Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 145-196. szám)

1943-08-03 / 173. szám

(Trianon 23.) 1943 augusztus 3. 3 5, old«. Kárának csak egy töredék­részét kapja meg, aki érték« alul van biztosítva A BIOSZ scéieskirü akciója üi érték$I»faU*t- %tánbixtosítás«k tar^ ábaa hivatala. Az új árszínvonal megállapításával kapcsolatos áremelkedések következében a biztosított felek túlnyomó része ezidő- szerint értéken alul van biztosítva. En­nek az a következménye, hogy kár ese­tében a keresk. törvény 478. szakasza ér­telmében a kárnak csak egy töredék­része térül meg. A K. T. 478. szakasza szerint ugyanis ,a kártérítés azon érték szerint állapitíatik meg, amellyel a biz­tosított tárgyak a megsemmisülés vagy megsérülés ideiében bírtak; ha az érték a i biztosított összeget meghaladja, a tárgyak teljes megsemmisülése esetében kártérí­tés fejében egyedül a biztosított összeg fizetendő, ha pedig a tárgyak részben semmisültek meg, kártérítésnek azon arányban van helye, melyben a biztosí­tott összeg a tárgyak összértékéhez áll." A törvény fenti rendelkezéséből folyik, hogy a biztosított fél csak akkor számít­hat kárának teljes megtérítésére, ha va­gyontárgyait azok valóságos értékben biztosította é9 amennyiben az árak az idők folyamán a biztosított összeget túl­haladták, a többértékre nézve megfelelő utánbiztosítást kötött. Ellenkező esetben a biztosított fél kár esetében — a bizto­sítás ellenére — súlyos veszteséget szen­ved. A teljes értékű biztosítás, illetve a biztosításnak a tényleges árviszonyoknak megfelelő felemelése elsőrendű erdeke tehát minden biztosított félnek. De fon­tos érdeke ez magának a biztosítási in­tézménynek is. Ha a felek biztosításuk összegét nem emelik fel. és emiatt kár esetén káruknak csak egy töredékrészét kapják meg a biztosítás — nyilván a biztosító társaság hibáján kívül — a kár­esemény — tűz, jégverés, betörés, stb. — bekövetkeztekor, vagyis akkor, amikor ki kellett volna állania próbáját, nem tel­jesítette hivatását. Mindezeknél fogva a BIOSZ elhatá­rozta, hogy a helyes és kellő értékben való biztosítás érdekében széleskörű ak­ciót indít meg az egész országban. A biztosító vállalatok helyi képviselői személyesen keresik fel a biztosított fe­leket és megmagyarázzák szóban és írás­ban, hogy mily súlyos hátrányok fűződ­nek ahhoz, ha a felek az aránylag cse­kély díjtöbblet miatt nem törődnek bizto- tosított értékek megállapításánál a fa. sításaikkal és nem tartanak lépést a biz- kozódott értékemelkedésekkel. A társaságok helyi képviselőitől min­den fél változásbejelentési űrlapot kap amelyben a félnek csupán azt a százalé­kot kell kitöltenie, amellyel biztosításá­nak összegét felemelni óhajtja. E válto- zásbcjelentés ellenében a biztosító :ársa- ság a félnek az értéktöbbletről utánbizío- sítási függeléket állít ki, melynek alapján a biztosítás a felemelt értékben érvé­nyes. A díjtöbblet az alapbiztosítás díjá­val együtt fizetendő. Hogy milyen százalékkal emelje fel a fél biztosítását, ezt minden esetben a fél­nek magának kell eldöntenie, mert a biz­tosítás összegnek a megállapítása min­denkor a biztosított félnek a feladata. — Mindenesetre figyelembe kell venni ennél a megállapításnál a következő szempon­tokat: Régebbi keletű biztosításnál, melynél a fél mindeddig nem kötött utánbizto >ítástf mindenesetre magasabb. — viszont olyan biztosításnál, melynél már kötöttek ér- téktöbbleíbiztosítást, úgyszintén az újabb keletű biztosításoknál is nyilván írisebb lesz az e százalékos értékemelés, amely szükséges ahhoz, hogy a fél a jelenlegi áraknak megfelelően teljes értékben le­gyen biztosítva. Figyelemmel kell lenni az értékemelés százalékának megállapításánál arra is, vájjon a biztosítás már annak idején, ami- Nyíregyháza megyei váró» polgá.rme<*fc*ri kor azt megkötötték, fedezte-e az akkori valóságos értékeket. Önként értetődik, hogy amennyiben a fél már biztosításá­nak megkötésekor nem biztosította va­gyontárgyait az akkori teljes értékben, most magasabb százalékban kell a több­értéket megállapítania, ha azt akarja, "hogy teljes értékben legyen biztosítva. Bár az árak emelkedése a különböző biztosított tárgyaknál nem egyforma, mégis egyszerűbb biztosításoknál a felek megelégedhetnek azzal, ha az összes biz­tosított tárgyakra vonatkozólag egyönte­tűen, azonos százalékkal jelölik meg az érlékemelést. Amennyiben azonban a fél külön-külön kívánja megállapítani a köt­vény egyes tételeire nézve az áremelke­dés százalékát, ennek természetesen nincs akadálya. A biztosított tárgyak értékének meg­állapításánál hatóságilag megállapított árak esetében az értékemelkedés száza­lékának megállapításánál csakis a hatósá­gilag megállapított árak vehetők figye­lembe. Ezzel a széleskörű utánbiztosítási ak­cióval az BIOSZ étségívül az egyéni ér­dekeken túlmenőleg ,fontos közgazdasági hivatást teljesít: megteremtve a teljes kártérítésnek alapját. K. 20 699-1943. Sirddatéuy Nlomatékosan felhívom az érdekeltek figyelmét a zsidók mező- és erdőgazda­sági ingatlanairól szóló 1942. évi XV. t.-c. végrehajtása tárgyában kiadott és a Budapesti Közlöny 1943 június hó 24-iki 140. számában megjelent 3600—1943. M, E. számú rendeletben foglaltakra. Ez a rendelet szabályozza, hogy 1. ki tekintendő a törvény és ezen ren­delet alkalmazása szempontjából zsidó­nak, továbbá a törvénynek és jelen ren­deletnek a zsidókra vonatkozó rendelke­zései mely jogi személyekre is (részvény- társaság, szövetkezet, közkereseti-, be­téti-, korlátolt felelősségű társaság, egye­sület, alapítvány és egyéb jogi személy) alkalmazandók; 2, az, aki zsidónak tekintendő, vala­mint az a kereskedelmi társaság egyesü­let é9 egyéb jogiszemély, melyekre a tör­vénynek és jelen rendeletnek a zsidókra vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell, az átengedésre kötelező határozat alap­ján mely ingatlanokat köteles alkotóré­szeikkel, tartozékaikkal, a mező- vagy erdőgazdasági ipari üzemekkel és ipari berendezésekkel, továbbá a gazdasághoz tartozó állatállománnyal és bolt felszere­léssel átengedni. A rendelet 17—21. szakaszai részlete­sen meghatározzák a bejelentési kötele­zettséget, nevezetesen azt, hogy kik és mit, mely ingó és ingatlan vagyontárgya­kat tartoznak bejelenteni. A 22.-ik szakasz előírja a bejelentés formáját, alaki kellékeit, időpontját A bejelentést az elöljáróság által rendelke­zésre bocsátott nyomtatványokon két-két példányban kell folyó évi augusztus hó 11-től augusztus hó 31-ig megtenni, a nyomtatványokat minden kérdésre rész­letesen kiterjedő pontossággal kitöltve é» az előírt okmányokkal és mellékletekkel felszerelve. A 23.