, honestate . .. őszi szántás Az aratás, betakarítás és cséplés befe­jezése után minden gazda hozzákezd az őszi szántáshoz. A munkálatok megkez­désével kapcsolatban illetékes helyről felhívják a gazdák figyelmét arra, hogy a terménybeszolgáltatás mai rendje a jövő gazdasági évben is érvényben ma­rad. Éppen ezért a gazdák úgy készítsék el számvetésüket és szántóföldjeiket úgy osszák be, hogy a kataszteri tiszta jö­vedelem alapján kivetett búzaegysége­ket be tudják szolgáltatni. Nem lehet ugyanis szó arról, hogy a beszolgáltatási kötelesség mértékét a kataszteri tiszta jövedelem ihelyett már most termelési ka­taszter alapján állapítsák meg, mert az ehez szükséges adatok és tapasztalatok a dolog természeténél fogva még nem áll­hatnak rendelkezésre. Minden gazda úgy kezdjen tehát hozzá az őszi munkálatok­hoz, hogy szántóföldjének gondos meg­művelésével megkönnyítse a maga sza­mára a beszolgáltatási kötelességek tel­jesítését. Örökölhető-e a vakság Az emberi hályog lényegéről eddig nagyon keveset tudtunk, mert nem volt lehetséges a hályog kialakulását figye­lemmel kísérni. Állatoknál azonban sike­rült ezt megtenni. A Kaiser Wilhelm Institut kísérleti örökléstani intézetében Nachtsheim egyetemi tanár házinyulakon fo'yíatolt ilyen irányú megfigyeléseket. Az úgynevezett öröklött vakságnak igen sokféle oka lehet. Az embernél több, mint egy tucat örökölhető hályogfajta fordul elő, amelyek a legnagyobb pontos sággal öröklődnek át az egyik nemze­dékről a másikra. A tulajdonképpeni oko- ; kát azonban eddig nem ismertük. — Nachtsheim egyetemi tanárnak sikerült j ezeknek a hályogformáknak egész sorát házinyulakon megállapítani és olyan ál- , latokat kitenyészteni, amelyek örökölték a hályogot. Eközben sikerült megállapí­tani, hogy a hályognak az állatvilágban eddig legrészletesebben kikutatott há- | lyogfajtája a lencse hártyájának az elho- ) mályosodásából áll, amihez később egy 1 héj formájú és egy magelhomályosodás is ] j járul. Ez a betegség egyszerűen, recesziv t módon öröklődik mindazoknál az egye- deknél, amelyek a hajlamot rá mindkét í szülőjüktől örökölték. Ez pedig a hályog 100 százalékos örökölhetőségét jelenti. — Igaz, hogy a hályogot már ma is 100 százalékos sikerrel lehet operálni, ezek a kutatások mégis azt eredményezték, hogy a hályog gyógykezeléséhez és megelőzéséhez jelentős támpontokat nyújtanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom