Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 145-196. szám)
1943-07-01 / 145. szám
(Trianon 23.) 1943 («lins 1. Pénteken este VAC Fővárosi jazz játszik! Tánc! a Sóstóvendéglő terra&zan Mos! az előadói tanfolyam egyik tamtóhallgatója beszél Milyen legyen a modern népművelés A Sóslón a gyönyörű idei nyár pompájában díszük az erdő. Az utakon szabadidőben az elöadóképző tanfolyam hallgatói, három vármegye lelkes közművelői sétálnak, vitatkoznak. A nagyteremben egymást érik a változatos tárgyú, impulsiv erejű, előadások a magyar élet sorskérdései köréből. Munkatársunk elhatározta, hogy megszólaltatja a tanfolyam egyik hallgatóját, mi a véleménye a mai népművelés alapvető kérdéseiről. Kerek György debreceni gör. kát. ig.- támító, a tanfolyam hallgatója a következőket mondotta: — Valamennyien tudjuk, sőt kívánjuk is, hogy a régi állandóan tanító, oktató jellegű népművelés már a múlté. Azok az évről-évre visszatérő, kötött előadás- sorozatok ma már nem szolgálják a népművelés magasztos célját. Valamennyi idejét múlta. Ezekkel már hatni nem lehet, ellenben a hallgatóságot ' az ügy iránt közömbössé, fásulttá tenni, elriasztani, azt lehet, de viszont ez minden helyes és észszerű nemzetneveléstől nagyon messze áll. Az igazi népművelésnek össze kell hozni a társadalom különböző rétegeit; egyszóval olyan fokra emelni a lelkek intelligenciáját, hogy az testvért lásson minden magyarban, rang, foglalkozás, fe- lekezere való különbség nélkül. A letűnt évtizedek munkáját, eredményeit nem becsülöm le, de azt megállapíthatom, hogy azzal a módszerrel, azzal az anyaggal, eszközökkel, de a múlt idők előadóival ma már nem szolgálhatjuk a korszerű népnevelést, legkevésbbé a nemzetnevelést. Mi tehát a ma kívánalmai ezen a téren? Legelőször is tegyünk különbséget ifjúsági és felnőtt népművelés között. Más a kivánalom az ifjúság életében, más a felnőtt társadalomiban. Ez is érthető mert hiszen a kettő lelkivilága szinte ég és földnyire van egymástól. — Míg az ifjúság megpróbálkozik az iskola padjaink kívül ismét a tanulással, az oktatva neveléssel, kevés szórakozással, addig a felnőtt társadalom, különösen az értelmiségi osztály ,csupán megállapítani, kritizálni, vitatkozni szeret, sőt igen nagytöbbségben csak szórakozni, látni akar, illetve óhajt a szorgoskodó népművelők előadók, rendezőktől. Az iskolánkívüli népművelés a tanulást tovább nem folytató mind- kéínemű ifjúságra gondolva — a nemzet hagyományainak ősforrásából kell hogy táplálkozzon. Ifjú, hajadon nem nőhet úgy fel, mint eddig, A magyar ősmult minden mozzanatának, szinte minden életrezdülésének be kell oltódni a magyar ifjú, a magyar leány szívébe, leikébe. Igazi, gerinces, magalábán járni tudó, a nemzet örökségéből alkotni vágyó, cselekvő és áldozathozatalra képes magyarokat csak úgy adhatunk, nevelhetünk a megújhodó Magyarországnak, ha az ifjú és hajadon a legteljesebb mértékben ismerj ősei hagyományait, a nemzet nem ezeréves, de lgalább kétezeréves őstörténetét, világraszóló kultújájának eredetét, népének dalkincsét, zenéjét, népművészetét, irodalmát, s mindazt, ami őt magyarrá, hogy úgymondjam, különbbé teszi a világ többi népei között. A leventeoktalásoo erre az iskolánkívüli ifjúsági népművelésen szinte kétszeresen kell gondolnunk. Csupán keményöktű, edzett, bátor fellépésű, képzett kiatonaleventékkel nem elégedhetünk meg. Mindehhez elengedhetetlenül fontos és megkívánandó: a tántoríthatatlan, megalkuvást nem ismerő magyar öntudat, igazi, vérbeli magyar lelkűiét, magyar intelligencia. De nemcsak az ifjaknál, hanem a leányoknál is, hogy majdan a családi fészekben, a boldog otthonban segítem tudják egymást akkor is, ha az otthon, a haza veszélyben van. A magyar nők, a magyar honleányok minden időben rendelkeztek — ha kevesen is — magyar öntudattal, magyar férfiakhoz illő becsülettel. A leányoknál, a hű hitves, az otthont szerető, kedvelő, boldogító, az édesanyai hivatást szeretettel és istenfélelemmel vállaló női eszménykép legyen, álljon az iskolánkívüli népműveés homlokterében. S ha ez az ifjúság életében sikerül, akkor a felnőttekéi való foglalkozás máris megoldhatónak tekinthető. Merthiszen ott csak fokozni nagyobb terítéssel kell tálalni a való életre alkalmazni tudni a hallott és látott előadásokat, történéseket. Azonban a felnőttek iskolánkívüli népművelési foglalkoztatásánál szintén különbséget kell tennünkő a falvak, tanyák, községek, városok lakói, hallgatói között is. De nagyon hasznos és üdvös a falu és város népének ösz- szehasonlítása, olykor-olykor vagy a város, vagy a falu hallgatóinak saját körükből választoli előadók, rendezők útján való megszólaltatása. Egyszer falun, máskor városban. Végeredményben az lenne az igazi célja az iskolánkívüli népművelésnek, hogy maga a nép adná önmaga tanulására és okulására az előadókat a példaadó faluvezetőket, nem okoskodó, de mindenben jártas, okos, ügyes, bizalmat gerjesztő embereket. Ehhez persze sok idő kell még. Ám a kezdés még nem késő. Az önmagát megfigyelő, népének hibáit, erényeit ismerő magyarokkal mindez nem megoldhatatlan kérdés. Az viszont természetes, hogy a népművelésnél figyelemmel kell lenni annak a körzetnek, néptömegnek a polgári foglalkozására is. Nagyon sok hallgatónak azért ment el a kedve a népművelési előadások hallgatásától, mert ritkán hallhatta azt, ami az ő ék ti' ö rülményeire vonatkoztatható. De ugyanígy az előadók kedvét is, akiknek igen; sűrűn olyan előadást és ott kellett azt tartani, ahol az iránt egyáltalán nem érdeklődtek, de az ottani élet- körülmények miatt nem is érdeklődhettek, A modern népművelésnél ezzel igenis számolni kell. Számolni kell pedig nemzetnevelés szempontjából. Mert ma már nem félmüveit, de öntudatos, magalábán járni tudó munkásságra, gazdatársadalomra, iparoera. kereskedő és értelmiségi tömegre van szükség. Ezt pedig Budapestről jelentik: Különös eset fog. ialkoztatja egy rövid idő óta a Mária Va. léria-telep lakóit. Még májusban történt, hogy a telepen lakó Pásztor Lajosáé kisgyermeket várt és ezért befeküdt a Szent István kórházba. A szülés napja május 28-án szrencsésen sikerült és az anya boldogan vette tudomásul, hogy kisfia születe-t. Később is, amikor szoptatásra odaadták bepólyázott csecsemőjét, gyönyörködött a gyerek karkötőjén levő József névben. Három kislányuk és egy kisfiúk volt már. Most úgy érezték, hogy az Ég meghallgatta kérésüket, mert kisfiút kértek. Nagy meglepetésben volt része Pásztor Lajosáénak a nyolcadik napon, amikor hazafelé készült. Az egyik szülésznő utoljára tisztába tette a gyereket és mosolyogva átadta az anyának: — Szép kisleány lesz belőle, ha felnő. — Nőm kisleány, hanem kisfiú — igazította helyre az édesanya. — Dehogy kisfiú! Csak meg tudok különböztetni egy kisleányt egy fiútól! I gy indult meg a vita, aminek az lett a vége, hogy Pásztor Lajosné is meggyőződött róla, hogy Józsi nevű kisfia tulajdonképpen kisleány. A hazafelé induló asszony a kórteremcsakis a helyes Célkitűzéssel, modern módszerrel eszközöUkel dolgozó, sokat tudó elöadógárdával rendelkező népművelés oldhatja meg. A tanfolyam rendezéséért a leghálá- sabb köszönettel adózunk a vallás- és közoktatásügyi minisztériumnak, mert ez a tanfolyam a modern népművelés alapelvei szerint épül fel és ad új irányításokat i Különösen hálás a tanfolyam minden tagja Jákváry Kálmán népművelési titkár úrnak, aki egyéniségének szeretettel áthatott kedvességével és fáradhatatlan gondosságával biztosítja, hogy a nyíregyházi tanfolyamon résztvevők részére ne csak tanulságos, hanem kellemes legyen a Sóstón töltött hét. ben meg se merte mondani a férjének a változást. Hanem csak a kapualjban közölte vele. A férfi épúgy nem akarta elhinni a felesége szavait, mint az asszony előbb a szülésznőjét. Tudta ugyanis, hogy mindennap fürösztötték a gyereket, orvos is gyakran vizsgálta és ezért elképzelhetetlennek tartott ilyen tévedést, A csalódott apa ezután felment az örvöshez, hogy tőle kérjen felvilágosítást. De sem az orvos, sem az ápolószemélyzet nem tudott többet a szülőknél. Az orvos felajánlotta, hogy vérvizsgálat alapján megállapítja, vájjon nem cserélték-e el a gyermeket. Pásztor Lajosné nem fogadta el az ajánlatot, mert szerinte a kisleány magán hordja a jellegzetes ..Pásztor-vonásokat“. így megnyugodtak a szülők is, a kórházi személyzet is, — csak a Mária Valéria-telep lakói törik a fejüket hogy hogyan történhetett ez a tévedés ,hogyan lett nyolc nap alatt a ki9 Jóskából — Magduska, A gondolatok tolvaja néven konferálják az egész világon Danielit, a kitűnő telepatikus fenomént, akinek szenzációs előadásait volt alkalma látni városunk közönségének. Danieli csütörtökön tartja meg előadását a Városi Színházban, ahol az elmúlt évi szenzációs és csodával határos telepatikus kísérleteit ezúttal nagyban felülmúlja. — Nyíregyházi előadásán mutatja be első- ízben a telepátia és a szuggesztio kombinációját, amelyet úgy bonyolít le a mester, hogy a néző gondolatát átvéve, szuggesztio útján továbbítja médiumának — aki tökéletesen, hiba nélkül oldja meg a kísérletet. Danieli előadásának jegyeit már javában árusítja a színház pénztára, ahol valósággal sorban áll a közönség, hogy biztosítsa helyét a nem mindennapi előadásokra. Speciális rádiótechnikai munk- kákat vállal Hook Kálmán rádiólaboratóriuma, Bethlen utca 10 Telefon 29—27. — AJÁNDÉK céljára alkalmas töltőtollak, zsebirónok 4 színű Írónők nagy választékban JÓBA-papírüzlotben, Uránia FUangxInliáa:. Julius 1 Gsüíörtök Ma utoljára Kirckfeldt pap Ludwig Anzengruber világhírű regényének filmváltozata Közreműködik a Wiener Schubert Bund vig négyese és a Wiener Sángerknáben énekkara. Jön A legnagyobb Jön olasz világfilm B e n g á z i Saereplók Tasnády Fekete Mária, Fo8co Giachetti és 100 ezer statiszta. Hungária Fimszinltáx. Julius 2 tői Péntektö A velencei biennálén Mussolini kupát nyert drámai erejű hatalmas tömegfilm Bengázi A líbiai forróságban lezajlott sivatagi háború, emberi elképzeléseket felülmúló megrázó tragédia. A katonai erények, a határtalan szeretet és emberi odaadás hősi eposza A borzalmakat visszatükröző háborús filmek legnagyobb alkotása Főszereplők: Tasnády Fekete Mária Fosco Giachetti Amadeo Na?zári Vivi Gíoi, stb, 4 bis Jóskából nyolc nap alatt Kagdosba lett a Kórházban