-ik szakasz az erdőbírtokossági használati illet-ségek és a legelő haszná­lati illetőségek bejelentésére vonatkozik. A bejelentési kötelezettség pontos be­tartását szigorúan ellenőriztetni fogom é# a mulasztóval szemben, — aki helyett a bejelentést, költségére, az elöljáróság te­szi meg, — büntető eljárást indíttatok. Nyíregyháza, 1943. évi július hó 26. napján. SZOHOR PÁL sk. 3x polgármester. Hoszsányult a ­iteseíélföes elégett a bal Karfa Súlyos szere bk esetlenség GÁgény &*xségben Harsányt Gyula 9 éves gégényi lauos súlyos szerencsétlenség áldozata lett. A kis iskolásfiút szülei azzal bízták meg, hogy hajtsa ki a libákat a község hatá­rán húzódó legelőre. Harsányi Gyula le­geltetés közben észrevette, hogy az egyik villanyoszlopon madárfészek van. Elhatá­rozta, hogy felmászik és kiszedi a fész­ket. így is történt. Amikor felért a fészekhez, balkezével a villanyhuzalba kapaszkodott, a követ­kező pillanatban eszméletlenül a földre zuhant. Harsányi Gyula kórházi kihallgatása so­rán elmondotta, hogy csak arra emlék­szik, hogy felmászott a villanyoszlopra, mire felébredt, már a kórházi ágyon ta­lálta magát és az egyik karja hiányzott. Amikor megérintette a villanyvezeté két, áramütés érte és balkarja elégett. A zuhanás következtében még koponya­alapi törést is szenvedett. A kórházba szállítás után azonnal megoperálták, fél- karját levették. Ujjai, mellyel megérintet­te a villanyos huzalokat, teljesen elég­tek. Harsányi Gyula csak hosszú idő múlva tért eszméletre s a történtekre nem emlékszik vissza. WWmww*"« i -— Néhány szó a wagvar fcsssk nevében a hesökbör méítéan gondnokodé és cssl-ekvi magyar földbirtokoshoz szalag mi nden r-ends ?. er v. géphez állandóim fris* minőségbeu kapható íiapirüzlíHéfeeB Bethlen utca l. szám Egy magyar földbirtokos nyolcezer pengőt juttatott el hozzánk a Honsz. nagy- kállói járási csoportjához avégett. nogr azt két nagykállói mostani világháborús hadirokkantnak adjuk át. Az adakozó magát meg nem nevezte. Ismeretlen. Mint ismeretlenek a magyarságnak azok az ezrei, akik a haza védelmében véröket ontották. Az önzetlen adakozó méltó a haza névtelen hőseihez. Névtelen maradt, mert nem kívánt sem köszönetét, sem elismerést. Tiszta hazafiságában, izzó ha­zaszeretetében csak magyar érzése, ma­gyar lelke vezette. Tudatában van annak, hogy küzdő magyar hazánk jövője a név­telen magyar lelkek tömegén nyugszik, akik a magyar fajért, a magyar hazáért önzetlenül élnek és önzetlenül halnak. Bízunk abban, hogy ez a nemes csele­kedet lélekemelő, buzdító hatású mind- azora, akik tehetősek. — akik keresetű­ket Jövedelmüket nyugodt biztonságban élvezik azért, mert hőseink vérüket, éle- töket, testi épségüket adják oda. A nyilvánosság előtt nyugtázzuk név­telen magy ar testvérünk adományát és kívánsága szerint két nagykállói jelenlegi világháborús hadirokkantnak juttatjuk. Áldja meg az Isten a nemes leikű jól- j tevőt! Jótéteménye legyen buzdító példa éb- j résszé magyar kötelességteljesítésre j azokat, akiknek van módjok arra, hogy a i haza védelmezőinek áldozatain segitse- j nek. Dr. Síposs Ferenc főszolgabíró, elnök. — Mezőgazdaságok részére bériévé!, í dohányos-könyvecske, gazdasági ssórnvi- j teli könyvek ksphatóü J O ő Á N Á L j Beíklen-utca 1, nxÁm. fiter ék párok Szakszerű javítása, alkat­részek raktáron. Legújabb SramaMeneieek villany és RÁDÍÖ cikkek kaphatók. lassiált és törött graas- tö&iemtgeket vészéi. &ARAY ZOLTÁN | ( műszak? üzletében, Luther-«. 8 Hajdwszoboszlói Gyógyfürdő m.t\ már európai falra Az ország egyik legolcsóbb és páratlan gyógyhatású fürdője. Fedett gv/ógv medencék, ivócsaraok, inhalatórium, strandfürdő, hullámfürdő, pezsgőfürdő. Páratlanul eredményes fürdő . ivó és beiékgzőkurák. A fürdőt Hajdú* szoaoszló 73 és 7S°*os sós , jódos-. bromós , kidrocarbonátes hévízzel táplálják. 3dl0 iitt:r forréviz percenként. Magyar és németnyelvű ismertetővel készséggel szolgál az Igazgatóság. m

Next

/
Oldalképek
Tartalom